MTK Baráti Kör

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Facebook: MTK Család

Bankszámlaszám: 11715007-21515664

Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.

2021. március 25.

MTK Baráti Kör Hírlevele

II. évfolyam 3. szám

2021. március 25.

Kedves Olvasó!

Ismét a véleményedet szertnénk kérni. Hírlevelünk mostani számában egy jelentős formai változtatást vezettünk be. A cikkeknek csak a bevezetője olvasható a Hírlevél számotokra kiküldött verziójában, a teljes cikkek a weblapunkon érhetőek el. Joggal kérdezhetitek, miért? Rendkívül prózai oka van: Hírlevélként korlátozott terjedelem áll rendelkezésünkre. A weblapon viszont szinte tetszőleges terjedelemben publikálhatunk. Ennek az ára, mindössze annyi, hogy egy plussz kattintásra van szükség hozzá. Kérlek jelezzétek, mit szeretnétek inkább a jövőben? Az eddigiekben megjelent formátumot preferáljátok, ami kevesebb információt nyújt, de nem kell a hírekért továbblépnetek, vagy inkább a mostani formát szeretnétek, bővebb híranyaggal, rengeteg ilusztrációval (képekkel, videókkal) a weblapunkon elérhetően? (Ide kattintva érhető el a teljes hírlevél.)

Kérlek szavazzatok itt vagy várjuk bővebb véleményeteket e-mailben az mtkcsalad@mtkcsalad.hu címen.

Hírlevél szavazás

Bemutatjuk sportolóinkat: Krizsán Xénia

Atlétika: A sportág, amelyik 1888 óta majdnem folyamatosan jelen van az MTK-ban.

Atlétika: A sportág, amelyik 1888 óta majdnem folyamatosan hozza a hazai és nemzetközi sikereket az MTK-nak.

Az MTK legutóbbi nagy nemzetközi sikerét egy atléta, Krizsán Xénia hozta március elején a fedettpályás EB-n ötpróbában szerzett bronzérmével. Xéni nyilatkozott hírlevelünknek.

Gratulálok az EB érmedhez! De mielőtt a sportra rátérnénk, most a járvány idején a legfontosabb: Hogy vagytok?

Köszönjük szépen, jól vagyunk. Nekem majdnem az egész családom és rokonságom átesett tavaly a víruson, jelenleg mindenki várja, hogy oltást kapjon. Mi szerencsések vagyunk, már túl vagyunk a 2. oltáson is, mint olimpiai kerettagok.

Mennyire volt zökkenőmentes a felkészülésed?

Nagyon jól alakult a téli alapozó felkészülésem. A legfontosabb, hogy nem volt sérülésem, így semmi nem hátráltatott az edzések során. Sikerült edzőtáborokba is eljutni, voltunk 4 hetet Székesfehérváron és 2 hetet Győrben.

Mesélj egy kicsit az EB-ről, milyen volt a verseny? Számítottál a sikerre? Milyen volt a hangulat nézők nélkül?

A verseny kicsit furcsa volt, hogy nézők nélkül volt megrendezve, mondhatni így csendesebb és nyugodtabb volt minden. Nem volt meg az a hidegrázós hangulat, amikor felrobban a közönség. Persze mi többpróbás lányok is próbáltuk támogatni egymást néha ütemes tapssal, de az nem ugyanaz.

Az éremre titkon számítottam, de ehhez tudtam, hogy nem szabad nagyot hibáznom a versenynap folyamán. Nagyon örülök, hogy gáton és súlylökésben is új egyéni csúcsot értem el, illetve annak is, hogy a fájó ugrólábam magasugrásnál 177 cm-ig eljutatott. Ugyanis 4 héttel az EB előtt pont magasugrásnál kicsit megnyomódott, ami sajnos nem jött rendbe ez idő alatt, így utólag nagyon örülök ennek az eredménynek is. Sikerült a versenyt új ötpróba egyéni csúccsal zárni, ami egy bronzérmet ért. Nagy álmom vált valóra, hogy felnőtt érmes versenyző lehetek.

Eb volt, olimpia lesz és közben még más versenyek is. Hogy tervezitek az idei versenyidőszakot? Mit vársz Tokiótól?

Nekünk idén a Fedett-pályás EB-n kívül csak 1 nagy megmérettetés van nyáron, az olimpia. Így minden erőnkkel azon vagyunk edzőmmel, Szabó Dezsővel, hogy ott a lehető legjobbamat nyújtsam. Hétpróbában a szabadtéri szezonban én 3x szoktam kb. rajthoz állni, sok gyakorlási lehetőség nincs, de így, hogy szintes atléta vagyok, nem izgulok. Egy fontos állomás lehet még Tokió előtt, a götzisi Hypo-Meeting többpróba verseny május végén. Most pedig folytatni kell a sérülésmentes felkészülést, koncentráltan edzeni, hisz már nincs vissza csak 4 hónap Tokióig. Ott nagyon elégedett lennék egy pontszerző helyezéssel.

Ebben a nagy hajtásban jut valamennyi időd a magánéletre is? Mit csinálsz, amikor nem edzel, versenyzel éppen?

Férjemmel együtt élek, Hernádi Tamással, aki szintén az MTK csapatát erősíti a foci pénzügy osztályán. Most jelenleg a hobbink a barátok és család, illetve az 1 éves cicánk, Betta.

Az MTK atlétikai szakosztályának újjászervezését követően az elsők között igazoltál hozzánk. Ennek már 6 éve. Érdemes volt? Hogy érzed magad kék-fehérben?

Örülök, hogy a kék-fehér csapatba tartozhatok. Nagyon jó körülmények között edzhetünk a felújított Lantos Mihály Sporttelepen. Ez a második otthonom. Minden adott, hogy jó eredmények születhessenek. A klub irányából pedig megkapok minden támogatást, hogy a lehető legsimábban alakuljon a felkészülésem.

Hajrá MTK!

Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok az következő versenyeken, különösen az olimpián!

További képekért kattints ide!

Az ötpróba utolsó versenyszáma a 800 m síkfutás. A vidón az EB érmet érő futam látható.

(forrás: MTK Budapest Youtube csatorna)

Kék-fehér hírességek: Dr. Vázsonyi (Weiszfeld) Vilmos

Brüll Alfréd közeli barátja, az MTK Sportpálya RT. alapító tagja, az MTK támogatója volt. Életrajzát L. Nagy Zsuzsa írásából ismerhetitetk meg, melyet teljes terjedalmében közlünk. (Forrás: História 1994 évi 5.-6. szám.)

Vázsonyi Vilmos életútja

1868-1926

Vázsonyi életútja jelképe és megtestesítője azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a felemelkedésben a dualizmus kora kínált a polgárságnak, az asszimilált német, vagy esetünkben zsidó polgárnak, tőkésnek, értelmiséginek.

Családi háttér

Veszprém megyében megtelepedett családja már régen magyarnak vallotta magát, apja, Adolf, a sümegi hitközség tanítója, 1848 eszméinek töretlen híve, Kossuth rajongója volt, aki ebben a szellemben nevelte három fiát és három leányát, s írta cikkeit az Ellenőr, valamint a Hon c. lapokba. Anyja, Engel Katica, a helyi gyáros leánya volt.
A Weisfeld család hatodik, legkisebb gyermeke, Vilmos Sümegen született. Szülei azért költöztek Budapestre, hogy a két életben maradt fiúnak, az idősebb Jenőnek és neki, megfelelő iskoláztatást adhassanak. Jenő (1864-1940) mérnök lett, a Magyar Államvasutaknál szolgált, és 1918 elején elnöke lett. A tanácsköztársaság idején mozdították el tisztéből. Noha támogatta öccse politikai tevékenységét, ő maga nem szerepelt a politikai életben.

Budapestre költözve a család az Eötvös utcában, a város VI. kerületében, a Terézvárosban bérelt lakást, s bár Vilmos a Síp utcai elemiben, majd a Széna téri és Markó utcai gimnáziumban tanult, „szülőfalujának” mindvégig a Terézvárost tekintette. Érettségi után a jogi karra iratkozott be, évfolyamtársa volt — többek között — Pichler Győző, Pető Sándor, Vámbéry Rusztem. A család baráti köréhez tartozott Molnár Ferenc, Légrády Imre, Vámbéry Ármin is. Vilmos már egyetemi évei alatt is szenvedélyesen politizált. Az 1889. évi véderő javaslat vitája során hívta fel magára a figyelmet, amikor a nemzeti érzelmű hallgatókat szervezte, beszédeket tartott, cikkeket írt. Ezért s ekkor magyarosította nevét, bátyjához hasonlóan, Vázsonyira. Szereplését Rákosi Jenő a Budapesti Hírlapban meleg hangon köszöntötte, ami növelte tekintélyét és megerősítette nemzeti érzelmeit.

Diplomája megszerzése után a Terézvárosban nyitott ügyvédi irodát, amely hamarosan nagy forgalmat és tisztes jövedelmet produkált. Jogászi hírnevét két, országos vihart kavaró perben vállalt védői szerepe növelte. 1904-ben a nagy vasutas- sztrájk szervezőinek védelmét látta el úgy, hogy sikerült elérnie felmentésüket. 1912-ben Désy Zoltán védőügyvédje volt Lukács László miniszterelnökkel szemben, amikor is a per tárgya közpénzek kormánypárti választási agitációra fordítása volt. Désyt felmentették, Lukács lemondásra kényszerült, Vázsonyit a közéleti tisztaság harcosaként ünnepelték.

A városi polgár érdeke

Vázsonyi Vilmos azonban nem jogászi tevékenysége miatt vált történelmi figurává. Öntudatosan vallotta magát polgárnak, élethivatásának tekintette a városi polgárság, kispolgárság szervezését, a polgári Magyarország megteremtésének előmozdítását. Elutasította a gentry-szellemet és életvitelt. (Nagy feltűnést keltett, amikor egy őt provokáló képviselőnek 1901-ben nem volt hajlandó elégtételt adni és a párbaj betiltásáért mozgalmat indított.) Az asszimilációnak messzemenően híve volt, asszimilálódni azonban nem a gentryhez akart, hanem a magyar nemzeti értékekhez, s nem gondolta, hogy ehhez fel kellene adnia zsidóságát. Számos alkalommal fejtette ki, hogy magát zsidó magyarnak tartja, nem pedig magyar zsidónak, vagyis felekezete magyarságát csak annyiban motiválja, amennyiben mások katolikus vagy református magyarok.

A 19. század utolsó évtizedében a gyökeresen átalakuló magyar társadalom új „elemei”, az ipari munkásság csakúgy, mint a tőkés polgárság, kispolgárság létrehozták érdekvédelmi és politikai szervezeteiket. A városi polgárság, kispolgárság első magyarországi „osztályszervezetének” megalakítása Vázsonyi Vilmos nevéhez fűződik. Meggyőződése szerint, ahogyan védeni kell a falu parasztját, úgy kell védeni „a város parasztját”, a kispolgárt: az iparost, a kereskedőt, a kistisztviselőt, az alkalmazottat. Ezért szervezte meg 1894-ben a Terézvárosban a Polgárok Demokrata Körét, ami 1897-re Községi, vagyis fővárosi, Demokrata Párttá nőtte ki magát, majd 1900-ban Kolozsváron országos párttá alakult.
Vázsonyi Demokrata Pártja volt az első polgári párt az országban, amely nem közjogi alapon jött létre, hanem egy társadalmi réteg érdekeinek védelmét vállalta, olyan demokratikus programot hirdetve, amely viszont nem csak a városi polgári, kispolgári érdekeket szolgálta. Általános, egyenlő, titkos választójogot, a virilizmus eltörlését, az önkormányzati jogok kiterjesztését, a közigazgatás demokratizálását, a politikai szabadságjogok törvényes biztosítását, esküdtszéki bíráskodást, a vallásfelekezetek egyenjogúságát, a hitbizományok megszüntetését, a kartellek szigorú ellenőrzését, „a nagytőke állami becézgetésének megszüntetését”, „a kisiparos és kisgazda hathatós állami támogatását”, ingyenes népoktatást, nyolcórás munkaidőt, szociális törvényeket stb. követelt.
Vázsonyi politikai működésének színtere a főváros közgyűlése, amelynek 1894 óta volt tagja, valamint a parlament, ahová 1901-ben juttatta be a Terézváros.
Az 1905-ben kirobbant válság idején Vázsonyi nagy energiával küzdött az ellenzék oldalán, tagja volt „vezérlő bizottságának”, hevesen támadta Tisza Istvánt, bírálta a Fejérváry-kormányt, nem hitt a koalíció választójogi ígéretében. Ez időben azonban új problémával került szembe. Színre lépett a polgári radikálisok Jászi Oszkár vezette irányzata, amely csak annyiban egyezett az ő törekvéseivel, hogy „a főúri agrárizmus” ellen irányult, és polgári Magyarországot akart teremteni. Jásziék radikalizmusa azonban idegen volt Vázsonyitól. Ő a gironde képviselőjének vallotta magát, mivel „a girondizmus ... a citoyen nemes fogalmának felel meg ... A gironde a törvényesség uralma, a gironde a szabadság és rend egybeolvadásának uralma.”
Miközben az 1910-es évek elején kölcsönösen és hevesen bírálták egymást, Vázsonyi kész volt együttműködni a városi munkásság szociáldemokrata képviselőivel. A lényegbevágó ellentéteket azonban háttérbe szorította a napi politika: össze kellett fogni Tisza István „erős kéz” politikája ellen, az általános titkos választójog kivívásáért. 1916 óta IV. Károly ült a trónon, aki nem zárkózott el bizonyos belpolitikai reformoktól. Az 1917-ben megalakult Választójogi Blokkban — a nagy célt szem előtt tartva — együtt volt Jászi, Károlyi, a szociáldemokrácia, a Giesswein Sándor-féle keresztényszocializmus és Vázsonyi. A Blokk nevezetes, 1917. június 8-i városházi nagygyűlésének Vázsonyi volt a szónoka. Ekkor már, Vázsonyi javaslatára, a főváros közgyűlése elhatározta a virilizmus eltörlését és az általános, titkos választójog bevezetését a legközelebbi községi választásokon.
A világháború utolsó két esztendejében egész politikai habitusát meghatározó hatások érték Vázsonyit. Felfogása mindig az volt, hogy Ausztria és Magyarország egymásra utaltak, a Monarchia fennmaradását viszont úgy látta lehetségesnek, ha legfőbb támasza, Magyarország erős, önálló vámterülettel rendelkezik, és a birodalom keretében is megvalósíthatja nemzeti ambícióit, köztük a nemzeti hadsereg felállítását. A Németországgal való szövetséget azért fogadta el, mert ettől remélt ellensúlyt az elmaradott, despotikus uralom alatt álló cári Oroszország növekvő befolyásával szemben. Az Oroszország felől fenyegető veszedelmet sokszorosan megnövelve látta az 1917. évi bolsevik hatalomátvétel után, amely elpusztítja a polgári parlamentarizmust, és létében fenyegeti a Monarchiát is.

Hűség a királyhoz

A Monarchiához ilyen értelemben való kötődése rendíthetetlen legitimizmussá, IV. Károly iránti hűséggé mélyült 1917-18-ban, amikor az Esterházy Móric, majd a Wekerle Sándor vezette kormányokban miniszteri tárcát, illetve megbízatást kapott. Pályája ekkor ért csúcsára. A király miniszterévé történt emelkedése a demokraták széles köreit tette legitimistává, a dualizmusban megtestesült polgári rendszer hívévé, mert a demokratikus eszmékért küzdő polgár diadalmaskodását látták benne, akit ebben zsidó volta sem akadályozott.

A Választójogi Blokk tagjai, különösen pedig Jásziék, igen nagy reményeket fűztek Vázsonyi választójogi miniszterségéhez, tőle várták az általános titkos választójog törvénybeiktatását. Ezt a várakozást azonban Vázsonyi nem teljesítette be. A háború vége felé, az oroszországi események hatása alatt, s attól tartva, hogy az általános titkos választójog bevezetése Magyarországon is földinduláshoz vezetne, lemondott az általános, titkos választójogról.
Az összeomlás kettétörte Vázsonyi pályáját is. A polgári demokratikus forradalom első napján családjával együtt külföldre ment, mert azzal semmiképpen sem tudott egyetérteni.
Vázsonyi a polgári demokratikus forradalomban éppen úgy nem kívánt részt venni, mint amennyire mélységesen elítélte a Kun Béla-rezsimet. Liberalizmusa jól megfért legitimizmusával, hiszen 1918 előtt sem kívánt mást elérni, mint továbbfejleszteni, kiterjeszteni a dualista rendszer liberalizmusát, igazodva így a megváltozott társadalmi viszonyokhoz, mint ahogyan az pl. a választójog esetében a birodalom ausztriai felében történt.
Vázsonyi elvei és a megváltozott viszonyok eleve meghatározták 1918 utáni pályáját és pártja szerepét. Miután az új hatalmat reprezentáló nemzeti hadsereg tiszti különítményei halállal fenyegették meg, csak akkor tért haza véglegesen (1921), amikor már Bethlen István konszolidációs politikája éreztette hatását. Ismét élére állt a még 1919-ben, távollétében újjászervezett pártjának, amely nevébe felvette a nemzeti jelzőt — igazodva a korkövetelményekhez, de egyidejűleg elhatárolva magát az ellenforradalmi rendszer nacionalizmusától, valamint a munkásmozgalom internacionalizmusától.

Nemzeti demokrácia

A Nemzeti Demokrata Párt programja valójában nem változott 1919 után sem, mégis teljes mértékben aktuális maradt és alkalmasnak mutatkozott arra, hogy zászlaja alatt szembeszálljanak a Horthy-rendszer konzervatív, nacionalista, diszkriminációs politikájával. A húszas, méginkább a harmincas években tökéletesen aktuálisak maradtak követeléseik: az általános, titkos választójog, a politikai szabadságjogok törvényi garantálása, az állampolgári jogegyenlőség, a kisegzisztenciák felkarolása. Vázsonyi „nemzeti demokráciának” nevezte a célt, amit el akartak érni, nemzeti érdeknek tekintve az országot a nyugat-európai polgári demokráciákhoz közelítő viszonyok kialakítását.
Vázsonyi és pártja 1920-1922 között a nemzetgyűlésben, 1920-1925 között a főváros közgyűlésében egyedül képviselte a liberális, demokratikus érzelmű polgári rétegek és a szociáldemokrácia érdekeit, amennyiben általános érvényű politikai követelések és speciális szociális intézkedések mellett emelt szót. Hagyományok, vagyis az 1918 előtti, a választójoggal kapcsolatos együttműködés, Vázsonyi és Garami Ernő nézeteinek sokféle egybeesése, valamint az érdekazonosság bizonyos határig terjedő és kétségtelen politikai bátorságot kívánó vállalása magyarázza, hogy Vázsonyi és pártja azokban az években is vállalta a szociáldemokratákkal való együttműködést, amikor ez nem számított comme il faut-nak, amikor a liberális táboron belül is erősödött a tőlük való elhatárolódás. 1921-ben részt vettek a Polgárok és Munkások Szövetségében, 1924-től a Demokratikus Blokkban. Ez utóbbi tevékenységétől az 1923-ban Rassay Károly vezetésével színre lépő új liberális ellenzéki párt már elhatárolta magát.
A húszas évek első felében az ellenforradalmi rendszer kiemelkedően következetes bírálója volt Vázsonyi Vilmos. Ezt sokféle körülmény motiválta. Mindenekelőtt az, hogy az új viszonyok között a zsidó Vázsonyi már nem is álmodhatott olyan pozícióról, amilyet 1919 előtt ért el. Ha a baloldali polgári ellenzék törekvését sikerült is volna megvalósítani, ti. Bethlen István kormánya helyére egy liberális jellegű kormány állítását, ő miniszteri bársonyszékre már nem számíthatott. A keresztény-nemzeti Magyarországon erre semmiféle kilátás nem volt. Ráadásul Vázsonyi megőrizte hűségét IV. Károly iránt, élete végéig legitimista maradt. Külföldi tartózkodása idején kapcsolatban állt a királlyal, és első, 1921. húsvéti visszatérési kísérletének előkészítésében is szerepet vállalt.
Ennek, majd a második visszatérési kísérletnek a kudarca minden legitimista irányzatot, és az azt képviselő politikusokat hosszú évekre kizárta a politikai életből, az esélyes szereplők köréből. A legitimizmus új tartalmat majd a harmincas években, Hitler hatalomra jutása után kap. Ezt azonban Vázsonyi már nem érhette meg.
Vázsonyi és pártja azt a hazai baloldali ellenzék és a Jászi-Károlyi-féle emigráció által képviselt helyzetmegítélést követte gyakorlati tevékenységében, amely lehetetlennek tartotta, hogy a békekonferencia nagyhatalmai, a nyugati polgári demokráciák tartósan, állandóan elfogadnák a Horthy-rendszert, s nem kívánnák annak liberalizálását. E feltételezést kisebb-nagyobb csalódások már igen korán érték, a kiábrándulás azonban akkor kezdett elhatalmasodni, amikor 1924-ben kiderült, hogy a Bethlen-Horthy reprezentálta rendszer minden politikai követelmény-feltétel nélkül kap a stabilizáláshoz a Népszövetség által garantált kölcsönt. Tudomásul kellett venni, hogy a nagyhatalmak és egykori kis szövetségeseik, akik létrehozták a kisantant szövetséget, egyáltalán nem kívánnak politikai változást Magyarországon, hogy a Horthy-rendszer sokkal hosszabb életű lesz, mint ahogyan azt ellenzői feltételezték. Tudomásul kellett venni, hogy a hazai baloldali, liberális-demokrata-szociáldemokrata ellenzék külső kezdeményezésű támogatásra nem számíthat. Vázsonyi és pártja, a szociáldemokraták, de még az októbristák sem hitték, hogy ez a külső segítség akkor is elmarad, ha itthon ők maguk teremtenek olyan kritikus helyzetet, amikor a nagyhatalmaknak elkerülhetetlenül be kell avatkozniuk. Ilyen esetnek hitték a frankhamisítási botrányt is, több más ügy mellett.

Botrány és utcai támadás

Bethlen miniszterelnök taktikai okokból hozzájárult, hogy parlamenti vizsgálóbizottság foglaljon állást a kormányt, a rendszert érintő botrány, illetve felelősség tekintetében. E bizottságnak Vázsonyi Vilmos is tagja volt. A bizottság három jelentést dolgozott ki. Az ellenzék ún. kisebbségi véleményének megfogalmazását Vázsonyi Vilmosra bízták. Ő leszögezte: a kormányt és Bethlen Istvánt politikai felelősség terheli, aminek következményeit le kell vonni. A képviselőház 1926. február 16-ára tűzte ki a jelentés vitáját. Amikor Vázsonyi Teréz körúti ügyvédi irodájából a parlament ülésére indult, két, egykori különítményes tiszt az utcán megtámadta, bár sérelem — kísérői közbelépése miatt — nem érte.
Mi indította a két egykori különítményes tisztet s a mögöttük állókat a Vázsonyi elleni támadásra? Az, hogy a Vázsonyi Vilmos által jogilag támadhatatlanul megfogalmazott ún. kisebbségi vélemény a frankhamisítási ügy kapcsán kimondta, felelősség terheli Bethlen István miniszterelnököt, a kormányt, s hogy mentsék az ország nemzetközi tekintélyét, valójában távozniok kellene.
Ezzel az akcióval Vázsonyi Vilmos politikai pályája lezárult, de ekkor senki sem gondolt erre. A viharos parlamenti ülést követően Vázsonyi ismét a Bécs melletti Badenbe utazott, ahol már sok évre visszamenően kúrálta gyomor-, szív- és légzési panaszait. Ott, Baden am Wienben vitte el egy váratlan szívroham 1926. május 24-én, 58 éves korában. Halotti ravatalát a Központi Demokrata Körben állították fel, búcsúztatása a Városháza udvarán történt, a Kerepesi úti temetőbe százezres tömeg kísérte utolsó útján. Halálának váratlansága s az azt megelőző pesti események könnyen adtak tápot olyan feltételezéseknek, amelyekre a magyar közvélemény mindig hajlamos volt, hogy ti. mint ellenzéki politikusnak, Vázsonyi életének sem természetes halál vetett véget. Ez azonban semmiféle reális alappal nem bírt.

/L. Nagy Zsuzsa/

Vázsonyi Vilmos temetése

(forrás: filmhiradokonline.hu)

Mi van vele? Koritár Lajos

Alig múlt tíz éves, amikor az MTK-ban focizni kezdett. A következő huszonkét évet nálunk töltötte. Csak katonaidejében játszott kényszerből másutt. Egy teljes pályafutás egy csapatban, manapság nem sok ilyen példát látunk. Ez még akkor is igaz, ha az NB I-es pályafutása után még el ment Ausztráliába, ahol egy évet a St George Budapestben töltött, majd itthon szerepelt még alacsonyabb osztályokban (Pénzügyőr, és III. ker TTVE) végül egy osztrák kis csapatban töltött évvel zárta le labdarúgó pályafutását. Mondhatjuk, ragaszkodó típus. Most – abban az évben, amikor Kanta Józsi visszavonul – mégsem nevezhetjük példátlannak a hűségét. Vagy mégis? Mert visszavonulását követően edzőnek állt. A Pénzügyőrben kezdte a trénerséget és onnan is ment nyugdíjba. Vagyis az aktív pályafutását lezáró levezető időszakot nem számítva tíz éves korától a nyugdíjig összesen két egyesületben fordult meg. Az ő korszakában sok fantasztikus játékos egyéniség fordult meg az MTK-ban. Mégis Macska – hiszen mindenki így hívta – volt az egyik legnépszerűbb. Fiatal szurkolóink még az Ottawan együttes nagy slágerét is „macskásították.” Az eredeti refrén így hangzott:

Gimme your heart, gimme, gimme your heart
Gimme, gimme
All your love, all your love

De mennyivel jobban hangozott így:

Gimme your gól, gimme, gimme your gól
Gimme, gimme
Koritár, Koritár

De mi van most Macskával?

Mi mással is lehetne kezdeni járvány idején: Hogy vagytok?

Köszönöm, jól. Regisztráltunk, kapjuk a leveleket, de jó lenne most már az oltást kapni. Amennyire lehet vigyázunk magunkra. Alig mozdulunk ki. Bár éppen most voltunk a Hajógyári szigeten, találkoztunk a fiammal és a kisebbik unokámmal. – mondja Lajos - de közben hallom a háttérből Krisztina hangját: Mondd, hogy még csak hat éves, de már igazolt játékos.

Leányfalun laknak, a helyi csapatban játszik – folytatja Macska – de ott is a járvány miatt hol tudnak edzeni, hol nem. Talán pár év múlva újra lesz Koritár az MTK-ban.

Volt már meglehetősen hosszú ideig egy Koritárunk. Minek köszönhető, hogy szinte az egész pályafutásodat nálunk töltötted?

Jó társaság volt, szerettem ott lenni, minek váltottam volna?

Pedig küldtek. A kilencek ügye után módszeresen elüldöztek mindenkit az MTK-ból aki közéjük tartozott. Te hogy úsztad meg?

Engem is elküldtek. Akkor én elmentem Lehr Gyuri bácsihoz - ő a KPVDSZ alelnöke, az MTK elnökségi tagja volt – és elmondtam neki, hogy én itt nőttem fel, én nem akarok máshol játszani kértem, mondják meg az edzőnek, ha valaki megcsinál valamit, amit én nem tudok megcsinálni, akkor én magamtól elmegyek. Így maradhattam végül. Később mikor Kovács Feri bácsi volt Fehérváron az edző hívott, hogy menjek a Videotonba, akkor meginogtam, mert ifjú házas voltam, nem volt lakásunk és a Videoton lakást ígért. Akkor már az MTK nem engedett, én meg úgy voltam vele, hogy hál Istennek nem nekem kellett így lemondani egy lakásról.

Talán a Ti korosztályotok az utolsó, akiknek még jelent valamit az MTK, akik még mindig kijártok a meccsekre – már amikor egyáltalán lehet – miért?

Tudod ez már egy más világ, más foci, a mai játékosokat már nem ismerjük személyesen, sőt már a pálya se ugyanaz, de szeretünk egymással találkozni. Sokan hosszú éveket töltöttünk itt. Nekünk az MTK örök szerelem marad.

Az MTK két legutóbbi nagy nemzetközi sikerének részese voltál. Szerepeltél a KEK-negyeddöntőbe jutott csapatban. Valamint játszottál az Intertotó Kupában, ahol az MTK veretlenül lett csoportgyőztes az MTK, Bayern München, AS Róma, St Etienne összetételű csoportban. Mindhárom világhírű csapat ellen gólt szereztél összesen 7-et a 6 meccsen. Miként KEK-ben a Tbiliszi Dinamó elleni szenzációnak számító továbblépésből is góllal vetted ki a részed. Hogy éltétek ezt meg?

Hogy éltük meg? Sehogy. Mindenkinek megvan a maga emléke. Nem sokat foglalkoztunk vele, persze büszkék voltunk rá. Azt hiszem ez a vezetőknek nagyobb siker volt, mint nekünk. Mi még külön prémiumot sem kaptunk a sikerekért. Persze 3-1-re nyerni Münchenben a Bayern ellen fantasztikus érzés. A „tartalékos” Bayern Hoenessel, Augentalerrel, Gerd Müllerrel állt fel. Utólag persze, ha összejövünk a srácokkal ez sokszor szóba kerül. A 2017-es Blue and White Partyn – a siker 40 éves évfordulóján - díszvendégek voltunk és egy oklevelet is kaptunk. Talán akkor tudatosult bennük, mennyire felértékelődött a sikerünk.

Ugorjunk egy nagyot. Hogy telnek mostanság a napjaitok?

Nem csak klubot, feleséget sem szoktam cserélni, máig is jól élünk az asszonnyal. Persze vannak a korunkból adódó bajaink, de alapvetően jól vagyunk. Az asszony szereti a társaságot, a színházat, az operettet, így mindig van valami program. Illetve volt, amíg lehetett, de remélem, lesz is rövidesen.

Búcsúkérdésként: Hogy tetszenek a mai utódok?

Amíg lehetett jártam a meccsekre, de ez már egy teljesen más sportág, mint ami a mi időnkben volt. Szurkolok az MTK-nak, nagyon tetszik, hogy itt a fiatalok is lehetőséget kapnak.

Köszönöm a beszélgetést, jó egészséget kívánok nektek. Remélem rövidesen újra találkozhatunk a Hidegkuti Stadionban is.

Azt gondoltam, itt végetért a cikk. De kiderült tévedtem. Itt most be kell avatnom Titeket kedves olvasoim a riportkészítés technikájába. Riportalanyaimnak minden cikket elküldök közlés előtt, ha méltányolható észrevételük van, valami módosítást kérnek, azt igyekszem figyelembe venni. Az esetek nagy részében nem szoktak változtatás kérni. Így történt ezúttal is. Lajos visszajelzett, hogy részéről ez így teljesen rendben van.

Krisztina – Lajos felesége – azonban egy olyan kiegészítést tett a cikkhez, amit véleményem szerint hiba lenne elhallgatni előletek. Idézem:

„Tudni kell Lajosról, hogy amilyen vagány volt, annyira szerény is! Ezért én szeretném elmesélni,mikor 1978-ban Bayern-MTK mérkőzés véget ért, Lóránt Gyula a Bayern akkori edzője nagyon hívta Lajost, a Bayernhez! Többször is megkereste, de Ő makacsul ellen állt a csábításnak! 1970 óta vagyunk együtt,és büszke vagyok arra, hogy a férjem szíve mindig is az MTK-ért dobog!”

Mit lehet ehhez hozzátenni? Mi is büszkék vagyunk rátok!

További képekért kattints ide!

Koritár Lajos győztes gólja a Dinamó Tbiliszi elleni KEK nyolcad döntőn.

(forrás: Youtube.)

A hajrához közelítenek a labdajáték bajnokságok

Csapataink szakosztályvezetőit kérdeztük múltról, jelenről, jövőről

Női kézilabda: A sikersztori

A női kézilabda nem igazán őshonos sportág az MTK-ban. Az ötvenes években volt többszörös bajnokcsapatunk, de az még egy másik sportág volt. Nem átvitt értelemben, ahogy mondjuk a foci esetében szoktuk mondani, hogy ez ma már egy más sportág, mint 30-40 éve, hanem kézilabdában szó szerint másik sportágról beszélhetünk. Az MTK sikereit nagypályán aratta. Akkoriban a focipályán játszottak kézzel is. Magyarországon 1959-ben rendezték az utolsó nagypályás bajnokságot.

A kispálya nem jött be nekünk. Három első osztályú szezont követően az NB II-be került az MTK. Még másfél évtizeden át ingázott a csapat a második és a harmadik vonal között, aztán hosszú időre kikerültünk a magyar kézilabda vérkeringéséből. Az MTK-BSE fúzióval kerültek vissza a kézilabdázók az MTK-ba. Tulajdonképpen ez is egy furcsa történet, hiszen a BSE-nek sem volt jelentős kézis múltja. Az ő csapatuk történetét is egy nagyon vékonyka füzetben lehetne rögzíteni, a múltjuk egyetlen bajnoki esztendőt ölelt fel az NB I-ben. Azt is a bajnokság utolsó helyén zárták, mindössze egyetlen megnyert mérkőzéssel. Azóta viszont – immár az MTK Budapest kötelékében – szinte minden évben jobb helyezést ért el a csapat. E cikk írásakor 5. helyen állnak a lányok és most már a legjobbaknak is méltó ellenfelei vagyunk. Tavaly pontot raboltunk a Fraditól, idén megvertük a bajnoki címre vágyó Siófokot is.

Mindezért rengeteget tett a csapat agilis szakosztályvezetője Paál László, aki egyben talán a csapat legnagyobb szurkolója is. Az alábbiakban a vele készült interjút olvashatjátok.

Gratulálni a végén szokás, a bajnokság vége viszont még elég távoli, a meccsek durván harmada még vár ránk. Mégis a Ti esetetekben nyugodtan lehet már most gratulálni. Alig képzelhető el olyan folytatás, hogy ne a csapat történetének legeredményesebb éve legyen a mostani. Ráadásul még a kupában is áll a csapat, többek között az eddig kimagaslóan teljesítő Mosonmagyaróváron is túljutva.

Mi a siker titka?

Nehéz lenne egyetlen dolgot kiemelni. A legfontosabb, talán az edző személye. Vováról – Vlagyimír Golovin – akkor is tudtuk, hogy jó szakember, amikor idekerült, hiszen ezért is szerződtettük. Nagyon fontos, hogy sikerült egy stabil játékoskeretet kialakítani. Akik figyelemmel követték az MTK Budapest női kézilabda csapatát a fúziótól kezdve, azok tudják, eleinte a mostaninál sokkal nagyobb volt a fluktuáció, de most már alig van játékos mozgás két szezon között. Nagyon fontos, hogy a szakosztály számíthat az MTK támogatására, rendkívül korrekt a kapcsolatunk a klubbal, minden ígéretüket betartják és próbálnak minden segítséget megadni nekünk. Végül el kell ismerni, idén még némi szerencsénk is volt, a közvetlen vetélytársaink egymás elleni eredményei számunkra kedvezően alakultak.

A magyar bajnokságban van néhány kiemelkedő anyagi lehetőséggel bíró klub, akik évek óta uralják a sportágat. Hogy érzed, elértük a lehetőségeink maximumát vagy van még mód az előrelépésre?

Mi nem tudunk extrém magas fizetéseket adni, de azt gondolom, nálunk is tisztességes és versenyképes fizetése van a játékosoknak. Ezért is az MTK-nak lehetünk hálásak. Azt gondolom, hogy olyan látványos javulásra, mint az idei már nem nagyon lesz lehetőségünk, de nem a stagnálás a cél. Ha csak apró lépésekben is, de szeretnénk továbbra is folyamatosan javulni.

Még a bajnokságnak közel a fele hátra volt, amikor bejelentettétek, hogy 10 játékosunkkal szerződést hosszabbítottatok. Így a csapat gerince együtt marad. Minek köszönhető ez?

Említettem a nagyon jó partneri kapcsolatot a vezetéssel. Amikor a járvány miatt radikális fizetéscsökkentések voltak sok csapatnál, az MTK akkor is egy tisztességes ajánlatot tett a játékosoknak. A lányok ezt most azzal hálálták meg, hogy ők sem léptek fel extra igényekkel. Szinte az egész csapatot sikerült megtartani. Azt már régebben tudjuk, hogy Szani – Szöllősi Zácsik Szandra – nem a klubunkban folytatja. A meghatározó játékosok közül rajta kívül csak Szekerczés Luca távozik, ő a Bundesligából kapott visszautasíthatatlan ajánlatot. Még egy hiányzónk lesz, Dávid Azari Fruzsina anyai örömök elé néz, de reményeink szerint sikerül olyan megállapodást kötnünk, amely mindkét fél számára megfelelő, ha így lesz, visszavárjuk. Hasonló okból bizonytalan ideig nem számíthatunk az MTK Budapestben leghosszabb ideje szereplő játékosra Szabados Gréta Imolára sem. Természetesen nem mondunk le az erősítés lehetőségéről sem, de még korai lenne neveket mondani. Nem csak a pályán, de a pálya szélén és szeretnénk értékeinket megtartani, reméljük még sokáig Vova fogja vezetni a csapatot.

Az MTK-ra a legtöbb sportágban nem az a jellemző, hogy hatalmas szurkolótábora lenne. Ti rendre teltházas meccseket játszotok, van elképzelésed, hogy ezt mivel tudtátok elérni?

A közönség a jó kézilabdára kíváncsi, és nálunk szellemes megoldásokat sokgólos mérkőzéseket láthat ezt díjazzák a szurkolók. Szerencsére most már nem csak sokan nézik a meccseinket, de eljutottunk oda, hogy már sűrűn zúg a hajrá MTK! Ezért is várjuk nagyon, hogy végre újra szurkolók előtt szerepelhessünk.

Milyen a létesítmény helyzetetek?

Az Elektromos Csarnokban vendégeskedünk. De ez igazából nem is jó szó, hiszen házigazdáink mindent megtesznek, amit tehetnek értünk, így teljesen otthon érezhetjük magunkat. Persze azért jó lesz, ha egyszer saját termünk lesz, erre ígéretet kaptunk. Erre igazából az utánpótlás-nevelés szempontjából lenne nagy szükség.

A végére maradt, amivel kezdeni kellett volna, mennyire érintette a csapatot a vírus? Hogy vagytok?

Eddig jól tudtuk kezelni a helyzetet, biztos szerencsénk is volt, és a jövőben is mindent megteszünk a játékosok védelmében.

Köszönöm a beszélgetést, jó egészséget kívánok az egész társaságnak és a mostanihoz hasonló további sikereket!

További képekért kattints ide!

Az egyik legutóbbi siker góljai. MTK - Vác 35-33

(forrás: MTK Budapest Youtube csatorna.)

Kosárlabda

A focin kívül az egyetlen labdás csapatjáték, amiben férfi és női csapatunk is van. Sajnos itt most csak a lányokról olvashattok. Az NB I. B utolsó helyén álló férfi csapatunk vezetői nem kívántak nyilatkozni nekünk.

Mi lesz veled, női kosárlabda?

A női kosárlabda hagyományosan az MTK egyik siker sportága volt. Sajnos csapatunk a kilencvenes évek közepén megszűnt. Az MTK-BSE fúzió visszahozta a sportágat klubunkba. Az eddig lezajlott összes magyar női kosárlabda bajnokság durván felét az MTK, a BSE és jogelődeik nyerték meg, így joggal reméltük, hogy egy újabb sikerkorszak köszönthet ránk. Nem így történt. A fúziót követő évben még a középmezőnyben végzett az MTK Budapest. Azóta viszont a legjobb elért eredményünk az NB I utolsó helyezése volt. Az viszont többször is.

A 2019-es kiesést követően kosarasaink a TFSE-vel léptek házasságra. Sajnos nem szerelmi házasságról van szó, mindkét felet leginkább a másik hozománya vonzotta. Azóta a TFSE-MTK néven szereplő alakulat játszik az első osztályban, méghozzá eredményesen. Elmondható róluk, hogy stabil középcsapat lett belőlük. Sőt a legjobbakat is meg-megszorongatják. Az idei bajnokságban is már biztosította helyét a TFSE–MTK a felsőházi rájátszásban. De ez a csapat szemernyit sem érzi magáénak az MTK hagyományait és az MTK-szurkolók sem érzik magukénak a csapatot. Az elmúlt két évben egyszer sem hallatszott a hajrá MTK buzdítás a meccseiken. Nem azért, mert a meccsek zártkapusak, hiszen korábban sem. Az amatőr NB I-nek nevezett második osztályban MTK-TFSE néven szerepel az a csapat, ami valóban a mienk. Ők azonban hiába szerepelnek jól, addig, amíg létezik a TFSE-MTK, nem juthatnak fel az élvonalba, hiszen egy klub csak egy csapattal szerepelhet ott.

Ennek tudatában ültem le beszélgetni Nagy Dórával az MTK női kosárlabda szakosztályának vezetőjével. Így persze a beszélgetés leginkább az utánpótlásról szólhatott.

Hogy vagytok? Hogy vészeltétek át eddig a járványt?

Meglepően jól. Az amatőr NB I-ben szereplő csapat játékosainak körülbelül a fele átesett a fertőzésen, de szerencsére nem voltak súlyos betegeink. A fiatalabb korosztályok eddig megúszták fertőzés nélkül. Nem állunk ilyen jól sport szempontból. A bajnokságban sorra maradnak el mérkőzések, volt hogy hetekig nem játszottunk mérkőzést, utána pedig rövid idő alatt kellett sok meccset játszani. Nagyon nehéz így felkészülni, tervezhetetlen a program. De most annak örülök, hogy lehet egyáltalán játszani, edzeni. Ez még mindig jobb, mint a tavaly tavaszi helyzet, amikor hetekig csak online edzéseket lehetett tartani.

Most tudtok úgy edzeni, mint „békeidőben”?

Sajnos nem. Egyetlen csapat számára sem elegendő a saját csarnoka arra, hogy az összes utánpótlás csapat számára edzés lehetőséget biztosítson. Éppen ezért mi is több iskolával szerződésben állunk, használjuk a tornatermeiket. Pontosabban csak használnánk, mert a pandémia miatt nem mehetünk be az iskolákba. Ez nekünk a legrosszabbkor jött, mivel jelentősen bővítettük a az utánpótlásunk létszámát, nyitottunk lefelé, korábban U11-es volt a legifjabb korosztályunk, most már U 9-es gyerekeink is vannak. Nagyon jó kapcsolatunk van a szülőkkel, talán ennek is köszönhető, hogy alig néhányan jelezték, hogy a pandémia idején nem jönnek edzésre. Próbáljuk kezelni a helyzetet, de nem egyszerű. A teremhiány miatt az ideálisnál sokkal nagyobb létszámú csoportokkal dolgozunk és rövidebb edzéseket tartunk. Azzal próbáljuk javítani az edzésmunka színvonalát, hogy egy csoporttal egyszerre több edző foglalkozik.

Milyen szinten áll az utánpótlásunk?

Az amatőr NB I-ben az élcsoportban vagyunk, a csapat legjobbjai az NB I-es TFSE-MTK-ban is szerepet kapnak. A kisebb korosztályokban nem az eredmény a legfontosabb, hanem az, hogy a tehetséges gyerekek a lehetséges legmagasabb szinte elsajátítsák a sportág alapjait. Ezekben a korosztályokban nagyon sokan vagyunk, vannak kiemelkedő tehetségeink, akik ha nem törik meg a fejlődésük, akkor felnőtt korukra a sportág kiemelkedő alakjai lehetnek, de ezekben a korosztályokban szeretettel látjuk azokat is, akik csak a sportág és az MTK szeretete miatt járnak edzésre, élvezik a mozgást.

Köszönöm a beszélgetést! Sok sikert kívánok az utánpótlás nevelésben, remélem a mai gyerekek felnőttként már egy bajnoki címért küzdő MTK Budapest játékosai lehetnek.

További képekért kattints ide!

Női röplabda: Remények és lehetőségek

A rájátszá első fordulójában a legjobb 4 közé kerülésért játszott - három győzelemig tartó - páros mérkőzés eredménye:

Kaposvár - MTK Budapest 3-0

Az 5 - 8. helyért zajló párosmérkőzés állása:

MTK Budapest - Szent Benedek RA 0-2

Jelenlegi röplabda szakosztályunk az MTK és a BSE fúziója révén jött létre. Mindkét csapat jelentős röplabda múlttal rendelkezett. Az MTK már az első Magyar Bajnokságban is szerepelt, ahol az 5. helyezést érte el. Ezt megismételni még többször sikerült, de előrébb soha nem végeztünk, annak ellenére sem, hogy bő két évtizedig a sportág élvonalában szerepeltünk.

Ennél sikeresebb volt a BSE-nek és szép számú elődjének a röplabda múltja. A sportág hőskorában, majd az ezredforduló környékén 8 bajnoki címet további 20 érmet szereztek a tanácsi csapatok. A 2013-as fúziókor viszont már egy romokban heverő csapatot vett át az MTK, annak ellenére, hogy alig egy évvel korábban még dobogós volt a BSE. A szakosztály rendezte sorait. Bár az MTK Budapest nem az érmes helyekért küzd azóta sem, de stabil középcsapat lettünk, nem kis részben Nyári Virág szakosztályvezető remek munkájának köszönhetően. Vele beszélgettünk a jelenről és egy kicsit a jövőről is.

Hogy értékeled a csapat eddigi teljesítményét az idei bajnokságban?

Azt gondolom, az alapszakasz után elért 6. hely nagyon-nagyon jó eredmény. Az első négy helyezett kimagaslik a mezőnyből. De még az ötödik Újpest is nagy falat számunkra. A mi csapatunk csupa magyar fiatalból áll, az ellenfeleink tele vannak légiósokkal. A hét ellenfelünk összesen 40 légióst foglalkoztat. Azaz átlagosan 6-7 külföldi van csapatonként. A magyar játékosoknak így nagyon kevés lehetősége marad, ez aligha szolgálja a magyar röplabda fejlődését. (Egy röplabdacsapatban egyszerre hatan vannak a pályán. – a szerk.) A második négyesben vívott harcban a két legfőbb konkurensünk – a Szent Benedek Akadémia és a DVTK – jelentősen erősített a télen, újabb légiósokat igazoltak. Jellemző, az egész mezőnyben a Szent Benedek Akadémia foglalkoztatja a legtöbb légióst.

Mit vársz a folytatástól? Reálisnak gondolod az Extra Liga tagság megőrzését?

Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ráadásul a megváltozott versenykiírás is nehezíti a dolgunkat. Eddig a mezőny végén végző csapatok osztályzót játszottak az NB I legjobbjaival, így még az utolsó helyezett is reménykedhetett. Most nem lesz osztályzó, a nyolcadik. helyezett automatikusan kiesik. Én ennek ellenére optimista vagyok. A rájátszás folytatásában az 5-8. helyért először a Szent Benedek akadémiával vívunk három győzelemig tartó párharcot. Remélem, sikerrel vesszük ezt az akadályt, ha így lesz, akkor az 5-6. helyért küzdhetünk vélhetően az Újpest csapatával. Nagyon bízom a lányokban és a szakmai stábban.

A fúzió óta folyamatosan ott vagyunk közvetlenül a legjobbak mögött. Látsz lehetőséget az elitbe bekerülésre?

Persze én is szeretnék érmes csapatot, de reálisan erre még éveket kell várnunk. Miért? Vannak nehezen ledolgozható hátrányaink. Az egyik a terem kérdés. A Szamos utcai bázisunkat az MTK gyönyörűen felújította, de sajnos csodát nem lehet tenni, egyszerűen a terem nem felel meg az Extra Liga követelményeinek. Ez nem csak azért baj, mert drágán kell termet bérelnünk, hanem azért is, mert nem tudunk a „hazai” pályánkon edzeni. Másik versenyhátrányunk, hogy a vidéki csapatok mögött áll egy-egy nagyobb támogató és az önkormányzat is, ami az anyagi segítségen túl általában a városi sportcsarnokok használati lehetőségét is jelenti. Sajnos nekünk nincs olyan tőkeerős szponzorunk sem, aki jelentősen támogatni tudna minket. Így azt gondolom, a következő években is az Extra Liga 5-8. helyéért leszünk harcban.

Mi lehet a megoldás, mi hozhat előrelépést?

A legfontosabb lépés mindenképpen a megfelelő saját csarnokhoz jutás. Szerencsére erre a közeljövőben lehetőségünk lesz. A tervezett Kerepesi úti létesítményben – az Extra Liga mérkőzéseink megrendezését tekintve – reméljük mi is új otthonra találhatunk. Talán ott – méltó környezetben – szponzort is könnyebben találunk. Persze nem mondunk le erről a lehetőségről addig sem. A röplabda viszonylag olcsónak számít még mindig a csapatsportok között, így ha találnánk egy megfelelő támogatót, aki akár „csak” évi pár tízmillió forintot tudna ránk áldozni, azt nagyon szép eredményekkel tudnánk meghálálni. Sajnos jelenleg sokkal szerényebb juttatásokat tudunk adni a játékosainknak, mint konkurenseink. Nem csak fizetésben. Ha vidékről vagy külföldről igazolunk, akkor a játékosoknak lakhatásról is gondoskodnunk kell. Ez Budapesten sokkal drágább, mint vidéken. Ráadásul az sem árt, ha sportolóink nem több órányira laknak a Városmajortól. Csarnokunk Budapest egyik legdrágább részén van, ez sem könnyíti meg a helyzetünket. De nem akarok panaszkodni, eddig is megoldottuk a problémáinkat, ezután is meg fogjuk oldani. Persze ha jelentkezne valaki, hogy támogatni szeretné a csapatot, az nagy segítség lenne.

A sportot csak elenyésző részben támogatják a cégek üzleti alapon. Sokkal jellemzőbb, hogy a csapat egy-egy tehetősebb szimpatizánsa, szurkolója áll anyagilag is a csapat mellé. De most lényegében az egész bajnokság szurkolók nélkül zajlott, zajlik. Mit tudtok tenni ebben a helyzetben?

Próbálunk a szurkolók kedvében járni, amennyire ez most lehetséges. Az MTK oldalán (www.mtk.hu) rendszeresen olvashatnak csapatunkról, láthatnak videó előzeteseket és értékeléseket a meccsekről. Mostantól az összes hazai mérkőzésünket élőben közvetítjük facebook oldalunkon. Szurkolói oldalunkon (MTK BSE női röplabda szurkolói klub) számos utánpótlás mérkőzésünk is élőben látható.

Végül a legfontosabb kérdés: Hogy álltok a Covid elleni harcban?

Szerencsére jól. Néhányan elkapták, de senkinek nem volt súlyos lefolyású a betegsége. Nagyon várjuk az oltást.

Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok a bajnokság most következő legfontosabb mérkőzéseire!

További képekért kattints ide!

A mostani szezonban eddig megnyert három mérkőzésünk egyike: DVTK - MTK 1-3.

(forrás: Youtube)

Ízelítő következő hírlevelünk tervezett tartalmából:

Kék-fehér küzdősportok:

* Cselgáncs

* Karate

* Ökölvívás

* Taekwondó

Ismét jelentkező rovataink:

* Bemutatjuk sportolóinkat

* Kék-fehér hírességek

* Mi van vele

Ezúton is köszönjük tagtársainknak a létrehozandó MTK Múzeum részére tett felajánlásait. Továbbra is kérjük, akinek kiállításra érdemes anyag van a birtokában jelezze. Ami másolható, másoljuk, ami fotózható, fotózzuk. Az esetleges további adományokat nagyon várjuk és hálásan köszönjük.
Gyűjtünk mindent, ami MTK. Régi érmeket, kupákat, okleveleket, tagkönyveket, fotókat stb.

Képek forrása:

Legtöbb képünk az MTK hivatalos weblapjáról származik. (www.mtk.hu)

Az achív képekért Blaha Judit és Holló Iván barátainknak tartozunk köszönettel.

A 60-as évek kosárlabdacsapatáról készült kép a Száz éves az MTK VM Sportklub című kiadványból származik. A régi régi kézilabda és röplabda kép a Képes Sportban jelent meg.

MTK-szurkoló vagy? Akkor köztünk a helyed!

Kattints ide, lépj be az MTK Baráti Körbe!

Utánpótlás az Utánpótlásnak...

Ezzel a mottóval hirdette meg 2016-ban az MTK Baráti Kör az első Gedeon-programot, ami azóta is óriási sikerrel működik.

Nem árulok el túl nagy kulisszatitkot azzal, hogy gyakorta vannak a Baráti Kör elnökségén belül is viták, nézetkülönbségek, amiket annak rendje és módja szerint kibeszélünk, és valahogy mindig egységesítjük álláspontunkat. Amikor előálltam a Gedeon-program alapötletével, nem volt vita, csak egyetértés és támogatás, mert mindenki egyből tudta, hogy tehetséges, MTK-s fiatalokat és egyben a velük közös kék-fehér jövőnket támogatjuk.

A Gedeon-díj idei győztese:

Tóth Lili

Ezzel a pár mondattal és a címmel már félig-meddig el is árultam, hogy a Gedeon-program nem más, mint egy fiatal tehetségeket támogató ösztöndíj, amit a BK saját bevételeiből, tagjai és támogatói jóságának nyomán finanszíroz.

Tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy rengeteg terhet ró fiatal sportolóinkra és családjukra a profi sportéletre való felkészülés, illetve az igazolt versenyzői élet. Ezen szeretnénk a saját rendelkezésünkre álló eszközökkel valamelyest enyhíteni, illetve motiválni fiataljainkat a még jobb eredmények elérésére.

Az idei második:

Varga Lujza

Az előbb említett egyértelmű szándékok mellett nagyon lényeges szempont, hogy fiatal sportolóink is érezzék a Baráti Kör és a szurkolók támogatását, részesüljenek az MTK-s barátságban nem csak a klub, hanem a szimpatizánsok irányából is. A pénzjutalmak mellett az összes jelölt is megtisztelve érzi magát és nagyon örülnek a figyelemnek, amit a szavazási időszakban kapnak.

A Gedeon-díj rangját azzal is próbáltuk emelni, hogy a díjazottak évről-évre nagy nyilvánosság előtt az MTK elnökétől, Deutsch Tamástól és az MTK Baráti Kör elnökétől, Stern Pétertől, később Pandzarisz Sándortól vehették át jutalmukat. Sajnálatos, hogy erre idén a járvány miatt nem lesz lehetőség.

Az idei harmadik helyezett:

Nagy Marcell

Mivel idén immáron ötödik alkalommal adjuk át a díjakat ezért úgy gondoljuk, hogy sikerül(t) hagyományt teremtenünk, és szeretnénk folytatni a programot.

Idei nyerteseink és a többi jelölt: I. Tóth Lili (sakk), II. Varga Lujza (RG), III. Nagy Marcell (atlétika), Ilankovic Alexandra (karate), Korcsmáros Bence (ökölvívás), Dékány Veronika (röplabda), Bánhidi Balázs (párbajtőr), Szirt Domonkos (kajak-kenu).

Gratulálunk és sok sikert kívánunk mindenkinek!

/Lőwy András/

A Gedeon-program korábbi díjazottai:

2017:

1. Báki Alex

2. Hímer Krisztofer

3. Birovecz Ben Jordán

2018:

1. Schermann Bianka

2. Varga Regina Eszter

3. Baranyi Zsófia

2019:

1. Benkő Zsófia

2. Juhász Ágoston

3. Kocsis Evelin

2020:

1. Mátyássy Lázár

2. Gyulai Blanka

3. Kiss Zsófia

A Gedeon Program célja egyértelműen olyan tehetséges sportolók támogatása, akik a későbbiekben az MTK büszkeséegeivé válhatnak. Négy évvel az első ösztöndíjak odaítélését követően már érdemes visszatekinteni, elértük-e célunkat. Hírlevelünk következő számaiban olvashattok majd bővebben a korábbi díjazottakról, mi lett velük, megvalósították-e a program céljait? Van-e köztük, aki már a felnőttek között is eredményes? Erősítette-e a díj az MTK-hoz való kötődésüket?

Tagdíj

A korábbi évekhez képest szokatlanul szép számban érkeztek felhívásunkra tagdíj befizetések. Ezeket ezúton is köszönjük. Ugyanakkor kérjük tagtártsainkat, hogy akik még nem tették meg, azok fizessék be éves tagdíjukat. Az egyesületi tagság feltétele a tagdíj megfizetése, de tudjuk, ez most sokaknak nehézséget okoz. Nem szeretnénk egyetlen tagunkat sem azért elveszteni, mert a jelenlegi nehéz viszonyok idején nem tud elegettenni a befizetési kötelezettségének. Ezért kérjük, akinek gondot okoz még az alptagdíj megfizetése is, az jelezze, hiszen egyéni kérelem alapján a tagsági díjat jelentősen mérsékelni tudjuk, a rászorulóktól csak egy "kártyadíjat" kérünk.

Mint az előző számunkban is olvashattátok, tagdíjaink és a hozzájuk járó szolgáltatások:

Normál alaptagdíj: 6 000 Ft/év. Minden tagunk részére 1 000 Ft kedvezményt adunk a Baráti Kör minden fizetős programjának árából. (Pl. vidéki utak, MTK bál stb.) Valamennyi tagunk ingyenes belépésre jogosult – a Baráti Kör tagsági igazolvány felmutatásával – a labdarúgás kivételével minden MTK rendezésű sporteseményre, így az NB I-es kézi- röp- és kosárlabda mérkőzésekre is.

Támogatói tagdíj: összege önkéntes, de minimum 25 000 Ft/év. Ugyanazok a kedvezmények járnak hozzá, mint az alaptagdíjat fizetőknek, a fizetős programok árából viszont nagyobb kedvezményre, alkalmanként 5 000 Ft engedményre jogosít.

VIP tagdíj: összege önkéntes, de minimum 200 000 Ft/év. A támogatói tagdíjat fizetők kedvezményeit a VIP tagok is megkapják, a részükre bizttosítunk egy ingyenes belépőt az MTK bálra és VIP tagjaink kapnak egy ajándék éves bérletet az Új Hidegkuti Stadionban egy általuk választható helyre. Bármelyik szabad hely választható az A1 – A4, az A6 – A9 vagy a B1 – B9 szektorokba.

A tagdíjakat legegyszerűbben átutalással tudjátok befizetni. Számlaszámunk: 11715007-21515664, számlavezető bank: OTP. Legyetek szívesek a közlemény rovatban jelezzétek, hogy az összeg rendeltetése tagdíj és adjátok meg a befizető nevét. Ez különösen fontos, ha nem a saját neveteken lévő számláról fizettek. A tagsági igazolványokat a regisztrációkor megadott címre küldjük ki. Ha nem adtatok meg pontos címet, vagy máshová kéritek a tagságit, jelezzétek az mtkcsalad@mtkcsalad.hu címen. Ugyanitt jelezhetitek, ha az átutalás helyett más fizetési módot szeretnétek választani.

Előre is köszönjük mindenkinek a befizetést!

MTK hétvégi sportműsor

A járványhelyzet miatt a sportági szakszövetségek sorra mondják le a versenyeket. Így szinte megjósolhatatlan, mely események lesznek megtarva és melyek maradnak el. Lemondások akár még az esemény napján is lehetségesek. Így ezúttal nem zudjuk előre jelezni, hogy sportolóink hol fognak szerepelni a hétvégén.

Weblapunk sportműsor rovatában próbálunk tájékoztatni benneteket az aktuálisan elérhető legfrisebb információk alapján.

Születésnap extra

Amióta rendszeresen jelentkezik hírlevelünk, már megszokhattátok, hogy van egy állandó rovatunk, amelyikben az aktuális születésnapos tagjainkat köszöntjük. Így lesz ez most is, de ezúttal az MTK két olyan emblematikus figurája is ünnepli születésnapját, akiket megtisztelő kötelességünk külön is felköszönteni.

Braun Miksa, mindannyiunk kedves Miki bácsija március 28-án 95. születésnapját ünnepli. Miki bácsit szinte minden MTK szurkoló ismeri, kedveli, de mi az MTK BK tagjai, vezetői különösen sokat köszönhetünk neki. Már a Baráti Kör alakulásakor ott bábáskodott. Természetesen az alapítók közé tartozott, ő lett egyesületünk első elnöke.

Születésnapodon sok boldogságot kívánunk neked Miki bácsi. Már csak önző okokból is, hiszen Te akkor vagy boldog, ha jól megy kedvenceinknek, az MTK-nak. A jó Teremtő tartson meg százhúsz évig!

Másik kiemelt születsnaposunkról talán nem is kéne semmit írni, hiszen ha csak a nevét írjuk le, akkor is mindenki mindent tud róla. Sőt még ennyi sem kell egy becenév is elég. Józsika!

Március 24-én volt 37 éves Kanta József, a mi Józsink, a mi Józsikánk. 1998 óta szolgálja csapatunkat. 23 év egyetlen csapatban - hiszen tudjuk, amikor nem volt itt, akkor is itt volt - a mai fociban szinte példa nélküli. Megjárta velünk a mennyet és a poklot is. De mindig velünk volt! Úgy tudni a szezon végén szögre akasztja a stoplist. Én nagyon szurkolok - ha szabad ennyi magánvéleményt idecsempészni - idén az MTK-nak. Na nem mintha máskor nem így lenne, de idén még jobban. Nagyon szeretném, hogy Józsi egy bajnoki éremmel és egy kupasikerrel vonulhasson vissza. Hajrá MTK! Hajrá Józsika!