MTK Baráti Kör

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Facebook: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 11715007-21515664

Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.

2022. március 31.

MTK Baráti Kör Hírlevele

III. évfolyam 3. szám

2022. március 31.

Kedves Olvasó!

Szomorú márciusunk volt! Miközben az MTK a labdás sportágak bajnokságaiban 8 felnőtt csapattal van jelen, szurkolóinkat elsősorban az NB I-es férfi focistáink helyzete aggasztja. Félünk, féltjük őket a kieséstől. A fiúk az utolsó helyen állnak a bajnokságban. A szuperoptimisták persze most is biztosak a bentmaradásban, míg a legpesszimistábbak már elkönyvelték a kiesést. A többség még reménykedik. De nézzük, mi történt eddig márciusban! Az utolsó helyezett labdarúgók szerepeltek-e legrosszabban csapataink közül? Most kapaszkodjatok meg jó erősen! Az MTK-ban a férfi focisták voltak eredményeik alapján a hónap legjobbjai! Ugye hihetetlen? Az NB I-es fiúk márciusban veretlenek maradtak, két döntetlen mellett egy meccset nyertek, így a megszerezhető pontok 56 százalékát gyűjtötték be. Hogyan szerepeltek a többiek? Asztalitenisz NB III. 50%, női kézilabda NB I. 25 %, női kosárlabda NB I. 20 % (amennyiben a TFSE-MTK-t a mi csapatunknak tartjuk), női kosárlabda amatőr NB I. 40%, női labdarúgás NB I. 50%, férfi labdarúgás NB III. 25%, női röplabda Extra Liga 8%. Egy kicsit rosszabb csak a helyzet, ha a kirakatot, azaz az első osztályban szereplő csapatainkat nézzük. Az összesített mérleg 4 győzelem, 2 döntetlen, 13 vereség.

Holnap új hónap kezdődik. Ennél csapatainknak csak jobb jöhet.

Ugyanakkor felnőtt és utánpótlás egyéni sportolóink az elmúlt időszakban is sikert sikerre halmoztak a magyar bajnokságokban és a nemzetközi megmérettetéseken is.  Külön is említésre érdemes cselgáncsozóink éremhalmozása a magyar bajnoki küzdelmekben. Részletes eredményeinket lejjebb olvashatjátok.

Hajrá, kékek, hajrá, MTK!

Evezés: Vissza a csúcsra

 

Az évezés szinte folyamatosan része, húzósportága volt az MTK történetének. Még akkor is, amikor nem is volt evezős szakosztálya a klubnak. Hogy ez lehetetlen? Nem, csak furcsa. A történet még az 1890-es években kezdődött. Akkor alakult meg az MTK első evezős szakosztálya. De ők még az 1890-es évek végén kiváltak az MTK-ból és Duna Evezős Egylet néven önállósodtak. A Duna EE közel fél évszázadon át de jure önállóan működött, ugyanakkor de facto ők az MTK evezős szakosztálya voltak. A DUNA EE vezetőségének majdnem minden tagja párhuzamosan az MTK vezetőségének is tagja volt, sportolóik jelentős része más sportágakban az MTK színeiben versenyzett. A Duna EE kezdetektől fogva sikeres volt, a két háború közti időszakban – amikor a magyar evezős sport a világ legjobbjának számított – akkor a Duna a három legnagyobb, legeredményesebb magyar evezős egyesület közé tartozott. (A Hungária és a Pannónia volt a másik kettő.) A háború után egy rövid evezés nélküli időszak következett az MTK életében, de a hatvanas évektől az MTK ismét a magyar evezőssport fellegvárának számított. Az aranykor akkor jött el, amikor a hetvenes évek elején az MTK egyesült a VM Közérttel és az egyik legerősebb magyar evezős csapattal a VM Csemegével. Ezt követően bő másfél évtizeden át a mieink kiemelkedtek a magyar mezőnyből, de még az 1990-es évek végén és a 2000-es évek legelején is erős gárdánk volt. Ezután jött egy átmeneti visszaesés, majd 2013-tól kezdődött a legújabb sikerkorszak. Erről már a sikerek kovácsával, az edző- szakosztályvezetővel, Székely Balázzsal beszélgettünk.

Székely Balázs

kép: saját fotó

A Fradiban kezdtél, de már több mint 40 éve kerültél először az MTK-ba. Így már ős-MTK-snak számítasz. Hogyan kezdődött?

1980 őszén kerültem versenyzőként az FTC-ből MTK-ba, amikor az FTC-ben megszűnt a párevezős részleg. Sajnos a felkészülési időszakban elütött egy autó. Nagyon nehezen, lassan gyógyult a lábam, azt kérték tőlem az akkori vezetők, hogy amíg teljesen rendbe jövök, addig kezdjek el edzősködni. Mivel az edzőképzőt már korábban elvégeztem, erre volt lehetőségem. Elkezdtem, aztán már meg is maradtam az edzői pályán. 1981-től 1985-ig voltam az MTK edzője, aztán sokfelé vitt az utam, míg végül szövetségi kapitányként dolgoztam. Londonban az olimpián még én voltam a szövetségi kapitány, utána egy évet pihentem. Sok klub megkeresett, de amikor az MTK hívott, azonnal eldőlt, hogy ide jövök. Amikor először edzősködtem az MTK-ban, akkor az MTK az ország legjobb evezős egyesülete volt, még a nagyon erős hátérrel és hagyományokkal rendelkező Csepelt is megelőzve a rangsorban. Mögöttük állt egy olyan nagyüzem, a „vörös” Csepel, ami munkaidő-kedvezménnyel, eszközökkel, kikérőkkel úgy segítette az evezősöket, ahogy akkoriban senki más. Az MTK még így is megelőzte őket a pontversenyben. Olyan versenyzőink voltak, mint Ambrus Mariann, Cserey Ildi stb.

Ambrus Mariann

kép forrása: evezz.hu

Cserey Ildikó

Képes Sport, 1985. 07. 30.

2013-ban, amikor ismét az MTK Budapestbe jöttem, akkor az MTK Budapest a 32 működő evezős egyesület rangsorában a 31. volt. Ezt olyan kihívásnak éreztem, hogy amikor az MTK hívott, azonnal igent mondtam. Elindultunk egy nehéz úton, tulajdonképpen újra kellett építeni a szakosztályt. 19 tagdíjfizető tagunk volt, közülük 12 veterán versenyző, akik nagyon jók, páran sajnos már nincsenek köztünk, de a többség a mai napig is itt van, evez és fantasztikus teljesítményt nyújt.

Hajós Hollanda Éva

kép forrás: blikk.hu

Máth Lászlóné Gavenda Margit

kép forrás: mtk.hu

Például Hajós Hollanda Éva tavaly indult az országos bajnokságon. Mindenképpen akart versenyezni, mert a 70 éves jubileumát ünnepelte. Nem ő volt 70 éves, nem 70 éve kezdett evezni, hanem 70 éve nyerte az első felnőtt bajnokságát. Ez egészen hihetetlen. 87 éves, itt van most is köztünk, evez, versenyez. Túl van már az 50. masters világbajnoki címén is, de ugyanezt elmondhatja magáról Máth Lászlóné Gavenda Margit is.

Jármy Miklós is közelít az 50. vb-aranyához, Goszleth Marietta 25-nél tart. Tehát nagyon jó a veterán evezésünk. Egy szakosztálynak ez is adja a rangját, de elsősorban nem a veteránok szereplése adja egy szakosztály értékét.

Jármy Miklós

kép forrás: mtk.hu

Goszleth Marietta

kép forrás: mtk.hu

Visszatérve tehát 2013-ban volt 12 veteránunk, 1 mozgássérült sportolónk és 6 kisgyerek. Jelenleg 80-100 fő a szakosztály létszáma. Azért nem tudok pontos számot mondani, mert a legkisebbeknél nagy a fluktuáció. Lejön, kipróbálja, ha tetszik neki, marad, de ha nem akkor 3 nap múlva vagy egy hét múlva már nincs itt. Ha valaki már 2-3 hónapot folyamatosan edz, akkor gondoljuk, hogy ő már a mi versenyzőnk. Az elmúlt időszakban a pandémia alatt nehéz volt toborozni, iskolákba nem lehetett menni, mégis növekedett a létszámunk. Sok gyerek hozta magával az online oktatás alatt nagyon ráérő osztálytársait. Megyünk létszámban felfelé, bár igazából már nem nagyon van hova. Az evezősház csúcson jár, nincs több helyünk. Azt gondolom, egy igazán nagy, komoly szakosztálynak 120-140 taggal kell legalább dolgozni. Nekünk ehhez már infrastrukturális beruházásokra lenne szükségünk. Több öltöző, nagyobb konditerem, külön kardióterem kéne, és természetesen eszközfejlesztés.

MTK evezős telep

kép forrás: saját fotó

Az evezés ideális hobbisport, szinte nulla edzettségi szinttel is lehet csinálni és minden izmot megmozgat. Ki tudjátok, ki akarjátok-e szűrni azokat, akik nem akarnak versenyezni, csak lejönnek egy kicsit mozogni?

Valóban remek hobbi, természetes közegben esőben, hóban is látni evezősöket a Dunán, mert ma már nem idénysport az evezés. Valóban, az evezés egy klasszikus sport abban az értelemben, hogy minden izmot megmozgat, kezdve a lábbal, aztán a törzs, végül a kar izmait. A versenyzőktől rendkívül jó állóképességet igényel, a hobbievezősök esetében állóképességet javít. Nagyon összetett mozgás, bonyolult izom-ideg koordináció. Pont ezért nem lehet nagyon fiatalon elkezdeni. Kis gyerek nem tud evezni. Az ideális esetben 12-14 éves korban kezdenek a versenyzők. De nálunk olyan is előfordul, hogy akkor kezdenek az evezősök, mikor más sportágból már kiöregednének. Például a Rióban egypár evezősben Kim Crow nyert aranyérmet, aki húsz éves elmúlt már, amikor evezni kezdett. Persze más sportágat korábban is űzött. A kérdésedre visszatérve, mint mondtam, tele van a ház. Mi versenyszakosztály vagyunk, szívesen adnánk helyet hobbievezősöknek is, sajnos erre nincs kapacitásunk, de alkalmi jelleggel szívesen látunk vendégeket. Például egy MTK-értekezleten jeleztem a szakosztályvezető társaknak, hogy bármikor szívesen látjuk az MTK-sportolókat egy Duna-parti evezős piknikre.

MTK evezős telep

kép forrás: saját felvlétel

Beszéltünk az infrastruktúráról. Aki körülnéz az evezőstelepen, annak szembeötlő, hogy voltak jelentős felújítások, de az is, hogy lenne még mit csinálni.

Igen, sokat léptünk előre, elkészült az épület szigetelése, új hangárajtókat kaptunk, elkészült egy multifunkciós sportpálya. Történtek belső átalakítások is. Öltözők fejlesztése, konditerem-bővítés stb.

Az egykor olimpián versenyző hajót csillárként őrizték meg

kép forrás: saját fotó

A következő lépés nagyon nehéz lesz. Nem is hinnéd az okát. Megkaptuk használatra a Magyar Evezős Szövetség velünk szomszédos telkét. Ez egy 15 méter széles sáv, ami a mostani telekrészünkkel közvetlenül határos. Elég is lenne, ha tudnánk építeni rá. De a bonyolult tulajdonviszonyok miatt nagyon nehéz építési engedélyt kapni. A terület tulajdonosa az önkormányzat, a haszonélvezeti jog az evezős szövetségé, a használati jog az MTK Budapest evezős szakosztályáé. Sajnos még konténer épületet sem lehet itt elhelyezni, ez ugyan nem engedélyköteles, de a XX. kerület kimondottan tiltja a konténerek elhelyezését. Így marad az építkezés, nekimegyünk valahogy az építési engedély megszerzésének. Addig a hajóinkat tároljuk itt. Vannak kész terveink, ergotermet és öltözőket szeretnénk.

Hajótároló

kép forrás: saját fotó

Ergoterem… A szezon az ergométeres versenyekkel kezdődik. Nemrég zajlott az ergométeres bajnokság, hatalmas MTK Budapest-sikerekkel. Az ergométer mennyire hűen szimulálja a valódi vízi evezést?

Az ergométer eredmények nem 100 százalékban, de nagyon közeliek a valós vízi eredményekhez. A jó ergométeres eredmény valószínűsíti, de nem garantálja a jó vízi eredményt, viszont a rossz ergométeres eredmény biztosan rossz valós vízi eredményt is jelent. Általában a világ legjobbjai a legjobb ergosok is. Ezért is nagy öröm, hogy messze a legjobbak voltunk az ergométeres ob-n.

Ezzel el is jutottunk a lényeghez, a sporthoz, az eredményekhez. Említetted korábban, hogy szinte a nulláról indultatok. Most az ország legjobbjai között vagytok. Könnyebb vagy nehezebb volt szinte a semmiből építkezni, mintha egy már többé-kevésbé eredményesen működő szakosztályt kellett volna átszervezni?

Nagyon nehéz volt. Ez egy nagyon szűk sportág, nagyon kevés a humán erőforrás. Nem akartam más klubtól edzőket elhozni, ezzel más klubot ellehetetleníteni. Itt volt egy edző, Simon Tamás, vele kezdtünk el dolgozni, és dolgozunk vele a mai napig is.

Simon Tamás

kép forrás: mtk.hu

Kineveltünk egy edzőgárdát is, az itt versenyző seniorokból, szülőkből. Felépítettük a szakosztályt. 2020-ban Polivka Dóra lett az év női evezőse. Négy magyar bajnoki címet nyert, kilencedik volt az Eb-n. Sajnos egy sérülés miatt fiatalon abba kellett hagynia a versenyzést. Ma már ő is az edzői gárdánk tagja. Borzasztó jól dolgozik. Elmondhatjuk, hogy saját nevelésű edzőgárdánk van.

Polivka Dóra

kép forrás: mtk.hu

De nem csak az edzők saját nevelésűek. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy az első öt évben senkit nem igazoltunk. Gyerekekkel kezdtünk, és neveltük őket. Először serdülőbajnokságokat nyertünk, aztán jöttek az ifi eredmények és az utóbbi években már jöttek a felnőtt bajnoki sikerek is. De természetesen továbbra is neveljük a jövő sikeres versenyzőit is. Ha látni, hogy elindul egy szakosztályban egy munka és az egy koncepciózus hosszútávú munka, akkor ez vonzó lesz olyanoknak, akik másutt nem elégedettek a klubjukkal, a körülményekkel, szívesen jönnek ide. Így most már igazolunk is. A magyar felnőtt versenyzők krémje igazol hozzánk és zömmel ők keresnek meg minket, nem mi őket. Folyamatosan erősödik a szakosztály. Jellemzően van egy tendencia, hogy vidékről kis klubokból, az egyetemre kerülő sportolók Budapestre igazolnak. Ha a mi klubunk jó és erős, akkor szívesen igazolnak ide.

Az evezés hagyományosan egyetemi sport volt. Most is az?

Igen. Mostanában három nagy név igazolt hozzánk. Bácskai Máté, ő közgázos, már a mesterképzésnél tart. Szabó Marci Szolnokról érkezett, ő a Testnevelési Főiskolára jár és Galambos Peti, ő már a 30 fölötti korosztályt képviseli, de ő is egyetemet végzett. Ők hárman tagjai a férfi olimpiai keretnek, a lányok közül Krémer Eszter készül az olimpiára, ő is egyetemista. Így a négy olimpiai kerettagunk közül három egyetemista. Az új igazolások kapcsán azért szeretném elmondani, hogy nagyon örülünk az új fiúknak, szükség is van rájuk, de alapvetően továbbra is a saját utánpótlásunkra építünk, az adja a szakosztály erejét.

Szabó Márton

kép forrás: szoljon.hu

Galambos Péter

nemzetisport.hu

Krémer Eszter

kép forrás: mtk.hu

Bácskai Máté

kép forrás: bomalapítvány.hu

Az egyetem végére érnek a legjobb evezős korba a versenyzők, de ekkor kezdik megteremteni a saját egzisztenciájukat. Meg tudjátok tartani ilyenkor őket?

Nem. Ez a nagy bajunk. Nem csak az MTK-nál, általában a magyar evezőssportnak ez a problémája. Nem tudunk olyan juttatásokat adni, hogy a versenyzők abból éljenek meg és a civil pályájukat csak évekkel később kezdjék meg. Sokan befejezik az evezést vagy csak alacsonyabb szinten tudják vállalni a folytatást, hiszen meg kell élniük valamiből, el kell tartaniuk a családjukat. Tudni kell, hogy az evezés nem a tinik sportja. Nálunk a legjobb eredményeiket 26-32 éves korban érik el általában a versenyzők, van aki még később, olyan is előfordul hogy közel negyven évesen nyer valaki olimpiát. Így sajnos elvesztjük a versenyzők nagy részét, mielőtt a csúcsra érnek.

Ezzel el is érkeztünk az anyagiakhoz. Az evezés nem egy olcsó sportág. Hogy álltok anyagilag?

Leegyszerűsítve négy részre oszthatóak a költségeink. A létesítmény fejlesztésre és fenntartásra – de ez nem a szakosztályt terheli, ezt az MTK fizeti – a személyi költségekre (edzők, versenyzők), a versenyeztetésre és az eszközök fenntartására fejlesztésére, utóbbi elsősorban a hajóparkot jelenti.
40-50 millió forintos éves költségvetéssel dolgozunk. Ennek egy részét az MTK-tól kapjuk, egy része saját - elsősorban tagdíjbevétel, kapunk a szövetségtől is támogatást és jelentős a szponzori támogatás. Szakosztályvezetőnek és edzőnek jöttem az MTK-hoz, de a munkaidőm nagy részét a pénzszerzés tölti ki. Viszonylag jó helyzetben vagyok, akikkel együtt versenyeztem, azok között vannak, akik ma már megfelelő egzisztenciával rendelkeznek, akik tudják támogatni az MTK Budapestben az evezést. Létrehoztunk egy alapítványt, abba kerülnek a támogatások. Van aki kétezer forintot tud adni, van aki egy-fél milliót. Így nagyon sok tételből jön össze az éves költségvetésünk. Most alakítjuk át közhasznúvá az alapítványt, így egy százalékokat is fogunk tudni gyűjteni. Az alapítvány vásárolja az eszközeink jelentős részét, így a versenyhajók egy része az alapítvány tulajdona, akárcsak a motorcsónakunk, vagy a hajószállítónk. Az evezés az MTK-n belül nem nagyon volt fókuszban. Négy évet küzdöttünk szakosztályelnökünkkel Dr. Mitnyan Györggyel, a volt XII. kerületi polgármesterrel, aki egyébként nálam kezdett evezni 12 évesen, és aki maga is segíti az alapítványt. Négy év után jutottunk el oda, hogy leültünk Deutsch Péterrel, az MTK ügyvezető elnökével és megállapodtunk, hogy létrehozunk egy céget, a Hungária Evezős Kft.-t, ez lett a szakosztály működtető cége. Így a magunk urai vagyunk. Kellett ez a pár év Péternek, amíg látta, hogy mi nem elvisszük a pénzt, hanem hasznosítjuk, hozzuk az eredményeket. Ő ért a sporthoz, ért a gazdasághoz, de nem ért az evezéshez, nem szól bele a szakmai munkába, azt ránk bízza.

Dr. Mitnyan György

kép forrás: mtk.hu

Deutsch Péter

kép forrás: mtk.hu

Hozzátok az eredményeket - mondtad. Az MTK evezős sportja az első MTK-s korszakod idején volt a csúcson. A hetvenes-nyolcvanas években verhetetlen női gárdánk volt és erős, de a lányoknál gyengébb férfi csapatunk. Most van-e ilyen különbség illetve favorizáljátok-e a női- vagy a férfi szakág erőteljesebb fejlesztését?

Nem. Nekem a fejemben az van, hogy természetesen az nagyon jó, ha van akár a fiúknál, akár a lányoknál kiugró tehetség, nemzetközi szintű sportoló. De szerintem egy klub akkor igazán erős, ha férfi és női vonalon is esélyes felnőtt nyolcast tud indítani a magyar bajnokságon. Kevés ilyen klub van Magyarországon. Mi köztük vagyunk. Ehhez meg kell lenni a férfi és a női vonalon is a piramisnak. Az persze változó, hogy egy adott időpontban éppen melyik nem az erősebb, változó, hogy egy adott évfolyamból éppen lányokat vagy fiúkat sikerül eredményesebben toborozni, de arra törekszünk, hogy létszámban és minőségben is egyformán, magas szinten teljesítsenek a lányok és a fiúk is.

Magas szintről beszélsz. Konkrétebben, mik a terveitek rövidtávon?

Idén szeretnénk, ha versenyzőink kijutnának a nagy nemzetközi versenyekre, Eb-re, vb-re, világkupa versenyekre és ott jól szerepeljenek. Bár a nemzetközi szereplésben fontosabb lesz – az olimpia szempontjából – a következő év. Itthon a magyar bajnokság az év fő versenye. Itt jelentős előrelépést várok. Tavaly a hetedik helyen végeztünk az egyesületi pontversenyben, idén legalább a negyedik hely a cél.

Kicsit távolabbra nézve: a Covid megbolygatta a szokásos ciklust. Most csak három év van a két olimpia között. Ez mennyire zavaró, az olimpiától mit vársz?

Kevés idő van. Kevés idő van új csapatot építeni. Generációváltás van éppen a magyar evezésben. A legjobb versenyzőink mellett az edzőknél is. 63 éves vagyok. A jelenlegi legjobb edzők zömmel az én korosztályomból és a még idősebbek közül kerültek ki. Szükség lenne a fiatalokra. Mi az MTK-nál megindultunk ezen az úton. Vannak tehetséges fiatal edzőink, versenyzőink. A fiataljaink valószínűleg ott lesznek Párizsban 2024-ben és egészen biztosan sikeresen lesznek ott 2028-ban Los Angelesben. A hosszú távú célokról szólva szeretném elmondani: az én legfőbb célom, hogy fiatal gyerekekkel az evezős sportot megismertessem, megszerettessem. Jobb, erősebb, egészségesebb, boldogabb embereket próbálok nevelni. Ez az alapcél. Ha emellett olimpiai bajnokok lesznek, mert úgy neveljük őket, az tök jó. De ha nem, akkor is, ha hentes lesz, jobb hentes lesz, ha mérnök lesz, jobb mérnök lesz, ha orvos lesz jobb orvos lesz, aki évekig versenyszerűen csinálja az evezést. Nekem ez a hitem. A sportnak óriási jellemformáló ereje van, ezt kell kihasználni.

Székely Balázs

kép forrás: saját fotó

Ha már ilyen kicsit filozofikus irányba mentünk el, nem tudom kihagyni: FTC és MTK tűz és víz. Te a Fradiból indultál. Mit jelent neked az MTK?

A Fradiban nőttem fel. Mindenem zöld-fehér volt. Az MTK-ba a körülmények, a lehetőségek és főleg a feladat szépsége, a kihívás miatt jöttem. Ha ezekkel a feltételekkel nem az MTK-ba hanem bárhova máshova hívtak volna, akkor ott lennék. De a klub mégis nagyon fontos. Az embernek még a mai világban is nagyon fontos valahova tartozni. A klub civil szerveződés. Az nem politika, az nem úgy van, hogy besorolnak valahova, azt te szabadon választod meg. Úgy hozta az élet, hogy a Fradiból átkerültem az MTK-ba. Akkor az MTK színeiért kezdtem el tevékenykedni. Ott akartam jól érezni magam és jól is éreztem magam. Nekem azért fontos az MTK, mert itt kezdtem edzősködni. Elkezdtem gyerekeket toborozni, ők az MTK-ban lettek az én gyerekeim. Egyikük ma a szakosztályvezetőnk. London után engem sok klub megkeresett, többek között a Fradi is. Az MTK volt az, akinek a hívására rögtön igent mondtam. Szinte a nulláról sikerült felépíteni egy nagyon erős evezős szakosztályt, így most már nyilvánvaló, hogy soha nem lesz másik klub, amihez így kötődöm. Most már érzelmileg is fontos nekem az MTK.

Ennél szebb zárszót el sem tudok képzelni. Köszönöm a beszélgetést, tovább sikereket kívánok!

Hírességeink: West-Side story avagy a két Gellért története

 

Grünfeld Gyula és Fridmann Terézia gyermekei, Lajos (1885. november 05. – 1963. január 28.) és Imre (1888. július 24. – 1981. május 10.) az MTK tornászai voltak. Mindketten közel egy évtizeden át voltak az MTK versenyzői. 1904-ben vették fel a Gellért nevet. Sportolóként Imre volt az eredményesebb háromszor volt összetett magyar bajnok (1909, 1911, 1912). Bár korábban a Postás versenyzője is volt, de bajnoki címeit már kék-fehérben érte el. Két olimpián szerepelt Londonban egyéni összetettben 39. lett 1912-ben Stockholmban az ezüstérmes magyar csapat vezéregyénisége volt.

Gellért Imre

kép forrás: Tolnai Világlapja 1908. 08. 02.

Gellért Lajos

Színházi Élet 1920. évi 36. szám; fotó: Angelo

A Gellért testvérek művészként váltak híressé. Itthon Lajos lett ismertebb, aki színi pályára lépett. Közel húsz magyarországi színházban lépett fel. Színházi pályafutásának legjelentősebb állomásai Belvárosi Színház, a Renaissance Színház, a Nemzeti Színház és a Bethlen Téri Színház voltak. Utóbbiban dramaturg és főrendező is volt. Szép filmes karriert is befutott. Bő tucatnyi némafilmben szerepelt és egyet rendezett, az 1921-ben készült, Az egér címűt. Ennek sajnos csak töredékei maradtak fenn.

Hangosfilmben mindössze egyben szerepelt, az 1950-ben készült Úri muriban. Az irodalom szinte minden műfajában is alkotott. Írt drámát, regényt, elbeszélést.

Fellegi István: 50 éve színész Gellért Lajos

kép forrás : Film Színház Muzsika 1957. július

A képre kattintva a cikk olvasható formában jelenik meg

Az alábbiakban Gellért Lajos az Új Életben 1960. december 1-én Lengyel István tollából megjelent visszaemlékezését olvashatjátok:

A hetvenöt éves Gellért Lajos visszaemlékezései

Apja zsidó kántor volt és bibliamagyarázó, az igazság nyugtalan vérű kergetője. Édesanyja a szépség utáni vágyakozását viaszrózsákba és papírtulipánokba plántáló művirágkészítőnő. Fiuk, a most 75. születésnapját ünneplő Gellért Lajos érdemes művész, sokrétű egyéniségében már korán jelentkeztek szülei művészi hajlamai, csakhogy kifinomultabb, határozottabb, céltudatosabb formában. — Ének és virág vett körül gyerekkoromban — idézi ifjúsága kísérletező korszakát — verseket írtam, rajzoltam, énekeltem. De bárhová vitt az utam, emlékezésem visszakanyarodott a pilisi és bácskulai templomudvarra. Apám, mint kántor, mindenütt a templom mellett kapott lakást s édesanyám mindig kiszakított egy kis darab földet, ahol virágait elültethette. Akármilyen szegények voltunk, mindig szagosodott friss virág a szobánkban, akkor is, mikor művirágot készített, hogy enni adhasson nekünk, gyerekeknek. Most is érzem a viola és rezeda fűszeres illatát, aminthogy hallani vélem apámnak a szombat és a nagyünnepek áhítatát idéző énekét. — Meggyőződésem, hogy a zsidó etikum eszmélésemtől való átérzése olyan színnel, árnyalattal gazdagította művészetemet, ami nélkül nem fejlődhettem volna azzá, aki lettem. A legszebben beszélő magyar színész — állapították meg első fellépéseim után a kritikusok s mégis ránkszakadt a borzalmák kora, amikor üldözött lettem s nem volt számomra színpad hazámban. Ha néhány lelkes és bátor vezető nem hívja elő a rémségek napjaiban a Síp utcai Goldmark-teremben a ״láthatatlan״ színházat, melyet hirdetni, sajtóban tárgyalni tilos volt, talán sohasem sikerül átvészelnem a fasiszta gyűlölet rémségeit. Ma, mikor szabadon bontakozhatik ki a művészek egyénisége, érzem csak igazán, micsoda erősítést jelentett a tudat, hogy mégis csak dolgozhatunk. Most utólag azt is elmondhatom, hogy akkor úgy éreztük, előadásaink igényes, magas nívója az ellenállás szerény, csöndes formája. Mikor szüleit a nyomorúság a fővárosba hajtotta, egy időre lazultak Gellért Lajosnak a zsidó életformával való kapcsolatai is. — Életem útja — tesz vallomást — jóidőre elkanyarodott a templomudvartól. Háború lázított, forradalmak lelkesítettek, az ország, a magyar színjátszás és a magam egyéni sorsa nyugtalanított. Csak 1928-ban ébresztett újra zsidóságomra a Párizsban éhhalállal pusztult nagy orosz-zsidó író, An-sky Dybuk című chasszideus drámája. Ettől kezdve kerestem az alkalmat, hogy zsidó tárgyú darabban játszhassam, mert naiv módon, így képzeltem felvenni a harcot az egyre nyomasztóbb üldözési szellem ellen. Kiverekedtem, hogy eljátszhassam Shakespeare Velencei kalmárját és Shylock alakjában a kisemmizett, elszigetelt páriát vittem a színpadra, egyáltalán nem az antiszemiták elképzelése szerint. Eljátszottam Josko szerepét Oszip Dümov ״Szomorúságának énekese" című gyönyörű színművében, felléptem Jack Gordin, a ״Jiddis Shakespeare״ drámájában s az üldöztetés éveiben újra magamra öltöttem Mesulah kaftánját, a felújított Dybuk előadásán, most már a Goldmark-teremben. Közben Timosa címen darabot is irtom a zsidóságról, mely ötszázszor került színre. Fáj a hazám, Petőfinek sem jobban — sóhajtotta a fasizmus legszörnyűbb napjaiban, azóta sokszor idézett versében Gellért Lajos, akiben extázisig fokozódott az erőfeszítés, hogy a közönség legszélesebb rétegeivel megértesse az emberiség mély, nyugtalanító érzéseit. Ez a szenvedélye néha még a színpadtól is elsodorta, hogy önkínzó türelmetlenségtől űzötten az író tollát ragadja fel s tüstént utána a rajzoló ceruzáját szorítsa görcsösen ujjai közé. Sok-sok ezer sorstársa fájdalmát dalolta akkor, de soha sem aludt ki szívében a remény mécsese. Bízott benne, hogy megéri a nagy világfordulatot, mikor olyan feladatok várják küzdelmes pályafutásának delelőjén, melyek alkalmat adnak számára, hogy a régi nagyok hagyományait forradalmi szellemével továbbépítve, példát adjon azoknak a fiataloknak, akik hivatásuknak tekintik, hogy az emberábrázolás művészetén át fejlesszék új közönségünk ízlését, igényességét. De példát mutathasson hazája, felekezete iránti hűségével is mindazoknak, akik a borzalom éveiben együtt szenvedtek vele.”

Darvas Szilárd riportja Gellért Lajossal

A képre kattintva a cikk (pdf) olvasható formában jelenik meg

kép forrás: Fényszóró 1945. 09. 20

Gellért Lajos Vaszary Pirivel

kép forrás: Színházi Élet 1924. évi 21. szám; fotó Mészőly

Lajos öccse, Imre is művész lett. Bár őt itthon kevésbé ismerik, neki jutott a testvérek közül a világhír. Nem azért, mert ő volt a sikeresebb sportoló, neki jutott olimpiai érem, hanem azért, mert művészként is neki jutott a világhír, ami érdekes módon pont Magyarországra nem nagyon jutott el. Bizonyára mindketten jó adag művészi tehetséget örököltek szüleiktől, ideértve a festői tehetséget is. Lajos a már említettek mellett 1923-ban Gedő Lipóttal közösen egy karikatúra gyűjteményt is kiadott Száz színész egy sorba… címmel. Mégis a festészet, a grafika főleg Imre világa volt.

Gellért Imre

kép forrás: Sport Világ 2012. 03. 25.

Már aktív sportoló korában is rajzolt, festett. 1914-ben jelentkezett egy alkotásával az MLSZ plakát pályázatára. Plakátjáról – 1914-ben vagyunk, hol volt még ekkor a fasizmus – ezt írta a Sporthírlap:

„Hibája a plakátnak, hogy nincsen háttere s hogy az alak modellje maga a művész volt, aki — bocsássa meg a szókimondásunkat Gellert Imre — nem típusa a magyar legénynek, akinek a plakátot ékesíteni kellene.” Pár hónappal később ez a nem tipikus magyar ember arra azért megfelelőnek találtatott, hogy kizavarják a harctérre.

Árnyékos ház (West Side)

kép forrás: Pesti Napló képes melléklete 1929. 06. 23.

Az első és egyetlen jelentősebb itthoni műveként a Fővárosi Orfeum előcsarnokának festményeit készítette el. Kevéssel ennek elkészülte után hajóra szállt és Amerikába emigrált. Kezdetben – már a hajón is – néhány centért készített portrékból élt. A West-Side című képe, amely elnyerte a clevelandi múzeum díját hozta meg az átütő sikert számára. Ezt követően már ünnepelt művészként alkothatta képeit.

Iroki indián

kép forrás: blueherongallery.net

Szegi Pálné Gellért Imre című cikkéből idézem az alábbi sorokat. A cikk a Művészet című folyóirat 1968. évi 7. számában jelent meg.

„A nincstelenek közé tartozott Gellért Imre is, akinek előző pályája annyiban tért el a többi művészétől, hogy serdülő ifjú korában tornászként vált híressé — elnyerte az Európa bajnoka címet és csapata nagy sikerrel szerepelt két Olympián. Azonban — amint visszaemlékezve elmondotta — rajzolással, festéssel is rendszeresen foglalkozott gyermekkorától. Huszonnégy éves korában beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára, ahonnan egyenesen a frontra vitték, röviddel tanulmányainak befejezése előtt. Az első világháború után hazakerülve folytatta tanulmányait, s még résztvett a hadviselt művészek egyik kiállításán (tájképekkel és Orosz fej c. tanulmányával), majd 1920-ban, pénztelenül és ingyen hajójeggyel, nekiindult Amerikának. Az új életet már a hajón elkezdte: portrékat rajzolt elsőosztályú utasokról, s így szerzett százötven dollárral zsebében lépett a száraz[1]földre. New Yorkban is rajzolással jutott az első kis pénzekhez — leginkább a környék strandjain, ahol a fürdőző hölgyeket rajzolta. Egyízben üzlettulajdonostól kapott megbízást falkép festésére, s többször alkalma nyílott Amerikában híressé vált magyarok portréjának elkészítésére. Munkáinak javát bemutatta egy napilap szerkesztőségének. Tetszettek és megbízást kapott arra, hogy ipari nagyságokról készítsen rajzokat. Portréiban legtöbbször együttesen nyilvánul meg karakter- és humorérzéke, még ha ez nem is mindig tudatosodik modelljeiben. Talán még önmaga sem volt tudatában ennek önarcképei készítésekor, amelyekben érezni atléta alkatának eltúlzását. (Különben atléta voltával joggal büszkélkedett, mert még 1934-ben is aranyérmet szerzett egy Los Angeles-i sportversenyen.)

Létalapot az Egyesült Államokban elsősorban a portrékészítés biztosított Gellért Imre számára, mivel ismertté válásával párhuzamosan megszaporodtak az egyéni megbízások is. De tematikája a festészetben sokkal szélesebb körű, művészetének sokoldalúságát mindig hangsúlyozták kiállításainak kritikusai is. Nálunk elsősorban mint expresszív tájképek alkotóját tartották számon — az Árnyékos ház, (eredeti címe: West sid - a szerk.) mellyel első díjat nyert a Clevelandi Múzeumban, a Pesti Napló mellékleteként vált ismerté, s Rue de Seine c. festményét 1930-ban kiállította a Munkácsy céh, az Emst Múzeumban. Megrendítőek az amerikai városok slumjainak magas házak közé préselt utcáiról festett szűkszavú elbeszélései, viszont pompázatos csendéleteiben és aktjaiban érezzük dekoratív érzékét, a klasszikus hagyományokon alapuló esztétikai felfogását.

1931 után Gellért Imre Los Angelesben telepedett le. Ott, és más amerikai városokban több gyűjteményes kiállítása volt és sokszor vett részt csoportkiállításokon. Műveit három ízben tüntették ki jelentős díjjal. Megbecsülésének bizonyítéka volt a New York-i zsinagóga megbízása is a József megfejti a fáraó álmát témájú falkép elkészítésére.”

 

Önarckép

kép forrás: kreativliget.hu

Az idézett cikkeket betűhíven közöljük az azokban lévő sajtóhibákat sem javítottuk.


Évfordulók avagy hírességeink 2.

Totis Arnold

150 éve 1872. április 13-án született az egyik MTK-alapító Totis Lajos öccse. Lehetséges, hogy ő is az MTK alapítói közé tartozott, mivel sajnos az alapító tagok teljes névsora nem ismert. Totis Arnoldról viszont tudjuk, hogy az MTK atlétája és úszója volt. Tudjuk azt is, hogy 1888 végén, azaz másfél hónappal az MTK megalakulását követően már tagja volt az MTK-nak. Sőt az is ismert, hogy 1888 szeptemberében részt vett a Freudiger villában azon az atlétikai versenyen, ami az MTK alapításának közvetlen előzménye volt.

Leitner Aladár

A 150 éve 1872. április 3-án született Leitner Aladár kapcsán szinte szó szerint ismételhetném a Totis Arnoldról írtakat. Ő is lehetséges alapítótag, Leitner Ármin öccse, aki biztosan még 1888-ban belépett az MTK-ba.

Hegedűs András

kép forrás: Képes Sportlap 1948. 02. 03.

Előző számunkban hosszasan foglalkoztunk Hidegkuti Nándi centenáriumával. Mindössze egyetlen nappal volt nála idősebb csapattársa Hegedűs András, aki 100 évvel ezelőtt 1922. március 3-án született. (Más források szerint október 27-én, de ez tűnik kevésbé valószínűnek.) 1946-tól 1952-ig volt az MTK szélsője, bajnokságot és kupát is nyert csapatunkkal. Egy alkalmommal szerepelt a magyar válogatottban.

Karakas Éva

kép forrás: Levelezési Sakkhíradó 1993. évi 1. szám

100 éve, 1922. február 15-én született Fürst Éva, vagy ahogy általában ismerik, Karakas Éva. (Karakas Gyuláné), korábban Kertész Béláné, később Ladányi Ferencné. Közel 30 évesen kezdett versenyszerűen sakkozni, de már pályafutása első évében megszerezte a magyar női sakkbajnokság ezüstérmét, amit később 8 aranyérem követett. Ő volt az első magyar sakkozónő, aki eljutott a világbajnok-jelöltségig. Sőt később világbajnok is lett, igaz a szeniorok között, ott viszont háromszor is. Minden bizonnyal a valaha élt 10 legjobb magyar sakkozónő közé tartozott, mégis talán sakk pedagógusként-edzőként még eredményesebb volt, mint játékosként. Tanítványai voltak jó néhányan az MTK legendás sakkozói közül. A teljesség igénye nélkül, inkább csak példaként: Ivánka Mária, Kas Rita, a Polgár lányok, Kállai Gábor. Természetesen ő maga is MTK-játékos és -edző volt. A Kistextben kezdett versenyezni 1950-ben, de 1951-ben már a Vörös Meteor játékosa volt. 1995-ben bekövetkezett haláláig egyszer sem váltott egyesületet, így közel fél évszázadon át szerepelt egy csapatban, ebből az 1975-ös fúziót követően 20 évet már kék-fehérben. Sokat tett a sakk népszerűsítéséért. Ő vezette az első magyar televíziós sakkműsorokat, ezzel magának óriási ismertséget és népszerűséget a sakk sportnak rengeteg hívet szerzett.

MTK-szurkoló vagy? Akkor köztünk a helyed!

Kattints ide, lépj be az MTK Baráti Körbe!


Gyere velünk, nézzük meg együtt a Hidegkuti kiállítást

Nemzeti Múzeum

kép forrás: budapest.varosom.hu

Április 14-én 16 órai kezdettel az MTK Baráti Kör szervezésében közösen megtekintjük a Nemzeti Múzeumban a Hidegkuti és az aranycsapat című kiállítást. Találkozó: 15 óra 40 és 15 óra 50 között a múzeum előcsarnokában, a pénztárnál. Tárlatvezetőnk Millisits Máté művészettörténész az MTK Baráti Kör elnökségi tagja lesz. Mindenkit szeretettel várunk. A belépés az MTK Baráti Kör azon tagjai részére, akik befizették a tagdíjukat, ingyenes. Az ingyenes belépéshez regisztráció szükséges. Kérjük, tagtársainkat, akik részt szeretnének venni a programon, jelezzék szándékukat legkésőbb április 10-ig az mtkcsalad@mtkcsalad.hu címen. Örömmel várjuk azokat is, akik nem tagjai egyesületünknek. Részükre a belépőjegy 2600 Ft/fő, kedvezményes belépőjegy 26 éves kor alatt és 62 éves kor felett 1300Ft/fő.


Koszorúztunk!

Március 30-án több szervezet köztük az MTK Baráti Kör és a Budapesti Városvédő Egyesület szervezésében a Bazilikában tartottunk koszorúzást az aranycsapat emlékére.

A képre kattintva a koszorúzáson készült további képek érhetőek el.


Az elmúlt egy hónap legfontosabb MTK-eredményei:

Asztalitenisz

NB III.

ESMTK - MTK Budapest 3-13

MTK Budapest -Pestújhelyi SC 10-6

FKF SK - MTK Budapest 12-4

MAVEX - MTK Budapest 12-4


Atlétika

Fedettpályás VB

13. Nguyen Anasztázia (távolugrás)

kép forrás: mtk.hu

Téli dobó magyar bajnokság

5. Jancsik Márton (gerely)

7. Jancsik Tamás (gerely)

9. Némethy Szabolcs (gerely)

8. Marosi Viktória (gerely)

Utánpótlás összetett fedettpályás magyar bajnokság

3. Szabó Vivien (U14 négypróba "C")

5. Bernei Balázs (U14 négypróba "C")

U18 és U20 téli dobó magyar bajnokság

2. Jancsik Martin (U18 gerely)

5. Némethy Szabolcs (U20 gerely)


Cselgáncs

Magyar bajnokság

1. Rajkai Róbert (81 kg)

kép forrás: mtk.hu

1. Gőz Roland (90 kg)

kép forrás: mtk.hu

1. Tóth Krisztián (100 kg)

2. Tóth Benedek (81 kg)

2. Tóth Ferenc (90 kg)

3. Beringer Fatime (48 kg)

3. Varga Brigitta (63 kg)

3. Kalász Ádám (66 kg)

3. Tóth Botond (73 kg)

3 Kurtán Zsombor (81 kg)

3. Alacsony Bátor (90 kg)

3. Veres Márton (100 kg)

Magyar Kupa

1. Pánczél Csanád (diák "A" 45 kg)

1. Szilágyi Patrik (diák "B" 32 kg)

2. Ulbert Boldizsár (diák "B" 32 kg)

3. Pánczél Csanád (serdülő 45 kg)

5. Sós Anna (serdülő 57 kg)

Ifi Európa-kupa

5. Bötös Noel (90 kg)


E-sport

HPCL

SCS - MTK 1-1

MTK - LVL 1-0


Evezés

Masters VB (Ergométer)

2. Darvas Zsolt (könnyűsúly )


Karate

Grand Prix Cratia

1. Ilankovic Alexandra (U21 61 kg)

 

kép forrás: mtk.hu

1. Tóth Máté Roland (kadet 57 kg)

2. Gáspár Laura (kadet 47 kg)

2. Baranyi Zsófi (kata 2012-2013)

3. Baranyi Zsófia (U21 55 kg)

3. Benkó Zsolt (junior 76 kg)

5. Török Panka (kadet 54 kg)

5. Ianculescu Zsófia (junior 59 kg)

7. Szőke Lili (kadet 54 kg)

7. Tamási Zalán (kadet 70 kg)

7. Botos Botond (U21 75 kg)

9. Tóth Zsombor (kadet 52 kg)


Kézilabda

Női NB I.

MTK Budapest - FTC 20-39

Érd - MTK Budapest 33-35

Alba Fehérvár - MTK Budapest 30 - 20

MTK Budapest - Győri ETO 22-34


Kosárlabda

Női NB I. alapszakasz

TFSE-MTK - Vasas Akadémia 74 - 82

TFSE-MTK - Ludovika FCSM 67 - 76

TFSE-MTK - ELTE BEAC Újbuda 79-67

Női NB I. rájátszás a 4 közé kerülésért

Sopron Basket - TFSE-MTK 95-34

TFSE-MTK - Sopron Basket 45-93

Női amatőr NB I. piros csoport

MTK-TFSE - DEAC 64-52

MTK-TFSE - Csata DSE 36 - 79

PINKK-PVSK U23 - MTK-TFSE 88-68

Atomerőmű KSC Szekszárd - MTK-TFSE 50-72

BEAC Újbuda - MTK-TFSE 72-54


Labdarúgás

Női NB I.

MTK - Diósgyőr 5-1

Győr - MTK 3-0

Férfi NB I.

Gyirmót - MTK 1-1

MTK - Honvéd 1-0

MTK - Kisvárda 0-0

Férfi NB III.

MTK II. - Balassagyarmat 0-1

Makó - MTK II. 2-0

MTK II. - Vác 3-0

Paks II - MTK II 3-1


Röplabda

Extraliga alapszakasz

MTK Budapest - UTE 2-3

Extraliga rájátszás a 4 közé jutásért

Vasas - MTK Budapest 3-0

MTK Budapest - Vasas 0-3

Vasas - MTK Budapest 3-0


Rövidpályás gyorskorcsolya

Junior VB

3. Szigeti Dóra (a magyar váltó tagjaként)

EYOF

2. Schönborn Melinda (500 m)

4. Schönborn Melinda (1500 m)

5.Schönborn Melinda (1000 m)

7. Czank-Varga Benjámin (1000 m)

10. Czank-Varga Benjámin (1500 m)


Sakk

NB I.

Tapolcai VVSE - MTK Budapest 7-5

Budapest I. osztály

Lombik TSE -MTK Budapest II. 5,5-6,5

MTK Budapest II. - Sirály SE 6-6

Budapest II. osztály

CSTK - MTK Budapest III. 3,5-8,5

MTK Budapest III. - Pestlőrinc 8-4


Taekwondo

Belga open

1. Salim Omar (54 kg)

1. Salim Kamilah (kadet 33 kg)

2. Patakfalvy Luca (53 kg)

5. Bailey, Kelen (87 kg)

Ramus Sofia Open

5. Patakfalvy Luca (53 kg)

5. Fehér Szidónia (junior 55 kg)

Sabac Open

1. Tóth Dáriusz (63 kg)

1. Csáki Hanna (junior 46 kg)

1. Fehér Szidónia (kadet 55 kg)


Tenisz

ITF torna Anapoima

1. Jani Réka (párosban Ylena Il-Albonnal)

U18 OB

1. Kántor Anna (egyes)

1. Kántor Anna (páros Badics Milával)


Vívás

Gerevich-Kovács-Kárpáti kard világkupa verseny

1. Szatmári András (csapatban a magyar válogatott tagjaként)

Szatmári András a 32 közé jutott

Junior EB

5. Bartkó Levente (párbajtőr csapatban a magyar válogatott tagjaként)

Kadett EB

5. Wimmer Dorina (a magyar csapat tagjaként)

6. Wimmer Dorina (párbajtőr)


Születésnapok

Áprilisban a következő tagtársaink ünnepelnek. Sok boldogságot kívánunk nekik!

Bognár Péter

Chladek Tibor

Czakó Dezső

Cseh Éva

Dunai Zoltán

Falus Gábor

Földvári István

Gyányi Viktor

Gyuris Gábor dr.

Hegedűs Lajos dr.

Holló Anna Katalin dr.

Jung Tamás

Kánya Csaba István

Kárpáti Miklós dr.

Kelemen Gábor

Kéri Péter

Kiss Ágnes dr.

Klein Tamás

Král Tamás

Maier Dániel

Micsinai Péter

Molnár Gábor

Molnár Tamás

Nárai Tamás

Radó Bence

Sásdi Iván

Schäfer András

Sipos Imre dr.

Smulovics Róbert

Somogyiné Katona Márta

Szabó Imre

Szombathelyi Péter

Tell Zsófia

Váradi Iván dr.

Winkler Péter

Zádor László







 

MTK Baráti Kör Egyesület hírlevele megjelenik minden hónap utolsó csütörtökjén.

felelős kiadó: Pandzarisz Sándor, az egyesület elnöke

felelős szerkesztő: Bodrogi Tamás

lektor: Sztojcsev Iván

Felíratkozás hírlevelünkre.

Leiratkozás hírlevelünkről.

MTK Baráti Kör

cím: Budapest, Brüll Alfréd utca 2.

Belépés az MTK Baráti Körbe: Kattints ide.

Bankszámla: OTP 11715007-21515664

Weblap: www.mtkcsalad.hu

Facebook: www.facebook.com/mtk.baratikor

E-mail: mtkcsalad@mtkcsalad.hu