MTK Baráti Kör

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Facebook: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 11715007-21515664

Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.

100 éves az MTK Stadion VI. rész

2012.03.26.

100 éves az MTK Stadion VI. rész

Amikor a politika beleszól…

Amikor ezt a cikksorozatot írni kezdtem – alig néhány nappal ezelőtt – eszembe sem jutott, hogy a mai rész címe és tartalma mennyire aktuális sajnos napjainkban is.

A politika 1940-től fél évszázadon át vastagon beletenyerelt az MTK sorsába. Különösen ennek az időszaknak az eleje volt borzasztó csapatunk számára, a 40-es évek első fele a fizikai megsemmisítésünkről szólt, a 40 évek végén a csapat a támogatói körét és szurkolóbázisa maradványát vesztette el.

Ha valaki csak a statisztikákat böngészné valószínűleg annak is szemet szúrna az MTK eredménysora. Az elmúlt bő száz évben több mint 30 sportágban közel kétezer felnőtt magyar bajnoki címet szerezetek sportolóink. Amióta 1895-ben Deutsch Gyula úszásban megszerezte az MTK első hivatalos magyar bajnoki címét, azóta nem múlt el egyetlen év sem kék-fehér sikerek nélkül. Illetve dehogynem. Pont ez tűnne fel a példabeli statisztika böngésző barátunknak. Az 1940-es évek első felében több mint négy évig nem született egyetlen MTK siker sem. Hogy lehetséges ez? Hová lett hirtelen az MTK, hová tűntek versenyzőink, szurkolóink, vezetőink? Mi lett létesítményeinkkel. A válaszokat sajnos ismerjük. Háború volt és háborúk idején sajnos arat a halál. Ebbe nem lehet beletörődni, ezt nem lehet elfogadni, de tudomásul lehet, tudomásul kell venni, a hadszíntereken katonák sokasága halt értelmetlen halált. De azt tudomásul venni sem lehet, ép ésszel felfogni sem lehet, hogy emberek százezreit, millióit gyilkolták meg pusztán származásuk miatt. Az MTK így vesztette el Brüll Alfrédot kiváló elnökét, aki nem csak az MTK támogatója, de a magyar sport mind a mai napig legbőkezűbb mecénása, a XX. század első felének legismertebb, legeredményesebb magyar sportdiplomatája is volt. A haza melynek fellendítésért kevesen tettek többet nála meggyilkoltatta őt. Fél évszázadon át ő finanszírozta, ő képviselte az MTK-t. Ő maga volt az MTK. Rajta kívül is rengeteg sportolóját, támogatóját és szimpatizánsainak százezreit vesztette el egyesületünk. Egyesületünket feloszlatták. A fasiszta hatóságok pályánkat egy fasiszta szervezetnek a MOVÉ-nak adták.

Engedjétek meg, hogy itt egy kis kitérőt tegyek. Mert a MOVE kapcsán kideríthető, mit is jelent az a három betű, hogy MTK. Miféle szervezet volt ez a MOVE? Elég talán annyit tudni róla, 1919 aug. 21-én  azaz nem egészen három héttel a Tanácsköztársaság bukása után legfőbb feladatának tartotta, hogy levelet írjon az MTK-nak, felszólítva tagjait, hogy jelentsék fel egymást. Szó szerint ez szerepelt az  írásban: „Az egyesület tagjai felhívatnak, hogy mindazon tagok ellen, akik proletárdiktatúra alatt viselkedésükkel a kommunizmus mellett állást foglaltak,  feljelentést adjanak be, hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket …” Büszkék lehetünk a korszak MTK-istáira. Egyetlen egy feljelentés sem készült! Talán mert az MTK már ekkor is egy liberális, demokratikus egyesület volt, ahol a tagság egyetlen tagjának a fejében sem fordult meg, hogy bárkit is méltó büntetésben kéne részesíteni bármilyen állás foglalásáért. Többek között ez az a hagyomány, aminek megsértését  számon kérjük az MTK mai vezetőin!

 De térjünk vissza oda, ahol tartottunk, a következő világégés utáni időszakhoz. A háború végére a Hungária körút mentén álló stadionból csak egy romhalmaz maradt. De a háború végére újra volt MTK. Február első napjaiban  Budán még folytak a harcok, de Pesten már újjáéledt a csapat. Olimpiai bajnok birkózónk Weisz Richárd lakásán gyűltek össze a megmaradt és elérhető MTK hívek  és mondták ki az MTK újjáalakulását. Az atléták és a labdarúgók kezdték és utánuk sorban alakultak meg a szakosztályok. 1945 végére ismét 9 sportágat űzhetett az ifjúság a kék-fehér egyletben. De hol, ez volt a nagy kérdés, hiszen a pályánk használhatatlan volt. Legnagyobb riválisunk, a Ferencváros sietett segítségünkre, biztosított edzés lehetőséget, ideiglenes otthont sportolóinknak. Ne feledjük – amit talán az egymással manapság háborúban álló ultra csoportok tán soha nem is tudtak, nem is értettek – egymás riválisai, ellenfelei voltunk és vagyunk, de ez sport, az ellenfél nem ellenség, legyőzni és nem megsemmisíteni akarjuk egymást. Szükségünk van egymásra, nemes ellenfél nélkül mire is jutnánk. A Fradi akkori vezetői tudták ezt, mint ahogy elődeik is. Az MTK feloszlatása idején a Ferencváros szinte egyedüliként tett lépéseket az MTK megmentéséért. Hogy ez nem sikerült, nem sikerülhetett az nem őket minősíti.

 

Sportolóink kettős feladatot oldottak meg ebben az időszakban. Szorgalmasan látogatták az edzéseket és szorgalmasan építették a stadiont. Előbbinek az lett az eredménye, hogy már a felszabadulás évében is újabb sikereket értek el versenyzőink. Utóbbinak köszönhetően alig két év elmúltával ismét birtokba vehettük a teljesen megújul stadiont, ami nagyrészt sportolóink keze munkájával készült el. Korábban már volt szó arról hogy nem csak a labdarúgók, de számos más sportág is itt talált otthonra. De milyen is volt akkor – a negyvenes évek végén –  az MTK pálya. A stadion szerkezete azóta sem sokat változott. Az időközben megépült kosárlabda csarnok az állóhely egy részére került és a világítás is csak egy negyed századdal később készült el. A nézőtéren nem voltak székek. A kanyarokban és a „B” oldal felső részén állóhely volt, a „B” oldal alsó részén ülőhelyeket alakítottak ki. Az álló és az ülő rész kőkerítés választotta el egymástól. Az „A” oldalon már akkor is csak ülőhelyek voltak a teraszon és a lelátón is, ami akkor még sokkal nagyobb volt, hiszen a jelenlegi legfölső sor felett – a mostani VIP kabinok helyén -  még öt sor ülőhely volt. A stadion akkor még sokkal több néző befogadására volt alkalmas, részben a több állóhely miatt, részben a nagyobb területen elhelyezkedő ülőhelyek miatt, de azért is, mert ekkoriban még olyan volt a pálya, mint egy mai légitársaság: fapados. A padokon pedig sokkal sűrűbben ültek a szurkolók a mainál. A stadion befogadó képessége. A legtöbb nézőt szám szerint 37 028-at a Slavia Szófia 1963-ban regisztrálták a Hungária körúton. Ez volt az első fellépésünk az 1963-64-es KEK sorozatban, melyen csapatunk a fináléig menetelt.

Bár a KEK-et már nem rendezik meg többet, de abban még reménykedhetünk, hogy a kupagyőztesnek járó nemzetközi kupahely idén is a miénk lesz.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!