MTK Brüll Alfréd Egyesület

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Fb: MTK Család

Google+: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 14220108-40385002

Számla vezető bank: Commerzbank Zrt.

 

100 éves az MTK Stadion VIII. rész

2012.03.28.

100 éves az MTK Stadion VIII. rész

A kosárcsarnok és áldozatai

Ha valakinek egyszer eszébe jutna írni egy könyvet „Az MTK Stadion állagmegóvási, fejlesztési és felújítási munkái a szocializmus évtizedeiben.” címmel, akkor ez a mű valahol a „Német humor ezer éve” és a „Sztálin liberalizmusa” című kötetek között helyezkedne el a világ legrövidebb könyveinek listáján. A fordulat évétől 1978-ig azaz három évtizeden át az ég egy adta világon semmi nem történt. Talán egy-két szotyola árus cserélődött ki.

Ennek ellenére 1975-ig többé kevésbé gond nélkül működtek az MTK szakosztályai. 1975 elején azonban történt az MTK életében egy hatalmas változás. Egyesült a KPVDSZ bázisán működő két klub az MTK és a VM Egyetértés. (Egy kis magyarázat ehhez a fiatalabbak kedvéért:  KPVDSZ = Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó ipari Dolgozók Szakszervezete.  A VM Egyetértés nem sokkal korábban jött létre a soroksári Egyetértés és a Vörös Meteor fúziójával. Utóbbi csapatott leánykori nevén MTE-nek azaz Munkás Testedző Egyletnek hívták. Megdöbbentő de Rákosiéknak ez a név sem felelt meg. Szerintük a szocialista Magyarországon minden csapat munkás csapat volt, így egy csapat sem sajátíthatta ki a Munkás nevet. Ki tudja miért, ők 1956 után, mikor a többiek visszakapták eredeti nevüket, akkor is Meteor maradtak.) Az MTK nagyegyesület lett. Úgynevezett kiemelt egyesület. A kiemelt egyesület fogalmát ekkor találták ki, következményei máig hatnak. Kiemeltnek a legtöbb úgynevezett olimpiai pontot szerző csapatok számítottak. Vagyis akik az olimpiai sportágak magyar bajnokságain a legjobb eredményeket érték el. Ezek az egyesületek kapták a legnagyobb összegű állami támogatást. Mi ezzel a baj? Az, hogy ebben a rendszerben az egyéni sportágakban szerzett bajnoki cím pont annyit ért, mint a csapatsportoké. A költsége meg össze sem hasonlítható. Ekkortól kezdtek el tönkremenni a csapatsportok Magyarországon. De ez már nagyon messzire vezet, maradjunk az MTK-nál.

A fúzió eredményeként lett egy csomó nb1-es csapatunk. A labdarúgáson kívül női és férfi röplabdában és női kosárlabdában is érdekeltek voltunk,  alacsonyabb osztályban volt női és férfi kézilabda csapatunk is. Csapataink korábban szabadtéri pályákon játszottak, de a hetvenes években a teremsportokban a legmagasabb osztályban már ezt nem engedélyezték. Termünk viszont nem volt. Kosarasaink például nézőtér nélküli iskolai tornatermekben játszottak. Igaz a fúzióval egy sportcsarnoknak csak nagy jóindulattal nevezhető nagyobbacska tornaterem is a birtokunkba került a Csömöri úton, de közönségnek ott sem volt hely, mindössze két sor pad volt a pálya mentén. Másrészt ezen a termen a labdajáték csapatainknak a vívószakosztály is társbérlője volt. Nem volt más lehetőség fel kellett építeni az MTK csarnokot. Az elhatározást tett követte, 1978-ra állt a csarnok. Eleinte ez nagy boldogság volt, később kiderült, jobb lett volna, ha nem épül meg. Ennek megértéséhez ismét a múltba kell tekintenünk. Vizsgáljuk meg, kiket érintett a változás?  Öt szakosztály járt jól az új létesítmény átadásával. Látszólag. Mert az öt közül négy bő másfél évtizeden belül megszűnt. A női kosarasok és a két röplabda csapat a Hungária körútra költözött.  A Csömöri út lett a birkózók otthona, ők megkapták a terem kisebbik részét, ami korábban a vívóké volt. A vívók átköltöztek a terem nagyobbik felébe. Így az addiginál kb. kétszer nagyobb terület jutott nekik. Mindenki roppant boldog volt. Történt mindez 1978-ban. Ez az öröm egészen 1979-ig tartott. Hála a korábban emlegetett olimpiai pontrendszernek az egyéni sportágakat favorizálta minden egyesület, így az MTK is. Bővült a vívó szakosztály, az MTK korábban csak 3 fegyvernemmel foglalkozott, férfi és női tőrrel, valamint férfi párbajtőrrel. Ekkoriban találták ki, hogy kard csapat is kéne az MTK-nak és elkezdtek az akkor világszerte újdonságnak számító női párbajtőrrel is foglalkozni egyesületünkben. Szóval a vívók kinőtték a termüket. Ezért megkapták a birkózók részét is. Szó se róla, megérdemelték. Világklasszisok, olimpiai- és világbajnokok végeztek világszínvonalú edzésmunkát, a világ legjobb edzőinek irányításával ekkoriban az MTK-ban. Na de mi legyen a birkózókkal? Áttették őket a Hungária körúti csarnokba. Igaz ennek az volt az ára, hogy meg kellett szüntetni mindkét röplabda csapatot. Hát megszüntették őket. De a birkózók sem jártak sokkal jobban. Egy évig edzhettek az új létesítményben. Aztán úgy jártak, mint a röplabdások. Őket is megszüntették. A hivatalos indoklás szerint a kosárlabda szakosztály utánpótlás csapatainak megnövekedett száma miatt megnőtt a terem igénye, ezért kellett mennie  a birkózóknak. Részben – kisebb részben – ebben volt valami igazság, de a valós indok nem ez volt. Hanem az, hogy „jobb körökben” ekkor jött divatba a tenisz. Bázisszerveink azaz a Belkereskedelmi minisztérium, a KPVDSZ és a textilgyárak vezetői is elkezdtek a régebben megvetett úri sportnak hódolni. Naponta több órán keresztül az MTK sportolói helyett a vezető elvtársak használták a termet.

Kicsit kihalt, sebaj...

 

Ezzel azonban még nem ért véget a szakosztályok megszüntetésének sora. Várszegi Gábor jött, látott és megszüntetett. Kinézte magának a csarnokot. Műfüves pályává akarta alakítani kosárlabda csapatunk otthonát. Ennek ugyan az volt az ára, hogy az MTK egyik legeredményesebb és legnépszerűbb szakosztályát kellett megszüntetni, az cseppet sem zavarta sem Várszegi Gábort, sem az MTK akkori vezetését. Egy tollvonással megszüntették azt a csapatot, amelyik alig pár évvel azelőtt még bajnok volt, amelyik még a legutolsó befejezett bajnokságában is a 7. helyet érte el. Összefoglalva a szocializmus négy évtizede alatt egyetlen komoly fejlesztés történt a stadionunk területén, a csarnok építés. Azon se volt sok bróche.

Volt  később mégy egy előrelépés a pályán. 1987-ben elkészült a stadion világítása. De úgy látszik a pálya fejlesztései olyanok, mint Bagaméri a fagylaltos, elátkozottak. Az MTK stadion világításáról 10 emberből kilencnek a Rosenborg elleni BL selejtező jut eszébe. A világítás meghibásodása elindított egy láncreakciót, aminek első eleme egy kiesés volt, kiestünk a BL selejtezőn, ettől vagy ettől is tulajdonosunknak elege lett az egészből, ami egyenes utat jelentett vissza az NB2-be.

A fejlesztések nálunk nem sok jót jelentenek. A stadion építések meg általában Magyarországon nem sok jót jelentenek az érintetteknek. Az Újpest mióta új stadionja van vergődik, a Zalaegerszeg most zuhan az NB2-be, megszünt a Dunaújváros, a Stadlerre meg már nem is nagyon emlékszünk. Imádkozom, ne legyen új stadionunk.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!