2013.11.14.
Az MTK történetének első negyed századában húzóágazat volt a birkózás és a súlyemelés, míg az ökölvívás a világháborút megelőző években kezdte komolyabban bontogatni szárnyait.
A háború után mindhárom szakág nehezen tért magához és az egyesület feloszlatásáig már nem is sikerült a régi dicsőséget visszaszerezni. Pontosabban a pályán nem tudtuk a korábbi MTK hegemóniát visszaállítani. Sikeres volt viszont vezetőink sportdiplomáciai szereplése. Az MTK a birkózószövetség alapításának kezdeményezői közé tartozott. Az 1921-ben létrehozott Magyar Birkózók Országos Szövetségének alapító társelnöke lett Brüll Alfréd, majd röviddel később ő követte Gerenday Györgyöt az elnöki székben. A szintén MTK-s Csillag Miklós a szövetség főtitkára lett, míg dr Radnai Sándort alelnökké választották. 1924-től 1929-ig töltötte be Brüll Alfréd a nemzetközi szövetség, az International Amateur Wrestling Federation elnöki tisztét, Csillag Miklós ide is főtitkárként követte sőt Csillag még egy évtizeden át maradt a szövetség főtitkára.
Csillag Miklós
A Magyar Ökölvívó Szövetség 1926-os megalakulásától kezdve Pillitz Nándor kéviselte az MTK-t a szövetség vezetésében. Munkája oly mértékben sikeres volt, hogy a nemzetközi szövetségbe is beválasztották.
Bár az erős emberek sportágaiban jelentős volt a hanyatlás, de csak saját korábbi sikereinkhez képest. Az MTK a XX. század huszas éveiben és a harmincas évek első felében még mindig a magyar sport élvonalához tartozott a nehézatlétikai sportokban is.
Birkózásban Áron József két bajnoki címet szerzett, Zólyomi Gyula két korábbi elsősége mellé gyűjtött be 9 év után egy újabbat, Magyar Armand is győzni tudott, Sturm Imre korábbi ifjúság bajnokunk a felnőtt mezőnyben is aranyérmes lett. Ifjúsági versenyzőink közül Janicsek Ödön, Bakos és Sárosi szereztek bajnoki címeket. Néhány további versenyzőnk is ért el említésre méltó eredményeket, például szereztek – az igen rangos – Budapest bajnokságokon győzelmeket vagy OB érmeket. Ilyen volt Breznotich Miklós, Eckert József, Rózsás Márton, Fekete Antal, Szelky Ottó és Bucsek József. Versenyzőink a csapatbajnokságokban is rajthoz álltak, legjobb eredményük az 1931-ben elért második helyezés volt.
|
|
|
| Zólyomi Gyula | Szelky Ottó | Magyar Armand |
Súlyemelésben az Első Világháború előtt az MTK sorra nyerte a bajnokságokat. A háborút követően egy bő évtized telt el, mire magához tért a súlyemelő csapatunk. Ismét remek gárda állt össze, de a feltámadás kérész életűnek bizonyult. Néhány év után ismét megszűnt az MTK súlyemelő szakosztálya. Ez a pár év azonban 9 országos bajnoki címet 2 ezüst és egy bronzérmet hozott. Csaknem ugyanilyen volt a Budapest Bajnokságok eredménysora: 8 arany 2 bronz. Róna Árpád, Székely József, Garai Pál egy-egy alkalommal lett magyar bajnok Csinger Gyula (más források szerint Ferenc) hatszor állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Csinger a berlini olimpián a 16. helyet szerezte meg. Baumgarten Henrik, Lengyel és Deutsch szerzett még érmeket.
Csinger Gyula
Az ökölvívás is az MTK ős sportágai közé tartozik. A legenda szerint 1893-ban a környékbeli nehéz fiúk jelentkeztek az MTK-ban boxolónak, klubunk befogadta őket. Így volt, nem így volt ki tudja? Azt viszont tudjuk, hogy Handler György és Beck Artur 1893-ban már bunyózott kék-fehérben. Ezután azonban csaknem két évtizedre eltünt az ökölvívás az MTK-ból, legközelebb Bánó Manó, Strausz Ernő és Z. Tóth Róbert bokszolt csapatunkban 1911-től. A világháború ezt a sportágat is szétzilálta, legközelebb 1924-re állt össze ütőképes gárda, akkorra viszont bombaerős lett a csapat. Tagjai: Fás Imre, Erdős László, Micsicsák János, Ehrenwald Endre, a Wittmann és a Schlesinger testvérek, később csatlakozott hozzájuk Grósz Gyula, Schmidt József, Szabados Sándor és Szentmiklósi József és Baumgarten Henrik. A csapat tagjai 1924 és 1930 között 14 alkalommal kerültek be az országos bajnokság döntőjébe, melyekben 50 százalékos teljesítményt nyújtottak, így a mérleg 7 arany- és 7 ezüstérem. Versenyzőink 5 ifjúsági bajnoki címet is begyűjtöttek.
1930-tól a szakosztály tevékenysége szinte megszűnt. Szinte, mert versenyeken eleinte csak ritkán később egyáltalán nem indultak boxolóink, de kedvtelésből a klub tagjai még évekig küzdöttek egymás és a homokzsákok ellen.
Baumgarten Henrik
Még egy sportágról beszélhetünk a küzdősportok között. Ez a cselgáncs. Erre gondolom sokan felkapják a fejüket, hiszen a magyar judó hagyományai csak az 1950-es évek elejéig nyúlnak vissza, történetünkben viszont még a két háború között járunk. Ha így gondolja Kedves Olvasóm, önnek igaza is van, meg nem is. Az MTK-s Purmann János 1938-ban Németországban vett részt egy judó tanfolyamon és ott tette le első dan vizsgáját. (Vincze Tiborral az NTE sportolójával együtt.) Hazatérve elhatározta, hogy meghonosítja ezt a sportot itthon is. Hogy ezt sikerrel tette-e azt ítélje meg a kedves olvasó. Ami tény: létrehozta az MTK cselgáncs szakosztályát, ahol több tucat sportoló gyakorolta a judó fogásait. Sportoló, de nem versenyző. Rajtunk kívül ugyanis csak az NTE-nek volt csapata, de hazai versenyek nem voltak. Senki nem követte az MTK példáját. Persze kinek is jutott volna eszébe a 30-as évek végén az akkor már erőteljesen üldözött MTK-t utánozni? Ettől még vitathatatlan a judo magyarországi meghonosításában is úttörő szerepe volt az MTK-nak. 2012 óta a magyar junior cselgáncs bajnokság Purmann János nevét viseli.