MTK Brüll Alfréd Egyesület

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Fb: MTK Család

Google+: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 14220108-40385002

Számla vezető bank: Commerzbank Zrt.

 

125 éves az MTK - 16. A feloszlatástól a Holokausztig

2013.11.17.

1939-ben az MLSZ önkormányzatát felfüggesztették, elnökét leváltották. A szövetség élére a szélsőjobboldali Gidófalvy Pált nevezték ki kormánybiztosként.

A korabeli Nemzeti Sportban így indokolták a döntést: „A legnépszerűbb magyar sportág vezetéséből hiányzik a céltudatos nemzetnevelő készség. Labdarúgásunk szelleme erősen elüzletiesedett, s emiatt az üzleties szellem miatt nem csak a sportszerűség gondolata szorult gyakran háttérbe, de a nemzeti fontosságú feladatok jelentősége is szenvedni volt kénytelen. Mindezek a hibák és hiányosságok egyre jobban kimélyítették azt az ellentétet is, amely újabban a magyar labdarúgósport és a keresztény középosztály között kifejlődött. S az ellentéteket csak súlyosbította az a körülmény, hogy a nemzetnevelésben hathatós tényező szerepére hivatott magyar labdarúgósport vezetői közé nagy számmal kerültek be olyanok, akik a magyar ifjúság nemzeti szellemben való vezetésére nem alkalmasok.” Mindezek után senki nem nagyon csodálkozhatott, hogy az 1939-40-es bajnokságot brutálisan elcsalták. Ekkora már megszületett az első és a második zsidótörvény. Zsidó származású vezetőink – köztük Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és dr. Fodor Henrik – klubértekezleten jelentették be, hogy a csapat megmentése érdekében, a nyomásnak engedve lemondanak minden tisztségükről. A klub tagsága – ideértve a játékosokat is – azonban úgy döntött, hogy szeretett elnökük és munkatársai nélkül nem folytatják tevékenységüket. Valamennyi ismert forrás szerint 1940 június 26-án tartotta csapatunk ezt a klubértekezletet. Ez az időpont azonban erősen valószínűtlennek tűnik, miután a Képes Sport már közel egy hónappal korábban bejelentette a csapat visszalépését. Persze a pontos időpont szinte mindegy. A lényeg: A Hungária vagyis az MTK profi labdarúgó csapata feloszlott, az 1940-41-es bajnokság már nélkülünk kezdődött meg.

 

 

 

Átmenetileg a profi csapatától megfosztott MTK még tovább működhetett, de szakosztályaink sorra szűntek meg, tagjaink sorra léptek ki, versenyzőink más egyesületekben próbáltak érvényesülni. Amatőr labdarúgóink tovább működtek, de az MLSZ 1941-ben az ő játékjogukat is megvonta. Az MTK-nak a Nemzeti Sport Bizottság 1941 noveber 29-én hozott határozata adta meg a kegyelemdöfést. E szerint csak azok a sport egyesületek működhettek tovább, amelyeknek „…zsidónak minősítendő tagjuk, illetve azoknak zsidónak minősülő házastársuk nincs.” Kötelezték az egyesületeket, hogy a határozatnak megfelelően módosítsák alapszabályukat és azt a tagnyilvántartással együtt adják le a Nemzeti Sportbizottságnak. Ennek a felszólításnak az MTK természetesen nem tett eleget. Erre való hivatkozással az MTK-t 1942 tavaszán feloszlatták. 1942 végén a evezőseink azaz a Duna EE is a feloszlatás sorsára jutott.

Itt egy kis kitérőt kell tennünk. A legendák szerint 1940-ben a Hungária visszalépését követően nemes ellenfelünk az FTC próbált fellépni a hatóságoknál az MTK érdekében. Ez bizony tévedés. Az FTC nem a Hungária, hanem az MTK feloszlatásakor próbált segítségünkre sietni. Az első esetben nem is nagyon lehetett mit tenni, hiszen – formálisan – a Hungáriának nem vonták meg a játékjogát, nem oszlatták fel, hanem a csapat „önként” lépett vissza. Ez az időpont eltérés természetesen nem csökkenti FTC gesztusának értékét.

Sokkal kellemetlenebb, sőt még háromnegyed évszázad után is nyomasztó tudni, hogy bár kevesen, de az MTK soraiban is voltak nácik, akik az MTK és az MTK sportolók hóhéraival együttműködtek, például Homonnai Márton.  Bennük még annyi betyárbecsület sem volt, hogy sporttársaikat segítették volna.

Sajnos  mint utóbb kiderült, nem a klub megszűnése volt a legnagyobb katasztrófa az MTK számára a negyvenes évek első felében. Voltak – sokan – akik még időben elmenekültek. Ők csak az MTK számára vesztek el, de életüket meg tudták óvni. Sokakról ezt nem mondhatjuk el. Feltehetően ismerik Salamon Béla keserédes történetét:  
„Béla bácsit egy nyilas igazoltatta:

-         Neve?

-         Salamon Béla

-         Kora?

-         60 leszek. Tessék mondani, leszek 60?”

Szerencsére lett. Sokaknak nem adatott ez meg.

Brüll Alfréd 1941-ben Svájcba menekült. Az üldöztetések megszűnéséről szóló hamis hír hatására hazatért. Halálának körülményei nem tisztázottak, egyes források szerint Kecskeméten ölték meg, de valószínűbb, hogy Auschwitzban halt meg. Weisz Richárd túlélte a háborút, de olyan mértékben legyengült a szervezete, hogy pár hónappal a háború vége után egy nem túlzottan súlyosnak tűnő epegyulladást nem tudott legyőzni szervezete. Vidor Józsefet, Beregit és Jan Burkót, amatőr labdarúgóinkat a nyilasok gyilkolták meg. Atlétáink Dr. Váradi Mihály, Grósz István, dr Bodánszky Pál halálának körülményei nem ismertek. A munkaszolgálat során gyilkolták meg Nádler Henriket, Wurm Miklóst, Braun Józsefet és Weisz Ferencet. Vágó Antalt Budapesten gyilkolták mag a nyilasok. Bányai Lajos és Szüsz Hugó nem tudjuk hol vesztette életét. Haár Móric az auschwitzi Tauszig Imre a királyhidai láger áldozata lett. Munk József munkaszolgálatosként került szovjet hadifogságba, ahonnan nem tért haza.

11 sportolónk megöletésének körülményei ismeretek. Nyolcukkal a magyar hatóságok végezetek.

Áldozatainkra örökké emlékezni fogunk!

 

Wurm Miklós

 

Braun József

 

Grósz István

 

Nádler Henrik

 

Weisz Ferenc

 

Szüsz Hugó

 

Tauszig Imre

 

Vágó Antal

 

 Brüll Alfréd

 

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

#1 - Várszegi Istvá2015.12.31. 00:31

Haár Móric rokonom volt Hajrá MTK