Nem volt még olimpiai bizottság, hiszen talán Coubertin báró álmaiban sem szerepelt még az olimpia terve. Nem voltak sportági szakszövetségek sem. Csapatok is csak alig. A pályák nem voltak szabványosítva, ez különösen az uszodák esetében volt érdekes. Ma már nevetségesnek tűnő távokon voltak versenyek. Például 44 méteren. A szabályok sem voltak egységesek. Később látni fogjuk szeretett egyesületünk számos sportág szövetségének megalakulásánál bábáskodott, több esetben részt vettünk az egységes szabályok kidolgozásában is. De ez még odébb van.

Ilyen körülmények között az egyesületek házi versenyeket rendeztek saját tagjaik részére, illetve úgynevezett nyílt versenyek is voltak, ahol más egyletbeli versenyzők is elindulhattak. Nem voltak hivatalos országos bajnokságok, nem voltak hivatalos csúcsok. Ugyanakkor például néhány atlétikai számban a később megalakult szövetség utólag országos csúcsnak ismert el korábbi eredményeket.

Ámde térjünk vissza az MTK-hoz. Már ebben az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportrolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg. Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Vermes Lajos a korszak egyik legismertebb sportolója de méginkább sportvezetője és mecénása volt. Palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartotta fenn, ahol évente lebonyolításra került a korszak legjelentősebb magyarországi sporteseménye a „Palicsi Olimpia”. Az elnökkel egyidejűleg alelnököt is választottak. E posztot Kükemezei Kükemezey Árpád nyerte el. Nemcsak vezetésében erősödött meg az egylet. Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink. Atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban. Még ugyanebben az évben meghonosodott klubunkban a gyalogtúrázás is.

 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap. Az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. A kor szokásának megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes Müller Dávid) zárt azaz házi verseny volt, míg 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angol mérföldes gyaloglásban (győztes Kohn Arnold), távolugrásban (győztes Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek. Totis Lajos az utóbbiban is remekelt legjobb MTK versenyzőként a második helyet érte el. Ez talán magyarázatra szorul. Az 50 kg nem súlycsoportot jelöl. Ekkoriban a súlyemelő versenyeket nem az nyerte, aki a legnagyobb súlyt tudta a feje fölé juttatni, hanem az, aki egy meghatározott súlyt a legtöbbször tudott egymás után felemelni. Szintén a korszak szokásaira jellemzően még egy versenyszám volt, az úgynevezett vigaszdíj, melyet 200 méteres síkfutásban rendeztek és az volt jogosult nevezni rá, aki a többi versenyszám valamelyikében elindult, de díjat nem nyert.

Még ugyanebben az évben megrendezésre kerül klubunk második versenye, mely szeptember 15-én kerül sorra és programja már a kerékpározással is kiegészült. Ez az első verseny melyen juniorok számára is rendeznek futamokat. Az egyesületünk történetének első junior versenyét 100 méteres sikfutásban tartották, Wildmann 13,5 másodperces idővel nyerte. E két verseny hagyományt teremtett, eztán hosszú ideig az MTK minden évben megrendezte tavasz és őszi viadalát. Közben természetesen sportolóink más egyesületek versenyein is rajthoz állnak.

Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. E csúcsokat sajnos a később megalakult szövetség nem hitelesítette. Az atlétika mellett már ekkor megkezdődtek kerékpárosaink sikerei. Az MTK őszi versenyén 1000 méteren Schwáb Béla, 2000-en, Totis Lajos aratott diadalt.

A két nagy viadal között nyáron az MTK rendezte meg a Budapest-Promontor úszóversenyt is, ennek győztese Körber szintén a kék-fehér színeket képviselte.

Azok közül a versenyek közül, melyet nem az MTK rendezett feltétlenül említést érdemel, hogy az év legfontosabb sporteseményén Palicson Müller Dávid korláton és nyújtón is győzött.

Az említetteken kívül még több tucatnyi győzelmet szereztek versenyzőink az 1889-es év különféle versenyein. Nem rossz eredmény egy frissen megalakult egylettől!