MTK Brüll Alfréd Egyesület

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Fb: MTK Család

Google+: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 14220108-40385002

Számla vezető bank: Commerzbank Zrt.

 

125 éves az MTK - 20.Lefelé a lejtőn (1957 – 1974)

2013.11.21.

1956 decemberében visszakapta nevét az MTK. Szurkolóink, sportolóink bizakodással néztek a jövő elé. Hamar kiderült ez nem volt több kincstári optimizmusnál.

Néhány évig még a régi versenyzőgárda szállította a sikereket, de az utánpótlás meg sem tudta közelíteni az elődöket. Néhány sportágban látványos volt a visszaesés, másokban kisebb. Különösen fájó volt a legnépszerűbb szakosztályaink gyengélkedése. Labdarúgó csapatunk, melynek gerince a régi gárdára épült, 1958-ban még nyert egy bajnokságot, a hatvanas évek elején sikereket értek el a nemzetközi porondon – négy közé jutottak az UEFA Kupa elődjében a VVK-ban, sőt a KEK-ben a döntőig meneteltek – hazai eredményeink viszont visszaestek. Az 1963 őszi egyfordulós bajnokság végén megesett az a szégyen, ami korábban még soha, az MTK nem került be az első hat közé, a csapat a hetedik helyen végzett. Hogy megértsük, milyen csalódás volt ez, tudnunk kell, 1903-1963-ig az MTK háromszor 6. kétszer 5. és háromszor 4. helyen végzett, azaz 8 szezon kivételével fél évszázadon keresztül mindig dobogón végzett a csapat. Ekkor még azt lehetett gondolni, hogy ez csak egyszeri kisiklás volt. Utóbb persze megtudtuk, a helyzet rosszabb. 1975-ig egy 4. és egy 5. helyen kívül rendre ennél rosszabb helyen végeztek footballistáink., zömmel a kiesés elkerüléséért küzdöttünk. Igaz, a kiesést mindig sikerült elkerülni, de még ekkor sem gondolta volna senki, hogy lesz idő, amikor még erre is sikerként fogunk visszagondolni. Az MTK, a mi dicsőséges MTK-nk szürke középcsapat lett. Ez akkor is igaz, ha időközben 1968-ban még egy MNK győzelem is összejött a fiúknak. Ne feledkezzünk el azonban játékosainknak a válogatottal elért sikereiről: Dunai Lajos és Sárközi István az 1968-as olimpiai bajnok csapat tagja volt, Kovács Ferenc Rómában lett olimpiai bronzérmes. Nagy István és Sipos Ferenc EB bronzérme csapatban játszott.

A KEK döntős csapat
Álló sor: Danszky, Kovács III., Keszei, Jenei, Nagy
Gugoló sor: Sándor, Vasas, Bödör, Kuti, Halápi, Kovalik

 

A labdarúgók tökéletesen leképezték az egész klub helyzetét. Az ötvenes évek első felében az MTK a három legeredményesebb magyar sport egyesület között volt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ekkor a magyar sport a világ élvonalába tartozott, akkor bátran kijelenthető, az MTK a világ 10-20 legjobb sport klubja közé tartozott. A hatvanas évekre a magyar sport visszaesett, az MTK pedig a gyengébb mezőnyben is a középszerűségbe süppedt. Amikor az OTSH 1973-ban a 10 legeredményesebb magyar egyesületnek a „kiemelt egyesületeknek” nagyobb támogatást adott, akkor eredményeink alapján fel sem merült, hogy az MTK is bekerüljön ebbe a csoportba. A visszaesést jellemzi, hogy 1958 és 1974 között a VB-ken nem szerzett aranyérmet, ezüstöt is csak egyet. Az 1926-ban nyert első világbajnoki aranyérmektől a feloszlatásig és 1953-tól napjainkig – az említett időszakon kívül – soha nem fordult elő, hogy két egymást követő évben az MTK nem szerzett VB aranyat vagy legalább ezüstöt.

Volt néhány ekkor is sikeres szakosztályunk, de ők volta a kisebbség. Kezdjük velük a felsorolást:
Női kosárlabda csapatunkról csak a legjobbakat lehet elmondani. Az 1956-ban bajnokságot nyert csapat évről évre hátrébb került a tabellán 1959 volt a mélypont, 11. helyezett lett a csapat. Innen azonban már felfelé vezetett az út. Egy nyolcadik és egy második helyet követően 1962-ben bajnokságot nyert a gárda. Ha már feljutottak a csúcsra ott is maradtak. 1966-ig csak az MTK neve került a bajnoki serlegre. Egy év szünettel folytatódott a dicsőséges sorozat, 1972-ig még négy bajnoki címet szereztünk. Így a csapat mérlege 1962-1974-ig 9 arany- két ezüst- és egy bronzérem. A csapatban világklasszis játékosok szerepeltek Krizsánné Hegedüs Györgyi, Elekes Erzsébet, Pillingerné Renn Katalin, Kovács Kati, Keszei Ervinné a fiatalabb generációból Ujváriné Borbély Erzsébet, Horváth Erzsébet, Nagy Mari. Kosarasaink a nemzetközi mezőnyben is megállták helyüket, a BEK-ben a harmadik helyig jutottak.  Utólag is csak azt lehet mondani: Szép volt lányok!

A 60-as évek végének kosárlabda csapata

Kovács katalin, Királyné Nagy Mária, Tarján Zsuzsa, Fáyné Fehér Magda. Horváth Erzsébet, Krizsánné Hegedűs Györgyi, Hold Zsuzsa, Elekes Erzsébet, Steinmetzné Varga Marica, Pillingerné Renn Katalin, Keszey Ervinné, Ujváriné Borbély Erzsébet

 

A másik siker sztori a kajakosoké.Bánfalvi Klára, Kovács László, Nagy László, Vagyóczki Imre, a Kemecsey testvérek – micsoda nevek – és társaik három tucatnyi bajnoki aranyat  lapátoltak össze a 60-as évek végéig. Kemecsey Imre ezüst érmet szerzett Rómában az olimpián a váltó tagjaként. VB ezüstöket hozott Nagy László, Kovács László és Kemecsey Imre, bronzot Kovács Kálmán, Almási Gábor és persze Kemecsey Imre. Egy Európa bajnoki arany is összejött, talán már megemlíteni is felesleges szerzője Kemecsey Imre, aki természetesen az EB ezüstérmesek között is szerepel Kovács László társaságában, EB bronzot Kovács Kálmán, Almási Gábor  mellet az éremhalmozó Kemecsey Imre is szerzett.

Kemecei Imre

Sikeresnek mondható a sakkcsapat is. Bár a bajnoki címet csak egyszer sikerült elhódítani (1967-ben), de a csapat folyamatosan a bajnokság élcsoportjában végzett. Egyéniben sakkozóink szinte kibérelték a bajnoki címet. Szabó László, Portisch Lajos, Bilek István és Forintos Győző összesen 13 bajnoki címet gyűjtőtt össze. Rajtuk kívül is olyan kiváló sakkozóink voltak, mint például Faragó Iván és Lengyel Levente.

Szabó LászlóPortisch Lajos

 

Ökölvívóink eleinte sikeresek voltak. Török Gyula olimpiát nyert Rómában. Ezt megelőzően már EB ezüstérmes volt. Összejött még két EB bronz Szénási Ernő és Gula László révén. Utóbbi kapcsán feltétlenül meg kell említenünk a legendás Gula – Baranyikov melyen versenyzőnk legyőzte az olimpiai bajnokot.Ezután viszont teljesen visszaesett a szakosztály.

Gula Laci Török Békával

Birkozó szakosztályunk sokáig semmi komoly eredményt nem tudott felmutatni. A 70-es évek elején tűnt fel Rovnyai János, aki VB bronzérmet szerzett. De a szakosztály több hozzá hasonló tudású versenyzőt nem tudott felmutatni.

Rovnyai János

 

Vívó szakosztályunk minden különösebb eredmény nélkül működött feloszlatásáig. A sors fintora, hogy Tordasi Ildikó még MTK versenyzőként, de már a feloszlatásról szóló döntés után érte el vívóink legjobb eredményét, ifjúsági bajnok lett.

Tordasi Ildikó

 

Végül nézzük a szurkolók számára legérdekesebb labdajáték szakosztosztályokat.

A labdarúgókról már esett szó, csakúgy, mint a női kosarasokról. Volt férfi kosárlabda csapatunk is. A fiúk 1957-ben kiestek az első osztályból és ezután már csak egyszer az 1959-60-as szezonban szerepeltek a legjobbak között. A kiesést követően még néhány évet eltöltöttek a második vonalban, majd megszűnt a szakosztály.

Kézilabdázóink közűl a lányok voltak az eredményesebbek. 1958-ban megnyerték a nagypályás bajnokságot, 59-ben bronzérmet szereztek ezután megszünt a nagypályás bajnokság. Kispályán nem ment a mieinknek. Egy 5. és egy 8. helyezést követően 1962-ben kiestek az első osztályból, később ez a csapat is megszünt. Játékosaink közül Hanczmanné Krebesz Erzsébbet és Simonek Lídia tagja volt az 1957-ben VB ezüstérmes csapatnak. A férfi csapat a nagypályás időszakban középcsapatnak számított, kispályán már nem indultak.

Röplabdázó lányaink 1959-ben estek ki az élvonalból, de őket legalább nem szüntették meg. Hosszú idő után 1972-ben sikerült az élvonalba visszakapaszkodniuk és ott a bentmaradást kiharcolniuk. A férfiak a hatvanas évek elejéig stabil középcsapatként vettek részt az első osztály küzdelmeiben. 1964-ben ők is búcsúztak az élvonaltól, 1969-ben még egyetlen szezonra sikerült visszakerülni az élvonalba, ezt követően viszont már csak az NB2 középmezőnyében találkozhattunk az MTK férfi röplabda csapatával.

A végére maradt a legszomorúbb történet. Vizilabdázóink 1911-ben  szerezték első bajnoki ezüstérmüket, nyertek Magyar Kupákat, bajnoki érmeket. A pólósok folyamatosan működtek – a feloszlatás időszakát leszámítva több mint félszáz évig. Az 1958-as kiesésüket követően azonnal visszajutottak az élvonalba, ahonnan 1961-ben ismét búcsúztak. Egyszer még sikerült a bravúr, az 1968-as feljutást azonban azonnali kiesés követte, meglehetősen megalázó körülmények között, a csapat egyetlen pontot sem szerzett a bajnokságban. Még három év adatott a csapatnak az OB2-ben, majd ez a csapat is megszűnt.  61 év után nem hangozhatott fel többet az „Embele tébele ká bele,bele MTK” buzdítás.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!