Amikor a Bástyából Vörös Lobogó lett, akkor az  klub bázisa ismét a textilipar lett. Gyorsan kiderült, hogy ez az iparág nem képes az MTK-nak szükséges szintű anyagi támogatás nyújtására. Ennek több oka is volt, egyrészt nyilvánvalóan a hatalom által támogatott egyesületekkel – a hadsereg csapatával a Honvéddel, a belügy csapatával a Dózsával, a párt csapatával a Vasassal – nem volt versenyképes a textilipar. De nem tudott versenyezni a legnagyobb vállalatok saját egyesületeinek nyújtott támogatásokkal sem. (MÁV, Rába, Videoton, Dunaújvárosi Vasmű, Diósgyőri Vasmű stb.) A másik ok a textilipar szerkezete volt. Nem egy központi cég üzemelt, hanem az országban szerte szét rengeteg kisebb nagyobb üzem működött. Ezek egyrészt saját sportkörüket támogatták, másrészt más helyi sportegyesületeket. Így kevés forrás maradt az MTK részére.

Szurdi István

A változás első lépése egy véletlen vagy pontosabban az MTK szempontjából véletlen esemény volt. 1966-ban Szurdi Istvánt nevezték ki belkereskedelmi miniszternek. Szurdi élt-halt az MTK-ért. Elsősorban az ő, mai szóhasználattal élve lobby tevékenységének volt köszönhető, hogy a textilesek mellé újabb támogatót kapott az MTK. Új bázisunk az 1960-as évek végétől a KPVDSZ azaz a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete lett. Ha Szurdi István kapcsán a szerencsét emlegettem, akkor ezt meg kell tennem a KPVDSZ kapcsán is. Mert szerencse, hogy a KPVDSZ sokkal komolyabban vette a sportot, mint a Textilipari Dolgozók Szakszervezete. Szerencse, hogy a KPVDSZ vezetői posztján MTK szurkolók váltották egymást Ligeti László, Dr. Krekács György majd Vas János. Szerencse, hogy a KPVDSZ sportosztályán is lelkes MTK-sok dolgoztak Király Tiborral az élükön. Ismerős a név? Igen, kiváló kosarasunk Nagy Mari férjéről van szó.

 De amit eddig eddig felsoroltam szerencse címszó alatt, azok csak apróságok a nagy szerencse ezután jött. A közismert mondás szerint, aki fizeti a muzsikusokat, az rendelheti a zenét. Azaz a KPVDSZ kötelékébe tartozó elnökjelöltet kerestek. Nem volt nehéz megtalálni az ős MTK-s MNB alelnök Fekete János személyében. 1972-ben került Fekete János az MTK élére. Mit hozott Fekete az MTK-ba, az MTK-nak? Nemzetközi kapcsolatokat, új racionális vezetési stílust és a régi MTK szellemiséget. Igen a régit. Miről is van szó? Talán sokan emlékeznek a kórusra, ami labdarúgó és kosárlabda meccseken is gyakorta felhangzott az 1970-es évek vége felé: „Pillinger mondjon le!” Pillinger Mihályról volt szó, aki Fekete János mellett az MTK ügyvezető elnöke volt. Jogos volt-e a szurkolók kritikája vagy sem, négy évtized után már teljesen mindegy. A lényeg, hogy ez elhangozhatott. Egy évtizeddel korábban a rendőrség lépett volna közbe ilyen esetben. De még közvetlen Fekete János előtt is minimum örökös kitiltás járt volna ezért, az MTK mérkőzésekről. Ezzel szemben Fekete János odasétált a tüntetőkhöz és megkérdezte, mikor lenne alkalmas a lázongóknak, hogy meglátogassák őt az irodájában, ahol meg tudják beszélni a problémákat.  Fekete Jánosnak rengeteget köszönhet az MTK, de ha szabad ennyire szubjektívnek lennem, számomra ez a gesztus – és sok más hasonló – volt Fekete János legnagyobb érdeme. Hazatért az MTK szellem!

De nézzük az új vezetés praktikus lépéseit. Fekete János gazdasági szakember volt nem is akármilyen. A világ legjobb bankárai között tartották számon. Egyetlenként a keleti blokkból. Tehát az MTK gazdasági helyzetét mérte fel elsőként. Elkeserítő megállapításra jutott: Az MTK robog a csőd felé. Jelentős költségcsökkentésre vagy bevétel növelésre lett volna szükség. A költségeket már nem lehetett érdemben csökkenteni, illetve csak a már amúgy is nagyon visszaesett eredmények rovására lehetett volna. A bevétel növelésére nem volt lehetőség. Sokan, amikor az elemzésben idáig jutottak, feladták volna. Fekete dolgozott tovább a megoldáson. Célnak tűzte ki, hogy az MTK kerüljön be a kiemelt egyesületek közé, ami nagyságrendileg megnövelt állami támogatást jelentett volna. A kiemelés az úgynevezett olimpiai pontrendszer alapján történt. (Ennek a rendszernek előnye volt, hogy teljesen objektív módon rangsorolta az egyesületeket. A világversenyeken szerzett helyezések és a haza bajnoki helyezések alapján kaptak pontszámokat az egyesületek és ez alapján rangsorolták őket. A rendszer hátránya az volt, hogy ugyanannyi pontot ért egy csapatbajnoki cím, mint egy egyéni győzelem. Így mindenki az egyéni számokra koncentrált. Ennek egyenes következménye lett, a csapatsportok visszaesése. 1976 után közel három évtizedig magyar csapatok még a részvételt sem tudták kiharcolni az olimpián.) De vissza az MTK-hoz. Olimpiai pontjaink számaát jelentősen növelni, annyira amennyire az első tíz egyesület közé kerüléshez kell, nem volt reális esély. Viszont Fekete Jánosnak támadt egy zseniális ötlete. A KPVDSZ bázisán két jelentős egyesület működött az MTK és a VM Egyetértés. Külön-külön is a magyar sport középmezőnyébe tartozott a két csapat, de ha összeadjuk a két egylet teljesítményét lazán az első tízben lehetünk. Megszületett hát a fúzió ötlete. Az átlagszurkoló a fúzióról 1974 őszén értesülhetett. Ha szabad egy személyes emléket közbeszúrni: 1974 őszén egy barátja hívta fel apámat, az információval. Apám még a beszélgetés közben elküldött, hogy rohanjak le a Blaha Lujza téri aluljáróba, hozzak egy Hétfői Hireket. (Ez akkoriban egy esti újság volt, de a kiadó mellet, a Blahán már kora délután kapható volt.) El nem tudtam képzelni, mi lehet ilyen fontos, a hetvenes évek közepének lapjaiban ritkán jelentek meg olyan hírek, amik ekkora izgalmat válthattak ki.) Aztán az aluljáróban mindent megértettem. Máig magam előtt látom a sportoldal nagybetűs címsorát: A neve: VMTK a színe: Kék-fehér, jelszava: Egyetértés.

Mint utóbb kiderült, a név volt az egyetlen vitatéma. Eredetileg valóban VMTK azaz Vörös Meteor Testgyakorlók Köre lett volna a név. Mint kiderült ezt azért vetették el, mert attól féltek a vezetőink, ha ez a név marad, akkor elvész az MTK név. Az újságok és a szurkolók is például a DVTK-t Diósgyőr, az FTC- Ferencváros stb. módon emlegették. Attól féltek, ezentúl minket is Meteor vagy Vörös Meteor néven hívnának. Így lett MTK VM. Pontosabban MTK VM SK.

Kicsit ismét ugrok az időben. Labdarúgó csapatunk 1981-es kiesést követően – a gyors visszajutás ellenére – Pillinger Mihálynak végül mégis távoznia kellet. Akkor még a vezetőknek vállaniuk kellett a következményeket, ha a klub nem teljesített megfelelően. Mondjuk kiesett a labdarúgó csapat. Nem csak Pillingernek, a szakosztályban is alapos tisztogatás volt, de erről majd később. Mostani témánkhoz ebből az ügyből annyi tartozik hozzá, hogy 1983-ban új ügyvezető elnöke lett az MTK-nak. Nagy László. Nagy Laci ekkor már több mint húsz éve volt MTK-s, előbb versenyzőként vitte VB aranyig, azután kajak szakosztályunkban edzősködött, majd ugyanott szakosztályvezető lett.  Méltóbb ügyvezető elnököt nem is találhatott volna a klub. Hát igen ekkor még az is szempont volt, hogy MTK-sok vezessék a z MTK-t. A klub élén egy évtizeden át állt a Fekete-Nagy páros. Kétségtelenül az MTK felszabadulás utáni történetének legjobb vezető tandeme állt össze.   

Az MTK és a VM Egyetértés összeolvadásával igazi nagyegyesület jött létre. Az így kialakult szakosztályokról a következő részben bővebben lesz szó. Ez volt az MTK történetében a legismertebb fúzió, de a családfánk bizony ennél sokkal komplikáltabb. Picit tekintsük most át, hogy is alakult az MTK és más egyesületek „rokonsága”?

1888-ig kell visszamennünk. Az alapításkor az MTK az NTE-ből vált ki. Ezt követően jött két kiválás az MTK-ból. Előbb az evezőseink váltak ki 1896-ban Duna EE néven, majd a századfordulón a footballozni vágyok léptek ki az MTK-ból, BAK néven alapítva új egyesületet. 1926-ban a profi labdarúgók formálisan önállósodtak Hungária MTK FC néven. 1940-ben a Hungária feloszlott, 1942-ben az MTK-t is feloszlatták. Az MTK 1945-ben újjáalakult. 1950-től Textiles lett a nevünk, 1951-től Bástya, ugyanekkor jött létre a Vörös Lobogó és a III. ker. Vörös Lobogó. Utóbbi három 1953-ban  Vörös Lobogó néven Egyesült. 1956-ban visszavettük az MTK nevet. 1975-ben az MTK fuzionált a VM Egyetértéssel MTK VM SK néven. 1990-től ismét MTK lett a nevünk. 1995-ben kivált az MTK-ból a labdarúgó szakosztály MTK FC néven. Az MTK FC 1998-tól MTK Hungária FC néven működött tovább,  2003-ban MTK Budapest FC-re, ugyanakkor az utánpótlás és a női csapat továbbra is MTK Hungária maradt. Az anyaegyesület egészen 2008-ig MTK maradt, akkor MTK Erzsébetvárosra változtatta nevét. Idén újabb fúzió következett. Az MTK és a BSE egyesülését követően 2012-től a klub neve MTK Budapest.

Ezzel még nem értünk a történet végére. Nézzük a másik ágat is. 1896-ban alakult a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete, a KAOE, 1907-ben jött létre az Egyetértés SC, amely 1945-ben rövid ideig Vendéglátóipar néven működött, majd ismét Egyetértés SC lett, 1951-től 56-ig VM Egyetértés volt a csapat neve, Majd 1972-ig ismét egyetértés ekkor fuzionáltak a Vörös Meteorral, az új egyesület neve Vörös Meteor Egyetértés SC lett. A Budapesti Vörösmeteor a KAOE és az 1906-ban alakult MTE (Munkás Testedző Egyesület) 1950-es egyesüléséből jött létre.

Az idei BSE-vel történő fúziónkat követően van egy harmadik ága is az MTK történetének. Ez kevésbé komplikált, mint az eddigiek. A BSE 1913-ban alakult és 1950-ig ezen a néven is működött. 1951-től Budapesti Petőfi VTSK majd 1955-től Budapesti  Bástya VTSK néven működtek tovább. 1957-től Budapesti VTSK-ra egyszerűsödött a csapat neve, ami 1969-ig már nem is változott. (A VTSK a Városi Tanács SK rövidítése.) A Közalkalmazottak SE 1945-ben (?) alakult. 1951-től Budapesti Petőfi lett a neve, 1953-ban már Budapesti Petőfi Tervhivatal lett a nevük, ami 1955-től változott Budapesti Bástya Tervhivatalra. 1955-től ismét Budapesti Petőfi lett a csapat neve. 1970-ben BSE néven egyesült a Petőfi és a VTSK.

Remélhetően sikerült  követni múltunk kacskaringóit. Érdekesség, hogy női kosárlabdában 1953 és 1963 között két szezon kivételével minden évben az MTK jogelőd egyesületei foglalták el a dobogó mindhárom fokát, sőt többször a negyedik helyet is. További nyolc alkalommal végeztek elődeink együtt az első és második helyen.