2013.11.03.
Mint láthattuk, már az első sportos évben is számos győzelmet arattak versenyzőink a különböző versenyeken. A következő 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ez volt az az év, melyben a kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat. Az első nemzetközi szinten is kimagasló eredmény Tomcsák Géza nevéhez kötődik.
A Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen több számban is érdekeltek voltak versenyzőink. A 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött. Ez önmagában is említésre érdemes eredmény lenne, de nem több egy szép győzelemnél. Csakhogy ennél sokkal több történt. Megszületett az MTK történetének első Európa csúcsa. (Az időeredmény: 42 perc) Manapság erre mondanánk: Európa megérkeztünk. Klubunk ekkor még nem volt két éves. Ha más sikert nem is értek volna el versenyzőink, már akkor is elmondhatnák, hogy sporttörténelmi sikert értünk el.
Ám más sportolók, más sportágak is remekeltek. Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel, ezúttal 10 km-en, ezt sem hitelesítették utóbb. Kohn Arnold körül kialakult egy népes gyalogló csapat, amelyik megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tagjai ekkor Domenis Gyula, Fitsch Ferenc, Totis Lajos, Vidor Jenő. Az év folyamán csatlakozott a társasághoz Grünwald Márton, aki az akkor megszűnt Sportkedvelők Köréből érkezett.
Müller Dávid
Tornászaink közül ismét Müller Dávid emelkedett ki Palicson aratott újabb diadalával. Ezúttal a nyújtó és a korlát mellett az összetett versenyben is ő győzött.
Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is. Emlékezzünk meg erről is. A sportág, melyben megszületett a csúcs, a kerékpározás, a versenyszám pedig az 54 kilométeres országúti verseny. E távon 1890 szeptemberében Schütz Ferenc 3 óra 7 perc 57 másodperces idővel lett rekorder.
Tegyünk itt egy kis kitérőt. Ugorjunk előre az időben 123 évet. Az egyesületünk történetében időről-időre szakosztályok alakultak és szűntek meg. Szerencsére az utóbbi időben egyre másra alakulnak újabb szakosztályaink illetve veszünk át más kluboktól szakosztályokat. Így ismét az egyik legnagyobb, legtöbb szakosztállyal rendelkező klub lettünk. Mégis visszanézve a fenti sorokra szomorúan kell megállapítani: Azokban az alapsportágakban, melyek ráadásul az MTK tradícióihoz szervesen hozzátartoztak, melyek magyarországi elterjesztésében az MTK-nak úttörő szerepe volt,sajnos nem vagyunk jelen. Nincs úszó, atlétikai, torna, kerékpár, birkózó és súlyemelő szakosztrályunk sem. Vagyis a mai MTK az alapító atyák által űzött egyetlen sportággal sem foglalkozik.
Van persze, amiben a mai helyzet igencsak hasonlatos az 1890 évivel. A krónikák szerint az MTK tagdíj bevétele 192 forint volt, ezzel szemben a sportolók tagdíj tartozása 546 forintot tett ki. De nem az anyagiak okozták a legfőbb nehézséget ekkoriban, hanem az edzés lehetőségek hiánya. Az MTK nem rendelkezet tornateremmel. Emiatt még az éves közgyűlésen még az egyesület feloszlatására tett javaslat is volt. Azonban hamarosan megoldódott ez a probléma is. 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját – bár meglehetősen szerény – otthona az MTK-nak. A fiatal egylet eredményeinek elismeréseként gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Ez hatalmas előrelépés volt a felkészülési lehetőségeket tekintve. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezd el foglalkozni az MTK. Megjelennek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is. Nincsenek adatok arról, hogy segítette-e korábban edző az MTK sportolókat. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezeti a tréningeket. Ő az, aki megszervezi az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére. E tornát egy bankett követte, melyen Dr. Tedescó Lajos az MTK alelnöke beszédében már elmondhatta, alig három év alatt az MTK az ország egyik legjelentősebb egyletévé vált.