MTK Brüll Alfréd Egyesület

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Fb: MTK Család

Google+: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 14220108-40385002

Számla vezető bank: Commerzbank Zrt.

 

125 éves az MTK - 5. rész: Az első olimpia

2013.11.05.

1896 kiemelkedő év a magyar sport történetében. Alighanem miden magyar sportkedvelőnek két esemény azonnal beugrik, ha elhangzik ez az évszám. Az egyik az első modern olimpia, melyet ez év áprilisában rendeztek Athénban, a másik a milleniumi ünnepségek eseménysorozata.

Aligha igényel magyarázatot, miért kell szólnunk az MTK kapcsán az olimpiáról. A millenium felemlítése talán indokolást igényel. Egyfelől az ünnepségek részeként számos sportrendezvény is lebonyolításra került, másfelől az évforduló tiszteletére elkészült egy létesítmény – a Millenáris – ami azóta is, immár majdnem százhúsz éve a magyar kerékpár sport fellegvára. Említtessék meg, a Milenáris pálya egyik fő részvényese az MTK volt. Korábban számos más sportág eseményeit is itt rendezték. Például a sokáig ez volt a „központi” labdarúgó stadion is.

De ne szaladjunk ennyire előre. Hiszen még csak 1895-nél a felkészülés événél tartunk. Ez év tavaszán alakult meg az MTK evezős szakosztálya Magyar Testgyakorlók Evezős Egylete néven. Az MTK történetében többször is fel fognak még bukkanni rövid ideig működő szakosztályok, de alighanem az evezősöké az egyik legrövidebb mellett az egyik legfurcsább történet is.

Kevesebb, mint egy évvel megalakulásukat követően már ki is váltak az MTK-ból és Duna néven új egyesületet hoztak létre. De úgy mentek, hogy maradtak. A két egyesület között még hosszú évekig szoros együttműködés, mondhatni testvéri viszony volt. Jól mutatja ezt a tagság összetétele is. A Duna Evezős Egyletben versenyzők sokasága szerepelt más sportágakban az MTK színeiben. (Például a korszak kiemelkedő gyaloglója Kohn Arnold.) Ne feledjük ez az „all round” sportemberek korszaka volt, amikor nem az számított különlegesnek, ha valaki több sportágban is versenyzett, hanem az volt a ritkaság, ha csak egy területen próbálta ki magát egy versenyző.

Az evezősök sorsa jellemző e korszak MTK működésére. 1895-ben még minden nagyon szép volt, jöttek, az eredmények, bajnokságok, rekordok. 1896 közepére szétesett, a megszűnés határára sodródott az MTK. Nézzük egy kicsit részletesebben, milyen sikerek jöttek 1895-ben? Az MTK kerékpár csapata megerősödött. Rottenbiller János felért a csúcsra, hogy aztán sokáig senki ne tudja őt onnan letaszítani. Müller Dávid mellett újabb klasszis tűnt fel tornászaink között Kakas Gyula személyében. Csúcsformában versenyezte végig az évet Deutsch Gyula, a legrövidebb távtól (68 m) a leghosszabbig 2000 m sorra nyerte az úszóversenyeket. Hosszútávfutásban ekkor tűnik fel Kellner Gyula. A bajok az olimpia előtt kezdődtek. Az evezősök kilépéséről már esett szó. Az imént említett Kellner Gyula is még az olimpia előtt átlépett a BTC-be, így az ő maratoni futásban szerzett bronzérme már nem kerülhetett be az MTK dicsőséglistájába. Ennek ellenére az olimpia még az MTK erejét mutatta. Az MTK nevelésű Kellner Gyula mellett Kakas Gyula képviselt minket Athénban.

 

Kakas Gyula

 

 Két olimpikon mai szemmel nem tűnik soknak. De vegyük figyelembe, az egész magyar csapat 7 versenyzőből állt. Itt megint egy kis kitérőt kell tennünk. Az állam finanszírozta e néhány versenyző kiküldetését az Olimpiára. Ugyanakkor az MTK vezetése úgy döntött, támogatja az arra érdemes versenyzők olimpiai szereplését. Négy sportoló kiutazását és nevezését fizette klubunk. Ők Malcsiner Gyula, Deutsch Gyula, Rottenbiller János és Weisz Ármin voltak. Az MTK negyed százados jubileumára kiadott, Fodor Henrik által szerkesztett könyv még egyértelműen azt jelzi, hogy ezek a sportolók ott voltak az olimpián. Ugyanakkor semmi adat nincs arra nézve, hogy bármelyikük is elindult volna a versenyeken.

Az olimpia után az MTK katasztrofális helyzetbe került. Sorra hagyták el klubunkat a versenyzők. Távozott a legjobbak közül Kakas Gyula, Horváth István, a kerékpárosok legtöbbje és még számos más tagunk. A baj ráadásul nem jár egyedül, az itt maradók legjobbjai közül sokan kiestek a versenyzők soraiból. Weisz Ármin felhagy az aktív sportolással, Rottenbiller Jánost behívják katonának, Deutsch Gyula pályafutásának egy betegség vet véget. Az egyesület vezetése is meggyengült, Porzsolt Gyula elnök már korábban lemondott, de nem sikerült helyette utódot találni, még ennél is nagyobb veszteség volt, Steiner Húgó titkár távozása.  Az 1892-1896-os időszakban ő volt a klubélet legfőbb szervezője. Hamarosan a hasonlóan agilis Freund Sándor lépett a helyébe.

Miután ez az írás az MTK fennállásának 125 évfordulójára készül, így nem meglepő, a történet happy enddel végződött. Az MTK mint a későbbiekben is még oly sokszor, ezt a korszakot is túlélte. Rövidesen újabb sikerek felé indultunk, de ez már egy másik történet.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!