MTK Baráti Kör

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Facebook: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 11715007-21515664

Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.

125 éves az MTK - 6. rész: Athéntól a századfordulóig

2013.11.06.

1897-re az MTK romokban hevert. Nem sokáig. Már ebben az évben megkezdődött a reorganizáció.

A leggyorsabban a kerékpárosok ébredtek. Appl Fülöp vezetésével állt talpra a szakosztály.  Az eredményekre még várni kellett – az MTK 25 éves jubileumára kiadott könyv szerzője Fodor Henrik szerint – de már összeállt az 1898-tól ismét bajnoki aranyérmeket szerző gárda. A századvég kerékpárosai közül kiemelkedett Papp Ferenc. Részint azzal, hogy évről évre általában megnyerte a 100 kilométeres országúti bajnokságot, csak egyszer csúszott le a második helyre. Részint azzal, hogy hosszútáv specialista létére második helyezést ért el az 1000 méteres pályabajnokságon. Ez bizony manapság aligha fordulhatna elő. A Papp testvérek (Ferenc és Gyula) a szakosztály vezetésében is aktívan közreműködtek. A sikerek azonban sajnos kérész életűnek bizonyultak. Az új évszázad első évének közepén a szakosztály feloszlik. Igaz alig négy év múlva ismét megalakul. Drót szamarasaink az ezt követő évszázad során még többször megszüntetik, majd újrakezdik működésüket.

 

 

Papp Ferenc

 

De maradjunk még a rosszemlékű 1897-es évnél. Ennek is a közepénél. Pontosítsunk tovább: 1897. augusztus 8. Jeles nap ez az MTK történetében. Jeles nap, amiről a kortársak nem tudták, nem tudhatták, aznap milyen jelentős esemény történt. Honnan is tudhatták volna? Kinek tűnt volna fel, hogy a Sportvilág által rendezett, nem különösebben fontos súlyemelő versenyen, egy újoncunk második helyezést ért el? A 18 éves fiatalember eredménye sem volt különlegesnek mondható, huszonkétszer emelte fel az 50 kilogrammos súlyt. A kortársak nem tudhatták, hogy a fiatalember később még hat országos bajnoki címet fog szerezni az MTK-nak súlyemelésben. Azt végképp nem tudhatták, hogy egy évszázad múltán nem azért emlékszünk vissza büszkén és szeretettel erre az ifjú sportolóra, mert remek súlyemelő volt. Sokkal többet köszönhet neki ennél az MTK. Minden túlzás nélkül az MTK puszta létezését neki (is) köszönhetjük. A Holokauszt után egyike volt azoknak, akik újjászervezték klubunkat.  Munkához láttak már 1945 januárjában, amikor Budán még folytak a harcok, de Pest és ezzel együtt a Gettó már felszabadult. Bizonyítani kellett, bizonyítani akarták: Az MTK él! Saját lakásán működött a szervező bizottság, itt tartották az alakuló ülést is. Akik egy kicsit is ismerik klubunk történetét, alighanem tudják már, kiről mesélek. Adok még egy segítséget. Egy olimpiai bajnokunkról van szó. Az MTK első sajátnevelésű olimpiai bajnokáról. Nem súlyemelésben, hanem birkózásban nyert. Abban a sportágban, amelyikben mellesleg 7 magyar bajnoki aranyérmet is szerzett. Gondolom most már nyilvánvaló, 1897. augusztus elején minden idők egyik legnagyobb – szó szerinti értelemben is – MTK ikonja Weisz Richárd tette meg első lépését a sikerek útján.

 

 

Weisz Richárd

  

Érdekesen alakult tornász csapatunk sorsa. Első olimpikonunk Kakas Gyula távozása után nem maradt számottevő versenyzőnk. Ugyanakkor élénk sportéletet teremtett a szakosztály számos fiatal versenyzője. Jelentősen javultak az edzéslehetőségek is, miután tornászaink a Barcsay utcai főgimnázium (a mai Madách gimnázium) tornatermébe költöztek. Eredményességben meg sem közelítették a korábbi társaság szintjét, ugyanakkor ők voltak az MTK lelke, a közösség középpontja. Tornászaink körül pezsgő klubélet alakult ki.

Megint Fodor Henriket idézem, aki szerint az atléták nehezen heverték ki a kilépések miatti visszaesést. Be kell látni valóban gyengére sikeredett ez az év. A csapatban „csak” egy világcsúcstartó volt. Magyar csúcsot is „csak” kettőt értek el versenyzőink 1897-ben és minő borzalom „csak” egy első hely jutott versenyzőinknek a bajnokságban.

A legnagyobb a baj úszóinknál volt. Hajós Alfréd két megnyert olimpiai bajnoki címe hatására minden valamire való úszó Hajós egyesületébe a MUE-ba törekedett. Így az MTK szakosztálya is csaknem kiürült. A következő 5 évben úszóinknak nem jutott sikerélmény.

1897-ben járunk. Ekkor jelenik meg Magyarországon egy új sportág. A labdarúgás, amit persze ekkor még mindenki angolosan football néven emleget. Joggal teheti fel a kérdést a kedves olvasó. Hogy jön ez ide? Hiszen az MTK nem volt jelen a foci magyarországi meghonosodásakor, csapatunk csak 1901-ben alakult meg. Ez igaz is, meg nem is. MTK sportolók már az első Magyarországon rendezett labdarúgó mérkőzésen is szerepeltek. Sportolóink egy csoportja Kertész Sándor vezetésével már ekkor hódolt a labdarúgásnak, sőt 1897. február 28-ára tervbe vették a footballcsapat megalakítását.

 

 

Kertész Sándor

 

Az MTK akkori vezetése azonban nem járult ehhez hozzá. Így sportolóink a BTC edzéseit látogatták és néhányan játszottak is a sporttörténelmi jelentőségű 1897. május 9-én lezajlott első magyar labdarúgó mérkőzésen, melyen a BTC két csapata mérkőzött meg egymással. A labdarúgással szorosan összefügg az MTK vezetésében bekövetkezett változás. Porzsolt Gyula távozása után hosszú ideig nem volt elnöke az MTK-nak. 1899-ben sikerült megtalálni a megfelelő jelöltet Galgóczi Dr. Heteés Antal személyében, aki már korábban is részt vett az MTK vezetésében. Mindössze 4 éves elnöki periódusa alatt két jelentős esemény történt az MTK életében. Mindkettő labdarúgó ügy. Az első a BAK kiválása az MTK-ból. A történet szinte teljesen az MTK megalakulásának másolata. Ifjú sportemberek egy új sportágban szeretnék kipróbálni magukat – ez most a labdarúgás – amit a vezetők nem engednek. Ezért az ifjak kilépnek és új csapatot alapítanak. A korábbi kilépésekkel és a BAK kiszakadásával az MTK-ból a taglétszám a századfordulóra 61 főre a korábbi alig ötödére csökkent. Pedig nem is olyan sokat kellett volna várnia a távozóknak. A Bak kiválása után kevesebb, mint két évvel a Heteés Antal vezette MTK is létrehozta focicsapatát.

Fejezetünk zárasaként térjünk még egyszer vissza Fodor Henrik művéhez. Fodor maga is az MTK vezetőség tagja, főtitkára volt. Így véleményét joggal tekinthetjük autentikusnak. Ő ezt az időszakot mély válságként jellemzi. Felmerül a kérdés: Mihez képest? 1897 és 1900 között – a katasztrófaként jellemzett korszakban – az MTK sportolói 5 országos bajnoki cím, 3 bajnoki második helyezés és egy magyar csúcs mellett egy osztrák bajnoki címet is szereztek. Mindezt úgy, hogy az MTK-ban ekkor űzött hat sportág közül abban a kettőben, amelyikben az MTK a legerősebb volt (súlyemelés, birkózás) ekkoriban még nem rendeztek bajnokságot. Az MTK sportvezetői már száz évvel ezelőtt is tudták: ez a három betű, hogy MTK minőséget jelent. Az MTK név használata minden szakosztály számára kötelezettséget jelent. A középszerűség már ekkor sem volt elfogadható klubunkban. Az MTK sportolók helye a dobogó tetején van.

 

 

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!