A BORKI MELLETTI KATASZTRÓFA.

«Az orosz czári udvari vonat Borki-nál kisikamlott. A császári család sértetlen. A balesetet a felépítmény hiányossága, nemkülönben a korhadt talpfák okozták.»

Ennyiből állott a hivatalos távirat, mely a nagy horderejű eseményt az orosz néppel tudatta.

Oly jámbor ember azonban sem Oroszországban, sem pedig másutt nem igen találkozott, kivel el lehetett volna hitetni, hogy a balesetet csak a véletlen idézte elő, holmi rosz talpfa alakjában. Hiszen nem egyszer történt már, hogy minden rendőri intézkedések daczára, a pályatestet aláaknázták és a robbanás csak azért nem röpítette a levegőbe az egész császári vonatot, mivel ez véletlenül néhány perczet késett, vagy pedig a villamos üteg, mely az aknát felgyújtotta, nem működött pontosan...

SARAH BERNHARDTELSŐ VENDÉGJÁTÉKA.

Sarah Bernhardt, kiről lapunk más részében hósszabban megemlékezünk, e hó 15-én d. u. fél kettőkor érkezett meg Budapestre, társulatával. Az indóháznál minden ünnepélyes fogadtatás elmaradt. Nem volt dikczió, mint hét évvel ezelőtt, mikor a művészetéről és excentrikus életéről hires színésznő először látogatott el hazánkba, de azért az ismerősöknek és kíváncsiaknak nagy csoportja gyűlt össze a perronon, hogy üdvözölje és megbámulja a babérok és aranyak után fáradhatatlanul vándorló dívát. Bernhardt asszony társulatával együtt a Hungária szállodába hajtatott s rövid pihenés után mindnyájan megjelentek a népszínháznál, hogy öltözőiket elfoglalják.

A négy estére terjedő vendégszereplés a Kaméliás hölggyel kezdődött. Az operettek fantasztikus kulisszái s a népszínművek parasztházai helyett a Gauthier Margit boudoirja rendeztetett be a népszínház színpadán. A néző teret már hét óra előtt előkelő közönség töltötte meg. Csak néhány páholy s a felső emeletek egy-két helye maradt üresen.

Sarah Bernhardt Gauthier Margitja nem ismeretlen a budapesti közönség előtt. A művésznő ezt a hires szerepet első ittléte alkalmával is nagy hatással játszotta, daczára annak, hogy Dumas Fils nem egészen az ő temperamentumának és egyéniségének megfelelő vonásokkal ruházta föl a könnyelmű, megtérő és tragikusan meghaló, de minden ízében rokonszenves kaméliás hölgyet. Sarah Bernhardt azonban a maga genialitásával, könnyedségével és különösségével egészen magáévá tudta tenni szerepét, s a nálunk ismeretes Gauthier Margitok felfogásától elütőleg élte végig szemeink előtt a bukott nő tragikus történetét. Valóban, nem annyira játszotta, műit végig élte. Parisból, a hol a Gauthier Margitok teremnek, hozta magával a művésznő ezt a minden ízében finom alakítást, s mikor azt, minden szavában az élet erejével, minden mozdulatában a valóság megragadó varázsával nekünk bemutatta, azt hittük, ez nem Sarah Bernhardt, hanem a Dumas költői képzeletének megelevenedett Gauthier Margitja, ki a könnyelmű élet örvényében megkapó érzéssel nyúl a Duval Armand mentő keze után, uj életet kezd annak nemes kebelén, s mikor a fiát féltő apa kérlelő szavai fölrázzák boldog álmából, s szenvedélytől zaklatott kedvese pénzzel fizeti ki rajongó szerelmét, meghal a kórágyon, miután az Armand visszatérte egy utolsó mosolyt csal bágyadt ajkaira. Ezt az igazi Gauthier Margitot láttuk mi a színpadon, s vele szemben az egész közönség Armanddal érzett és könnyezett. Az arczjátéknak az az utolérhetetlen élénksége, mely a belső érzelmek legfinomabb árnyalatait is olyan virtuozitással juttatja kifejezésre, azon a nem szép, de mégis az elbűvölésig érdekes arczon, a beszédnek az a terjedelmes skálája, melyen olyan művészettel és mégis oly természetesen játszik s könnyelműséget, szerelmet, fájdalmat, szenvedélyt olyan meggyőző erővel tüntet föl a művésznő, — mindezek annyira sajátjai Sarah Bernhardt-nak, mely előtt a legakadékosabb kritikusnak is meg kell hajolnia, Mikor Margit először találkozik Armanddal, s a bűnös élet homályában először csillan meg a napsugár ; mikor megtörve áll az öreg Duval előtt, s neki fog a búcsúzó levél megírásának s aztán mosolygó ajkkal tépi le magát kedvese kebléről; végre mikor a szokatlanul hosszú színpadi haldoklás után egy plastikai mesterfogással végig esik a padlón, — ezek mind olyan hatásosan eljátszott momentumok voltak, hogy az eleinte tartózkodó közönség nem tudta fékezni elragadtatását, s nyílt szinen is többször hosszasan tapsolta a meghajlásában is genialis és különös művésznőt.

A társulat többi tagjairól nincs mit szólanunk. Azok csak arra valók, hogy a genialitást még jobban feltüntető környezetet alkossanak a művésznő számára. Talán még Angelo urat említhetjük meg, ki színtelen hangjával is elég rokonszenvesen mutatta be a könnyüvérfí, de sírig hű barátot, Bienx Gastont.

A művésznőnek az első felvonás után hatalmas babérkoszorút nyújtottak föl a zenekarból, s minden felvonás után 4—5-ször hívták a lámpák elé.

A művésznő toilettejeit nem hagyhatjuk említés nélkül. Az I. felvonás világos zöld selyem ruhája, elől crépe-fodrokkal és brilliant agráf-fal, a II. felvonásbeli hattyuprémmel díszített fehér selyem öltözet, majd a fehér csipke-ruha, s az aranynyal áttört fehér selyem báli toilette, melyről hosszú kék szalagon pompás legyező csüngött alá ivoir foglalatban, s a haldoklási jelenetben viselt pongyola, mind az ízlésnek és elegancziának non plus ultrájával voltak összeállítva. Az talán egy kis egyhangúságot hozott az öltözékekbe, hogy mindegyik a mostani divat mellőzésével, a görög tragédiákra emlékeztető pongyola-előrészszel birt, ellentétet képezve a vállfűzős derekak elfogadott törvényeivel.

LEGIFJ. SZÁSZ KÁROLY

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

A műcsarnokban az őszi kiállítás második sorozata e hó 16-ikán nyilt meg 435 művel, melyből 215 a hazai. Tehát a kiállításnak épen fele. A kiállító 241 művész közül 106 a magyar. A hazai művészeket megnyugvással és nem kevés élvezettel nézhetjük végig. Minden génre változatosan van képviselve…

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.

A magyar tud. akadémia nov. 13-iki ülésén Than Károly elnökölt. Szaktudományi előadások voltak napirenden, s ezek közt kiváló figyelemben részesült dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár székfoglalója és Eötvös L. előadása…

A BUDAI MÁTYÁS-TEMPLOM NAGY RÉSZBEN MÁR ELKÉSZÜLT

Hátra van még főtorony és a belső berendezés. Eddig közel egy millió forintot (901,715 frt) költöttek rá, s még vagy 180,000 frt szükséges. A templomot a jövő évben át akarják adni rendeltetésének, mialatt a tornyot is fölépítik. A fölszerelésre a templomépítő bizottság 90,000 frtot kér a fővárostól az ilyen czimen már kapott 20,000 írton fölül. A bizottság megjegyzi, hogy midőn a vallásalap egy millió forintnál többet költ e szentegyházra, méltányos, hogy a főváros mint a plébánia kegyura szintén hozzájáruljon az említett, aránylag csekély összeggel.

MIKSA BAJOR HERCZEG, KIRÁLYNÉNK ÉDES ATYJA, MEGHALT NOV. 15-IKÉN HAJNALBAN.

Csak pár napig betegeskedett, a nyolczvan éves aggastyánnak csendes volt kimúlása és nem gyötörték hosszas betegség kinzó fájdalmai. Még nov. 12-dikén vendégeket hi-yott, hogy másnap azok körében szórakozzék, de még aznap este szélhűdés érte, állapota aggasztó lett, minden perczben várhatták halálát. Szeptember 9-ikén még nagy öröm-ünnepe volt az agg berezegnek. Ekkor tartotta meg gyémánt-lakodalmát nejével, Ludovika herczegasszonynyal, a ki egy hosszú emberöltőn át volt hű élettársa. Az az öröm, a mely akkor a vele rokonságban élő fejedelmi udvarokat eltöltötte, most gyászra vált, s a gyászolók közt van első helyen Erzsébet királyasszony, a kit Korfuban ért az a távirat, mely atyjának elhunytáról értesíti. Az agg herczeg arczképét és életrajzát közelebb közölttik, a gyémánt lakodalmi ünnepély alkalmából.