Ne kérdőjelezzük meg azt sem, hogy mennyire életszerű, hogy a jegyzőkönyv szerint személyesen jelen volt VG (biztos villamossal jött), aki az egyik tulajdonos Blackburn Int. Inc. nevében 10 részvénnyel szavazhatott, szemben I. Erikával, aki a fennmaradó 4.710 részvény nevében szavazhatott, egyaránt jegyezve a Fotex Ingatlanfejlesztő Kft-t (3.210 részvény) és a Plaza Park Kft-t (1.500). Mindenesetre rendes VG-től, hogy személyesen is Budapestre repült, hiszen a Zrt-ben ezek szerint mindössze 2 ezrelék részben tulajdonos, tehát a Közgyűlés nélküle is enyhén szólva határozatképes lett volna.

Ne feltételezzük, hogy a közgyűlés csak papíron történt meg, még akkor sem, ha I. Erika, miután 99,8% részvényt „lobogtatott”, saját magát nevezte ki a jegyzőkönyv hitelesítőjének (ami persze kabaré). Fogadjuk el, hogy pusztán véletlen, hogy nem található a jelenléti ív, hiszen ahogy Bohus, a falusi fickó mondta a zseniális csehszlovák vígjátékban : „Én sem láttam a maga pi…ját, mégis elhiszem, hogy van.”

Ennél kissé fajsúlyosabb, hogy a Felügyelő Bizottság véleményét – ha van ilyen, de miért is ne lenne? – nem ismerteti a jegyzőkönyv, de még ezen is lépjünk túl. Eljárásrendi kommentár helyett ugyanis érdemben is bőven van mit kommentálni.

Kezdeném a jó hírrel: azon szurkolótársaink követelése, akik a vezérigazgatót menesztenék, részben máris teljesült: a vezérigazgató elköltözött!!! A 9.Napirendi pont tanúsága szerint a XIII. kerületi Gogol utca füstös levegőjéből Szekszárdra, új állandó lakcíme takaros, lankás, napsütötte borvidék. Nem irígylem mégsem, hiszen naponta oda-vissza ingázik Budapest és Szekszárd között, ez napi 300, heti 1500, havi 6000 km. A hatályos szabályozás szerint ugyanis az állandó lakcím az a hely, ahol a delikvens életvitelszerűen tartózkodik, nem feltételezem, hogy ez a szabályozás jelen esetben sérülne, marad az ingázás. Valószínűleg ezt volt hivatott megkönnyíteni a Közgyűlés, midőn külön határozatban mentesítette a vezérigazgatót a szolgálati autója (!) vonatkozásában az áldatlan útnyilvántartás-vezetési kötelezettség alól, egy szerencsés jogszabály-változást kihasználva.

És akkor a számokból is csemegézzünk, innen is a főbb következtetések:

1. A 2010-es évet a Zrt 247 Millió Ft üzemi nyereséggel és 269 Ft adózott nyereséggel zárta, szemben az előző év durva kétszáz rugós veszteségével, ehhez akár gratulálhatnánk is, kiváltképp meg ahhoz, hogy osztalékot a tulajdonosok a Közgyűlés határozata alapján nem vettek fel, bár később látni fogjuk, hogy
   miért.
2. a 2010-es évben a csapat tényszerűen 490 Milliós büdzséből gazdálkodott (végre erre is választ kaptunk), nagyjából ennek fele személyi (utóbbit később ki is bontom), fele anyagjellegű ráfordítás, itt nagyon elgondolkodtató, hogy ebből 220 Millió értékben szolgáltatást vettünk igénybe – elsősorban a tulajdonosoktól?!
3. Az éves jelentés kiegészítő melléklete végre lehetőséget ad arra, hogy rendbe tegyük azt a dilemmát, mennyit is keresnek játékosaink? Az anyag szerint ugyanis a Zrt 77 alkalmazottal rendelkezik, ebből 2 fő fizikai (átlagbérük havi 128.333 Ft bruttó), 75 fő nem fizikai – ezek a játékosok és mindenki más: edzők,
   orvos, gyúró, vezérigazgató stb., átlagbérük havi btto 197.254, Ft, emellé alig valami kis prémium járt: évente 18 milliócska a 77 emberre: kevesebb havi bruttó egy Deák Ferinél fejenként… Ki-ki ítélje meg, sok ez vagy kevés…
4. A mérlegből kiderül, hogy az 1. pont szerinti nyereség valójában csak könyvelési nyereség, 810 Milliós árbevételből áll össze, ebből félmilliárd az export – gyaníthatóan P. Ádám külföldre történő eladása. Keserű pirula, hogy ennek nagy részével mintha tartozna a vevő, ugyanis 380 millió forintot követelésként tartunk nyilván a könyveinkben, alább láthatjuk majd, hogy mi is lesz a pénz útja, ha majd befolyik…
5. Pénzeszközzel gyakorlatilag nem rendelkezünk. 36 millió a bankban, egy évvel korábban még majdnem 60 volt… Nem valami bíztató előjel ha azt is figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor tartozunk is egy laza negyedmilliárddal, amely mind
   rövidlejáratú, azaz egy éven belül esedékes.
6. A Zrt gyakorlatilag tökéletesen vagyontalan. Ez szomorú, de tény:
   befektetett eszközeink döntő része (majd 600 Millió a 700-ból) csak papírtigris:
   immateriális javak értékhelyesbítése. Van még némi jármű, ingatlan és kapcsolódó jogok: a papíron létező alaptőke viszonylag tipikus esete. A játékosok játékjoga a mérleg szerint nem a Zrt birtokában van, hacsak nem a 72 milliónyi vagyon értékű jog takarja: borzasztóan kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy állítólag 40 játékosunk volt ezidőtájt (de akkor ki a fene az a 75 ember???)
7. A csattanó: olvassunk vissza az 1., 4., 5. pontokhoz! Na hova is fog menni a pénz ha bejön? Na kinek is tartozunk majdnem 200 millióval a negyedmilliárdból?
   Bingó!!! A tulajdonosoknak !!! Azoknak, akik a Közgyűlésen is megjelentek! Így persze könnyebb lemondani az osztalékról, ha költség-ágon is ki lehet venni a pénzt, az osztalék t.i. adózna. Így persze világos, hogy kinyilatkoztatás szintjén szívesen eladják a Zrt-t akár egy forintért is! Na persze. Megveszem 1 forintért és utána tartozom nekik laza két kilóval. Itt a válasz arra, hogy
   miért nem akarja senki érdemben megvenni ( ha én kétszáz millióval akarok tartozni, akkor felveszek kétszáz milliót és kétszáz millióval a zsebemben röhögve tartozom), mint ahogy vélhetően arra is, hogy miért nem áll fenn valós eladási szándék (nehogy már valami új tulajdonos firtassa a belső tartozás
   jogcímét), de legfőképpen arra is, hogy mi lesz a sorsa a 380 milliós követelésnek, ha befolyik: először gyaníthatóan ez a 200 millió törlesztődik a tulajdonosok felé.

Összegezném:

Az MTK Budapest Zrt egy vagyontalan, alultőkésített, mindössze 42 milliós jegyzett tőkéjű (vélhetően ez sem készpénz volt, hanem papír) társaság, melynek saját tőkéje mulatságos módon 2/3 részben értékelési tartalékból áll. Jól látható, hogy 2010-ben (csakúgy mint 2009-ben is) csak saját eladásaiból élt, a tulajdonos friss pénzt legfeljebb kölcsön formájában tett be, viszont vélelmezhető, hogy költség-ágon komoly pénzt visz ki, e sorok írója arra a véleményre jutott, hogy olyan módon, hogy szolgáltatásokat ad el a Zrt-nek. A Zrt az egyik évben veszteséges, a másikban nyereséges, mindkettő csak számviteli kategória. E tulajdonos ellenérdekelt abban, hogy a céget rövid időn belül
eladja. Ezért olyan helyzetet tart fenn, hogy érdeklődés ne is jöhessen. Olyan helyzetet tart ugyanis fenn, hogy a belső tartozások révén a Zrt-t egy tollvonással felszámoltathatja.

Mindez, félreértés ne essék, a formális jogon belül történik. Feltételezem
ugyanis, hogy egy esetleges csőd esetén a felszámoló a belső pénzmozgásokat visszamenőleg is rendben fogja találni.

Csak éppen ennek a Zrt-nek a mérlege nem egy tipikus labdarúgó-klub mérlege.
Ez mondjuk inkább egy szövetáru kereskedőház tipikus mérlege a századeleji Port-Saidban. Megy az angol hajós a gyarmatra, bejön a boltba, kiválasztja a szövetet, méretet veszünk, holnap kész a nyári szafari-ruha, fizet és megy, minek ide tőke? Majd amikor megy visszafelé Angliába, akkor is bejön de akkor vastag kabátot fog varratni. Tiszta üzlet, ilyen egy jó kereskedőház.

Ilyen az MTK Budapest Zrt is. És ez a legnagyobb bajunk vele. Hogy már nem az, ami. Innen a címbéli kérdés:

M(i ez?) T(ulajdonképpen) K(ereskedőház?)

Az összes idevonatkozó dokumentum (mérleg, eredménykimutatás, könyvvizsgálói jelentés, kiegésztés, közgyűlési jkv.) ide kattintva megnézhető.