Csapatunk nagyszerűen küzdött, és a találkozó nagy részén vezetett Sopronban, de a végjáték botrányos játékvezetése miatt 9 pontos vereséggel zárta az ötödik helyért folyó párharc első felvonását. A jövő pénteki visszavágón nem lesz könnyű a hátrány ledolgozása, de egyáltalán nem lehetetlen.

SMAFC-NYME - MTK Törökbálint 84-75 (18-19, 10-20, 26-18, 30-18)

Sopron, Krasznai Ferenc Sportcsarnok, 100 néző

Bár több játékosunknak már a járás sem megy könnyen, és alig várják, hogy a szezon után legyen idő kipihenni a sérüléseket, de a mérkőzésre mindenki annyira összeszedte magát, hogy Molnár István vezetőedző rendelkezésére tudjon állni. A 152 éves, nagy hagyományokkal rendelkező SMAFC otthonában mindig nehéz játszani, de elszántan érkeztünk Sopronba.

Az első negyedben fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a játékrész második felében folyamatosan nálunk volt az előny. Bár az első szünetben csak egy ponttal vezettünk (18-19), végig inkább mi irányítottuk a játékot.

A második tíz percben tovább javult a védekezésünk, és fokozatosan elhúztunk. Kitűnően sikerült megszűrni az ellenfél támadásait, és sok hibázásra késztettük a hazai csapatot. A nagyszünetre jelentős, 11 pontos vezetést szorgoskodtunk össze (28-39).

A második félidőben rögtön megéreztük, hogy milyen a soproni hazai pálya. Az aktuálisan pályán lévő öt fehérmezes hazai játékosnak három szürkeruhás segítője akadt, de a harmadik negyedben, és a záró játékrész első felében még csak egy "sima, megszokott hazai fújást" láthattunk. Az egyre nehezebben elviselhető játékvezetői nyomás ellenére derekasan küzdöttek játékosaink, és fegyelmezetten vették tudomásul a sűrűsödő "téves" ítéleteket. A harmadik negyed végén három ponttal még mindig mi vezettünk (54-57), és a záró felvonás elején sem adtuk át a vezetést, annak ellenére, hogy Szabó Balázs ekkor már (alig 16 percnyi játék alatt) kipontozódott.

A negyedik negyed derekán aztán működésbe lépett a Horváth Alajos-Németh András-Esztergályos Róbert játékvezető trió, Nagy József komisszár pirospozsgás, tétlen jelenléte közepette!

Döntetlen állásnál egy szép támadásunk végén a fiatal Merza Domonkos bedobott egy ziccert, miközben egy hazai játékos alászaladt. A sípszó felhangzásakor sportolónk már ment volna büntetőt dobni, amikor kiderült, hogy támadó hibát látott az egyik bíró. Utána hirtelen elfelejtettünk labdát vezetni, lépéshibák sorát fújták ellenünk. Egy-egy labdafelhozatalunknál két-három szabálytalanságot sem vett észre egyik bíró sem, de Hajmásy Péter például rögtön megkapta a maga személyi hibáját, amint egy méternél közelebb ment a soproni támadóhoz. De ennek ellenére még mindig nem engedtük elhúzni a hazaiakat. Már csak percek voltak hátra a mérkőzésből.

"Ez már tűrhetetlen!" gondolhatta H. Alajos, N. András. és E. Róbert, és újabb sebességfokozatba kapcsoltak. 75-72-es állásnál mi hoztuk fel a labdát, amikor Molnár István reklamált egy előző ítéletet. Se trágárul, se szidalmazóan, se bántó módon. Tehát nem úgy, ahogy sok mérkőzésen szinte végig megteheti egy-egy edző. Azt merte megkérdezni, hogy ugyan miért az a játékvezető ítélkezett (természetesen a mi kárunkra) az előző esetnél, amelyik mintegy 15 méterre állt, miközben az 1 méterre lévő kollégája nem fújt a sípjába. Nosza, itt a lehetőség: technikai. Két büntető plusz ők hozzák a labdát.

A legszebb eset egy perccel a mérkőzés vége előtt volt. 78-72-es hazai vezetésnél a soproniak támadása közepette a labda visszagurult a hazaiak térfelére. Többen is sprintelni kezdtek a labda után, és Bihari Máté 10 méter alatt másfelet vert a soproniakra. Már-már felkapta a labdát, hogy utána dobjon egy ziccert, amikor egymáshoz értek a játékosok (Bihari Máté volt elöl). Megszólalt a bíró sípja. Elkezdtünk azon bosszankodni, hogy miért kellett lefújni, és megakadályozni minket a könnyű gól szerzésében, de aztán kiderült, hogy a játékvezető támadó hibát mutatott! Szánalmas részrehajlás.

De még mindig lehetett fokozni. Bihari Máté ellen még egy technikai hibát is fújtak, és ezzel ki is pontozódott.

És még ez sem volt elég. Egyszer csak azt láttuk, hogy a játékvezetők négy büntetőt készülnek dobatni (plusz soproni labdabirtoklás a technikai miatt). De miért négyet? A támadó faultért nem jár két dobás! Sebaj! A játékvezető megmagyarázta. Bár támadó hibát mutatott (ez is került a jegyzőkönyvbe), valójában nem arra gondolt, hanem sima faultra, így viszont lehetett még kettőt dobatni. Jó lesz még egy kis előny a visszavágóra.

Ezért aztán érdemes keményen dolgozni, sérülten is fogösszeszorítva küzdeni...! Amíg viszonylag korrektek voltak a körülmények, addig simán vezetünk, aztán jön három szürkeruhás ember, aki a kirendelt ellenőr szeme láttára gátlástalanul elfújja a mérkőzést. No de ez a szenvedő félen kívül kit érdekel...?

A visszavágó május 18-án pénteken 18:45-kor lesz Törökbálinton. Reméljük, hogy egy sportszerű találkozón sikerül legyőznünk a SMAFC-ot, és talán a kilencpontos hátrányt is sikerül ledolgoznunk. Kérjük ehhez a szurkolóink segítségét!

Molnár István vezetőedző: Az első félidőben mi, a másodikban a hazaiak nyújtottak jobb teljesítményt, de úgy gondolom, hogy nem a játékvezetők feladata a két csapat közötti különbség kialakítása.

Galériánkban láthatjátok a mérkőzésről készült képeket: https://www.mtkcsalad.hu/kosarlabda-2011-12/