Csapatunk a bobmbaerős Kecskemét ellen idegenben lépett pályára. Az alapembereink közül Spiriev Olivér sérülés miatt hiányzott, Bihari Máté még az első félidőben megsérült és így sem ő sem Szarvas Gábor nem lépett már pályára a második félidőben. Az egyetlen centerünk Baross Kristóf pedig az első félidőben 4 személyi hibát gyűjtött be, amihez a második félidőben alig pár pillanatnyi játék után megkapta az ötödiket is. Így a 19 ponttal elvesztett első félidő után lényegében a Wehner Zolival és Radovics Ricsivel megerősített utánpótlás csapatunk vette fel a küzdelmet az egyik legerősebb magyar csapattal. (A kosárlabdában kevésbé jártasak kedvéért: A Kecskemét csak adminisztratív okok miatt került az NB1B-be, játékoskeretük alapján a legjobbak között is éremért küzdenének.)
Fiataljaink csodát tettek! Ha csak egyetlen pontocskával is, de a második félidőben mi voltunk a jobbak. Wehner Zoli megmutatta, hogy ha kell irányítóként is remek teljesítményre képes, Radovics Ricsi időnként szemkápráztató dolgokat művelt, már akkor tátva maradt a szánk, amikor kötényt adott ellenfelének - kosárlabdában azért ez nem megszokott - majd dobot egy olyan három pontost, amit az egész világ hetekig bámulna, ha ez az NBA-ben történik. Merza Doma ontotta a három pontosokat, Fülüp Boti mindkét palánk alatt remekül dolgozott, Horváth Bence pedig rendre pontokat dobott centerből, a nála 15 centivel magasabb és vagy 25 kilóval nehezebb válogatott Bencze Zoltán mellett.

Wehner Zoltán

Horváth Bence

Radovics Richárd

Fülöp Botond