Jégkorong

/Forrás: Az MTK SC honlapja./

Az MTK asztalitenisz-szakosztálya fél évszázadig működött és ez alatt az idő alatt olyan páratlan sikersorozatot ért el, amellyel egyetlen klub sem dicsekedhet.
Évtizedekkel ezelőtt olyan “legendák” terjedtek el, hogy az asztalitenisz ázsiai eredetű sport. Japánból, Kínából származik. A tények azonban megdöntötték ezt az állítást! Európában született, pontosabban Angliában!

A XIX. században angol diákok elhatározták, hogy a már régóta ismert labdajátékot, a teniszt bevezetik, de többek között pálya- és pénzhiány miatt csak az iskolák termeiben, folyosóin, s nem a földön hanem az asztalokon próbálkoztak vele. A hálót könyvek helyettesítették, a gumiból készült labdát valamilyen textilanyaggal vonták be, s az ütő is jóval kisebb volt.

Így kezdődött…

1902-ben mutatkozott be a sportág Budapesten, s az akkor még fiatal sportklubok hamar felfigyeltek az érdekes játékra. Ilyen klub volt az MTK is, amely rövid időn belül fontos szerepet vívott ki magának a honi pingpongéletben. Az első sikereket Mechlovits Zoltán, Jacobi Roland, Pécsi Dániel érte el. A szépen fejlődő szakosztályi életet azonban megölte az I. világháború, s az azt követő években csak nehezen állt újból talpra a magyar sport.

1924-ben hét budapesti klub -köztük az MTK képviselője- elhatározta, hogy megalakítja a Magyar Országos Asztalitenisz Szövetséget. Ezt követően 1926-ban létrejött a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség is. Ettől kezdve egyedülálló sorozat kezdődött, hosszú évekig ugyanis nem találtak legyőzőre az MTK asztaliteniszezői. A világ megismerte többek között Barna Viktor nevét, aki az 1930-as berlini világbajnokságon 18 évesen egyéni győzelmet aratott. A női ágon Mednyánszky Mária számított hasonlóan nagy egyéniségnek. 1927 és 1935 között 18 aranyérmet nyert a különböző számokban, ebből egyesben egymás után ötöt. A történelmi kitekintésben csupán néhány nevet említettünk a régi nagyok közül, de tudni kell, hogy rajtuk kívül még számos nagy tehetséget adott a magyar asztalitenisz sportnak a klub, mint például Kelen István, Szabados Miklós vagy éppen Boros István.
Dicső korszaka volt az MTK szakosztályának, olyan eredményekkel, amit azóta sem sikerült felülmúlni. Játékosaink 42(!) világbajnoki aranyérmet gyűjtöttek, 46 országos és 25 Budapest bajnokságot nyertek. A második világháború közeledte azonban szomorú változásokat hozott a szakosztály életében. A szövetségekbe -így az asztaliteniszbe is- befurakodtak a jobboldali, fasiszta érzelmű sportvezetők. Ennek következtében a játékosok közül azok, akik nem mentek külföldre, más egyesületben próbáltak nyugodtabb körélmények között lehetőséghez jutni. A világhírű szakosztály alól kicsúszott a talaj…
A felszabadulás után talpra állt az MTK, feléledt az asztalitenisz is. A szakosztály 1948 elején alakult újjá, s rövid idő alatt az MTK ismét a hazai asztalitenisz élet egy jelentős szereplőjévé vált.
A feltámadás egészen 1954-ig tartott, akkor ugyanis az őszi bajnoki rajt előtt feloszlatták a női csapatot, mely magával vonzotta a férfi együttes megszűnését is, s ezzel a klub legeredményesebb szakosztályától vehetett búcsút az asztalitenisztársadalom. Ez azonban nem örökre szólt, ugyanis hosszú kihagyás után 2002 őszén, saját kezdeményezésre újjáalakult a szakosztály, mely a Budapest bajnokság első osztályában indította útjára két csapatát. Az első évben tisztességgel helyt álltak a főleg fiatal játékosokból álló csapataink, melyek heti rendszerességgel mérkőznek meg a Liga egyéb-, nagy múltú csapataival, mint a BVSC, Postás, a KSI és a Budaörs .
A szakvezetés az elkövetkező években kiegyensúlyozott teljesítmény, valamint dobogó helyezéseket vár a csapatoktól.

/Forrás:Az MTK SC honlapja./