Török Gyula (1938. január 24. – ) olimpiai bajnok ökölvívó, edző.
1948-tól a KAC (Kispesti Atlétikai Club), 1950-től a Kispest, 1954-től az 
MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), 1963-tól a Tatabánya, majd 1965-től ismét az MTK versenyzője volt. 1958 és 1964 között hatvan alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Első jelentős nemzetközi sikere az 1959. évi luzerni Európa-bajnokságon nyert ezüstérem volt. Az 1960. évi római olimpián légsúlyban olimpiai bajnoki címet szerzett. Az 1964. évi tokiói olimpián harmatsúlyban indult és első mérkőzésén sérülés miatt leléptették. Az aktív sportolástól 1966-ban vonult vissza.
1976-tól az Építők, 1978-tól 1981-ig a Csepel ökölvívó szakosztályának edzője volt. 1993-tól a magyar ökölvívó válogatott másodedzője, majd a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökségének tanácsadója lett. 2004-ben Kispestért Díjat kapott[1], 2008-ban pedig – kiemelkedő sportolói és edzői pályafutása elismeréseként – megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét (polgári tagozat).