MTK Baráti Kör Hírlevele |
V. évfolyam 11. szám 2024. június 6. |
|||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
||||||||||
|
|
MTK-szurkoló vagy? Szeretnél részt venni a programjainkon? Szeretnél a közösségünkhöz tartozni? Akkor köztünk a helyed. Légy az MTK Baráti Kör tagja! |
|
||||||||
|
Hazai és nemzetközi MTK sikerek Az utóbbi időszakban az MTK versenyzői fantasztikus sikerszériát produkáltak. Még a győzelmek és érmek puszta felsorolása is meghaladná a lehetőségeinket, így csak a ledicsőbb eredményeinkrők lesz itt szó, nem tagadva, hogy a vállogatás szubjektív és így elnézést kérve mindazoktól, akiknek a sikerével most nem tudunk foglalkozni. Kezdjük karatéval. Miért pont velük? Talán, sőt biztosan voltak nagyobb sikerek is, mint amit karateversenyzőink elértek. De az egészen elképesztő, hogy egy sportág országos bajnokságáról egy egyesület versenyzői 74 éremmel térjenek haza. A mieink ezt tették. Most ismét csak terjedelmi okok miatt kizárólag felnőtt győzteseinket sorolom fel, de természetesen a többi érmesünkre, helyezettünkre is ugyanolyan büszkék vagyunk, mint rájuk, nekik is kijár a gratuláció. Tehát felnőtt bajnokaink:
Botos Botond - (84 kg) Fleischer Dóra- (+68 kg) Hárspataki Gábor - (75 kg) Ilankovic Aleksandraa - (61 kg) Nichols Dávid - (67 kg) Természetesen - ezek után természetesen - csapataink is arattak. Győzött férfi és női kumite és kata csapatunk is. Még mindig karaténál maradva Fleischer Dóra Spanyolországban Karate1 Youth League versenyen szerzett bronzérmet. Itt ismét elfogultságot kell bejelentenem. Nekünk, MTK-szurkolóknak minden MTK-siker megdobogtatja a szívünket. De Dóri sikerei talán egy kicsit még jobban. Mert ő egy közülünk. Édesapja a Blue Frontnak, az MTK egyik első mai értelemben vett ultracsoportjának egyik vezére volt. Neki is gratulálunk a sikerhez.
Fleischer Dóra a kép forrása: mtk.hu Ugyanígy repes a szívünk, amikor az Ultras MTK tagjainak, Tóth Gábornak és Tóth-Palik Petrának gyermekéről, Lilláról olvashatjuk, hogy MTK-vívópalántaként sikeres. Remélem, majd felnőtt korában is dicsekedhetünk sikereivel. Ezzel el is jutottunk a vívókhoz. A hazai bajnokságban remekeltek csapataink és egyéni versenyzőink is. Mindkét párbajtőr csapatunk ezüstérmet szerzett, a fiúk esetében több mint 20 éve volt ilyen legutóbb. Péch Miklós a kardozók között ért el bronzérmet. E mellett számos értékes helyezést is hazahoztak versenyzőink. Megszoktuk, hogy az MTK és a Meteor fuzióját követően évtizedekig nem múlhatott el vívóbajnokság MTK-éremeső nélkül. De sajnos ezt követően nagyon visszaestek vívóink, inkább csak az utánpótlásban arattunk sikereket. Úgy tünik, most ismét felszálló ágban vagyunk, csak így tovább lányok, fiúk. Persze most is remek az utánpotlásunk. Somody Soma az Antalyai U23 EB-n szerepelt és hozott el egy 11. helyezést, sőt lapzártakor érkezett hírünk szerint csapatban Európa-bajnok lett.
Somody Soma a kép forrása: mtk.hu Utánpótlás Eb-sikerből kijutott evezőseinknek is. A Szente Dóra-Bagdács Szonja kormányos nélküli kettesünk a kruszwicai ifi Eb-ről bronzérmet hozott.
EB érmes párosunk edzőjükkel, Polivka Dórával a kép forrása: mtk.hu A felnőttek között Gadányi Zoltána Luzernben vett részt olimpiai kvalifikációs regattán, ahol a 9. helyezést szerezte meg. Sajnálatos módon a furcsa szabályok miatt csak jóval a verseny után dőlt el, hogy ez elég-e az olimpiai részvételhez. Sajnos nem lett az. A legbosszantóbb, Zoltána teljesítménye okán, hanem a Magyar Evezős Szövetség döntése miatt nem lehet ott Párizsban. Ugyanis a szövetségnek arról kellett döntenie, hogy női vagy férfi egypárban indít-e versenyzőt Párizsban. A szövetség elnöksége Pétervári-Molnár Bendegúz indítása mellett foglalt állást. E döntésben nyilván nem volt semmi szerepe annak a ténynek, hogy a döntést hozó grémium 11 tagjából 10 férfi volt. Bizonyára az volt a döntő érv, hogy Zoltána csak a 9., míg Bendegúz az előkelő 10. helyen végzett a kvalifikációs versenyen. Nagyon drukoltunk Zoltánának, nem csak azért, mert MTK-sportolóról van szó, hanem azért is, mert ő szerzőtársunk is, jelentek már meg sorai hírlevelünkben.
Gadányi Zoltána a kép forrása: Polivka Dóra gyűjteménye; fotó: RCAlbatros Evezzünk ismét hazai vizekre, hiszen volt még országos bajnokságon sikerünk több sportágban is a napokban. Az atléták az összetett OB-t tartották most. A mieink hazai pályán szerepelhettek, hiszen a verseny helyszíne a Lantos Mihály Sportközpont volt. Olimpiai reménységünk, Krizsán Xénia az első versenyszámokat követően visszalépett a versenytől, de így is kék-fehér aranyérem született, másik kivállóságunk Nemes Rita nyerte a hétpróbát.
Nemes Rita a kép forrása: mtk.hu A sakkozók országos bajnokságát tavaly fiatal reménységünk Juhász Ágoston nyerte. Idén "csak" hatodik lett. De ez a hatodik hely talán a tavalyi győzelemnél is értékesebb. Ez volt ugyanis a harmadik alkalom, amikor versenyzőnk teljesítette a nemzetközi mesteri normát, így elnyerte a Nemzetközi Mester címet!
Juhász Ágoston a kép forrása: mtk.hu A kajakosok és kenusok a hosszútávú bajnoki címekért száltak hajóba Győrben. A maraton bajnokság K1-es küzdelmeiben Kulifai Dávid 7. helyen végzett, Horváth Maja pécsi partnerével, Szmrtyka Hannah Sárával a K2 bronzérmét szerezte meg. Kajak-kenuban hazai rendezésű világkupa versenyre is sor került Szegeden. Itt Korisánszky Dávid C2 200 méteren lett harmadik, akárcsak Béke Kornél, aki a KSI-s Kiskó Rékával egy hajóban evezve a K2 Mix 500 méteren lett bronzérmes. Opavszky Márk a nagykanizsai Kurucz Leventével K2 500 méteren lett negyedik.
Korisánszky Dávid a kép forrása: mtk.hu Az elmúlt időszak egyetlen MTK-érdekeltségű felnőtt világbajnokságán a cselgáncsozók küzdöttek. Olimpiaián is esélyesként induló sportolónknak, Tóth Krisztiánnak ezúttal nem jött ki a lépés, már a második fordulóban búcsúzott. Sebaj, Párizs fontosabb! De azért némi sikerben itt is volt része, a vegyes csapatversenyben lett 7. a magyar válogatott tagjaként. Cselgáncsban ez a Tóthok időszaka volt. Krisztiánon kívül Benedek és Botond is rangos versenyen vett részt, sikerrel. A szarajevói Európa kupa viadal 81 kg-os súlycsoportjában voltak mindketten érdekeltek. Tóth Benedek a 2., Tóth Botond a 3. helyen végzett. A fiatalok közül ugyancsak Európa Kupa Versenyen Pánczél Csanád volt érdekel. Győrben a serdülők mezőnyében szerzett bronzérmet.
Pánczél Csanád a kép forrása: mtk.hu Micsoda sikerszéria, mondhatjuk. Pedig a java még most jön. Ritmikus gimnasztikázóink hazai pályán szerepelhettek Európa-bajnokságon. Előbb a juniorok vetélkedése került sorra. Ebben a korosztályban Vukmír Elena egy 6. és egy 8. helyezést szerzett előbbit labdával, utóbbit karikával. A felnőttek egyéni összetett versenyében Pigniczki Fanni 8. Wiesner Hanna 12. lett. Fanni szalaggal az 5. helyen végzett, labdával a magyar RG sport történetének legnagyobb sikerét aratva ezüstérmet szerzett.
Még egy Európabajnokságról nem szóltam. Belgrádban a taekwando versenyekre került sor. Természetesen MTK sikerekkel. Para takwandosunk D. Kiss Zoltán bronzérmes lett. De hogy? Veretlenül! Ugyanis sajnos sérülés miatt az elődöntőre már nem tudott kiállni. Így maradt a harmadik helyezés.
D. Kiss Zoltán a kép forrása: mtk.hu Jutott az Eb-n az MTK-nak három ötödik helyezés is Patakfalvy Luca (53 kg), Salim Sharif (58 kg) és Baley Kelen (87 kg) révén. A 83 kg-os súlycsoport versenyét talán meg sem kellett volna rendezni, hiszen azt Salim Omar Gergely nyerte, ahogy szokta. Immár harmadszor lett zsinórban Eb-győztes.
Salim Omar a kép forrása: wtftaekwondo.hu Nagyon-nagyon sok szeretettel gratulálunk versenyzőinknek a sikereikhez és kívánunk hasonló vagy még jobb folytatást. Párizsban is! /Bodrogi Tamás/ A másodosztálytól a válogatottig - kosárlabda MTK módra Nemrég kaptam egy felkérést, hogy írjak összefoglalót az idei kosárlabdás eseményekről. Aki követte az eseményeket, illetve a képes beszámolókat, az nagyjából képben van. Aki viszont nem, azt valószínűleg egyébként sem érdekli más, mint a labdarúgás, azon belül is a férfi labdarúgás…Nem akarom ismételten értetlenkedésemet kifejteni, hiszen aki látott már jó kosár- vagy röpimeccset és a szívére teszi a kezét, az szerintem nem mondja azt, hogy a foci érdekesebb, izgalmasabb, látványosabb! Persze felvetődik akkor az is, hogy akkor miért van annyi élvonalbeli szakosztályunk, ha a többi sportágra alig mennek nézők és eleve ütköznek többnyire az időpontok. Ha én lennék az illetékes - szerencsére nem vagyok - akkor inkább kevesebb igazán profi szakosztályt szeretnék, amelyek az éremért komoly eséllyel küzdenének. De legalább egy olyan csapat kellene, amely eredményei miatt is zászlóshajója az egyesületnek. Nyilván ez nem így működik, komplex kérdés, bonyolult a megoldás, van érdek temérdek, amit én megértek…
Szerzőnk szurkol De most már a lényegre, jelen esetben a kosárlabdára térek. Első számú női kosárlabdacsapatunk, a TFSE-MTK a hazai meccseit a Csörsz utcai új csarnokban, mondhatni arénában játszotta lelkes közönség előtt. Új edzővel vágtunk a küzdelmekbe. Hegedűs Péter váltotta Magyar Biát, aki új kihívásokra és Amerikába vágyott. A felkészülés nagyon jól sikerült és az egész ország csodálatát és elismerését kiváltotta, kiválthatta az a mérkőzés, amelyiken a Sopront tudtuk hazai pályán, rengeteg néző és szó szerint „rezes banda” asszisztálásával legyőzni egy fergeteges hangulatú meccsen. Persze a szurkolásban a prímet és a rímet főleg én vittem, meg is említem itten. A Sopronról tudni kell, hogy 2 évvel ezelőtt megnyerte a legrangosabb európai kupát, azaz kvázi Európa legjobb együttese volt akkor „hivatalosan”. Idén megnyerték a Magyar Kupát, tehát most sem rosszak. De erre majd később röviden kitérek, persze ha odaérek. Ezután megvertük a Szekszárdot, azt a csapatot, amely szintén a legrangosabb európai kupákban szokott vitézkedni és amelyik az utóbbi években a Sopron legnagyobb hazai ellenfele. Szerintem nem csak én ámultam és bámultam és már éremről álmodtam és nemcsak titokban. De a valóság persze(?) más és a sok sérülés, az ellenfelek idény közbeni erősítései, sérülésből visszatért nagyszerű játékosai, meg persze téves bírói ítéletek is meggátoltak minket abban, hogy akár az éremért legyünk harcban. Bár simán bekerültünk a legjobb 8 közé, de nem végeztünk olyan helyen, hogy ne erős csapatot kapjunk a 4 közé vívott küzdelemben. Aztán pedig egy teljesen megnyertnek hitt meccset veszítettünk el a Vasas ellen, akiket pedig oda-vissza vertünk az idényben. Van ilyen. Végül a BEAC-ot megverve jutottunk el a 7. helyre. Kérdés, hogy ez jó vagy sem? Szerintem igen, hiszen a sérülések és a betegségek miatt vesztettünk pontokat, azokból is viszonylag sokat. Jellemző, hogy volt olyan meccs, amelyen azért kaphattunk ki, mert mindkét irányítónk, vagyis a Dúl nővérek, betegek voltak. Így kényszerből kellett egy másik poszton játszó lánynak irányítót játszania. Szabó Fanni sokoldalúságát bizonyítja, hogy ezt is jól megoldotta, de a bombaerős Pécs ellen nemcsak maguk az irányítók hiánya volt a gond, hanem maga az a tény, hogy kevesebb játékosunk volt bevethető. Így tehát a rotációs lehetőségek beszűkültek, mindenkinek többet kellett vállalnia, a pályán lennie. Az ellenfél viszont hosszú kispaddal és jó játékos állománnyal rendelkezve, játékosait pihenten tartva, a meccset menedzselte és meg is nyerte. Mi csupán két légióssal vágtunk a küzdelembe és a végén már egyikük sem játszott, mert Sha az USA-ban államvizsgázott, Monika pedig sérült volt. A csapatban egyébként volt ráció és ha nincsenek a sérülések és a betegségek, akkor akár a 4 közé is kerülhettünk volna. Persze a volna és a ha nem játszik a kosárlabdában sem. Ezért fáj a szívem természetesen. De voltak nagyszerű mérkőzések, egyre jobbak a fiatalok, több mint tehetségek és a rutinosabbak is jól muzsikáltak. Szerintem most volt a legerősebb keretünk, bár az ellenfelek is nagyon megerősödtek, hiszen a kupagyőztes Sopron csak a 4. lett, amelyre már „ősidők” óta nem volt példa. Szabó Fanni sokoldalú játéka és ponterőssége elvarázsolt, ahogy a Dúl nővérek is. A fiatalabbik Terka különösen sokat fejlődött az idényben. Meg kell említenem Németh Almát, aki 13 évet húzott le ennél a csapatnál és jogelődjénél. Ez volt az utolsó idénye a profi kosárlabdázásban, mert visszavonult a több diplomával is rendelkező, nagyszerű kosarasunk. A két amerikai légiósunk profi módon játszott és a jellemük, a hozzáállásuk is jó volt. Sokat lendítettek a csapaton. Mindenki hozzátette azt, amit tudott és amit lehetett. Lányok, elégedett vagyok veletek! Megemlítem, hogy a MEFOB női kosárlabda bajnokság nyertese az az együttes lett, amelynek a kezdőcsapata a TFSE-MTK játékosaiból áll. Vagyis az egyetemi és főiskolai bajnokságot a játékosainkból álló TFSE együttese nyerte meg Győrben, ahol először a DEAC-ot, majd a Győrt verték meg a négyes döntőben, meggyőző fölénnyel. Ott is én voltam a főszurkoló és még a vezetőedző, Kováts Gabriella is megjegyezte, hogy kellettem a sikerhez. Hiszen furcsa és hatásos szurkolásomat a mieink már megszokták, viszont az ellenfelet zavarták. Részben erről is szól a szurkolás (?!) vagy mégsem? Nem tudom én sem! Szintén említésre méltó az, hogy a már említett játékosunkkal, Szabó Fannival felálló 3x3-as magyar női kosárlabda-válogatott majdnem kijutott a párizsi olimpiára. Történt ugyanis, hogy Debrecenben volt az utolsó olimpiai selejtező, ahol természetesen ott ültem és ugráltam az első sorban és nagyon jól szurkoltam elsősorban. Szafi meg is köszönte nekem a szurkolást és azt, hogy ott voltam. Mások is megtették ezt, ami nagyon jólesett. Sajnos a németek elleni sorsdöntő meccs utolsó pillanatában kapott kosárral nem jutottunk ki az olimpiára. Pedig a vége előtt kb. 20 másodperccel még mi vezettünk és utána is volt több lehetőségünk, de nem sikerült akkor, a kritikus pillanatokban, tiszta fejjel játszani és jó dobóhelyzetet kialakítani. Tudomásom szerint folytatni fogja Szafi, míg többen lemondták ezt a válogatottságot. Érthető, hiszen pl. Dia, a soproniak irányítója, a „rendes” válogatottnak is az irányítója és már hosszú évek óta nemigen volt szabadsága. Hiszen a bajnokság után voltak nyáron a válogatottbeli kötelezettségek mind a „normál" kosárban, mind a 3x3-ban. Ami tényleg megterhelő és sokáig nem is elviselhető, teljesíthető.
Szabó Fanni a kép forrása: wbasket.hu; fotó Borhi Mihály-TFSE A második számú csapatunk, az MTK-TFSE az amatőr ligában szerepelt, amelyet NB1/B-nek is mondanak. Ebben a csapatban játszhatnak és játszanak olyan fiatalok, akik a TFSE-MTK NB1/A-ban szereplő együttesének is a tagjai, meg persze mások, akik főleg MTK-sok. A végén a csapat a 8. helyen végzett, mert kikapott attól a MAFC-tól, ahol több játékos is még a Városmajorban vált jó játékossá illetve itt is játszott, vagy még a BSE-ben vagy az MTK-ban vagy a TFSE-MTK-ban vagy az MTK-TFSE-ben. Elnézést e sok csapatnevért, de ilyen ma a sport. Néha vagy sokszor magam sem értem. Például dr. Varga Barbara, aki már jogász, szintén volt BSE-s, MTK-s és TFSE-s. Ha tévedtem, akkor elnézést! Ő is visszavonult ugyanúgy mint Németh Alma. Sok meccsen játszottak egy csapatban, de most búcsúztak külön meccsen és más csapatban. Mivel tudtam, hogy visszavonul Barbara, hiszen ezt az utolsó előtti meccse után közölte, így kis ajándékkal kedveskedtem neki a meccs után. Így is lehet, ilyen is lehet a viszony szurkoló és játékos között még azután is, hogy a játékos másik csapatban játszik. Elsősorban intelligencia kérdése vagy lehet,hogy más ?! Mindenkinek jó szórakozást, kikapcsolódást, nálam jobb szurkolást és tudósítást! Hajrá, MTK! /Lantai Tibor/ Kézilabda kék-fehér szemüveggel A magyar kézilabdasport kezdetei kevéssel a második világháborút megelőző időszakig nyúlnak vissza, de – mint annyi más sportág is – a háború után lett a kézilabda is tömegesen játszott és nézett sikeres sportág Magyarországon. Az MTK-nak az ötvenes években volt női és férfi csapata is, de már ekkor is a lányok voltak eredményesebbek, még bajnoki címeket is nyertek. Nagypályán, mert ekkoriban a kézilabdát is a focipályán játszották. Az ötvenes évek második felében kezdett terjedni kispályán az a játék, amit ma kézilabdaként ismerünk. 1959-től kezdve már csak kispályás bajnokságokat rendeztek. (Kispályás, nem terem, mert ekkoriban a kispálya is szabadtéri volt még.) Az MTK-nak nem jött be a váltás. A nagypályán elért 1959-es bronzérem után csalódás volt az 1960-ban szerzett kispályás 5. hely. Aligha gondoltuk volna akkor, hogy ez lesz az MTK történetének, de legalább is a következő több mint 60 évnek a legjobb eredménye. Ezután egy 8. majd egy kiesést jelentő 11. hely következett. A csapat évről évre gyengébben teljesített, nem hogy vissza nem jutott az élvonalba, hanem a másodosztálytól is búcsúzott, a hetvenes évek végén, feloszlatásakor a harmadosztály középcsapatai közé tartozott. Az MTK és a BSE fúziója hozta vissza ezt a csodás sportágat klubunkba 2013-ban. Sajnos a BSE-től egy kiesőjelölt csapatot örököltünk. Paál László szakosztályvezető és társai azonban szisztematikus munkával évről évre jobb csapatot építettek. Amiben hatalmas szerep jutott Vlagyimír Golovin vezetőedzőnek is. Sajnos mindkettőjüket elvesztettük néhány éve. Laci a Fradihoz távozott, Vova szövetségi kapitány lett. Előbbit remekül pótolja a Rutka Péter-Kuti Máté tandem, de az edzőposzton nem sikerült elsőre megtalálni a megoldást. Vida Gergő szezon közben vette át a csapatot, így a megszerzett 8 helyet senki nem rótta fel neki, de a következő, 2022-2023-as szezon elején bekövetkezett vereségszéria az állásába került. A helyére érkezett Vágó Attila viszont csodát tett. A kieső helyen álló csapat szépen jött egyre feljebb a tabellán és végül úgy lettünk ismét nyolcadikok, hogy egy egészen elképesztő sérüléshullám miatt az utolsó meccsekre már gyakorlatilag cserejátékosok nélkül álltunk ki.
sikeredzőnk Vágó Attila a kép forrása: MTK.hu; fotó Hegedűs Gábor Az idei szezon előtt jelentős játékosmozgás volt, a fél csapat kicserélődött, de a szakemberek szerint ez erősödést jelentett. A felkészülésre nem jutott elég idő, a csapat nem állt össze a rajtra. Ennek eredménye lett a sajnos már hagyományosnak mondható gyenge szezonkezdés. Ugyanakkor ezúttal már a vesztes meccseken is látszott, hogy sokszor csak nagyon kevés hiányzott a sikerhez, látszott, jó csapatunk lesz. És lett. Vágó Attila vezetőedző remek munkát végzett, sorra jöttek a sikerek. A csúcsot talán az utolsó előtti fordulóban a Vác ellen sikerrel megvívott hazai mérkőzés jelentette. Azzal a teljesítménnyel, akár az NB I és ezzel a világ legjobbjai közé tartozó élcsapatok ellen sem lettünk volna esélytelenek. Csodás csapatunk van, amelyik az MTK történetének második legjobb bajnoki eredményét hozta a hatodik helyezéssel, ennél csak a már említett 1960-as évben végeztünk előrébb a tabellán. Voltak fantasztikus egyéni teljesítmények, de összességében ez a csapat – beleértve a stábot is – diadala volt. Mégis szeretnék néhány játékosról külön is szólni. Kezdem a kapitányunkkal Dakos Noémival, aki már egy évtizede évről évre képes megújulni, egyre jobb teljesítményt nyújtani. Számos remek játékost igazoltunk a következő szezonra, de a legnagyobb erősítésünk, talán mégis az, hogy ő marad. Szólni kell itt Farkas Johannáról, aki ontotta a gólokat és azokról a lányokról is, akik szezon közben érkezve, pillanatok alatt beilleszkedve a csapatba, tudták segíteni az MTK-t a sikerhez. Ha mégis egyetlen embert kéne kiemelni a keretből, az számomra egyértelműen utánpótláskorú kapusunk, Szőke Szonja lenne. Alig néhány hónap alatt vált a szemünk előtt tehetséges kezdőből érett, klasszisokra képes felnőtt kapussá.
Sikerült! Legyőztük a Vácot, mienk a 6. hely! a kép forrása: MTK.hu; fotó Hegedűs Gábor Az idei az MTK-kézilabda történetének második legsikeresebb éve volt. Remélem, a jövő év még sikeresebb lesz. Jó lenne nemzetközi kupa szereplést érő helyen végezni. Jó lenne, ha a lányok az MTK Sportparkba valamelyik európai kézilabda kupa résztvevőiként költözhetnének be.
a CSAPAT! a kép forrása: MTK.hu; fotó Hegedűs Gábor Az MTK 6. helyezést kiharcolt csapata a 2023-2024-es bajnoki évben: Andróczki Flóra, Dakos Noémi, Farkas Johanna, Fekete Bozsana, Ferenczy Fruzsina, Győri Barbara, Juhász Eszter, Anna Kekezovity, Kobela Tamara, Koronczai Petra, Mészáros-Mihálffy Adrienn, Papp Dorka, Pelczéder Orsolya, Poczetnyik Luca, Porobic Zoé, Saskia Weisheitel, Szőke Szonja, Török Lilly játékosok. Vágó Attila vezetőedző, Tóth Péter erőnléti edző, Kekzovity Marinko másodedző, Szél Gergő kapusedző, Zakor Sándor szakosztály elnök, Rutka Péter szakosztály menedzser, Dr. Tatai István orvos, Sándor Dániel masszőr, Albert Helga gyógytornász, Paál Noémi sportmunkatárs. Hajrá kékek! Hajrá MTK! /Bodrogi Tamás/ Utolsóelőttiként a másodosztályban Véget ért tehát az idény számunkra, következzék a már megszokott értékelés szurkolói szemszögből, ezúttal a bajnokság második szakaszáról.
A 2024-es folytatást a 7. helyről vártuk, némiképp bizakodva egy jobb folytatás reményében, mert a bajnokságot elfogadhatóan kezdtük, csak a későbbiekben kerültünk bele egy - akkor még csak átmenetinek tűnő - negatív spirálba. Aztán kiderült, hogy sajnos ez sokkal de sokkal hosszabbra nyúlik, és ebben több tényező is közrejátszott.
Az első januári meccsünket hazai pályán játszottuk a Vasas U21 ellen. A szoros első szett után még reménykedhettünk egy esetleges meglepetésben még annak ellenére is, hogy a vendégek nagyobb játékerőt képviselnek (be is jutottak a döntőbe), több játékosuk a felnőtt válogatott keretébe is bekerült. Aztán gyorsan lehűtötte a lelkesedést a következő két szett, amelyeket a Folyondár utcaiak ellentmondást nem tűrően, simán hoztak is (0:3). És ezt követően jött egy példátlan sérülés- és betegséghullám, amely a legrosszabbkor ért bennünket: pont három olyan meccs következett (BRSE U21, Budaörs, Szeged), amelyek hozható kategóriába tartoztak, ráadásul a csabaiakat és a szegedieket otthon sikerült is az ősszel legyőznünk. Megtizedelt csapatunk sajnos mindhárom meccset egyaránt 1:3-ra elveszítette, így legnagyobb döbbenetünkre eljött az a pillanat, hogy a táblázatot mögöttünk álló csapatokat is figyelnünk kellett. Az Extraliga, illetve főleg a korábbi klubsikerek (emlékezzünk, anno még Alberto Salomoni idején a legjobbak között a 6. hely kvázi csalódásnak számított úgy hogy az alapszakaszban az azóta egyeduralkodóvá vált Vasast is legyőztük) fényében ez szokatlan, és főleg szomorú érzés volt és az most is, kevéssel az utolsó mérkőzés után. A jogelőd BSE sikereit figyelembe véve meg még inkább..(bajnoki címek, kupagyőzelmek, klasszis játékosok sora, és még az utolsó BSE-s évben is bejutottunk a legjobb 8 közé, amikor már finoman szólva se voltunk a legjobb anyagi helyzetben).
a csapat a kép forrása: MTK.hu De visszatérve a bajnokságra: a sorsolás és a továbbra is foghíjas keret nem könnyítette meg a dolgunkat. A döntőben a Vasas U21 mellett szintén érdekelt TFSE ellen a körülményekhez képest tisztesen helytálltunk, de ez nem ért pontot, sajnos nyert szettet se (0:3), a Gödöllő ellen idegenben viszont az első szettet meglepetésre megnyertük -a hazaiak addig talán nem vettek minket igazán komolyan- utána viszont ráléptek a gázpedálra, és a következő három szettet ellentmondást nem tűrően megnyerték (1:3). A hiányzók lassan visszatértek, így hazai pályán lehetőségünk nyílt lezárni a 10 meccsesre nyúló vereségszériát, ami láthatóan aláásta a csapat önbizalmát. Ellenfelünk az akkor a tabellán kevéssel mögöttünk lévő UTE U21 volt, akiket az odavágón ugyan legyőztünk, de most az előzmények miatt igen nehéz meccsre lehetett számítani, főleg mert a lilák menet közben legyőzték például a Veszprémet. Hatalmas küzdelemben sikerült végre nyernünk, megmutatva hogy a sok vereség ellenére nem veszítettük el a karakterünket (3:2). Maradt három meccs az alapszakaszból, az egyik (Kispest) a kötelező győzelem kategória volt, a Veszprém és a BVSC esetében pedig legalább egy alkalommal bravúr kellett volna. A Kispest elleni győzelem a vártnál szenvedősebben ugyan, de meglett (3:2), a Veszprém ellen otthon viszont hiába igyekeztünk, nem bírtunk az erősebb, légiósokat is alkalmazó vendégcsapattal (1:3). Zárásként a BVSC otthonába látogattunk, a zuglóiak sima győzelmet arattak, így eldőlt, hogy csapatunk a 9-11. helyért fog küzdeni a Kispest és az UTE U21 ellen. Mivel mindkét csapatot oda-vissza legyőztük az alapszakaszban, így minden esélyünk megvolt arra, hogy a 9. helyen végezzünk, picit talán jobb szájízzel zárva ezt a keserű idényt.
A Kispest elleni első meccs remekül sikerült (3:0), így némi önbizalommal felvértezve indulhattunk Újpestre. Nem lehetett tudni, hány Extraligás visszajátszó lesz a liláknál, végül kb. ugyanazok léptek pályára, mint az alapszakaszban, kivéve Sziládi Vikit, akinek ugye ismerjük a képességeit hisz megfordult kék-fehérben is. Szerzett is 17 pontot, elévülhetetlen érdemei voltak így abban, hogy végül sima vereséggel távoztunk a Szilágyi utcából (0:3). Következett a Kispest elleni visszavágó, aminek nagy tétje volt, hisz mivel a kispestiek meglepetésre legyőzték az Újpestet, egy esetleges győzelmükkel osztályozós helyre taszítottak volna minket. Egy végletekig kiélezett mérkőzésen végül sikerült győznünk (3:2), így a záró hazai meccsen az UTE U21 ellen lehetőségünk nyílt a szép szezonzárásra. A csapaton már nem volt teher, ennek ellenére sajnos a meccs többségében a vendégek akarata érvényesült. Ki tudja persze hogy mi lett volna, ha beütjük a játszmalabdánkat a második szettben, de a sportban ugye nincs ha. (0:3).
A 10. helyen zártuk tehát az idényt, ami figyelembe véve, hogy a másodosztályban történt, a száraz tények alapján mélypontnak számít. Persze felvetődik az a kérdés, hogy sikerül-e előrébb végeznünk, ha nincs az alapszakasz második felében a sérülés és betegséghullám, mert ennél mindenképpen többre lettünk volna képesek a keret alapján (és ez nem csak a saját véleményem), egy ilyen hosszú vereségszéria viszont ami minket sújtott, bármelyik csapatot megviselt volna. A kevés pozitívum közül amit ki lehet emelni, mindenképpen előre venném, hogy az öt szettes meccseinket, amiket korábban nagy százalékban elbuktunk, most kivétel nélkül hozni tudtuk. Most egyelőre mi szurkolók csak reménykedni tudunk, hogy a következő idényben több sikerben lesz részünk, mert ennél csak feljebb vezethet az út. De biztatásképpen: akárhogy is alakulnak a dolgok, a szurkolásunkra továbbra is számíthattok.
Az MTK Budapest NB I 2023/2024-es idényében 10. helyen végzett csapata: Briga Zsanett, Bánki Borka, Darvas Hanna, Divényi Zita, Endrődi Hanna, Gellér Tímea, Jakab Boglárka, Kardos Boglárka, Kindusz Doroti, Kollár Borbála, Réthelyi Orsolya, Vígh Arianna, Matkó Zsófia, Csóri Flóra, Honfi Katalin, Teveli-Horváth Orsolya Zsolna, Vámos Emma, Mahler Anna, Ajtony Szofi. Vezetőedző: Bene Róbert, Másodedzők: Tüske Bence, Kunert Mátyás, Masszőr: Nyitrai Balázs, Erőnléti edző: Frülich Zsolt
/Lukácsi Attila/
|
||||||||||
|
A következő két hétben születésnapos tagtársaink: Bódayné Blaha Judit Csányi Tamás Feit György Fitz László Kapitány Sándor Kiss Koppány Koritár Lajos Mislainé Szántó Bernadett Nyári Sárkány Péter Pataki Péter Retz Tamás Sermer László Steer Ferenc Szentgyörgyi Ákos Talapa Tibor Vencel György Sok boldogságot kívánunk az ünnepelteknek! |
||||||||||
|
|
||||||||||
|
Egykori élsportolóinkat, sportvezetőinket köszöntjük születésnapjukon! 50 éves lesz Dér Zoltán kajakosunk és Rósa Henrik labdarúgónk. 65 éves lesz Tuschák Katalin olimpiai bronzérmes vívónk, Talapa Tibor labdarúgónk, Székely Balázs, evezőseink szakosztályvezetője és Babos Csaba tenisz edzőnk. 70 éves lesz Kovács Edit világbajnok, olimpiai bronzérmes vívónk. 75 éves lesz Berzi Sándor, aki az MTK alelnöke volt. (Ebben a rovatunkban az 50 év feletti kerek születésnapot ünneplőket köszöntjük.) |
Tuschák Katalin a kép forrása: archivum.mtva.hu |
|||||||||
|
|
||||||||||
|
30 éve, 1994. június 20-án hunyt el Kovalik Ferenc KEK-ezüstérmes labdarúgónk. 60 éve, 1964. június 15-én hunyt el Salamon Ferenc labdarúgó kapusunk. 80 éve, 1944. június 13-án gyilkolták meg holokausztáldozat atlétánkat, sakkozónkat, Meller Frigyes doktort. 120 éve, 1904. június 18-án született Stofián János labdarúgónk. 140 éve, 1884. június 17-én, más források szerint 22-én született Bienstock Sándor Sámuel holokausztáldozat labdarúgónk. |
Kovalik Ferenc a kép forrása: archivum.mtva.hu |
|||||||||
|
Oborzil Sándor a kép forrása: Holló Iván gyűjtemény Elhunyt Oborzil Sándor egykori közönségkedvenc, csupaszív labdarúgónk. Az MTK-nál töltött hét éve alatt közel kétszáz mérközésen lépett pályára. Azaz ebben az időszakban majdnem minden meccsen a kezdő tizenegyben volt Satya. Mégsem volt fix helye a csapatban. Az biztos volt, hogy ő ott lesz a pályán, ha az MTK játszik, csak az nem volt még sejthető sem, hogy milyen poszton. Igazi jolly joker volt. Ott játszott, ahol szükség volt rá. Ha hiányzott a jobbhátvédünk, akkor helyettesítette, de ha éppen az aktuális balszélsőnk volt sérült, akkor az ő helyén szerepelt. Talán a saját posztján, jobbhalfként láthattuk legritkábban. Jó játékos volt, de persze ő is hol jobb, hol rosszabb formában voltt. De olyan meccs egy sem volt, ahol ne hajtott volna végig, ahol ne futott volna 90 percig.
Oborzil kapura tör az MTK-III ker. TTVE 5-0 felkészülési mérkőzésen a kép forrása. Holló Iván gyűjtemény; MTI f otó Kovács Gyula
|
||||||||||
|
Impresszum: Az MTK Baráti Kör Egyesület adatai: Címe: Budapest, Brüll Alfréd u. 2. Web: Facebook: www.facebook.com/mtk.baratikor E-mail: mtkcsalad@mtkcsalad.hu Bankszámla:OTP 11715007-21515664 MTK Baráti Kör Egyesület hírlevele. Megjelenik minden második csütörtökön. Felelős kiadó: Pandzarisz Sándor, az MTK Baráti Kör elnöke. Felelős szerkesztő: Bodrogi Tamás. A szerkesztőség: Olvasó szerkesztő: Sztojcsev Iván. Szerzők: Joó Alfréd, Lukácsi Attila, Polivka Dóra, Rózsa Mihály, Sas János, Lantai Tibor . * * * * * * * Belépés az MTK Baráti Körbe: Kattints ide * * * * * * * Felíratkozás hírlevelünkre * * * * * * * Leiratkozás hírlevelünkről * * * * * * * |
||||||||||
2024. június 6.
Kapcsolat
Tel: +36-70/310-3078
E-mail: mtk.csalad@gmail.com
Facebook: MTK Család
Bankszámlaszám: 11715007-21515664
Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.