MTK Baráti Kör

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Facebook: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 11715007-21515664

Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.

2024. május 23.

MTK Baráti Kör Hírlevele

V. évfolyam 10. szám

2024. május 23.

Mai számunkban egyetlen témát járunk körül, a közelmúltban végetért labdarúgó bajnokságot értékeljük. Természetesen a következő hírlevélben ismét számos más sportággal is fogunk foglalkozni.



Belépés az MTK Baráti Körbe


MTK-szurkoló vagy?

Szeretnél részt venni a programjainkon?

Szeretnél a közösségünkhöz tartozni?


Akkor köztünk a helyed.

Légy az MTK Baráti Kör tagja!


A belépéshez kattints ide!


Labdarúgás 2023-2024

Általában nagyon le tudjuk egyszerűsíteni az évértékelést. Ha a csapat jobban szerepel, mint vártuk, akkor jó évünk volt, ha rosszabbul, akkor rossz.

Idén nem lesz ilyen egyszerű a dolog.

Az NB II-ből való visszajutásban sajnos már rutinunk van. Az MTK mind az öt korábbi alkalommal nagyon könnyen, bajnokként abszolválta ezt a feladatot. Tavaly meglehetősen nyögvenyelősen, csak második helyen jutottunk vissza, úgy hogy majdnem a bajnokság végéig idegeskednünk kellett. A szezon közben több hosszú betliszériánk is volt.

Ezt követően megoszlottak a szurkolói vélemények, kell-e váltás a kispadon, de abban szinte mindenki egyetértett, hogy a keretet nagyon meg kell erősíteni. Ehhez képest érkezett a kapusposztra Demjén, a védelembe Kádár és Antonov. Őket a többség valós erősítésnek tekintette. Szemben a többi érkezővel – Molnár Rajmund, Kovács Patrik, Végh Bence – akiket nem nagyon láttunk erősítésnek. Így a bajnokság kezdetére nagyon pesszimista hangulat alakult ki táborunkban.

Akadtak ugyan akik sima bennmaradást, sőt az első 6 közé kerülést remélték, de bizony a többség ismét kiesést vagy nehéz bennmaradást tippelt. Selei András a szezon előtti ankéton elmondta, hogy nem csak az NB I-es tagságunk meghosszabbítása a cél, hanem az első hat közé kerülés legalább 50 megszerzett ponttal.

a kép forrása: adatbank.mlsz.hu


Ennyit az előzményekről. Ami a legfontosabb: tükörsimán bennmaradtunk. A 33 forduló során egyetlen egyszer sem állt a csapat kieső helyen. Sőt a téli szünetre a 6. helyen fordultunk 25 ponttal, 10 ponttal megelőzve a jobbik kieső helyen álló ZTE-t. Ekkor időarányosan tartottuk a tervezett célokat és nem volt már ekkor sem veszélyben a csapat. Gyakorlatilag az első tavaszi fordulóban – az Újpestet vertük ekkor 3-0-ra – el is dőlt, ami a legfontosabb, bentmaradtunk. Matematikailag persze még nem, de 13 pont előny az még az MTK tavasszal szokásos mélyrepülésével sem tűnt leadhatónak. Nem is volt az. Már 5 fordulóval a vége előtt biztossá vált, hogy az MTK a 2024-2025-ös bajnokságot is az élvonalban kezdi. Nagy kő esett le a szívünkről. Egy héttel később, ismét egy UTE elleni győzelemmel az is eldőlt, hogy idén az MTK több pontot szerzett a bajnokságban, mint korábban bármikor, amióta a 12 csapatos rendszerben zajlik a küzdelem. Eddigre az is eldőlt, hogy reális számítás szerint nem végezhetünk az első három között, de az utolsó 3 között sem. Az utolsó fordulókra maradt annak eldöntése, hogy a remek negyedik – esetleg nemzetközi selejtezőt érő – és a kevésbé dicsőséges kilencedik hely között hol végzünk. Az ebben a bajnokságban nyújtott erényeinket és hibáinkat is tükröző mezőkövesdi meccs után eldőlt, hogy a nyolcadik helyen végez idén az MTK.

De milyen is volt ez a szezon? Furcsa. Furcsa, mert időnként remek játékkal vesztettünk, máskor pocsék teljesítménnyel nyertünk. Furcsa, mert szinte minden szurkolónk szerint gyenge volt a játékosállományunk, a kispadunk pedig nagyon rövid. Nem kevesen egyenesen azt mondták, hogy nem NB I-es szintű a keretünk. Számos szurkolónk szerint Horváth Dávid sem NB I-es szintű edző. Furcsa, mert nem kicsi átfedés van a játékosállományt és az edzőt kritizálók között. Nota bene, nehezen képzelhető el, hogy egy másodosztályú szintű labdarúgókból álló játékosállomány egy NB I-re alkalmatlan edzővel szerepeljen jól. Lássuk be, szurkolóink minimum az egyikben tévedtek.

Mi inkább úgy látjuk, hogy van egy nagyon tehetséges, de még nem kész edzőnk, aki ha nálunk marad, egy-két év múlva a csapat erőssége lehet. A játékosállomány? Van egy jó erőkből álló kezdőcsapatnyi labdarúgónk. A kispadon vannak tehetséges, de még nem NB I-es szintű labdarúgók, remélhetően ők a következő szezonra beérnek. Ám sajnos vannak olyanok is, akik messze vannak az NB I-es szinttől. Az új csereszabályok, az öt cserelehetőség miatt – amit általában ki is használnak az edzők – gyakorlatilag más csapat fejezi be a meccset, mint aki elkezdi. Az teljesen rendben van, hogy a cseresor gyengébb, mint a kezdősor. Na de ennyivel? Nem véletlen, hogy a cserék után rendre fölénk kerekedtek azok a csapatok, akik ellen a cserékig uraltuk a meccset.

Voltak érthetetlen döntések, amiket nem szakértőként sem lehet nem észrevenni. Ilyen volt például, hogy decemberben szerződést hosszabbítottak Richlorddal. Miért, ha még időhúzó cserének sem használtuk? De szerencsére az ilyen döntésekből kevés volt. Sőt mondjuk ki: A kiesések idején minden alkalommal a vezetőséget hibáztattuk függetlenül a tényleges teljesítményüktől. Ki mást is hibáztathattunk volna? Ők hozták ide a kieső csapatok játékosait, edzőit. De akkor azt is ki kell mondanunk, a jó szereplés is a vezetőknek köszönhető! Hát tegyük meg. Köszönjük Zakor Sándornak és teamjének, hogy végre egyszer nem kellett szégyellnünk, hogy MTK-szurkolók vagyunk. Köszönjük, hogy remélhetjük, hogy elindultunk egy úton, amelyiknek a végén újra az MTK történelméhez méltó csapatunk lesz. Természetesen a sikerért játékosainknak és a stábnak is jár a köszönet. Sőt táborunknak is. Szeretnénk a táborról külön is szólni. Ultráink sokszor még hazai pályán is kisebbségben vannak az ellentáborhoz képest. Mégis a legtöbb meccsen idegenben is leszurkolták az ellenfeleink táborát. Róluk szólva el kell mondani, hogy a mi táborunkból egyetlen egyszer sem lehetett rasszista rigmusokat hallani, a mi ultráink egyszer sem szidalmazták, gúnyolták ellenfeleinket, sőt a legdurvább játékvezetői tévedések esetében sem szidták kórusban a bírót. Akár csak csapatunkra, rátok is büszkék vagyunk, lányok, fiúk!

Az elmúlt szezon legnagyobb negatívuma a csapat vezetése és a szurkolók közötti folyamatosan érezhető feszültség volt. Most a siker, az ünneplés idején talán könnyebb lenne ezen is változtatni. Segítenünk kell(ene) egymást és nem keresztbe tenni egymásnak. Itt az ideje félretenni a sérelmeket, megbeszélni egy új, a sikerek felé vezető együttműködést. Talán az ebbe az irányba tett első lépésnek tekinthető, hogy a Baráti Kör legutóbbi elnökségi megbeszélésére elfogadta meghívásunkat labdarúgó csapatunk tulajdonosa, Zakor Sándor. A jövőbeli együttműködésről ugyan nem született konkrét megállapodás, de a beszélgetés sokkal barátságosabb légkörben zajlott a megszokottnál és mindkét fél kinyilvánította együttműködési szándékát a másikkal.

 

Építsünk egy európai szintű csapatot, európai szintű szurkolótáborral!

Hajrá MTK!


A szurkoló hangja - Így láttátok a szezont

Nagy remények, sok apró bosszúság, reális eredmény

A sok bosszúság ellenére, amit a kimaradt lehetőségek, a megnyert meccsek döntetlenre adása, a sokszor bizonytalan, vérszegény játék okozott, ha a szívünkre tesszük a kezünket, azt hiszem, nem lehetünk nagyon csalódottak. Persze mindenki a régi szép idők MTK-ját akarja újra látni – ami az én szurkolói időszakomat tekintve a Verebes- vagy a Garami-éra legszebb sikereit jelenti. Arról, hogy a mai élvonal működését, gazdasági hátterét milyen erők mozgatják, kár is beszéni: aki részt vesz a bajnokságban, annak ehhez a helyzethez kell igazodnia. Néhány gondolat az edzőről és a csapatról:

Horváth Dávid nyilván nem tökéletes, de úgy gondolom, szívvel-lélekkel végzi a munkáját, sokat tett a csapatért, és megvan a szaktudása, motiváló ereje – az ilyen embert meg kell becsülni. Nem látom azokat az óriási stratégiai, taktikai hibákat, amelyeket felrónak neki rendszeresen; inkább úgy gondolom, hogy nehéz csodát tenni az adott keretből. Hibának tartanám a következő 1-2 évben a leváltását (hacsak nem történik valami drámai tartós mélyrepülés) – fordultunk már el érdemtelenül jó szakembereinktől az utóbbi időben, meg is lett a szomorú eredménye.

A keret minőségileg hiányos, a védelembe és előre is kell legalább egy-egy klasszis és további 1-2 elég erős igazolás, sőt ha Kata Mihály távozik, a helyére is szükséges hasonló klasszist találni (nem lesz könnyű). Talán a középpályánk és a kapusposzt a leginkább stabilak, de ott is figyelni kell a karbantartásra, fejlesztésre. Hátul Kádár és Kocsis kifejezetten szerethető, csupaszív és véleményem szerint nagyon jó, technikás játékosok, nekem személyes kedvenceim közé tartoznak, de kellene a generációváltás előkészítéseként egy-két akár kevésbé brilliáns, de mindig stabil emberrel kiegészíteni a csapatot, akikből a védelem oszlopai válhatnak. Varjú sokak véleményével szemben szerintem sokat fejlődött, Kata Misi mellett ő javult a legtöbbet, látok benne fantáziát. A fiatal tehetségekről nem szeretnék sokkal több okosat mondani, szerencsére van belőlük bőven – sajnos volt a múltban bőven olyan is, aki elkallódott. Bognár még remélem, egy-két évig bírja a szervezőmunkát, de az ő pótlására is gondolni kell a támadó középpályás – hátravont csatár poszt környékén, főleg ha Katát is elveszítjük, mivel jelenleg ők a csapat legintelligensebb szervezőjátékosai. Stiebert szintén kifejezetten kedvelem, de már nem elég fiatal ahhoz, hogy hosszú távon építsünk az ő központi támadásszervező erejére. Elöl Németh Krisztián időnként még mindig hülyét tud csinálni teljes védelmekből, de azért az idő neki sem dolgozik, kellene az a bizonyos fiatalabb csatárklasszis – az utóbbi időben szerződtetett támadók nem váltak be a várt mértékben. Talán Jurinában van (még mindig) a legtöbb potenciál, de az MTK-ban általában volt legalább egy Némó-szerű fifikás, technikás befejező ember, érdemes időben megkeresni az utódot. Szidni nem fogok senkit, feleslegesnek érzem; vannak a közösbe keveset adó játékosok, közülük nyilván lesz, aki másutt folytatja.

 

Összességében sokat bosszankodva vettem tudomásul a kiengedett győzelmeket, a könnyen elérhető 5-6. hely elszalasztását, de ha minden csapat szurkolóinak a vágyai teljesülnének, legalább másfélszer annyi pontot kellene kiosztani, mint amennyi rendelkezésre áll.

Úgy gondolom, hogy jó igazolásokkal a csapat jövőre újra megcélozhatja a mezőny első felében való stabil megkapaszkodást, dobogóközeli eredményt, viszont ha rossz cseréket hajtunk végre, akkor sajnos valósággá válhat a kiesés réme, onnan pedig nehezebb lesz feltámadni, mint tavaly.


Hajrá MTK!

/Kovácsy Zsombor/

* * * * * * *

Fociról egy kosár- és röplabda rajongó szeméval

Mivel korábban jeleztem az egyik kommentben, ezért írok egy keveset a labdarúgásról, annak ellenére, hogy a kosárlabda és a röplabda az igazi kedvencem. Ez utóbbi sportágakban ugyanis zajlanak az események, nem lehet olyan, hogy 0-0-ra kibekkelünk egy meccset, vagy szerzünk - így vagy úgy - egy gólocskát, utána pedig húzzuk az időt, szétrúgjuk az ellenfelet, törjük, ugatjuk a játékot. Akinek nem inge,annak…gatyája vagy blúza…

Nem tudok és nem is akarok szakmai részletekbe, finomságokba, mélyreható elemzésekbe belemenni, hiszen egyrészt laikus vagyok, másrészt csak néhány meccset láttam, azokat sem mindig végig és nem is élőben. Többnyire az összefoglalókat néztem. Ezért többnyire csak általánosságokat és közhelyeket tudok puffogtatni. Persze eleve elfogult mindenki és valódi objektív értékelést szurkolótól nem is lehet elvárni. Mástól sem nagyon …Semmi sem fekete vagy fehér, legalábbi többnyire. Eleve az ember a pozitív dolgokat írja, mondja, ha alapból pozitív a véleménye valamiről, valakiről. Ha pedig negatívan áll hozzá valamihez/valakihez, akkor nem fogja dicsérni azt sem, amit kellene és illene.

Nagyon szoros a mezőny az elsőt nem számítva, meg persze az utolsó kettőt sem. De még így is sokáig más volt a helyzet, akár a Paks is lehetett volna a bajnok. Persze ez nem így történt. A Mezőkövesdnél több mint kétszer annyi pontot szereztünk (ők 21-et,mi 44-et). A Kisvárdánál pedig 13 ponttal voltunk eredményesebbek, miközben csak 4 pontra voltunk az 5. helytől és 11 pontra az ezüstéremtől. 33 meccs alatt a bronzérmes csak hárommal többször győzött. A tények makacs dolgok! Nem tudom, hogy a csapatoknak mennyi a költségvetése, nem tudom megítélni, hogy a mi keretünk erőssége alapján hol „kellett”, illetve „illett” volna végeznünk. De olyan nagy csodák nincsenek és nem is történtek. Többen szidják Bognár Gyurit, aki pedig a csak magyarokkal felálló Pakssal kupagyőztes lett és ezüstérmes a bajnokságban. Fontos tehát az edző személye.A mi gólkülönbségünk tényleg rossz,voltak nagyarányú vereségeink,amelyek között volt olyan,ami tényleg fájó és bántó ! De melyik csapatnak nem voltak ilyen meccsei?! A liláknak?! Ők aztán minden tekintetben gyengébbek voltak nálunk és sokáig veszélyben voltak a kiesés miatt. De lehetne sorolni. Persze azt sem tudom,hogy mennyire „tiszták” a meccsek, hiszen voltak meglepő eredmények. A bírók is többször ellenünk tévedtek a hírek szerint. Lehetne még sokat rizsáznom, de felesleges, az eddigi is több mint elégséges.Azért még egyszer leírom korábbi kommentemet, miközben annyit jegyzek még meg, hogy hajrá, MTK! Most pedig tényleg jöhet az a gyenge komment, ami már korábban egyszer ment és többek szerint eszement..

„Az eredmény nagyon fontos, bár nekem a játék is legalább ennyire. Eredmény pedig van, bárki bármit mond vagy gondol! Ezzel a kerettel ez igenis eredmény és nem is szerény! Persze akkor, ha a mostani helyzetet, a többi csapatot, a lehetőségeiket, pénzügyi háttereiket, játékosai minőségét nézzük. Ezzel a kerettel még én sem értem volna el ilyen sikert, hát még a nagyanyám! Tehát jól dolgozott az edzői stáb! Tudjuk, hogy vannak hiányposztjaink és gyengeségeink, égis viszonylag sok pontot szerzett a csapat. Nyilván fáj, hogy nem az éremért és főleg nem az aranyért küzdünk, de ez csak akkor lenne igazán gáz, ha mi lennénk a legtehetősebb csapat. Persze a nálam is tapasztaltabb embereknek, akik a múltban több MTK-bajnokcsapatot is ünnepeltek, azoknak különösen nehéz volt megélni az elmúlt évtizedet,amikor többször is kiestünk. Most ilyen gond nincs, persze jelenleg reális esély sincs arra, hogy megint tízszer is bajnokok legyünk sorozatban, úgy, mint nagyon régen. De helyén és értékén kell kezelni a dolgokat még akkor is, ha a szurkoló alapból és mondhatni jogosan elfogult és mindig a legjobbat(?) akarja, várja,reméli! Szükségesek a változtatások, az erősítések, a posztra igazolások, mondom ezt kéretlenül és szinte véletlenül, észrevétlenül, miközben személyem a HÉV-en ül. Remélem,hogy jövőre minden MTK-s szurkoló még jobban örül!"

/Lantai Tibor/


* * * * * * *

Keserédes örömünnep

Öt fordulóval a vége előtt matematikailag is eldőlt, idén nem lesz liftezés. Ezért minden szereplőnek, játékosoknak, edzői stábnak, a fociklub vezetésének és természetesen a hűséges szurkolóknak óriási gratuláció jár.

A baj az, hogy ennél több pozitívumot nehéz mondani erről a szezonról, mert ugyan abszolút gond nélkül teljesült a csapat ez évre kitűzött célja, a mutatott játék – szerintem – siralmas volt. A foci az elmúlt időszakban teljesen alárendelődött az üzletnek az egész világon, de ezen belül nálunk egy speciális formája kövesedett meg, óriási pénzeket keresnek a gratuláció tárgyát jogosan igénylők, kivéve a szurkolókat, akik ezt a teljes magyar adózó réteggel egyetemben finanszírozzák.

Hiszen Magyarországon a fociban mozgó horribilis pénzek jelentős részét a köz dobja össze, a tulajdonosnak megtett pártemberek a saját adózott jövedelmükből nem sokat fordítanak a hirdetetten imádott tulajdonukra.

Mit kapunk ezért? Két kirakatcsapatot, a válogatott és a Fradi tényleg kiugróan jól teljesít a korábbi időszakokhoz képet. Ezzel lehet melldöngetni - jogosan – de alapvetően elfedi a hátország összes problémáját.

A mostani bajnokság, ahogy én látom minden idők egyik legalacsonyabb színvonalú bajnoki küzdelme. Eddig legalább az elsőt leszámítva maradó 11 csapatból bárki legyőzhetett bárkit, most van két csapat, amely a legminimálisabb várakozást is alulmúlja, ráadásul úgy, hogy keretük legalább fele használhatatlan idegenlégiós, akik csak veszik el a helyet az egyre kevesebb, de azért talán ígéretes is lehet magyar fiatalok elől (teszem hozzá, óriási fizetésekért, tudjuk miért). A bajnokság rendszere szintén abszolút ellenérdekelt a fiatalok türelmes beépítésével szemben, a mostani tervezett létszámemelés elkésett és szintén egy abnormális rendszert vízionál.

Természetesen lehet, hogy a két kirakatcsapat tovább hoz majd eredményeket, mert Pápua Új-Guineában van egy tehetséges fiú, akinek már megmutatták, hogy hol van Magyarország a térképen. A Fradi a szokásos módon - 18 kerettagból vagy 16 külföldivel - ér el elviselhető eredményeket, de itthon közben lerohad minden más.

Mindez az MTK-ra is érvényes. Amikor kimegyünk szurkolóként a meccsre, azt várjuk, hogy legalább minimális kiszolgálásban legyen részünk nem csak infrastrukturálisan, hanem a mutatott játék tekintetében is. Részemről az alapvető elvárás az, hogy azt lássam, a csapat mindent megtesz tudásához képest a pályán. Ez azt jelenti, hogy három méterről egymásnak passzolják a labdát, valami elképzelés legyen a játékban, ha véletlenül nálunk van a labda, ne ívelgessünk ész nélkül előre a három védővel körülvett  egy szem csatárnak – már ha van ilyen – a védők meccsenként legalább a beívelt labdák 20 százalékát fejeljék el stb. És mindezek ellenére az utóbbi 10 év legbiztosabb bennmaradását produkáltuk. Szégyenszemre ősszel volt olyan meccs, amikor játék közben elaludtam a lelátón, tavasszal, eléggé el nem ítélhető módon nem voltam meccsen.

A következő szezon még ugyanebben az agyament rendszerben kerül lebonyolításra de lehet, hogy a kiesés egy kicsit más rendszerben zajlik majd, ha lesz egyáltalán. Ezért ez most az ideális időpont, amikor át lehet gondolni, hogy mi az elképzelés a csapattal. A csodálatos Spalek, Ennin, Thiam hármas mellett pár idős focistánk is kérdőjeles – Kádár, Kocsis, Németh, Stieber, Vadnai – és sajnos nagy az esély Kata eladására is. Mivel az utánpótlásunkban nem látszik igazán bevethető játékos, a kölcsönadás a játékosok teljes visszafejlődésére jó csak, így komoly vérfrissítésbe kell kezdeni. Az ezen való dolgozást már tegnap el kellett kezdeni, bízom benne, így is volt. Én személy szerint nem támogatnám az edzőváltást, de a csapatépítés megmutathatja, hogy Dávid mennyire tud csapatot formálni és építeni. Ami a vezetőséget illeti, teljes gőzerővel kellene kampányolniuk a 16-16-3x16-os bajnoki kiírás mellett, mert ez hosszú távon biztosítaná, hogy a csapatok nyugodtabban építkezhessenek. Az első két osztályban visszahoznám a tartalék bajnokságot, így a kölcsönadás rendszer is megoldódhatna és a fiatalok saját közegükben fejlődhetnének pár a csapatból kimaradó rutinos felnőtt segítségével. Az, hogy ennyi csapatra nincs pénz erősen ki kellene röhögni – ha mernék – mert így 80 csapat lenne a mostani több mint 100 csapat helyett, ha levesszük belőle a tartalékcsapatokat, akkor is 90 felett van a jelenleg profi ligákban játszó csapatok száma.

Ami a klub és a szurkolók kapcsolatát illeti, az jelentősen alulmúlta a csapat teljesítményét is.

A szurkolói megnyilvánulásokról pár szót. Van három Facebook-csoport, aminek híreit és kommentjeit látom és olvasom. Markánsan két csoportra oszlunk, van a „Károgók” és a „Rózsamisik" csapata. Mindkét csoport szívvel-lélekkel ős MTK-s, mégis néha olyan hangnemben megy a kommunikáció, hogy elpirul a klaviatúra.  Szeretném, ha mindenki elfogadná, hogy nem csak ő, de a vitapartnerek is tudnak hülyeségeket írni és ezt illendő hangnemben is lehet a másik tudomására hozni. Próbáljuk meg ezt betartani.

Továbbra is mindenek előtt és felett hajrá MTK.

/Rudas György/


(Rudas György közvetlenül a bentmaradás matematikai kiharcolását követően, még az utolsó fordulók előtt fogalmazta meg írását. - a szerk.)

* * * * * * *

Furcsa szezon

Ez egy igen furcsa, ellentmondásokkal teli szezon volt, ami mögöttünk áll. Voltak csodás és tragikus pillanatai vegyesen. Számomra az igazi mélypont az volt, amikor a Felcsút otthonában, teljesen lélektelen, gyenge játékkal kikaptunk 6-1-re. Az gyalázatos teljesítménye volt a fiúknak. Persze ellenük a hazai 5-0 is ehhez hasonló kategória volt. Sokakkal szemben, hogy a Fradi kétszer is ki tudott nagyon tömni minket, azt nem tragédiának éltem meg, mert állítom, hogy ezek a legnagyobb állami gondozottak, bárkit meg tudnak verni, ha nagyon, akarnak és akár ilyen arányban is.

Az egyik legszebb meccse a csapatunknak számomra talán az Újpest elleni első idegenbeli meccs volt, ahol kiváló, ötletes játékkal, lazán vertük őket 2-0-ra. Megjegyzem, az Újpestet mindhárom mérkőzésen verni tudtuk, ahogy a Debrecent is. 

Amikor indult a szezon, teljesen egyértelmű volt számomra, hogy az egyetlen reális cél az lehet, hogy ne essünk ki. Nagyon sokan előre bekárogták, hogy nekünk van a leggyengébb keretünk, nem is akar a vezetés az élvonalban maradni és az első kezdőrúgás előtt már elkönyvelték, hogy kiesés lesz, nem is lehet más, és akik ez ellen beszéltek, azok ki lettek átkozva részükről. Egy pillanatig nem volt reális esélye a teljes szezon alatt annak, hogy akár ki is eshetünk. Nem mi menekültünk végig a kiesés elől. És a végén majdnem meg lett a felsőház is, csak elrontottuk a lehetőségét magunknak azzal, hogy 1-0-ás vezetésnél a második félidőbe bele sikerült aludnunk Mezőkövesden és ezért azok ki tudtak egyenlíteni.

Én azt sem vitatom, hogy voltak a fiatal Horváth Dávidnak is hibái. Emberből van ő is, az egyik legtehetségesebb fiatal edzőnek tartom, akinek még nagyon fontos, hogy rutint szerezen a csapat mellett. Folyamatosan igyekszik képezni magát, a modern labdarúgás eszközeit használja, működik a kémia közte és a csapat között, de közte és a stáb és a vezetés között is. Ahogy sok fiatal játékosunkat a mélyvízben neveljük ki, úgy fiatal edzőnket is. Érdemes bizalmat adni, mert személye hosszú távra megoldhatja az edzőproblémát nálunk. 

A csapat megítélése is lehet vegyes, ahogy a játékosoké is. Nekem nagy csalódása volt a szezonnak, hogy az edzéseken és edzőmeccseken kiválóan teljesítő Spalek méltatlanul kevés lehetőséget kapott játékra. Pedig ha ő folyamatosabban meccsben lehetett volna, sokat tett volna meggyőződésem szerint hozzá a játékunkhoz. Akinek a játéka nagyobb csalódást okozott számomra, az Kovács Matyi volt. Valami benne az Ajax ellen kihagyott büntető után megtört és azóta nem tudja hozni azt a tehetséget, ami alapvetően meg van benne. De csalódást okozott Thiam is. Nagyon vártam, hogy visszatérjen, sokat vártam tőle, de egykori önmagának csak árnyéka volt és nagyon nem hozta az alapvetően elvárhatót se. 

A védelmünk nagyon sokat gyengült Bobál kiesésével, rá hatalmas szükségünk lett volna, hogy végig tudja játszani a szezont, meggyőződésem, hogy ha a pályán lehetett volna, akár jobb helyezést is sikerülhetett volna elérni.
A legkellemesebb csalódást Kocsis okozta számomra, mert mérkőzésről mérkőzésre javult fel és bár voltak hibái, de alapvetően stabil, jó játékosa lett a csapatnak. 

Antonov, Bogesz, Némó, Kata voltak nálam a csapat legjobbjai. Bár nagyon sokat köszönhetünk Kádárnak is abban, hogy nem voltak kiesési problémáink. Hej Viktor képes volt a javunkra mérkőzést eldönteni, de más meccseken meg elég nagy hibákat is vétett. Annak ellenére, hogy Demjént ma is az NB I harmadik legjobb kapusának gondolom, sok meccsen neki köszönhettük a sikert, más meccseken meg lepkézett sajnos. 

Kovács Patrik ahogy egyre több lehetőséget kapott, egyre jobban meg tudta mutatni, hogy van benne tehetség és jó igazolás volt. Még van hova fejlődnie, de az irány jó. 

Két fiatal játékos van, akiktől további fejlődést és eredményes játékot várok a következő szezonban a mostani első csapatból, ők Molnár Rajmi és Horváth Artúr. 

Jó, hogy idehoztuk Jurinát, de kevesebbet hozott abból, amit vártam volna tőle, de a képességei meg vannak, mutat olyan dolgokat, amik miatt lehet még reményt fűzni a sikeres játékához. 

Stieber egy nagyon jó és megbízható szakmunkás. Nem egy nagy varázsló, de képes folyamatosan elfogadhatóan teljesíteni. Ugyanez igaz szerintem Nagy Zsombira is.

Kosznovszky rendkívül gyengén szállt be az elején a játékba, nem is értettem, hogy miért kell őt erőltetni, aztán a bizalom valamit megindított benne és látványosan sikerült feljavulnia, ha így fejlődik tovább, akkor komoly szerepe lehet az eredményeinkben.

Vadnairól és Bibenről nehéz lenne bármit mondani, mert nagyon kevés lehetőséget kaptak, azok alapján nem lehet értékelni őket. Vadas távozik most tőlünk, én hálás vagyok neki, hogy itt volt és segített, amikor szükség volt rá.

Rácz egy stabil, megbízható kapus, aki második kapusnak teljesen rendben van.

Akit nem tudok hova tenni, az Varjú. Mert amikor formában van, - nem túl sokszor sajnos- akkor nagyon-nagyon jó játékra képes, amikor meg nincs, akkor meccsek mennek el rajta, a súlyos hibáin.

Van ennek a csapatnak egy gerince, amit érdemes megtartani. De nagyon látszik, hogy a sikeres szerepléshez komoly erősítésre lenne szükség. Én már akkor alapvetően elégedett lennék, ha hoznánk a következő szezonra egy rutinos, jó belsővédőt, hoznánk egy Antonov képességű jobbszélsőt, egy jó, gólerős középpályást és egy erős befejező csatárt. Ha csak ennyi jönne, már azt hiszem, rendben lennénk, melléjük felhoznám a második csapatból elsősorban Herczeg Botondot, Stumpf Gabit, Assantet, Anokyet. Visszahoznám kölcsönből Várkonyit, Merényit és Molnár Ádint.

Amellett se lehet szó nélkül elmenni, hogy ebben a szezonban is voltak meccseink, amik súlyos bírói tévedéseken mentek el. És nagyon-nagyon kevés eset, amikor bírói tévedés segített minket. Valahogy a VAR vizsgálatok esetében is a legtöbbször ellenünk ítélnek és nagyon is kérdőjeles módon.

Szintén a szezon pozitívumai között lehet említeni, hogy sikerült elérni, hogy látványosan megnőtt nálunk a nézőszám, amit még a velünk nem túl barátságos Nemzeti Sport is kiemelt és feltűnt nekik.

És arra is büszkék lehetünk, hogy ebben a szezonban is magasan mi álltunk az élen a fiatal játékosok szerepeltetésének perceiben, sőt nemzetközi viszonylatban is ebben kiemelkedőt sikerült elérni. (Végül ebben másodikok lettünk, az utolsó fordulóban előzött meg minket a Debrecen a fiatalpercekben - a szerk.) Nekem az is rendben van, hogy jellemzően magyar játékosokra épül a csapat és több saját nevelésű játékosnak biztosítunk lehetőséget.

Az biztos, hogy a szezon alapvető célját sikerült elérnünk és jobban is, mint ami előre várható volt. Az is igaz, hogy lehetett volna ez egy sikeresebb szezon is, sokszor nagyon apró dolgokon és hozzáálláson múlt csak, hogy nem lett. Örülök nagyon annak, hogy a 12 csapatos orosz rulett bajnokságban sikerült bent maradni, jövőre is a legjobbak között folytathatjuk, remélem a hibákból tanulunk és akkor a következő szezonban meg lesz a felsőház is számunkra. Mindörökké hajrá MTK !

/Rózsa Mihály/

* * * * * * *

A Szurkoló hangja rovat a Tietek! Várjuk ide rövidebb-hosszabb az MTK-hoz kapcsolódó írásaitokat. E rovat cikkei értelemszerűen nem az MTK Baráti Kör vagy a szerkesztőség véleményét tükrözik, mivel természetesen a mienktől eltérő véleményeket is szívesen közlünk. Ugyancsak szívesen adunk helyt a cikkeinkkel kapcsolatos reflexióitoknak - akár a szurkolók hangja rovattal, akár más írásunkkal kapcsolatban - ezek közlésében elsőbbséget élveznek az esetlegesen érintettek reakciói.


Születésnapok

Az elmúlt héten és következő két hétben születésnapos tagtársaink:

Ajtai Péter

Béres András

Budai Róbert

Drexler Géza

Fenyves János

Gosztonyi Péter

Hangai László

Helfer Pál

Lendvai Zoltán

Nagy Dániel Gergely dr.

Nagy Sándor

Nyúl Krisztián

Rákosi Dóra

Sas János

Simon Tamara

Spielmann János dr.

Sugár Ádám

Szabácsik Márk

Szépvölgyi György

Szőke Erazmus

Urai Gábor

Vancsa Miklós

Verebes András

Zachár István

Sok boldogságot kívánunk az ünnepelteknek!


Születésnap 2.


Egykori élsportolóinkat, sportvezetőinket köszöntjük születésnapjukon! Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk az ünnepelteknek!


50 éves lett Sebestyén Zoltán súlyemelőnk és néhány nap múlva Kovács Csaba vívónk is ennyi idős lesz.

55 éves lesz Varga Attila női labdarúgóink korábbi edzője.

60 éves lesz Gátai Róbert olimpiai bronzérmes vívónk. Székelyné Huber Katalin evezősünk is rövidesen 60. szülinapját ünnepelheti, akárcsak Magyarosi Gábor sakkozónk.

70 éves lett Geley István vívónk, Kepecs Gábor dr. bridzsversenyzőnk. A napokban ugyancsak 70 éves lesz Szabó György labdarúgó edzónk és öregfiúk játékosunk.

75 éves lett Pintér Judit dr. bridzs versenyzőnk és Boda Csaba gyorskorcsolyázónk.

(Ebben a rovatunkban az 50 év feletti kerek születésnapot ünneplőket köszöntjük.)

Gátai Róbert

a kép forrása: Gátai Róbert facebook oldala


Évfordulók

65 éve, 1959. június 6-án hunyt el Rakitovszky Géza (Rakitovszky I.) magyar bajnok labdarúgónk.

70 éve, 1954. június 5-én született Lazsányi László öregfiúk-labdarúgónk.

75 éve, 1949. június 6-án született Lengyel Béla sakkozónk.

80 éve, 1944. június 6-án hunyt el úszónk és atlétánk, Baronyi András István dr.

110 éve, 1914. június 3-án született kardozónk, Nyilas Tibor dr., aki később az USA színeiben lett olimpiai bronzérmes.

115 éve, 1909. június 1-én hunyt el kerékpárosunk, Rossi Nándor.

130 éve, 1894. május 19-én született Marschalkó Teofil Elek Vilmos bajnok, olimpiai részt vevőatlétánk, aki aktív sportpályafutása után az 1936-os olimpia művészeti versenyein is részt vett.

130 éve, 1894. május 22-én született Nyúl Ferenc (Nyúl I.) sokszoros bajnok labdarúgónk.

130 éve 1894. május 26-án született az MTK és talán az egész magyar sport egyetlen Oscar-díjas színésze, volt atlétánk és birkózónk, Lukács Pál.

130 éve, 1894. június 6-án született Dückstein Zoltán tornászunk.

145 éve, 1879. május 19-én született Redlich Adolf, az MTK választmányi tagja.

145 éve, 1879. május 26-án született Basch Jenő tornászunk, aki később Bassa Jenő néven lett ismert festőművész.

145 éve, 1879. június 4-én született úszónk, Hochstein Rezső, az MLSZ alapító tagja, Huszár Pufi testvére.

150 éve, 1874. június 5-én született Serény Gyula János választmányi tagunk.

Marschalkó Teofil

a kép forrása: Tolnai világlapja 1914. 07. 05.


Impresszum:

Az MTK Baráti Kör Egyesület adatai:

Címe: Budapest, Brüll Alfréd u. 2. Web: Facebook: www.facebook.com/mtk.baratikor E-mail: mtkcsalad@mtkcsalad.hu Bankszámla:OTP 11715007-21515664

MTK Baráti Kör Egyesület hírlevele.

Megjelenik minden második csütörtökön. Felelős kiadó: Pandzarisz Sándor, az MTK Baráti Kör elnöke. Felelős szerkesztő: Bodrogi Tamás.

A szerkesztőség: Olvasó szerkesztő: Sztojcsev Iván. Szerzők: Joó Alfréd, Lukácsi Attila, Polivka Dóra, Rózsa Mihály, Sas János, Lantai Tibor .

* * * * * * * Belépés az MTK Baráti Körbe: Kattints ide * * * * * * * Felíratkozás hírlevelünkre * * * * * * * Leiratkozás hírlevelünkről * * * * * * *