MTK Baráti Kör

V. évfolyam 5. szám

2024. március 7.

Boldog nőnapot kívánunk minden MTK-s lánynak, asszonynak!

Belépés az MTK Baráti Körbe

MTK-szurkoló vagy?

Szeretnél részt venni a programjainkon?

Szeretnél a közösségünkhöz tartozni?

Akkor köztünk a helyed.

Légy az MTK Baráti Kör tagja!

A belépéshez kattints ide!

Koszorúztunk

Március 5-én a Farkasréti temetőbe látogattunk. Először Pozsonyi Imre sírját koszorúztuk meg. Pozsonyi Imre az MTK első válogatott játékosa volt. Legnagyobb sikereit azonban edzőként érte el. Itthon az Újpest mestereként ezüst- és bronzérmet is szerzett a bajnokságban. Trénerként bajnokságot nyert Jugoszláviában, Lengyelországban és Mexikóban is. Leghíresebb csapatával az FC Barcelonával nem nyert bajnokságot. Ennek egyetlen oka volt, hogy amikor ott dolgozott, akkor még nem volt spanyol bajnokság, így "csak" kupát tudtak nyerni.

Pozsonyi Imre sírjának gondozását az MTK Labdarúgó Zrt. vette át. Elkészült az új sírkő, de a családdal való egyeztetési gondok miatt ezt eddig nem lehetett felavatni. Így a koszorúzást is a régi, az urnafalban lévő sírnál tartottuk. Az MTK nevében Székely Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója tartott megemlékező beszédet. Rajta kívül Joó Alfréd sporttörténész is méltatta Pozsonyi Imrét.

Pallag György és Millisits Máté Zakariás József sírjánál

Pozsonyi Imre sírjától átsétáltunk Zakariás József sírjához. A most száz éve született labdarúgót aligha kell az MTK-szurkolóknak bemutatni. Olimpiai arany-, vb-ezüstérmes labdarúgónk az MTK-val két bajnoki címet szerzett. Az aranycsapat zongoracipelője sajnálatosan fiatalon - 47 évesen - hunyt el. Így már nem is ismerhette unokáját, Zakariás Andrást, aki az ő tiszteletére elvégezhette a kezdőrúgást az MTK-Paks meccsen. Zakariás József életútját a megemlékezésen Millisits Máté művészettörténész, az MTK Baráti Kör tagja és Pallag György sporttörténész ismertette.

/Fotók: Millisits Máté/

Mélyrepülés és remény

Az MTK Budapest női röplabdacsapata a 2022-2023-as szezonnak egy viszonylag erős kerettel vágott neki az Extra Ligában. Szurkolóink reménykedtek a felsőházba kerülésben, a hivatalos célkitűzés az 5-7. hely megszerzése volt. A vége egy érthetetlen kiesés lett, nálunk gyengébb csapatok végeztek előttünk. Idén a szurkolók a visszajutásban reménykedtek és már az megdöbbentő volt, hogy a csapat célkitűzése az NB I-nek nevezett másodosztályban a középmezőnybe kerülés volt. Már az első, még viszonylag sikeres mérkőzések után látható lett, hogy 4-6. helynél előbbre ezzel a játékosállománnyal még az NB I-ben sem lehet kerülni. Arra azonban a legvadabb rémálmainkban sem számítottunk, hogy a csapat 10 mérkőzést zsinórban elveszítve 1 pontnyira kerül az utolsó helytől. Sajnos ez is bekövetkezett. Ebben a helyzetben beszélgettem Bene Róberttel, röplabdázóink vezető edzőjével.

* * * * * * *

B. T.: Vágjunk a közepébe. Látsz-e bármi kiutat rövid távon a jelenlegi helyzetből? Elkerülhető-e az a gyalázat, hogy két bajnokság alatt két osztályt essünk vissza?

B.R.: Elfogadhatatlan lenne számomra a kiesés. Szerencsére nem gondolom, hogy ez bekövetkezhet. Ott vagyunk ugyan a veszélyzónában, de hál’ Istennek jönnek vissza a sérültjeink. Hét sérültünk volt, gyakorlatilag a teljes kezdőcsapat. Mindkét feladónk megsérült. Így az U20-as és az U17-es csapatunkból kellett őket pótolni. Sajnos pont azokon a meccseken voltunk nagyon tartalékosak, amiket nyerni kellett volna.

B.T.: Röplabdában begyakorolt figurákat játszanak. Az említett U17-es kislány a felnőttekkel szokott edzeni? Vagy úgy került be a csapatba, hogy fogalma nem lehetett, hogy mit kéne csinálni?

B.R.: Nem terveztük, hogy az összes feladónk egyszerre sérül meg, így ő a saját korosztályával készült. Csak az utóbbi hetekben került fel a felnőttekhez, hiszen feladó nélkül edzeni sem lehet. Tőle a mérkőzéseken a lehető legegyszerűbb játékot kértem. Ajtony Szofi tehetséges lány, nagyon komoly jövője lehet a sportágban, de 16 évesen még nincs készen a felnőtt csapatban való szereplésre.

B.T.: Normális esetben azt mondanám, hogy ez remek hír, jelenünk nincs ugyan, de vannak tehetségeink, néhány év múlva remek csapatunk lesz. De lesz? Tíz éve folyamatosan vannak tehetségeink, akiket folyamatosan nem tudunk megtartani. Most másképp lesz? Van valamiféle koncepció a hogyan továbbra?

B.R.: Az én fejemben van. Hogy ez átvihető-e, azt még nem tudom. Vannak tehetségeink, akiket szeretnék megtartani, de hoznunk is kell melléjük játékosokat.

B.T.: Van ennek realitása? Meg tudjuk tartani, akiket akarunk, tudunk megfelelő játékosokat igazolni, akikkel a következő bajnokságban kiharcolhatjuk a feljutást?

B.R.: Ha én maradok az edző – rajtam nem fog múlni és pillanatnyilag úgy néz ki, hogy én maradok – akkor jövőre még nem feltétlenül a feljutás lesz a cél. Vannak tehetségeink a mostani csapatban és még több, talán még nagyobb tehetség a fiatalabbak között. Nekik még korai lenne egy jövő évi feljutás, 2025-ben még nem lesznek az Extra Ligára érettek. Egy évvel később viszont, ha együtt marad a fiatal mag, már a legjobbak között is eredményesek lehetünk.

B.T.: Térjünk vissza a jelenhez. Hogyan tovább?

B.R.: Ennek a csapatnak reálisan az 5-6 hely körül lenne a helye. De itt picit itt visszafelé kell néznünk. Decemberig nem volt egyetlen sérültünk sem. Akkor elindult egy lavina, kivédhetetlen sérülésekkel. Nem tudunk megelőzni olyan sérüléseket, mint amikor valaki leesik a lépcsőn, futás közben kifordul egy boka, elviszi a labda valakinek az ujját és eltörik… Most, hogy jönnek vissza a sérültek, előbbre fogunk lépni, de már az alapszakasz 8. hely megszerzése is nagyon nehéz lesz, szinte csoda kéne hozzá. Pedig fontos lenne, mert onnan akár az 5. helyig is előre lehet még jutni.

B.T.: Előre lehet jutni addig? Mert amíg nem voltak sérültjeink, a végjátékokat addig is rendre buktuk.

B.R.: Vannak mentális problémák. Nekem úgy tűnik, hogy ez a generáció készen kapott mindent, 16-18-20 éves korukig úgy jutottak el, hogy az életben soha nem kellett semmilyen komoly döntést hozniuk. Amikor egyedül maradnak a pályán, amikor egy szett végén élesben kell döntést hozniuk, akkor baj van. Nem szokták meg, hogy hibázni is lehet. Ha a végjátékban – mondjuk 20-nál – jön egy hiba, akkor összeomlanak, és pillanatok alatt elveszítjük a szettet. Ebben sokat kell fejlődniük. Fognak is, megadunk nekik minden segítséget, de ez egy hosszú folyamat lesz.

B.T.: Amit elmondtál, abból egyértelmű, hogy minden nehézségével együtt is, szeretnénk a saját utánpótlásunkra építeni a jövőnket. Ehhez viszont nagyon sok tehetséget kell kinevelni. Épül az MTK Sportpark. Ez elkészülte után a röplabdának is új otthona lesz. Ez csak földrajzi változás lesz, vagy bővülnek a lehetőségeitek?

B.R.: Bővülni fognak a lehetőségeink, több gyereket fogunk tudni foglalkoztatni. De ez nem csak mennyiségi kérdés. Fontos lenne a kiválasztásban előre lépni. Ma már megvan a lehetőség nagy pontossággal megjósolni előre, egy gyerekről, hogy alkalmas-e az élsportra, mennyire lesz sérülékeny, mekkorára nő meg, mentálisan nyerő típus-e, stb. Sajnos nálunk erre nem biztosítottak a feltételek. A nálunk ez esetben nem az MTK Budapestet jelenti, hanem a teljes magyar röplabdasportot, sőt talán a legtöbb más sportágat is. Így sajnos hosszú időt kell foglalkozni a gyerekekkel, mire megtudjuk, lehet-e belőlük élsportoló.

B.T.: Amit elmondtál a csapat jövőjéről illetve a gyerekek jövőjéről, abban az mindenképen közös, hogy hosszú távú folyamatokról beszélünk. Legkorábban a 2026-27-es évre tervezel sikeres Extra Ligás szereplést. De tervezhet-e egy edző ennyire előre? Most tekintsünk el attól, hogy a kispad mindig nagyon ingatag. Te szeretnél ennyi időt egy csapatnál tölteni?

B.R.: Azt gondolom, egy edzőnek mindig kellenek az új impulzusok, ha hosszú ideig van egy edző egy helyen, dolgozik ugyanazokkal, abba bele lehet fásulni. Így szerintem jellemzően 3-4 évente váltani kell. Itt egy picit más a helyzet. Fiatalokból építkezve szeretnénk valami újat létrehozni. Így itt folyamatosan változnak a körülmények, új és még újabb kihívások jönnek. 28 éves vagyok, nyilván nem az MTK-ból fogok nyugdíjba menni, de remélem, egy sikeres Extra Liga szereplésben még lehet részem.

B.T.:  Köszönöm a beszélgetést, folytassuk majd pár hónap múlva, amikor már remélhetően jobb hírekről lehet szó. Sok sikert kívánok a bajnokság hajrájában!

* * * * * * *

Beszélgetésünk óta a csapatunk hazai pályán 3:2-re legyőzte az Újpest U21-es csapatát, ezzel sikerült lezárni a borzalmasan hosszú eredménytelen szériánkat. Ezzel egy picit távolabb kerültünk a veszélyzónától, de az "áhított" 8. hely eléréséhez szinte csoda kéne, borulnia kéne a papírformának a saját meccseink egyikén és a konkurencia meccsein is.

/Bodrogi Tamás/

Szoros meccsek vereségekkel

A női NB I. A csoport 15. fordulójában március 2-án hazai pályán fogadta a TFSE-MTK kosárlabdacsapata a bajnokság 2. helyén álló Győr együttesét. Bár jól kezdtük a mérkőzést, de végül nem sikerült megvernünk a jelenlegi egyik legjobb magyar csapatot.
A vendégek Gorre pontjai révén eleinte vezettek, de Németh Alma és Szabó Fanni kosaraival 5-2-re fordított a TFSE-MTK együttese. Aztán utolérte ellenfelét a Győr, de a TFSE pontosabban játszott, és 13-6-ra elhúzott. Ekkor nagyon jól szedték a mieink a lepattanókat, így a vendégek kevés esélyt kaptak egy újabb támadáshoz. Dubei és Carleton kosarával közelebb férkőzött a győri alakulat (15-12), de mivel rengeteg hibát láthattunk mindkét részről és el is kapkodták a lehetőségeiket a felek, szurkolóik kevés pontnak örülhettek. Az első negyed végén a hazai Dúl Panka dobott hárompontost, majd a vendég Dombai dobott egy duplát, így 20-18-as eredménnyel zárult ez az etap. Aztán dobásváltás következett, azaz mindkét oldalon történtek ponszerzések, de ezután, azaz 22-24-nél, sokáig nem nőtt egyik csapat pontszáma sem. Majd bár Czinano és Dúl Terka révén a TFSE-MTK szerezte a következő kosarakat, de a győriek növelték az előnyüket. (26-33). Mi az egyik legjobb magyar fiatal, Baa Dominika triplájával a legjobbkor zárkóztunk és Czinano büntetője után a vendégek edzője, Cziczás László időt is kért (31-34). Sajnos sokat hibázott az együttesünk, igaz, az ellenfél is büntetőket rontott, de mégis vezetett. A félidőben 31-44 volt az eredmény .
A harmadik felvonást jól kezdte a TFSE-MTK, 6-0-val indított a fővárosi csapat (37-44). Dombai triplájával viszont megint 10 pont lett a különbség (37-47). Ettől kezdve a vendégek elkapták a fonalat, szórták a kosarakat, a hárompontosokat. Hiába voltak nekünk is helyzeteink, azok többnyire kimaradtak, pontatlanok voltak ekkor a dobásaink. Voltak azért nekünk is momentumaink, de nem elég. Így nem csoda, hogy a Győr 61-47-re vezetett a 30. perc végén. Az utolsó negyedben nagyot küzdött a hazai együttes, Sha Carter és Dúl Panka tripláját követően 56-65-re zárkóztak fel a játékosaink. Három perccel a lefújás előtt ismét 11-re nőtt a győri előny, ami miatt a hazai edzőnek, Hegedűs Péternek kellett időt kérnie (57-68). Dúl Terka fantasztikus hárompontosát követően csupán 6 pont lett csapatunk hátránya, de sajnos a vendégek sem tétlenkedtek (62-70). Szabó Fanni is triplát dobott tőlünk, de 5 pontnál közelebb nem tudott kerülni a TFSE-MTK. A találkozó 67-75-ös végeredménnyel zárult. A nagyon erős Győr ellen nagyot küzdöttünk, de nem mindig játszottunk jól. A zóna védekezésünk azért megzavarta az ellenfelet, gyors, technikás, nyerő típusú játékosaink, bár nem mindig játszottak jól, de nem törtek meg, végig küzdöttek és időnként az ellenfélhez közel is kerültek. Nyilván elemezni kell a hibákat, ahogyan a bíróknak sem ártana újra megnézni a meccset, magukba nézniük és levonniuk a következtetéseket.
Legközelebb jobb lesz és az ellenfél is gyengébb, mint a mostani. Ugyanis Szigetszentmiklóson játszunk a következő fordulóban. Ott is szükség lesz majd a szurkolókra, akik remélhetőleg győzelmet ünnepelhetnek kedvenceikkel.
Ebben a csapatban sok van, és mivel az amerikai centerünk, Monika Czinano újra játszik, így sokkal nagyobb az esélyünk a győzelemre. Ez majd a végén lesz különösen fontos és lényeges.
Egyébként a gyerekeknek gyűjtést szerveztek és ennek keretében a nagyszünetben plüssfigurákat dobhattak a nézők a pályára, amiket majd a Cseppek Háza Központi Intézet Budakalász intézményének fognak felajánlani. Voltak, akik több plüsst is hoztak és dobtak. Az összefogásnak köszönhetően több száz plüssállat landolt a pályán.

TFSE-MTK – Győr 67-75 (20-18, 11-26, 16-17, 20-14)
Budapest, Dr. Koltai Jenő Sportközpont
Játékvezetők: Minár László Balázs, Major Ádám, Kapusi Gábor (Herczeg Ágoston)
TFSE-MTK: Carter 11/3, Dúl T. 9/3, Németh 6, Szabó 11/3, Dúl P. 11/6. Csere: Baa 7/3, Király-, Burján-, Czinano 12.
Győr: Carleton 15/3, Dombai 17/9, Goree 6, Slocum-, Gyöngyösi 10/3. Csere: Dubei 6, Ruff-Nagy 2, Török-, Bach 2, Anigwe 17.

Második számú együttesünk, az NB I. B-s MTK Budapest-TFSE női kosárlabdacsapata március 3-án hatpontos vereséget szenvedett a Vasas Akadémia II. vendégeként.

Bozsó Ádám együttese a találkozó nagy részében nem szerzett sok pontot, ugyanakkor a védekezésben többnyire jót nyújtott, hiszen az ellenfélnek csak 57 pontot engedett. Viszont a dobott 51 pont kevés. A két csapat fej fej mellett haladt, az MTK Budapest-TFSE az első negyed végén 14-13-ra, a nagyszünetben pedig 26-25-re vezetett, míg az utolsó játékrész 43-43-ról indult. A záró etapban is sokáig szoros küzdelem folyt a többnyire magas és jól képzett piros-kékekkel, de ezen negyed második fele, azaz a vége nagyon nem sikerült. Nagyon rossz százalékkal dobtuk a büntetőket, a szülők számolták is, hogy emlékeim szerint az utolsó hat büntetőből csak egy lett jó. Olyanok is hibáztak, akikre ez nem jellemző, főleg nem ilyen mértékben. Így hiába harcolt, küzdött a csapat, visszazárkózni nem tudott. A bírópáros, nem csak az én véleményem szerint, többet is hibázott a kárunkra. Nem érzékeltem a következetességet sem a ténykedésükben. Remélem, hogy legközelebb ők is jobbak lesznek, de persze főleg a mieink legyenek azok, azaz nyertes amazonok.
A találkozót a Vasas Akadémia második számú együttese 57-51-re nyerte meg. Az MTK Budapest-TFSE-ben a fiatal Hruby Laura volt a legeredményesebb játékos a megszerzett 13 pontjával.
Vasas Akadémia II.–MTK Budapest-TFSE 57-51 (13-14, 12-12, 18-17, 14-8)

/Szerző és fotók: Lantai Tibor/

Pót kéktúra

Kéktúra című sorozatunkban aktuális vidéki túráink előtt ajánlottunk neket látnivalókat az útvonal mentén. A három fordulós NB I. logikája alapján, elfogytak az új helyszínek. Így már Zalaegerszeg nevezetességeiről és azokról a helyekről is írtunk, ahol út közben érdemes megállni. Ezt a cikkett ide kattintva olvashatjátok.

Csapatunk következő vidéki mérkőzése a ZTE együttese ellen lesz március 10 – én, vasárnap 20 órakor.

Visszatekintés két utolsó vidéki mérkőzésünkre:
Február 18-án játszottunk Felcsúton a Pancho Arénában bajnoki mérkőzést. Nagyjából hatvan bizakodó szurkoló kísérte el kedvenceinket. Az M7-es autópálya felöl közelítettük meg a mérkőzés helyszínét. Lovasberény településen volt időnk megtekinteni a zsidó temetőt, mely műemlékként funkcionál. A temető szépen rendben van tartva, sírjai rendezettek!

Tíz nappal később, február 28-án Kozármislenybe látogattunk kupamérkőzésre. A helyi Két szekér fogadó éttermében elfogyasztott, igen finom ebéd után foglaltuk el helyeinket a stadionban. Meglepetésünkre a vendég szektor dugig tele volt helyi szurkolókkal. MTK-sok nagyjából tizenöten lehettünk. A stadionnak vendégparkolója sincs, komoly problémát jelentett megfelelő helyet találni, hogy megállhassunk gépkocsival. Érthetetlen, hogy kaphatott ez a létesítmény engedélyt másodosztályú mérkőzések lebonyolítására. Mint ahogy az is érthetetlen, hogy csapatunk a mérkőzés után ismételten nem tartotta szükségesnek a drukkereihez kimenni. Vehették volna a fáradtságot, hogy nem állnak meg az alapvonaltól 30 méterre és lagymatagon tapsikolnak. Mindezt nem is azokért, akiknek igazából ez nem is fontos, de volt ott egy kisfiú az anyukájával, talpig kék-fehérben, MTK címerrel a felsőjén. Egész meccs alatt egy összetekert lapot szorongatott, majd a lefújáskor leszánkázott a dombról és a kerítésnél kibontotta a transzparensét... Nem láttam mi volt rajta, de valakinek szólt az üzenete gondolom. Talán ő egyedül megérdemelte volna, hogy játékosaink lepacsizzanak vele! Hangsúlyoznom kell, hogy a mérkőzésen egyszer sem hangzott el, hogy „kurva gyenge" és strómanozás sem volt! Miért és meddig tart majd a játékosok (vezetők) indokolatlan, megmagyarázhatatlan sértődöttsége? Szépségtapasz volt valamennyire, hogy az autónkhoz menve, az MTK busz mellett elhaladva Balogh Orsika jó utat kívánt hazafelé. Köszönjük szépen!

Következő túránk: Zalaegerszeg 2024. március 10. (vasárnap). Kezdés 20 óra.
A két stadion közötti távolság 234 km. A menetidő gépkocsival 2 óra 18 perc. Az út nagy részét autópályán tehetjük meg. (M7, M76). Az utolsó kb. 40 km-t a 76-os főútvonalon tesszük meg.

/szerző és fotók: Sas János/

Születésnapok

A következő két hétben születésnapos tagtársaink:

Bodrogi Dávid

Dávid Tamás

Géczy András

Hála József

Jónás Bence

Nagy Ervin

Pálinkás Adrienn

Reményi Dezső

Schäfer Péter

Spielberger Róbert

Szende Iván

Szűcs Réka Eszter

Turai Tamás

Vacsora Orsolya

Varga Fanni

Sok boldogságot kívánunk az ünnepelteknek!

Születésnap 2.

Egykori élsportolóinkat, sportvezetőinket köszöntjük születésnapjukon!

Március 17-én lesz 50 éves kajak-kenu versenyzőnk, Lang Gábor.

Március 14-én lesz 55 éves Diószeghy Marietta evezősünk.

Március 16-án lesznek 55 évesek az Ipacs ikrek, László és Pál vívóink.

Március 20-án 55 éves lesz Mudra Ferenc labdarúgó edzőnk.

Március 14-én 60 éves lesz Polacsek György evezősünk.

Március 18-án lesz 65 éves Máthé Gáspár sakkozónk.

(Ebben a rovatunkban az 50 év feletti kerek születésnapot ünneplőket köszöntjük.)

Máthé Gáspár

a kép forrása: Máthé Gáspár facebook oldala

Évfordulók

2 éve, 2022. március 16-án hunyt el Jóny István, az MTK ügyvezető elnöke.

3 éve, 2021. március 11-én hunyt el Kocsis József sakk-szakosztályvezetőnk.

20 éve, 2004. március 18-án hunyt el sakkozónk, Dr. Pogáts József.

55 éve, 1969. március 12-én hunyt el Puljer József, aki a XX. század első éveiben volt az MTK tornásza.

65 éve, 1959. március 20-án született Handel György labdarúgónk.

70 éve, 1954. március 15-én született Kanász József labdarúgónk.

75 éve, 1949. március 14-én hunyt el bajnoki bronzérmes tornászunk, Reichmann Zsigmond.

75 éve, 1949. március 19-én hunyt el Klein Aladár, az MTK ügyvezető elnöke.

80 éve, 1944. március 15-én gyilkolták meg Sopronban holokausztáldozat asztaliteniszezőnket, Dr. Biener Ernőt.

100 éve, 1924. március 15-én hunyt el Oprée Rezső, az MTK alelnőke, az MTK igazgatóság elnöke, az MLSZ alelnöke, majd elnöke, az MLSZ örökös elnöke.

105 éve, 1919. március 21-én született Végh László, az MTK elnökségi tagja.

110 éve, 1914. március 17-én született sakkozónk, Bartha Pál.

110 éve, 1914. március 18-án született Bihari Tibor sakkozónk.

120 éve, 1904. március 10-én született sokszoros ifibajnok és felnőtt bajnoki érmes atlétánk, Leichtág József. Auschwitzban gyilkolták meg.

130 éve, 1894. március 18-án született bajnoki ezüstérmes asztaliteniszezőnk, Nádasi Gusztáv.

155 éve, 1869. március 16-án született Chilf Lipót, az MTK választmányának póttagja.

Handel György

a kép forrása: Labdarúgás 1987 novemberi szám

Visszanéző

Impresszum:

Az MTK Baráti Kör Egyesület adatai:

Címe: Budapest, Brüll Alfréd u. 2. Web: Facebook: www.facebook.com/mtk.baratikor E-mail: mtkcsalad@mtkcsalad.hu Bankszámla:OTP 11715007-21515664

MTK Baráti Kör Egyesület hírlevele.

Megjelenik minden második csütörtökön. Felelős kiadó: Pandzarisz Sándor, az MTK Baráti Kör elnöke. Felelős szerkesztő: Bodrogi Tamás.

A szerkesztőség: Olvasó szerkesztő: Sztojcsev Iván. Szerzők: Hazai Tamás, Joó Alfréd, Lukácsi Attila, Polivka Dóra, Rózsa Mihály, Sas János.

* * * * * * * Belépés az MTK Baráti Körbe: Kattints ide * * * * * * * Felíratkozás hírlevelünkre * * * * * * * Leiratkozás hírlevelünkről * * * * * * *