MTK Baráti Kör

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Facebook: MTK Család

Bankszámlaszám: 11715007-21515664

Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.

xcvblkjh20230209

MTK Baráti Kör Hírlevele

IV. évfolyam 3. szám

2023. február 9.

Tartalom:

Belépés az MTK Baráti Körbe

MTK Múzeum

Evezőseink Európa-szerte

MTK - Ajax ifi BL

Születésnapok

Születésnap 2.

Évfordulók

Az elmúlt két hét eredményei

Tóth Krisztián

a kép forrása: mtk.hu

Belépés az MTK Baráti Körbe

MTK-szurkoló vagy?

Szeretnél részt venni a programjainkon?

Szeretnél a közösségünkhöz tartozni?

Akkor köztünk a helyed.

Légy az MTK Baráti Kör tagja!

A belépéshez kattints ide!

MTK Múzeum

Aki ezeket a sorokat olvassa, az valószínűleg rákattintott már az MTK Baráti Kör oldalára, amely így kezdődik:

Becsüljük meg múltunkat! E gondolatból egyenesen következik: szükségünk van egy MTK Múzeumra. De hol, mikor, mit és hogyan mutasson be ez a múzeum?
Az első kérdésre kereste a választ egy internetes szavazás a „Kék Taták” csoportban, arról, hogy szurkolóink szerint hol lenne a helye az MTK Múzeumnak. Az eredetileg tervezett helyszínen, a Hidegkuti Stadionban, vagy az újabb terveknek megfelelően az MTK Sportparkban. A szavazás eredménye egyértelmű. Jelen pillanatban, amikor ezeket a sorokat írom (2023. február 6-án) a szavazás állása 50-0 a Hidegkuti Stadion javára.

Akár hol is lesz a múzeum, nem kérdés Brüll Alfrédnak jár legalább egy szoba benne

a kép forrása: Képes Sport 1988. 10. 25.

A döntéshez, hol legyen a múzeum a fent feltett négy kérdés közül a további háromra (mikor, mit és hogyan) és sok egyébre is választ kell találnunk.

A mikor tűnik a legkönnyebben megválaszolható kérdésnek. Azonnal, inkább tegnap, mint ma. De már ez sem ilyen egyszerű, nem csak azért, mert az anyag összegyűjtése-összeállítása, rendezése, bemutatható állapotba hozása időigényes folyamat, hanem azért is, mert jelenleg nincs hely, ahol ezt bemutathatnánk. Igaz, a Hidegkuti Nándor Stadion tervpályázatának kiírásában még szerepelt egy legalább 5000 négyzetméteres múzeumi és közösségi tér, de az elfogadott és megvalósított tervből ez eltűnt, pontosabban már csak 800 négyzetméter valósult meg. Érdekes lenne megtudni, miért fogadtak el egy a kiírásnak nem megfelelő pályaművet megvalósításra, de ez sajnos már nem változtat azon, hogy nem jött létre a szükséges múzeumi terület, sőt a megvalósított 800 négyzetmétert is utóbb e-sport aréna céljaira vették igénybe. A múzeumnak az MTK Stadionba helyezéséhez ezt a teret kéne visszaalakítani múzeumi területté és az MTK Sportparkba tervezett múzeum helyére kéne áthelyezni az MTK e-sport arénát. Ez kivitelezhetőnek tűnik, de erről persze az e-sport szakosztály véleményét is meg kéne hallgatni.

Tételezzük fel, hogy megvalósul a csere, felszabadul a terület az MTK Múzeum céljára. Elég lesz-e ez? Biztosan nem, ha abból indulunk ki, hogy nincs a világon olyan múzeum, amelyik ne tudná betölteni a rendelkezésére álló terület többszörösét is. Tehát a kérdés úgy helyesebb, elég-e ez a terület a minden körülmények között kiállítandó anyag bemutatására és ha nem, akkor a Sportparkba tervezett múzeum elég lesz-e? Nézzük, mit is kéne bemutatni?

Bizonyára végig kellene kalauzolni a látogatót az MTK történetén a kezdetektől napjainkig. Én avval a bizonyos 1888. szeptemberi atlétikai versennyel kezdenék, amit a későbbi MTK-alapítók – akik akkor még az NTE színeiben sportoltak – rendeztek a Freudiger villában, aminek egyenes következménye volt az MTK megalapítása. Így közel másfél évszázad történetét kellene bemutatni. Hatalmas idő, hatalmas sikerekkel, hatalmas egyéniségekkel, örömökkel, bánatokkal, borzalmakkal, amiknek mind-mind helye van egy MTK múzeumban.
Aligha kérdéses, közel 40 olimpiai bajnokunk megérdemel külön-külön is egy-egy vitrint. Még az MTK-ból utóbb joggal kizárt Homonnai Márton is. Nem lehet kérdéses, a legsikeresebb magyar labdarúgók, az 1938-ban, illetve 1954-ben vb-ezüstérmes csapatok MTK-s tagjainak is meg kell jelenniük a kiállításon, akárcsak a KEK-ezüstérmes csapatunknak. Labdarúgóink közül a zsinórban 10 bajnoki címet elérő csapatunk is kihagyhatatlan. Ha egyéni szinten nézzük, akkor felsorolni is hosszú lenne azokat a focistákat, akik nélkül nincs MTK Múzeum. A teljesség igénye nélkül: Pozsonyi Imre, Károly Jenő, a Kertész testvérek, Orth, Braun, Schaffer, Schlosser, a Vágó testvérek, Cseh Matyi, Szabó Tóni, Csikar, Hidegkuti, Gellér, Lantos, Zakariás, Börzsei, a három Kovács, Palotás, Danszky, Nagy Pista, Csetényi, Dunai, Becsei, Koritár, Gazsi, Szebert, Híres, Boda, Illés, Kenő, Orosz, Halmai, Kanta, egészen Németh Krisztiánig és még nagyon sokakat kihagytam. Itt vannak még az edzőként világhírűvé vált focistáink: Kürschner, Sebes, Illovszky és persze Guttmann. Ez a névsor sem teljes, Nem is beszélve az MTK edzőkről Kertész Sándortól Robertsonon, Jimmy Hoganen, Bukovin, Verebesen át egészen Garami Józsi bácsiig.
Még most érkeztünk csak el a többi sportágig. Van-e, lehet-e MTK Múzeum Brandy Jenő vagy Wichmann Tamás és Nagy Laci nélkül? Lehet-e kihagyni Kovács Bütyök nagy futását? Sakkozók tömegének kell szerepelnie a múzeumban. Ivánka Mária, Karakas Éva, a Polgár lányok, Szabó László, Portisch Lajos vagy a közelmúltban elhunyt Kállai Gábor egyaránt része történelmünknek, akárcsak a hatvanas években 9 bajnokságot nyerő kosárlabdacsapat. Még hány sportág, hány egyéniség van, akit szóba sem hoztam. Nem említettem még fantasztikus sportvezetőinket, Szüsz Hugót, Fodor Henriket, Goldmann Bundit, Fekete Jánost, az alapító atyákat és az MTK örökös elnökét, Brüll Alfrédot. Vele kellett volna kezdeni és vele elérkeztünk a leendő múzeum szomorúbb, de szintén kihagyhatatlan részéhez: mártírjainkhoz. A több mint száz holokausztáldozathoz, az első világháború hősi halottaihoz, az 1920-ban agyonvert Harmath Lászlóhoz, az 1949-ben fölakasztott Marschall Lászlóhoz.

A Blaha Judit nyilvántartásában szereplő jócskán több mint száz megnyert serlegnek is a múzeumban a helye, megannyi más tárgyi emlékkel, fényképpel, filmekkel együtt.

Egy serleg a rengeteg bemutatásra érdemes közül

a kép forrása: Blaha Judit gyűjteménye, fotó: Blaha Judit

Kihagyható ebből bármi is? Nem hiszem. Elég erre 800 négyzetméter? Nem hiszem. Akkor maradjon Sportpark? Ott lesz nagyobb terület? Remélem. Akkor mi legyen? A legjobb nyilván az lenne, ha a stadionban lehetne a lehetséges legnagyobb helyet felszabadítani a múzeum céljára. Már csak azért is mert a szurkolók – a szavazás szerint – egyértelműen ezt szeretnék. Lehet? Nem tudom, de megkérdezzük az illetékeseket. Néhány véleményt már most is olvashattok ezzel kapcsolatban, de természetesen várjuk a ti hozzászólásaitokat is.
Persze a Sportpark sem a világ végén van, sőt kimondottan jól megközelíthető, ha ott jelentősen jobb körülmények lesznek, mint ami a Hidegkuti Stadionban megoldható, akkor – bár a legtöbbünk szívéhez közelebb állna a múzeum elhelyezése a stadionban – az sem ördögtől való megoldás, ha a Sportparkban mutatják be az MTK múltját. Csak valósuljon meg. Valósuljon meg a Sportpark és valósuljon meg a múzeum. Mindkettőre égető szükség lenne.

* * * * * * *

B.T.: Egy szurkolói szavazáson azt a kérdést tették fel, hol legyen az MTK Múzeum. Az elsöprő többsége a Hidegkuti Stadionra voksolt. (Pontosabban eddig a szavazok 100 százaléka ezt választotta.)

Ez viszont azt jelentené, hogy nektek kéne átköltözni az épülő Sportparkba. Mi erről a véleményed?

Szegő Péter, az MTK Budapest E-sport szakosztályvezetője:

Nem hiszem, hogy ennek lenne realitása. Elvileg nem ellenezném, nekünk a Sportpark is megfelelő lenne. Akkor miért nem reális? Az e-sport oldaláról: Az e-sport aréna több tízezer euró költséggel készült el. Az új létesítmény a Sportparkban most még többe kerülne. A múzeum oldaláról: A mi létesítményünk 800 négyzetméter, ekkora területen nem lehetne egy olyan múzeumot létrehozni, ami az MTK múltjához méltó lenne.

* * * * * * *

További vélemények:

Pandzarisz Sándor

Egy, a szurkolókat nagyon régóta foglalkoztató témában próbálunk ötletelni, lehetőségeinkhez képest segítséget nyújtani. Rendszeresen, régóta és sokszor fölmerült, hogy legyen a klubnak egy múzeuma mert szükség van rá. A Baráti Kör birtokában is jelentős anyag van, amit szeretnénk közkincsé tenni, ezt jobb híján a Facebookon tesszük az MTK Archív képek oldalon. Persze ennek és a többi anyagnak is méltó helye egy múzeum lenne. Reméljük, hogy egyszer megvalósul és mindenki által megtekinthető lesz a fizikai valójában az a sok dokumentum, emlék, és egyéb anyag, amivel múltunkat, hagyományainkat, és emlékeinket megőrizzük. A jelenlegi állás szerint ennek a megvalósulására még várni kell, de bízunk benne, hogy vannak elhivatott illetékes vezetőink, akik akarnak és tudnak is tenni a megvalósulásért!

Kósa György, az MTK Baráti Kör örökös tiszteletbeli elnöke:

Nagy örömmel tölt el, hogy végre múzeuma lesz a 135 éves MTK-nak. Ezzel régi vágya teljesül a szurkolóinknak. A vitához hozzászólva: Minden tiszteletem azoké a szurkolótársaké, akik azt szeretnék, hogy a stadionban legyen a múzeum. Sajnos azonban lehetetlent kívánnak, mert ha valóban méltóan meg akarjuk mutatni az MTK elmúlt százharmincöt évét, ami nagyszerű sikerekben telt el, akkor ahhoz több ezer négyzetméteres kiállító helyiség szükséges, amit a stadionban lehetetlen megoldani. Bodrogi Tamás sok mindent felsorolt, aminek helyet kell biztosítani a múzeumban, de még messze nem mindent. Csak képzeljük el, hogy a 23 bajnokcsapat tablói mennyi helyet foglalnak el, és az örökös bajnokaink fényképei, képekkel és néhány mondattal megemlékezések legkiválóbb edzőinkről és sportvezetőinkről és talán még azokról a szurkolókról is, akik sokat tettek az MTK-ért.

Egy kiállításnak szellősnek kell lenni, még ülőhelyeket is el kell helyezni, ahogy az általában a kiállításokon van, vagyis mindehhez szükséges a valamikor tervezett legalább 5000 négyzetméter. Még egy érv a sportpark mellett: Ha jól tudom, ott lesz egy több helyiségből álló valódi klub is, amit a szurkolók és sportolók is látogathatnak. Szerintem nagyon kedvező lenne, ha a klub és a kiállítás helységei egymás mellett lennének.

Spiegel Gábor szurkoló:

Az eredeti tervek szerint a stadionban lett volna a múzeum, nem a sportparkban, a szurkolók is a stadiont preferálnák a nem reprezentatív felmérés szerint. Mi az oka a változásnak? Objektív okok, például nem áll rendelkezésre elegendő terület, mennyit lehet felszabadítani egyes, funkcionálisan a sportparkhoz illő, például e-sport terem odahelyezésével? Egyáltalán lehet most tudni, mennyi muzeális anyag van és ennek mennyi terület kell? Az erre adott szakértői válaszok érdekelnek.

Blaha Judit, az MTK volt elnökhelyettese, szurkoló:

Ha körbenézünk kis hazánkban, de a nagyvilág nagy sportklubjai között, mindenütt található kiváló minőségű sportmuzeum. És az a szomorú, hogy volt, és tudom és látom, hogy össze lehetne szedni a stadionok folyosóin kitett relikviákat. MTK és BSE és még a Postást is. Ha csak a 135 éves ünnepségre, még az is egy nagy büszkeség és dicsőség lenne. Kellene szólni hogy, adják kölcsön - ledokumentálva - a kupákat . Szóval több múzeum így csinálja, lásd zsidó múzeum, kosárlabda múzeum stb. Én örömmel nézném !!!

* * * * * * *

Szívesen helyt adunk szurkolóink és a szakemberek véleményének a témában következő számainkban. Írjátok meg, ti hogy látjátok az MTK Múzeum ügyét!

/Bodrogi Tamás/

Evezőseink Európa-szerte

Franciaország – Párizs

Január 20-22. közt rendezték meg az evezősök „fedett pályás” Európa-bajnokságát, az ergométeres Eb-t. Magyarországot hat fő képviselte, négyen közülük klubunkból. A para versenyzők nyitottak, ahol Nagy Ráhel (edzője Székely Balázs) rögön besöpört egy ezüstérmet 500 méteren, míg Tóth Balázs (edzője Simon Tamás) 7. helyezett lett.

Tóth Balázs és Nagy Ráhel (középen) a para szövetségi kapitánnyal, Nagy Gáborral

a kép forrása: MESZ

Ezt követően Darvas Zsolt könnyűsúlyú masters evezősünk repesztett elképesztő 6:40-es időt 2000 méteren, mellyel kiemelkedett korosztályából (50-54 évesek), így ő vihette haza az aranyérmet.

Darvas Zsolt a verseny hevében

a kép forrása: MESZ

A hétvége legizgalmasabb versenye azonban a felnőtt férfiak versenye volt, ahol egészen a legutolsó csapásig nem lehettünk biztosak benne, hogy ki fog nyerni. Szabó Márton ötödik helyen utazott, majd folyamatosan csúszott feljebb, az utolsó 500 métert egy másodperc hátrányban a második helyen a finn Joel Naukkarinen mögött kezdte meg. A végletekig kiélezett hajrában az utolsó nagyon jól eltalált csapás döntött, Marci fél másodperc előnnyel, 5:51,0-ás idővel szerezte meg az elsőséget, kicsivel több mint egy másodperccel megdöntve egyéni csúcsát. Bár edzője, Simon Tamás, a hazai gyakorlattal ellentétben nem lehetett jelen a versenyzónában, a nézőtérről igyekezett ellátni tanácsokkal tanítványát. Kétszer is kiugrottak Marci vetélytársai, végül a harmadik rajttal jött el a mezőny. (hunrowing.hu)

Szabó Márton, az Európa-bajnokság leggyorsabbja

a kép forrása: World Rowing, fotó: Detlev Seyb

Szabó Mártonnak a februári országos bajnokságra is komoly tervei vannak: szeretné megdönteni Haller Ákos szakállasnak számító, 5:49,2-es rekordját, amelyet még 2004-ben állított be a korábbi kétszeres világbajnok evezős. Szurkolunk neki, hogy az ifjúság és U23-as országos csúcsok mellett, immár ez a cím is az ő nevéhez fűződjön.

Írország – Dublin

Január 15-én új fejezet kezdődött Marci társa, Bácskai Máté életében, ugyanis Erasmus ösztöndíjasként a tavaszi szemesztert Dublinban tölti. Bár sokat vár a civil karrierje építését illetően ettől az utazástól, természetesen sport szempontból is igyekszik maximálisan profitálni a lehetőségből. Csatlakozott is a helyi evezős klubhoz, akikkel rögtön edzőtáborral indítottak. Máté – az eddig számára viszonylag ismeretlen – belekóstolhatott a nyolcasban evezés világába, ami rögtön magával ragadta. Sokat vár az ideiglenes környezetváltástól, és igyekszik minél többet magába szívni, hogy az idei, kvalifikációs szezon a lehető legjobban sikerüljön számára.

Dublin University Boat Club – Winter Camp 2023, kék-fekete felsőben Bácskai Mátéval (durowing instagram oldala)

Olaszország – Val di Fiemme

Harmadik kiemelt versenyzőnk, Galambos Péter, leglelkesebb fiataljainkkal sífutó táborban igyekezett még jobb formába kerülni. Az ergométer mellett a sífutás az evezés legjobb kiegészítő sportja, hiszen szintén mindent izmot megmozgat és keményen megpróbálja az ember állóképességét és akaraterejét. Az idei táborban nagy szerencsénk volt az időjárással, végig szikrázó napsütésben gyűjthettük a kilométereket. Több fiatal versenyzőnk most sajátította el a sportág alapjait, míg mások már tapasztaltan siklottak felalá. Galambos Peti komoly rutinnal rendelkezik a sífutásban is és nagyon élvezte, hogy a korábbi évek melegvízi edzőtáborai után idén ismét ezzel a téli sporttal tudta színesíteni a téli alapozást.