MTK Baráti Kör Hírlevele |
IV. évfolyam 8. szám 2023. május 4. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
MTK-szurkoló vagy? Szeretnél részt venni a programjainkon? Szeretnél a közösségünkhöz tartozni? Akkor köztünk a helyed. Légy az MTK Baráti Kör tagja! |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Barátosi Porzsolt Gyula, az MTK elnöke 1892-1898 175 éve, 1848. május 15-én született barátosi Porzsolt Gyula, egyesületünk történetének második elnöke, a magyar atlétika és úszás egyik megteremtője, az első magyarországi atlétikai verseny háromszoros győztese. Barátosi Porzsolt Gyula (Pusztabattyán, 1848. május 15. - Budapest, 1901. január 14.) ügyvéd, miniszteri titkár, újságíró. Ő volt az első gyermek a családban, később aztán még hat testvére született. Pesten járt református iskolába, hamar megtanult a német mellett franciául is, s egy ideig azzal is kacérkodott, hogy színész lesz. 18 éves volt, mikor az édesapja váratlanul meghalt, így ő lépett elő családfenntartónak. Ügyvéd lett belőle. a kép forrása: Ország-Világ 1901. 01. 27. Az ügyvédi foglalkozás mellett élethivatásának tartotta a magyar sport felvirágoztatását. Remekül atlétizált, ő nyerte a Magyar Atlétikai Club (MAC) - melynek évekig titkára volt - által rendezett első magyarországi atlétikai verseny legelső számát. 1875. május 6-án Pesten volt a jeles esemény, Porzsolt Gyula pedig a 100 yardos futásban diadalmaskodott. Nem mellesleg a 120 yardos gátfutásban, és távolugarásban is ő nyert. Ez a rendezvény volt a kontinens első szabadtéri atlétikai versenye. Dr. Mező Ferenc Képek a magyar sport múltjából (1817-1892) 25 képpel című, 1926-ban megjelent könyvében ezt így írja le: A versenyek tíz percenként váltakoztak és volt elég változatosság bennük. Első volt a „versenyfutás sík pályán” száz yardnyira. Ε pálya az állvány előtt egyenes irányban feküdt. Heten versenyeztek s győztes lett Porzsolt Gyula (egy sugárnövésű, barna ifjú, ki az első viadal alkalmával három vagy négy díj elnyerésével a nap hőse lett). Ez első győzelmeért ezüstérmet kapott; a második ifjú: Hoffmann Ferenc pedig bronzérmet. A „gátverseny” hat akadálynak futás közbeni átugrásából állt. Hárman versenyeztek a tiszteletdíjért, mely szépmívű óra volt, (zöldre oxidált indián tartja a függő órát, egyszersmind gyertyatartóul is szolgálva.) Ε díjat az ezüstéremmel együtt Porzsolt Gyula nyerte meg (ráadásul a közönség éljeneit is), míg Vaisz Géza, ki szintén derék athletikus, bronzéremre érdemesítette magát. A „távugrás”-ban — három vállalkozó közt — megint Porzsolt Gyula tüntette ki magát, két öl és 4 egész 3/4 lábnyi távolságot ugorva s egy újabb bronzérmet nyerve meg. Nagyon jól tudta erejét és ruganyosságát összpontosítani. Székely Gyula is ugrott két öl, két láb és nyolc hüvelyknyi távolságot. Tornából is kiváló volt, még ebben az évben az egyik újság meg is jegyezte róla: „az ugróasztalon nemcsak nagy könnyedséggel szökdösött át, hanem az asztal tetején is a tenyerén járt, talpait fordítva az égnek.” A nemzeti tornaegyletnek legszorgalmasabb tornásza, s a dísztornázások babérkoszorús hőse volt. Hamar feltűnt mindenkinek, hiszen magas volt, elegáns, a legújabb divat szerint hordta a bajuszát. A lapok „sugárnövésű, barna ifjú”-ként írtak róla. Rajongott az evezésért is és a rendszeres árvizek miatt az evezős mentőtársulathoz is csatlakozott, 1876-ban Pesten ő volt a belvárosi rész parancsnoka. A Földművelési Minisztériumban fogalmazó, majd titkár lett. Titkársága idején volt a szegedi nagy árvíz, ahol ügyessége által csaknem 200 ember életét és nagyértékű vagyont mentett meg a pusztulástól. 1879-ben, mint kiváló evezős csatlakozott a szegedi árvíz mentőcsapatához. Egyik délelőtt negyedmagával 32 gyermeket és 41 asszonyt mentett ki a hömpölygő Tiszából, összesen pedig majd kétszáz élet megmentése fűződik a nevéhez, amiért Ferenc József osztrák császár és magyar király ki is tüntette. Részt vett a város újjáépítésének tervező munkáiban is. Higgadt ember volt, ám a kor szellemének megfelelően többször is kardpárbajt vívott. Az elsőt 1881-ben egy bizonyos Apáthy ellen Szegeden, ahol egyikük sem kapott végzetes sebet. A munka mellett állandóan az új sportágaknak hódolt. Az atlétika mellett korcsolyázott, vívott és úszott is. 1887-ben például egy vasárnap hét társával Pestről leúsztak a Dunán egészen Budafokig. Úgy egyesületek alapításában, azok irányításában fáradhatatlan munkásságot fejtett ki. 1892-ben lett az MTK elnöke, mellette viszont más szervezeteknél is vezető tisztséget vállalt. Az MTK élén egészen 1898-ig állt és mindent megtett azért, hogy a klub itthon meghatározó legyen. Szellemes társalgó és jeles szónok volt, s a magyar dalokat is szépen énekelte. Sokat olvasott a magyar, a német és a francia irodalomból. Szerette az utazást, tanuló éveiben begyalogolta Erdélyt és a Felvidéket, később beutazta Német-, Francia-, Olasz- és Törökországot, Boszniát, Herczegovinát és Dalmaciát. Utazásairól a napilapokban és a sportlapokban számolt be. Legkedveltebb sportjai az úszás, a vívás és a korcsolyázás voltak. Az atlétikának meghonosítása során szerzett elévülhetetlen érdemeket. A Fővárosi Lapok közoktatási rovatát vezette öccsének, Porzsolt Kálmánnak a szerkesztése alatt. De legtöbbet a Herkules című sportlapba írt, Jules álnéven. A magyar úszó versenysport megteremtőjének Porzsolt Gyula ügyvédet, az 1880-1890-es évek lelkes, sokoldalú sportemberét tekinthetjük, aki 1886-ban a Margitszigettől Budafokig tempózott. Porzsolt és az MTK igen jelentős szerepet játszott a magyar úszósport, és az úszóversenyek elindításában. Támogatta a hölgyek úszását is. Az 1890-es évek elején próbálkozott a nők medencei úszásával is. Magyarországon az 1890-es évek vége felé Porzsolt Gyula és atléta barátai teremtettek divatot az úszónadrág viselésével. Ekkoriban a kor erkölcsének megfelelően szinte nyakig felöltözve illett csak élvezni a vízpart nyújtotta örömöket. 1892-ben kivált az MTK-ból, s 1893-ban megalapította a Magyar Úszó Egyesületet (MÚE), amely kizárólag az úszással foglalkozott. A MÚE tulajdonképpen magában foglalta egy úszószövetség funkcióit is. Porzsolt Gyula előbb alelnöke, majd elnöke lett új egyesületének. 1901-ben aztán sokak számára váratlanul, csupán 53 éves korában elhunyt Porzsolt Gyula. Csak a családja és a barátai tudták, hogy másfél éve már komoly gyomorbajjal küszködik, de remélték, hogy felépül belőle. A Fiumei úti Sírkertben tartott temetésén ott volt az MTK vezérkara mellett a Magyar Úszók Egyesülete is, amelynek szintén elnöke volt, de még a Népszínház színészei is eljöttek, hiszen a testvére, Porzsolt Kálmán volt a teátrum vezetője. Ott volt a családja is, a testvérei és természetesen a megtört édesanya, aki 76 esztendős volt ekkor. Az asszony két hónappal később ment a fia után a halálba. Porzsolt Gyula igazi sportman volt, aki nemcsak az MTK-ért tett sokat, hanem az egész magyar sportért. Nem véletlen, hogy az egyik újság a következőkkel búcsúzott tőle: „A megboldogult szelíd, jóakaró férfi volt, aki nemes, férfias tulajdonságokat egyesített a testedzés keménységeivel és hosszú időn át nagy szolgálatot tett, kivált a vívás, az úszás, az evezés és az athlétika érdekeiben. A görög eszményi nevelésnek szép mintája, egy ép testű és ép lelkű egész ember: Porzsolt Gyula jobb hazába költözött." A temető nyilvántartása szerint néhai barátosi Porzsolt Gyulát 1901. január 16-án temették el a Fiumei úti Sírkertben (28-as parcella, 1. sor, 9. sír). A temetői főkönyvi bejegyzés alapján 1940. április 30-án a temetőn belül áttemették az 51-es parcellába (12. sor, 36. sír) Ebbe a sírba temették 1927. április 10-én néhai barátosi Porzsolt Dánielt. Az 51-es parcellába 1926. január 1-től 1931. december 31-ig temettek (az átexhumálás engedélyezett volt), 1962-ben a parcellában lévő sírjelek nagy részét lebontották. A temetői parcellakönyvben nincs olyan bejegyzés, ami arra utalna, hogy néhai barátosi Porzsolt Gyula földi maradványait más parcellába, vagy temetőbe áttemették volna. Sajnos a sírhely több mint hat évtized után pontosan már nem azonosítható be. * * * * * * * A Fiumei úti Sírkertben nyugszik testvére, barátosi Porzsolt Kálmán, akinek a sírja védett (41/1 parcella, 1. sor, 50. sír). Porzsolt Kálmán és Porzsolt Gyula a magyar irodalom, turisztika és sport kiemelkedő alakjai, jelentős közéleti tevékenységük mellett. A közeljövőben barátosi Porzsolt Kálmán síremlékére olyan emléktábla elhelyezésére kérünk engedélyt a Nemzeti Örökség Intézetétől (NÖRI), amelyen barátosi Porzsolt Gyulára emlékezünk (hasonlóan Manno Miltiades védett, felújított síremlékéhez, ahol egy emléktábla lett elhelyezve Manno Leonidas tiszteletére). Május 15-én a Fiumei úti Sírkertben koszorúzunk barátosi Porzsolt Kálmán védett sírjánál, ahol majd barátosi Porzsolt Gyula tiszteletére a későbbiekben emléktáblát helyezünk el. A koszorúzást a NÖRI szolgáltatási igazgatója engedélyezte. * * * * * * * A tervezett emléktábla:
BARÁTOSI PORZSOLT GYULA 1848 - 1901 az MTK második elnöke, ügyvéd, újságíró, a magyar atlétika és úszás egyik megteremtője, allround sportember, kiváló atléta, tornász, úszó, evezős, korcsolyázó, vívó, az első magyarországi atlétikai verseny legelső számának győztese a magyar sport felvirágoztatásáért cselekvő személyiség tiszteletére és emlékére, akit a Fiumei úti Sírkert 28-as parcellájában (1. sor, 9. sír), majd 51-es parcellájában (12. sor, 36. sír) temettek el, amit több mint hat évtizede megszüntettek.
Születésének 175. évfordulóján, 2023-ban állíttatta Magyar Testgyakorlók Köre Magyar Atlétikai Club Magyar Atlétikai Szövetség Magyar Úszó Szövetség
/szerző: Joó Alfréd/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Április 22-23-án rendezték meg az evezősök válogató versenyét a szegedi Maty-éren. Versenyzőink első nap kisegységben (egypár és kettes), másnap pedig nagyobb egységekben (kétpár és négyes) mérettették meg magukat. Bár volt néhány betegség, sérülés, ami keresztbe húzta a reményeinket, így is sokan kivívták a jogot, hogy az idei évben nemzetközi vizeken képviselhessék Magyarországot. Galambos Péter magabiztos győzelmének köszönhetően május első hétvégéjén már meg is kezdi szereplését, az idei első világkupán, Zágrábban. Galambos Péter a könnyűsúlyú egypár győztese fotó: Czucz Bálint, MESZ Szabó Márton egypárban második helyen végzett, másnap pedig Bácskai Mátéval kétpárban ismét bizonyították, hogy hazánkban ők a leggyorsabb páros. Simon Tamás tanítványai a bledi Európa-bajnokságon versenyeznek legközelebb, május végén. Szabó Márton kétpárban képviseli majd Magyarországot fotó: Czucz Bálint, MESZ U23-as versenyzőnk, Balázs Szonja egypárban szerzett ezüstérmét követően két győri és egy külkeres versenyzővel szállt vízre négyesben, és győzött magabiztosan. Bár az első nemzetközi versenyig még alakulhat a csapat, Szonjára alapemberként tekint a szövetségi kapitány a négyesben. Balázs Szonja ezüstérmével a négyes alapembere lesz fotó: Czucz Bálint, MESZ Ifjúsági kettesünk, Szente Dóra és Bagdács Szonja harmadik helyen végeztek, így a közelgő ifjúsági Európa-bajnokság helyett a júniusi bledi nemzetközi versenyen ölthetik magukra a címeres mezt legközelebb, szintén egy négyes tagjaiként. Gottfried Sámuel esetében hasonló a helyzet, bár most még nincs legjobb formájában a hosszas betegség után, számítanak rá a nemzeti csapatban. A Szente-Bagdács páros a szegedi lányokkal (baloldalt) versenyez majd négyesben fotó: Czucz Bálint, MESZ Serdülő lányaink közül Strochmayer Maja és Bálint Zsófia is az "A" döntőben végeztek, másnap pedig kétpárban versenyezve biztosították be helyüket az Olimpiai Reménységek Versenyének résztvevői között. Első válogatott mezüket Magyarországon viselhetik majd, ugyanis az idei évben mi rendezzük a rangos versenyt, Szegeden. Vágó Emma a tavalyi bravúros eredményét nem tudta megismételni egypárban, azonban másnap, egy szegedi, egy velencei és egy szolnoki lánnyal olyan gyorsan megtalálták az összhangot, hogy hatalmas fölénnyel nyertek négyesben, így a tavalyi négypár után, idén négyesben versenyez majd Emma az ORV-n! A csapatokat a nemzetközi versenyekre is edzőjük, Polivka Dóra készíti fel tovább.
Strochmayer Maja és Bálint Zsófia serdülő kétpárban, Vágó Emma (jobbról a második) pedig négyesben versenyezhet az ORV-n fotó: Strochmayer Gabriella A következő megmérettetés május 6-7 közt, az MTK kupa lesz. Ennek előkészítéseképp múlt pénteken összegyűltek fiataljaink a csepeli evezőstelep előtt (itt állítják majd fel a célbíróság és a verseny egyéb sátrait, illetve a díjkiosztó stéget) és megtisztították a terepet. Székely Balázs szervezésének köszönhetően a csepeli klub is részt vett az eseményen, a két csapat gyerekei közösen szedték a szemetet, jó hangulatban. Több mint egy tucat zsákot meg tudtunk tölteni.
Több mint egy tucat zsáknyi szemetet szedtek össze az MTK és a Csepel versenyzői fotók: Strochmayer Gabriella és Polivka Dóra Első kerékpártúrájukat teljesítették serdülő, ifi és U23-as versenyzőink! A napos időre és a hosszú hétvégére tekintettel 11 bátor jelentkező vágott neki a 70 km-es útnak. Kelenföldről indulva először Budaörs utcáin bolyongva melegített a csapat, majd Törökbálintra kiérve neki lehetett lódulni. A tavaly átadott BuBa kerékpárút remek lehetőség volt, hogy biztonságosan, de mégis kihívásokat rejtő útvonalon menjen a csapat. A biatorbágyi viaduktnál volt az első megálló, ahol a 26 méteres magasságból páratlan kilátásban volt részünk. Ezt követően Etyek felé vettük az irányt, egy-két kisebb emelkedőt követően egy igen kemény mászás következett. Kisebb pihenő után egy hosszú lejtő vette kezdetét, ami gyönyörű tájakat szelt át. Mentünk szőlőtőkék és repceföldek közt, gyümölcsfák árnyékaiban, hatalmas lovardák és kecskefarmok mellett. A végállomás Gárdony volt, ahol egy kis nyaralóban hatalmas bográcsnyi pörkölttel várta a csapatot Papp Gergő (az edző, Polivka Dóra férje). Nagyot teljesített a csapat, a sok nehéz szakasz ellenére nagyon élvezte mindenki. Reméljük, lesz még folytatása a közös bringázásnak! A teljesítők (balról: Szikora Gergő, Lipták Kíra, Bagdács Szonja, Balázs Szonja, Bálint Zsófia, Geszti Attila, Oláh Barnabás, Szente Dóra, Elekes Anna, Vágó Emma, Szikora Ferenc) fotó: Polivka Dóra /szerző: Polivka Dóra/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A 36. fordulóban, május 8-án 19 órakor, csapatunk Pécsre látogat.
Tiszakécskei kilátó és a Tisza kanyarulata fotó: Urbánné Tolvaj Judit Pécs 2023. május 8. (hétfő). Kezdés 19 óra. A két stadion közötti távolság 205 km. A menetidő gépkocsival 2 óra 7 perc. Az utat végig autópályán tehetjük meg. Pécs hazánk ötödik, a Dunántúl legnagyobb, dél-magyarországi városa. Rengeteg látni valót találunk, szinte lehetetlen mindet itt bemutatni. Felsorolni is nehéz ezeket, de megpróbálom a lehetetlent. A Széchenyi tér a főtere a városnak. Itt találjuk az egyik legfőbb jelképet, a dzsámit. A teret körül ölelő épületek közül a városházát, a megyeházát és a Nádor szállót említeném meg. Itt láthatjuk még Hunyadi János szobrát és a Zsolnay szökőkutat is. A híres Zsolnay porcelán kapcsán kihagyhatatlan a Zsolnay Kulturális Negyed megtekintése. Itt van a Zsolnay Múzeum és a Zsolnay Mauzóleum is. A belvárosban szobrot is emeltek a nagyiparos tiszteletére. Másik nagy tér is található a közelben, ez a Kossuth tér. A kormányhivatal épülete van itt és előtte Kossuth Lajos szobra. Széchenyi tér fotó: Urbánné Tolvaj Judit A Dóm térre érve jutunk el a Pécsi Székesegyházhoz. Tornyaiból szép kilátás van a városra. Mellette találhatjuk a Barbakánt, egy XV. századi kör alaprajzú bástya, mely egyedüli az országban. A hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A napóleoni háborúk idején tábori főkórház volt Pécsett, 1809-1810 között több mint kétezer katonát ápoltak a városban. Ennek emlékére készült a Francia emlékmű.
fotók: Urbánné Tolvaj Judit A város jelentősebb múzeumai a Csontváry Múzeum, Vasarely Múzeum, Néprajzi Múzeum, Várostörténeti Múzeum, Természettörténeti Múzeum, Modern Magyar Képtár. A Pécsi Nemzeti Színház épülete érdemel még említést. Építésére a pályázatot 1890-ben írták ki, melyet Láng Adolf és Steinhardt Antal nyert el. 1895. október 5-én nyitotta meg kapuit Erkel Ferenc Bánk bán című előadásával. A Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium a Mecsek hegység oldalában helyezkedik el 4 hektáros területen, Pécs egyik szimbóluma, a Tv-torony alatt, mely 197 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete. Az építmény a Mecsekben, az 535 méter magas Misina csúcsán áll, 18 500 tonna vasbetonból épült.
fotók: Urbánné Tolvaj Judit Találunk sípályát, műjégpályát, strandot, hullámfürdőt, arborétumot, botanikus kertet, pihenő parkot, parkerdőt, tanösvényt és kalandparkot is. Ezek biztosítják a pihenést, kikapcsolódást a településen. Zsinagóga fotó: Urbánné Tolvaj Judit A Pécsi zsinagóga 1868 és 1869 között épült, terveit Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót készítették. A romantikus stílusban felépített zsinagógát a 80-as évek óta felújításokkal szépítik, teljes külső megújulására azonban csak 2004-ben került sor, azóta folyamatos karbantartás alatt áll. Az épület a Dunántúl legnagyobb zsinagógája. A címe Kossuth tér 1. A zsidó temető az Alkony utca 10. szám alatt található. Pécs környéke: Orfű Idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű település. A legfőbb vonzereje a településnek a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített három mesterséges tó, név szerint az Orfűi-, a Pécsi-, illetve a Herman Ottó-tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó-tó inkább tájvédelmi jellegű: fürdeni nem, csak horgászni lehet benne. Orfűi malmok a kép forrása: szallas.hu A település nevezetessége még az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum és a Vízfő-forrás, ahol tanösvény is található. A településen sem zsinagóga, sem zsidó temető nincs. A környék többi látnivalóit már a szentlőrinci túránk alkalmával ismertettem. /szerző: Sas János/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szurkoló hangja két szurkolónk egymástól meglehetősen távol álló véleményét is olvashatjátok labdarúgó csapatunk helyzetéről. Bármennyire is különbözik Holló Iván és Smulovics Zoltán véleménye, ők még messze nem a legszélsőségesebb álláspontokat képviselik. Beszélgetve szurkolótársaimmal, olvasva a hozzászólásokat az az érzésem, hogy soha ennyire megosztott még nem volt az MTK szurkolótábora, soha ilyen távol nem állt vezetőségünk a drukkereinktől és viszont. Azt hiszem, ezen is változtatni kéne. Ehhez talán az lehetne az első lépés, ha közvetlenül a mostani szezon után, a bajnokság végkimenetétől függetlenül, tartanánk egy ankétot. De nem a szokásos formában, edzővel, játékosokkal, hanem a tulajdonossal és a stratégiai kérdésekről döntő szakmai vezetőkkel. Ahol ők tájékoztatnának bennünket, arról, hogy ők hogyan képzelik az MTK jövőjét és mit tudnak tenni annak érdekében hogy az utóbbi években liftező csapatunk ismét elfoglalja azt a pozíciót a magyar labdarúgásban, amelyet egy MTK-nak el kell foglalni. Én - nem biztos, hogy ezzel egyet tudtok érteni - nem arra vagyok kiváncsi, hogy kiket fogunk igazolni - persze arra is - hanem hosszútávú, életképes elképzeléseket szeretnék hallani. Beleértve azt is, hogy mi szurkolók ebben hogyan tudunk segíteni. A Baráti Kör vezetése kezdeményezni fog egy ilyen találkozót Zakor Sándor tulajdonos úrral. /szerző: Bodrogi Tamás/ Hullámvölgyek Kedves Szurkolótársaim ! Az őszi után újabb hullámvölgy érte csapatunkat: az utóbbi 5 meccsből 4-et elvesztettünk, ráadásul nem az élmezőnyhöz tartozó csapatok ellen. Kiderült, hogy az őszi hatmeccses mélyrepülés fő oka nem Bognár György volt, hiszen fiatal, tehetséges edzőnk is tud ilyet produkálni. Sőt, a nemzetközileg is jegyzett Ferencvárosnak is volt a közelmúltban egy ötmeccses nyeretlenségi sorozata. Szerintem csak annyi történt, hogy a tetemes, szinte behozhatatlan előny birtokában kicsit elkényelmesedtünk. Támadóink azt hitték, hogy kevesebb elmozgással is tudnak majd gólokat rúgni. Hiányzott a dinamika a játékunkból, nem gyújtottuk be a rakétákat, ezért a jól védekező ellenfeleinknek megkönnyítettük a dolgát. Rossz formába került Németh, Zuigeber, Kovács ( ő már október óta ). Bognár Stefi sok labdát szórt el, de még így is volt meccsenként 6-8 pazar passza. Védelmünk is követett el hibákat. De így is nagy esélyünk van a feljutásra. A következő két meccset verhető ellenfelekkel szemben meg kellene nyernünk. Osztom szurkolóink aggódását a jövőért : Ha egyszer NB II-es középcsapatok ellen sem megy, mi lesz az elsőosztályban? Ugyanakkor a keret felét lecserélni sem lehet: a vezetésnek erre se anyagi fedezete, se akarata, se erkölcsi alapja nincs. Lehet, hogy a tervezett 3-4 igazolás sem lesz elég egy bennmaradó csapat kialakításához. De én a liftezésnél látok két még rosszabb lehetőséget : Véglegesen a harmad- vagy negyedosztályban ragadni (mint pl. a Csepel) vagy megszűnni. Ugyanakkor arra is van remény, hogy az NB I-ben más lesz a helyzet, az ellenfelek nem a mi játékunk megfojtására fognak majd összpontosítani, így ki-ki meccseken jobban szerepelünk majd. Őrizzük meg értékeinket, ne zavarjuk el Bognárt és Stiebert, se tehetséges fiataljainkat, és igazoljunk valóban erősítésnek számító idegenlégiósokat! /szerző: Holló Iván/ * * * * * * * Pontosabban szenvedés a pályán, kínok a lelátón. A 2021-2022-es bajnoki szezont követően az MTK, mondhatni követve az elmúlt évtizedben megszokott trendet, ismét kiesett a másodosztályba. Fájt, de szinte már meg sem lepődtünk. Tegyük hozzá, a hozzánk hasonló, „liftezők” élete nem könnyű, évente váltogatva szinte lehetetlen utcára tenni, majd újra felépíteni egy csapatot, 8-10 ember jön-megy, mindez eredménykényszer közepette. Azt most hagyjuk is, miért és hogyan lett az ország egyik legnagyobb, legeredményesebb klubjából az NB I és az NB II határán lézengő együttes… Bognár Gyurival kezdtük a szezont, hittel és reménnyel, bár sokan gondoltuk úgy, hogy erősen túlzó a 100 pont – 100 gól csatakiáltás, és a „kapus nélkül is” vizionált bajnoki cím. Igazunk lett, de erre mégsem számítottunk. A kezdeti gálaelőadások után (a leggyengébbek ellen), szinte törvényszerűen jöttek a vereségek, a vak is láthatta, hogy a csapatnak nincs védelme, az pedig lehetetlen, hogy a rendre inkasszált két-három gólt minden meccsen, a valamivel erősebbek ellen is tartani, ellensúlyozni tudja a csatársor. De legalább akkor még voltak góllövőink, voltak helyzeteink, megvolt az önbizalom a támadó szekcióban! A botrányos őszi pokoljárást követően, a téli szünet előtt Horváth Dávid ki tudta rángatni a csapatot a gödörből, és a már-már vészesen soknak tűnő hátrányból hirtelen ismét feljutó pozícióban találtuk magunkat. Az idei évre fordulva a védelem határozottan stabilabb lett, és bár elöl Némóék már nem ontották a gólokat, valahogy jöttek a győzelmek. A játék, az összteljesítmény nem volt szép, de legalább eredményes, ezzel nyugtattuk magunkat. No meg azzal, hogy a csúcsrangadón is kijött a lépés, amellett, hogy jól alakult számunkra az első félidő, tényleg volt okunk az örömre, azt hiszem, hogy a legtöbben ekkor zárták le ezt a szezont. Hiba volt. Nagyon vártam az áprilist! A sűrű hónapban 7 meccset is játszottunk, a kezdési időpontokat mintha nekem találták volna ki, a siófoki túra kivételével mindegyiket a helyszínen tudtam megtekinteni, illetve szurkolni az ultrák között. Mit mondjak, a baljós előjelek ellenére sem azt kaptuk, amit reméltünk. Bár a Nyíregyházát és az ETO-t még valahogy legyűrtük, ami utána következett, az viszont maga volt a gyötrelem. A csapatból szép lassan kifogyott a szufla, a védelem ismét bizonytalanabbul áll a lábán, a csatáraink „elfelejtettek” gólt lőni, sőt helyzetbe is alig kerülnek, mindeközben sorra jönnek a sérülések, eltiltások, az csak hab a tortán, hogy a megváltóként várt Thiam papírjai talán sohasem lesznek rendben. Hétről hétre nő a feszültség, ezzel párhuzamosan erősödik a görcs, a béklyó a lábakban és a fejekben, jelentősen csökken az önbizalom. Bár nincs kimondva, de azt érezni, hogy komolyabb baj van. A közel öt (!) meccsnyi pontelőnyünk az egyetlen üldözőnkké avanzsálódott – egyébként nagyon szimpatikus, hajtós és motivált – Ajkával szemben lassan, de biztosan olvad, és az utolsó fordulók párosításai alapján elképzelhető, hogy lesz ez még így se. A kécskei zakó után sokan keményen bírálták a fiúkat, lássuk be, jogosan. A szurkoló azonban mindig a csapat mellett kell, hogy álljon, a játékosok és a vezetők kérése is ez volt. Még egy meccs türelem! Aztán még egy, és még egy. Félő, hogy túl hosszú lesz a szezon számunkra, és pont az utolsó két fordulóra fogy el a behozhatatlannak hitt előny. Az okok? A szokásos tavaszi fáradtság és visszaesés, a motiválatlan, NB I-ben (ha lesz belőle valami) talán majd mellőzésre kerülő, de legalábbis jó eséllyel a cserepadra szoruló játékosok, edzői hibák, külső tényezők? Vélhetően mindegyikből egy csipetnyi. De miért? Miért kell ezt újra és újra átélnie az MTK-nak, nekünk, kék-fehér vérű szurkolóknak? Pesszimista beállítottságú ember lévén nehezen és homályosan látom a kiutat, az MTK a májusi eredményektől függetlenül fennállása legrosszabb szezonját futja, abba bele se merek gondolni, mi lesz, ha a lejtőn lefelé száguldó csapat elé valahogy nem tudnak éket verni? Követjük a Vasast és a Diósgyőrt, akik már jártak ebben a folyóban, mint ahová most mi készülünk belelépni? Megrekedni az NB II mocsarában nem éppen rózsás jövőkép. Csodaszámba illő feltámadásokat persze látunk néha a pályán, elnézve a csapat botladozását, lassan talán már csak ebben bízhatunk, no és persze az ellenfelekben. Pécs, Kazincbarcika és Gyirmót, kettő ráadásul idegenben, ami nem tűnik könnyűnek, egy rossz formában lévő csapat joggal tarthat ezektől a kiruccanásoktól. Mindeközben zöld-fehér riválisunk a tabella alsó helyezettjei ellen jó eséllyel próbálja majd meg begyűjteni mind a 9 megszerezhető pontot. Odáig jutottunk, hogy a Szentlőrinc – Dorog – Békéscsaba trió mentheti meg az MTK becsületét és kaparhatja ki nekünk a gesztenyét. Remélem, hogy nem erről lesz szó, és végre a magunk kezébe vesszük sorsunk irányítását, amit már hetekkel ezelőtt meg kellett volna tenni! E sorok írásakor még van 5 pont előny, az akarásra nem lehetett panasz vasárnap, már csak az eredményesség hiányzik, az viszont nagyon. Az optimistábbak az Ajka ellen már látták a fényt az alagút végén, bevallom, hogy én nem, de bízom benne, hogy tévedek. A szurkoló mást egyébként sem nagyon tehet, reménykedik, hátha majd Pécsett megváltozik valami! Mi ott leszünk, mert az MTK mi vagyunk! Mindent bele! /szerző: Smulovics Zoltán/ * * * * * * * A közelmúltban a Szurkoló Hangja rovatban az MTK Baráti Kör örökös tiszteletbeli elnöke, Kósa György kérdéseket intézett Deutsch Tamás elnök úrhoz egy leendő MTK múzeum ügyében. Deutsch elnök úr jelezte, hogy az ügy kiemelt fontosságára való tekintettel nem ezen a fórumon szeretne írásban válaszolni, hanem személyesen szeretne a múzeumról szurkolóinkkal beszélgetni. A találkozó szervezése megkezdődött. * * * * * * * A Szurkoló hangja rovat a Tietek! Várjuk ide rövidebb-hosszabb az MTK-hoz kapcsolódó írásaitokat. E rovat cikkei értelemszerűen nem az MTK Baráti Kör vagy a szerkesztőség véleményét tükrözik, mivel természetesen a mienktől eltérő véleményeket is szívesen közlünk. Ugyancsak szívesen adunk helyt a cikkeinkkel kapcsolatos reflexióitoknak - akár a szurkolók hangja rovattal, akár más írásunkkal kapcsolatban - ezek közlésében elsőbbséget élveznek az esetlegesen érintettek reakciói. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A következő két hétben születésnapos tagtársaink: Barák Katalin Béres András Budai Róbert Csécs Lajos Deli Zsolt Fodor Sándorné Hakkel Viktória Hargittai István Horváth András Kósa György Kovács Krisztina Olteán Andrea Őcsák Veronika Sas János Sziklai József dr. Tari Péter József Vancsa Miklós Sok boldogságot kívánunk az ünnepelteknek! |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egykori élsportolóinkat, sportvezetőinket köszöntjük születésnapjukon! Május 8-án 50 éves lesz Almási István sakkozónk. Május 10-én 70 éves lesz Blazquez Denis sakkozónk. Május 11-én 70 éves lesz Kovács József veterán labdarúgónk. Május 8-án lesz 75 éves Marcali László vívónk. Május 9-én 80. születésnapját ünnepelheti Csetényi Csaba, egykori labdarúgónk aki visszavonulása után vezetőként segítette csapatunkat. Május 16-án 80. születésnapját fogja ünnepelni Eperjesi László dr. sakkozónk. (Ebben a rovatunkban az 50 év feletti kerek születésnapot ünneplőket köszöntjük.) |
Csetényi Csaba a kép forrása: Holló Iván gyűjteménye |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 éve, 2022. május 9-én elhunyt volt labdarúgónk, Fábián Zoltán. 3 éve, 2020. május 14-én vesztettük el egykori kosárlabdázónkat, Lehóczky Erikát. 3 éve, 2020. május 16-án fájdalmas veszteség ért bennünket. Elhunyt a Baráti Kör volt alelnöke Ujlaki Péter dr. Az a fajta szurkoló volt, akiről azt monták, hogy meccs előtt a bíró megkérdezte: Pukesz itt van? Akkor kezdhetünk. 5 éve, 2018. május 10-én elhunyt Csánó Zoltán egykori cselgáncs bajnokunk és edzőnk. 80 éve, 1943. május 14-én született Demján Sándor, labdarúgó szakosztályunk volt elnöke és ugyanezen a napon látta meg a napvilágot Faliszek Sándor labdarúgónk is. 95 éve, 1928. május 15-én születet Peller Béla labdarúgónk. 115 éve, 1908. május 8-án született Képessy József. Fiatalon rövid ideig az MTK atlétája volt, de az MTK aranykönyvébe edzőként és sportvezetőként írta be igazán nevét. A II. világháború után irányította atléta csapatunkat, amelyik számos kiemelkedő korszaka közül is talán ekkor volt a legerősebb. 115 éve, 1908. május 15-én született Marosán György, az MTK háború utáni díszelnöke. 120 éve, 1903. május 10-én született Balogh Lajos építész, az MTK-pálya háború utáni felújításának tervezője. 175 éve 1848. május 15-én született az MTK második elnöke barátosi Porzsolt Gyula. |
Képessy József |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rövidítések: A különböző sportágaknál zárójelben azoknak a nem MTK sportolóknak a neveit találjátok, akik a mieinkkel egy versenyegységben szerepeltek. A felnőtt versenyek esetében a korosztályt külön nem jelezzük. Korosztály jelzések: U: utánpótlás M: masters E: egyetemista J: junior I: ifi K: kadet S: serdülő T: tanuló D: diák Gy: gyermek Új: újonc Tp: törpici Az egyes kosrosztály jelzések után álló számok/betűk a korosztályon belüli korcsoportokat jelzik. PR: parasportoló Rövidítések az evezésnél: 1x, 2x, 4x, 8x : kormányos nélküli pár evezősök 2x+, 4x+, 8x+ : kormányos párevezősök 2-, 4-, 8- : kormányos nélküli váltott evezősök 2+, 4+, 8+ : kormányos váltott evezősök KS : könnyű súlyú Rövidítések a kajak-kenunál: K: kajak C: kenu S: SUP |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Impresszum: Az MTK Baráti Kör Egyesület adatai: Címe: Budapest, Brüll Alfréd u. 2. Web: www.mtkcsalad.hu, Facebook: www.facebook.com/mtk.baratikor E-mail: mtkcsalad@mtkcsalad.hu Bankszámla:OTP 11715007-21515664 MTK Baráti Kör Egyesület hírlevele. Megjelenik minden második csütörtökön. Felelős kiadó: Pandzarisz Sándor, az MTK Baráti Kör elnöke. Felelős szerkesztő: Bodrogi Tamás. A szerkesztőség tagjai: Sztojcsev Iván-olvasó szerkesztő, Hazai Tamás-bridzs, Holló Iván-A szurkoló szemével, Joó Alfréd-labdarúgás történet, Lantai Tibor: Kék kosár, Lukácsi Attila-Röptében, Pandzarisz Tamás-Ultrakék, Kalocsai László: labdarúgás, Polivka Dóra-evezés, Rózsa Mihály- küzdősportok, Rudas György-A szurkoló szemével, Sas János-Kéktúra. * * * * * * * Belépés az MTK Baráti Körbe: Kattints ide * * * * * * * Felíratkozás hírlevelünkre * * * * * * * Leiratkozás hírlevelünkről * * * * * * * |
MTK Baráti Kör
Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!
Kapcsolat
Tel: +36-70/310-3078
E-mail: mtk.csalad@gmail.com
Facebook: MTK Család
Bankszámlaszám: 11715007-21515664
Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.