MTK Brüll Alfréd Egyesület

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Fb: MTK Család

Google+: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 14220108-40385002

Számla vezető bank: Commerzbank Zrt.

 

Korcsolya

 

Kiemelkedő sportolóink:

Hunyady Emese

Pavuk Viktória

Gyorskorcsolya szakág

Gyorskorcsolya szakág
Edzõ: Blednik László

Sokan azt hiszik, az MTK csak az utóbbi esztendőkben jegyezte el magát a jég szerelmeseivel. Hiszen többnyire csak annyit ismernek a sportkedvelők, hogy amikor 1983-ban a Volán korcsolya helyett útilaput kötött a gyorskorcsolyázói talpára, az MTK-VM átvette a szakosztályt, s ezzel kihúzta a bajból az egész sportágat.
A múltról már sokkal kevesebbet tudnak. Nevezetesen arról, hogy a felszabadulást követő esztendőkben az MTK-nál és jogelődjeinél sokat tettek ezért a sportágért. A gyorskorcsolya sport mellett – ha rövid ideig is -, a műkorcsolyázók is otthonra leltek a klubnál. Olyannyira, hogy a női műkorcsolyázók honi legjobbja 1951-ben és 192-ben Ladányiné Saáry Éva volt, aki a Vörös Meteor színeiben versenyzett.
Az ötvenes évekre jut azonban még egy sikerszéria. Róka Ilonáé, aki 1954 és 1960 között megszakítás nélkül hét alkalommal bizonyult a leggyorsabbnak a honi “villámhölgyek” között. Róka 1956-ban a világbajnokságon is indult és – ismerve a gyorskorcsolya sport nemzetközi erőviszonyait – a jónak mondható huszadik helyezést vívta ki.
Őt egy új királynő váltotta föl a magyar gyorskorcsolyázás trónján, Ihász Sándorné Magyar Kornélia, aki még hosszabb ideig uralkodott. 1961 és 1972 között tizenegy alkalommal avatták bajnokká. Ezek közül a bajnoki aranyérmek közül hetet a klub színeiben szerzett. Külön érdekesség – és klubunknak dicsősége -, hogy 1965-ben is “meteoros” versenyzőnő, Tamási Piroska diadalmaskodott.
Ihásznénak az 1964-es innsbrucki téli olimpián sikerült a nagy betörés a világ legjobb húsz versenyzője közé. 3000 méteren 5.14,4 idővel tizennyolcadik lett.
Hazánkban a gyorskorcsolyázás nem tartozik a közönséget vonzó sportágak közé. Megszokott, hogy a versenyek szűk családi körben kerülnek lebonyolításra. Ám 1983-ban csoda történt! Azon a bizonyos napon ugyanis “gyanús” tömeg igyekezett a millenniumi földalattitól a műjégpálya bejárata felé. Odabent pedig – bár rendhagyó módon még belépődíjat is szedtek – alig lehetett helyet találni. Apró és nagyobb alkalmi kórusok alakultak; “Emese! Emesee! Emeseee!!!” Hunyady Emese aranyeséllyel vágott neki az 500 méternek és győzött is!
Hunyady Emese évekig az MTK-VM színeiben versenyzett. Ezalatt egy összetett és egy sprint bajnoki aranyérmet szerzett. Tizenkét esztendei szünet után pedig Hunyady révén ismét volt magyar versenyző az 1984-es téli olimpia résztvevői között. Fő számában, 500 méteren 19. lett.
Akinek a nevével ezt a kis ismertetést kezdeni illett volna, az Merényi József. Ő volt ugyanis a klub leghűségesebb gyorskorcsolyázója. 1955-ben és 1956-ban mint a Vörös Lobogó hosszú korcsolyázóját avatták országos bajnokká, később pedig mint szakedző tevékenykedett a klubnál. Tanítványa Bíró Ferdinánd, 1985-tól hosszú éveken keresztül nem talált legyőzőre a hazai összetett bajnokságon. 1987-ben – sorrendben harmadszor – a leggyorsabbnak bizonyult. E mellett 1985-ben és 1987-ben a sprint-bajnokságot is megnyerte.
Gyorskorcsolyázóink között kiemelkedő teljesítménnyel vált híressé az 1964 és 1974 között kilenc bajnoki címet szerző Martos György szerzett hírnevet kis hazánknak és az MTK büszke családjának.

Jégtánc szakág

AMIT A JÉGTÁNCRÓL TUDNI KELL…

A jégtánc egyedisége okán egy kicsit eltér a többi korcsolyázó szakágtól, mert a művészi hatásnak, az előadásnak és a koreográfiának itt a legnagyobb a szerepe.

A verseny három részből áll:

Kötelező tánc:
Minden páros ugyanazokat a lépéseket mutatja be a korábbiakban kisorsolt zenére (ezúttal Ausztria Keringő vagy Yankee Polka).
Ha az indulók száma meghaladja a huszonötöt, akkor a kötelező tánc egyben kvalifikációnak is minősül.

Egyénileg alkotott tánc:
Időtartama: 2 perc és 30 másodperc, +/-10 másodperc
Az egyénileg alkotott tánc a táncospár által kijelölt zenei ritmusokból összeállított tánc.
Az idei szezonban kijelölt zenei ritmus a “Swing Kombináció”. Kettőt vagy hármat kell a következő zenei ritmusokból választani: Swing, Jive, Boogie Woogie, Jitterbug, Rock’n Roll és Blues (Twist vagy Tangó nem lehet). Énekhangot tartalmazó zene megengedett.
Vannak előírt elemek: emelések, táncforgások, lépéssorozatok. Általánosan érvényes az a nagyon fontos szabály, miszerint nehéz lépések és mozdulatok segítségével kell a választott zenei ritmusok karakterést kifejezni.

Szabadon választott tánc:
Időtartam: 4 perc, -+ 10 másodperc.
Nincs előírt zenetípus, énekhangot tartalmazó zene megengedett.
Vannak előírt elemek: emelések, táncforgások, fordulatsorozatok, lépéssorozatok.
Mivel a szabadon választott tánc során a táncospárok a zene kiválasztásában és a koreográfia elkészítésében elég nagy szabadsággal rendelkeznek, ezért a programok stílusa gyakran nagyon szerteágazó.

Múltidéző:

Nagyobb egyéniségek June Markham- Courtney Jones (öt arany), Diane Towler- Bernard ford (4 arany). A hetvenes évekre érik be a szovjet iskola: Ljudmilla Pahomova és Alexanr Gorskov 6 alkalommal nyerik meg a bajnokságot.
Azóta is többnyire szovjet, majd orosz jégtánc kettősök szerezték meg a bajnoki címet.
Időközben feltűnt egy újabb brit duó Jayne Torvill- Christopher Dean személyében (4 arany), akik hatalmas csatákat vívtak a szovjet Natalia Bestemianova, Andrei Bukin duóval(5 arany).
Az EB-k története során több magyar kettős is a dobogó közelébe fejezte be a versenyeket, de arra felállni csak Regőczy Krisztina, Sallay András tudott a mai napig. A kitűnő magyar jégtánckettős két ezüst-(1977,1982) és két bronzérmet(1978, 1979) szerzett.

Műkorcsolya szakág

Dr. Kresz Gézának, a Budapesti Önkéntes Mentőszolgálat alapítójának kezdeményezésére 1869. December 2-án a Duna-parti Steingassner kávéház különtermében megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, amely 1873-ban a Pest és Buda egyesítése után a Budapesti KE nevet vette fel. A városligeti jégpályát csak a fagy beállta után, 1870. január 29-én nyitották meg. Addigra felépítették azt a fabódét, amelyről a Sportvilág 1895-ben megjelent száma így írt: ” A berendezés nagyon egyszerű volt, egy rozoga asztal s néhány szék. Szalmazsupokból rögtönzött pamlagon kötötte fel a szépnem a korcsolyát. Melegedőszoba nem lévén, a mamák és a garde des dames-ok jól bebugyolálva faszánokon ültek, s a korcsolyakötők gondoskodtak arról, hogy meg ne fázzanak, oly módon, hogy faszénparázzsal megrakott agyagedényeket helyeztek el a talpas szánokon. A zenét kintorna szolgáltatta. Hogy embert tartson hozzá, ehhez az egyletnek nem volt pénze, a választmányi tagok, no meg a fiatalok hajtották felváltva..”
Nagy lökést adott a magyar korcsolyázás fejlődésének egy amerikai balettáncos, Jackson Haines 1871. Január 6-i városligeti bemutatója, amely négy részből állt: induló, keringő, mazurka és francia négyes. Előadásából nem hiányozhatott a nevéhez fűződő ülőforgás, valamint a számos villámgyors piruett és ugrás sem. Ettől kezdve minden fiatal őt akarta utánozni. A legeredményesebb követője”egy középtermetű, ruganyos izmokkal és végtelen ügyességgel megáldott fiatalember”, Földváry Tibor volt.
Amikor 1893-ban átadták a Lechner Ödön álltal tervezett és a mai napig álló (időközben több ízben, az eredeti stílusban bővitett) csarnokot a városligeti jégpályán, Földváry és egyesülete, a BKE is túl volt az első nyilvános szereplésen. Egy évvel korábban a Bécsben rendezett 2. Európa-bajnokságon második lett.

A budapesti Korcsolyázó Egylet megalakulásának 25. Évfordulója alkalmából nagyszabású jubileumi ünnepségek keretében 1895. Január 27-én a városligetben megrendezte a “Műversenyt Európa bajnokságért”. Az immár 32 éves Földváry Tibort déletõtt az iskolagyakorlatok során, amelyeket, “mindkét lábbal egyenlő könnyedséggel végezte”, valamennyi bíró az első helyre tette. Délután az “5 percig tartó, szabad választás szerinti korcsolyázásra” került sor.
A siketnéma magyar korcsolyázó, akinek barátai a pálya szélén jelezték, tapsolták az ütemet, “szebbnél-szebb gyakorlatokat mutatott be. Kifogástalan testtartással mozgott, minden lépése, ugrása, forgása elegáns és biztos volt”. Kétség sem férhett hozzá: kontinensünk 1895. Évi bajnoka Földváry Tibor lett, s ezzel megszerezte a magyar sport elsõ Európabajnoki címét.

Hajós Alfréd, az elsõ magyar olimpiaibajnok visszaemlékezésében így ír errõl a napról:
“Csikorgó hideg volt, de anyám tilalma ellenére elszöktem otthonról, jóval a verseny kezdete elõtt az épülõ híd pillérein a legjobb helyt biztosítottam magamnak. Dideregve vártam a versenyt, de aztán földöntúli boldogságot éreztem akkor, amikor Földváry diadalmaskodott. S amikor gyõzelme tiszteletére felcsendült a Himnusz, szemeim könnyeztek, s szívemben egyellenállhatatlan vágy vert gyökeret: elérni a csúcsot, amelyre Földváry feljutott. Ideálom lett õ! Késöbbi sportkarrieremre ez a nagy siker döntõ hatással volt…”

Visszavonulása után Földáry Tibor állította össze a mûkorcsolyázás elsõ nemzetközi versenyszabályzatát. A bíráskodásból is kivette részét. Szaktudása, tevékenysége általános megbecsülést szerzett számára kontinensünk életében.

Budapesti Európa-bajnokságok

Az 1955. esztendõ nevezetes a magyar mûkorcsolyázás történetében. Negyvenhat év után ismét Budapest lehetett az Európa-bajnokság házigazdája. A színhely ezúttal is a Városliget volt, most azonban már mûjégen tartották a viadalt. Ilyen szép környezetben. Iklyen jól rendezett EB még nem volt, mondták a vendégek.

Az 1963. Évi Budapesti Európa-bajnokság

1963-ban ismét Budapest fogadhatta kontinensünk legjobb mûkorcsolyázóit. A helyszín ezúttal új büszkeségünk, a több tízezer nézõ befogadására alkalmas, de máig fedetlen Kisstadion. Akkoriban még nem élt a szabály, hogy csak fedett pályán lehet világversenyt rendezni. Elõírás tehát nem volt, hó viszont annál több. Ennek hatására aztán megszületett egy szabály is.
Így mi “büszkélkedhetünk” azzal, hogy nálunk rendezték az utolsó szabadtéri Európa-bajnokságot.
Nekünk magyaroknak a legelõkelõbb helyezés ebben a versenyszámban jutott. A Korda- Vásárhelyi kettõs kitünõ futással negyedik lett.
1984: a Budapest Sportcsarnokban

Éppen húsz esztendeje annak, hogy a Budapest Sportcsarnok elkészültével ismét, immár ötödször rendzték meg a fõvárosunkban a mûkorcsolyázó és jégtánc- Európa-bajnokságot. A televízión keresztül – néhány kivételtõl eltekintve – közben is láthattuk valamennyi világverseny összefoglalóját.
A képernyõrõl ismertük az akkori idõk legnagyobb sztárjait, s kiváncsian vártuk budapesti bemutatkozásukat.

Nõi mûkorcsolyázás

A verseny két részbõl áll:

Rövidprogram:
Idõtartama: 2 perc és 40 másodperc. De lehet kevesebb.
A korcsolyázóknak bizonyos elõírt elemeket kell programjukban bemutatni: ugrások, ugráskombináció, forgás, forgáskombináció, lépéssorozatok.

Szabadkorcsolyázás ( Kûr):
Idõtartama: 4 perc, +/-10 másodperc.
A jól kiegyensúlyozott szabadkorcsolyázás ugrásokat, ugráskombinációkat, ugrássorozatot, forgásokat, forgáskombinációt, lépéssorozatokat és összekötõ mozgásokat tartalmaz. Különleges figyelmet kell fordítani a koreográfiára, az elõadásra, a zene jellegének kifejezésére és a lépések nehézségére.
Mindkét program zenéjét a korcsolyázó választja, mely nem tartalmazhat énekhangot.

Ha az indulók szám meghaladja a harmincegyet, akkor verseny elsõ része egy kvalifikációs szabadkorcsolyázás.(kûr).
Pavuk Viktória

A 2004-es Európa-bajnoki csapatba kerülésért minden korábbinál nagyobb volt a harc azzal, hogy a még junior korú Pavuk viktória is a fejébe vette az indulás a felnõttek között is. A december 30-án 18. életévét betöltött ifjú hölgyre senki ne nézhetne szúrós szemmel ha csak a saját korosztályában villogna, de õ érzi úgy érzi, számára már most eljött az idõ, hogy a hazai EB-n megmutassa magát országnak-világnak. Megjelenése csak segítheti a legjobbakat is, hisz senki sem kényelmesedhet el újabb aspiráns láttán.
Bármennyire is fiatal az MTK versenyzõje, nem ma kezdte a korcsolyázást. 3 éves korában vitték õt le elõször a jégre egy városligeti családi program keretében. Hamar a Budapest Sportcsarnok jegén találta magát, és 7 évesen már elsõ versenyén szólitották. Egyszer kellett csak kihagynia egy hónapot. Még 11 éves korában történt, hogy jazzbalettpróbán megcsúszott a színpadon, és ennek a szerencsétlenségnek ínszalagszakadás lett vége négyhetes edzéskihagyással kombinálva.
Mindvégig Simon István volt az edzõje, magnem 15 év után került sor a váltásra ezen a poszton. 2003 nyarától Vidrai Szabolccsal dolgozik együtt a kétszeresifi és kétszeres junior magyar bajnok. Az idei szezonban remekül szerepelt a junior Grand Prix sorozaton is, melynek egyik versenyét meg is nyerve jutott a december közepi svédországi döntõbe. A közeljövõben szeretne a junior VB-n az elsõ ötben végezni, hogy majd ezzel is közelebb kerüljön nagy álmához, az olimpiai szerepléshez.

Viki azért szereti nagyon a sportágat, mert egész évben kitökti az életét, minden évszek hoz valami újat.
A tavasz a zeneválasztás jegyében teklik, a nyár az új program megtanulásának ideje, õsszel már lehet gyönyörködni az új ruhában, télen meg megint jön a versenyszezon.
Apropó, ruha: eddig mindig az anyukája tervezte és készítette a ruháit, és eddig mindig eltalálta Viki ízlését. Az idei szezon a kevenc színeire épül: a rövidprogramhoz rövid ujjú sötétkék, a kûrhöz piros ujjatlan ruha készült. A kislány a jó versenyzõk közé tartozik, aki, amit edzésen tud, azt versenyen is hozza. Épp ezért, ha a Budapest Sportaréna közönsége elõtt is alkalma nyílik megmutatni magát, az csak feldobja. A Csík Ferenc Gimnázium érettségi elõtt álló diákja napi kétszer két óra edzéssel készül. A családján és osztálytársain kívûl Elemér szurkol nagyon Vikiért, aki kabalaként mindig magával hord már kiskora óta, amikor édesanyja a kis szormók egérkével lepte meg lányát. Minden mást alárendel a korcsolyázásnak, persze a tanulás kivételével.
Még nem döntötte el, hogy a Testnevelési egyetemen vagy a Táncmuvészeti Fõiskolán próbálkozik e a felvételivel az érettségi után. Táncolni nagyon szeret. Ezenkivül a szokásnak mondhatómozizás, zenehallgatás, keresztrejtvény mellett a bowling sem idegen tõle. Kislánykorában még szívesen gyüjtött szalvétát és matricát, de már nincs ideje ezzel foglalkozni. Szívesebben játszik inkább a macskáival, akik közül Vandál áll közelebb a szívéhez. Viki a cicák hajkurászása mellett szeret még rajzolni is.
Fejlõdésében nagy szerepet játszott, hogy a nyáron két hetet együtt dolgozott Kanadában a koreográfussal, Igor Csinyajevvel. Ezenkivül Füssenben és Bécsben is eltöltött hosszabb-rövidebb idõt edzései során. Kedvenc ugrása a tripla Lutz, ami érzése szerint nagyon stabil és a “helyén van”. Emellett nagyon szereti a Biellmann-t és a kézletevõs fecskét is.

Példaképe az 1999-ben VB-t nyert Butyirszkaja, akiben egyszerre csodálja ugrásait és a korcsolyázótudást. Ebben egyetértve testvérével, Patriciával, aki szintén mûkorcsolyázó, de a versenyzést már abba hagyta, jelenleg egy revü tagja.

/Forrás: MTK SC honlapja./