MTK Baráti Kör

Boldog szülinapot, MTK!

Tartalom:

Belépés az MTK Baráti Körbe

Az alapítók nevében: Sue Klauber ünnepi üzenete

135 év arcai

MTK Baráti Kör Program-Közgyűlés

Kék túra

Születésnapok

Születésnap 2.

Évfordulók

Visszanéző

Cselgáncsozónk Eb-ezüstérmet nyert. A kézilabdázó lányok közel egy éves sérülés után győztes meccsen tértek vissza csapatunkba.

Mindhárom kép forrása: mtk.hu

1888

Szekrényessy Kálmán

Az MTK alapító tagja. 1888. november 16-án az ő Teréz körúti lakásán alakult meg az MTK.

A kép forrása: mtk.hu

1889

Donáth Sándor

Az MTK alapító tagja és első vezetője. 1888-tól 1890-ig titkárként volt az MTK legmagasabb rangú tisztviselője, később a klub alelnöke lett.

A kép forrása: Fodor Henrik: Huszonöt év

1890

kükemezői Kükemezey Árpád

Az MTK alapító tagja és később 1892-ig alelnöke.

A kép forrása: Siklóssy László A magyar sport ezer éve.

1891

Horner Móric Ármin

Az MTK alapító tagja. Mindössze 1891-ig vannak adataink arról, hogy egyesületünkben tevékenykedett. Addig viszont nagyon aktívan. Atlétizált és edzőként is segítette atlétáinkat, tagja volt az MTK választmányának és volt a klub ellenőre is.

A kép forrása: Fodor Henrik: Huszonöt év

1892

Malcsiner Gyula

1892-től volt az MTK középtávfutója. Az első világklasszis sportolónk! 1893-ban futotta az első magyar rekordját 1000 méteres távon. (2' 55") Ezt az eredményt 1894-ben 2'41"-re javította, amit utólag 1905-ben hivatalosan is alap magyar csúcsnak ismertek el. Még számos nem hitelesített csúcsot futott, melyek közül a 2 mérföldön elért 10'50,4"-et utólag szintén alap magyar csúcsnak ismertek el. Akkoriban még nem hitelesítették a világcsúcsokat sem. Így később még szintén 1894-ben 1000 méteren hiába javította tovább az idejét 2' 34"-re, amit a korabeli magyar sajtó világcsúcsként könyvelt el, azt soha nem hitelesítette a nemzetközi szövetség. A XIX. század végéig tartó pályafutása számos bajnoki arany- és ezüstérmet szerzett az MTK-nak. Sportvezetőként 1904-ig töltött be különböző pozíciókat az MTK-ban.

A kép forrása: gyüjtemény.sportmuzeum.hu

1893

Vida (Wachsmann) Henrik

1893-ban, 18 évesen lett az MTK tagja. Fölsorolni is nehéz, mi mindent csinált az MTK-ban. Volt atléta, tornász, úszó, műugró, labdarúgó is, de sporteredményei miatt nem biztos, hogy emlékeznénk rá több mint egy évszázad távolából. Sportvezetőként szinte minden funkciót betöltött, amit csak lehet egy egyesületben, egészen az alelnöki tisztségig jutott. Ha "csak" ennyit tett volna klubunkért, akkor is méltán kerülhetett volna be ünnepi arcképcsarnokunkba. De ő tett valamit, aminek köszönhető, hogy az MTK-ból az lett, ami: A világ egyik legjelentősebb sportegyesülete. Meggyőzte barátját, Brüll Alfrédet, hogy támogassa az MTK-t. A történet további részét már ismerjük.

A kép forrása: Érdekes Újság 1914. 03. 15.; fotó: Kertész Gyula

1894

Rottenbiller János

Gigi - ahogy mindenki becézte - az 1890-es évek egyik legismertebb, legnépszerűbb sportolója volt. 1894-ben 1 mérföldes és 10 000 méteres távon is megnyerte a magyar kerékpáros bajnokságot. Vitatott, hogy ez hivatalos magyar bajnokság volt-e. Ha igen, akkor ő volt az MTK első magyar bajnok sportolója. Az első világháborúban katonaként szolgált. A harctéren szerzett sebesülésébe már a háború vége után, 1918. december 6-án halt bele. Már békeidőben lett hősi halott.

A kép forrása: Killyéni András: Vasparipák Kolozsvárott

1895

Deutsch (Dezsény) Gyula

Fiatalkori betegsége miatt csak nagyon rövid sportpályafutás adatott meg neki. 16 évesen, 1894-ben nyerte első, még nem hivatalos magyar bajnoki címét, 1895-ben viszont már két vitathatatlanul hivatalos magyar bajnoki címet is begyűjtött. Az egyiket negyed mérföldes úszásban, a másikat 2000 méteres Duna úszásban. Így ő az első bizonyítottan hivatalos magyar bajnok sportolónk. Még ugyanebben az évben egy mérföldes távon osztrák bajnoki címet is szerzett. Az első, 1896-os olimpiára nevezve volt, de betegsége miatt már nem tudott indulni. 18 éves korában véget ért versenyzői pályafutása. De nem szakadt el az MTK-tól, még hosszú ideig volt úszó szakosztályunk vezetője.

A kép forrása: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve

1896

Kakas Gyula

Ő volt az MTK első olimpikonja. Athénban a tornaversenyeken indult. Mind a négy számban helyezetlenül végzett.

A kép forrása: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve

1897

Papp Ferenc és családja

Papp Ferenc a kerékpározás minden ágában kimagasló eredményeket ért el. Bajnokságokat nyert, csúcsokat javított pályán, országúton és hegyiversenyeken is. A Papp család volt az első MTK-s család. Korábban is voltak az MTK-ban sportoló testvérpárok, Papp Ferencnek azonban nem csak a testvére, Gyula, de felesége is az MTK kerékpárversenyzője volt.

A kép forrása: Sport Világ 1898. 09. 25.

1898

Bäumler Ede

A XX. század elejének kiemelkedő képességű kerékpárosa volt. 10 magyar bajnoki címe közül az elsőt az MTK színeiben szerezte 1898-ban. Ma is csodájára járunk, ha valaki 40 éves kora felett még jelen van az élsportban. Száz éve ez egészen rendkívülinek számított. Bäumler Ede a Kispest színeiben 43 éves koráig versenyzett. Emellett volt szövetségi kapitány és a Magyar Kerékpáros Szövetség alelnöke is.

A kép forrása: Killyéni András: Vasparipák Kolozsvárott

1899

Kertész Sándor

"A" futballszervező. Tagja volt az első MTK-labdarúgócsapatnak 1899-ben. (Nem tévedés az évszám, ekkor kezdtek focizni az MTK-ban, de az MTK akkori vezetői ezt nem nézték jó szemmel. Így a szakosztály csak később alakulhatott meg. Hogy egyáltalán megalakulhatott, az elsődlegesen Kertész Sándor (Sala) lelkesedésének és kitartásának volt köszönhető. De nem csak létrehozta az MTK labdarúgócsapatát, hanem vezette is. Eleinte szakosztályvezető és edző is volt, még az első bajnokcsapatunknak is ő volt a trénere.

A kép forrása: Fodor Henrik: Huszonöt év

1900

Faubel Gusztáv

Az 1890-es években volt az MTK kerékpárosa. De igazán nevezetessé nem bringásként vált. Egy 1899. szilveszter este kezdődött, de már 1900. január elsején befejeződött labdarúgó mérkőzésen a hálóba talált - illetve nem, mert akkor még nem volt háló a kapun - ezzel ő lett az 1900-as évek első magyar gólszerzője.

A kép forrása: Érdekes Újság 1914. 12. 27.

1901

Károly Jenő

Az első világklasszis labdarúgónk. 15 év alatt 25 alkalommal szerepelt a válogatottban, ami figyelembe véve, hogy akkoriban még sokkal kevesebb nemzetközi mérkőzést játszottak, hatalmas szám. Az MTK színeiben kétszer ünnepelhetett bajnoki címet. Játékospályafutása befejezése után Olaszországban edzősködött. Előbb a Savonna 1907 együttesénél működött, majd 1923-tól a Juventus edzője lett. A zebrák az ő irányításával nyerték meg első komolyan vehető bajnokságukat. (A hivatalos statisztika szerint ez az 1926-os siker már a második volt, de az első, 1905-ös bajnokságban mindössze 3 csapat szerepelt.) Károly Jenő sajnos már nem ünnepelhette csapatával a bajnoki címet. A három mérkőzésből álló bajnoki döntő utolsó mérkőzése közben kapott végzetes szívrohamot. Mindössze 40 éves volt ekkor.

A kép forrása: hu.wikipedia.org

1902

Pozsonyi Imre

Az MTK első válogatott labdarúgója lett 1902-ben. 1904-ben első bajnokcsapatunkban szerepelt. Visszavonulását követően edzőként dolgozott. Lengyelországban a Cracovia csapatával bajnokságot nyert, majd ő volt a lengyel válogatott csapat első szövetségi kapitánya is. Ezt követően a Barca edzője lett, velük megnyerte a spanyol kupát és a katalán bajnokságot. (Ekkor még nem volt spanyol bajnokság.) Spanyolországból Jugoszláviába költözött, itt a Gradanski Zagreb csapatával két bajnoki címet nyert. Zágrábból haza vezetett az útja, itthon az Újpest csapatával bajnoki ezüst- és bronzérmet szerzett. Utolsó állomáshelyén, Mexikóban is bajnokságot nyert, ott az RC Espana csapatával.

A kép forrása: Dénes Tamás, Sándor Mihály, B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története

1903

Brüll Alfréd

E hírlevél olvasói közül aligha kell bárkinek is bemutatnunk őt. Brüll Alfréd 1903-ban lett az MTK alelnöke, majd 1905-től meggyilkolásáig elnökként vezette szeretett egyesületét. Az MTK már Brüll Alfréd érkezésekor is sikeres sportegyesület volt. De nem több. Egyike a magyar sportéletet meghatározó szűk tucatnyi klubnak. Brüll érkezését követően emelkedett ki az MTK a hazai sportélet legjobbjává. Sőt, neki köszönhető, hogy az MTK bizonyos szempontból a világ legeredményesebb sportklubja lett. Az egyetlen, amelyik minden nyári olimpiára versenyzőt tudott delegálni 1896-tól napjainkig. (Kivéve azt a két olimpiát, az 1920-ast és az 1984-est, melyeken Magyarország nem vehetett részt. De még ezeken is volt a sportvezetők között hivatalos MTK-küldött.) Sokan úgy hiszik, hogy Brüll kizárólag az MTK-ba invesztált temérdek pénzzel juttatta a csúcsra egyesületünket. De ez nem így van. Persze rengeteget áldozott az MTK-ra, de az anyagiak mellett legalább ugyanolyan fontos volt fantasztikus szervezőkészsége, hihetetlen munkabírása is. Azt se felejtsük el, hogy az MTK bár Brüll előtt is minden újra fogékony, toleráns egyesület volt, de azt az arculatát, ami máig is kihat, Brüll Alfréd alakítótta ki.

Brüll Alfréd idején lett az MTK a zsidósághoz ezer szállal kötődő, de nem zsidó egyesület. Brüll Alfréd idején lett az MTK polgári szellemiségű, de minden réteget magába integráló klub. Polgári egyesület, ahol munkások és arisztokraták is sportoltak. Brüll Alfréd = MTK, Brüll Alfréd = tolerancia, Brüll Alfréd = kultúra.

Talán megbocsátható nekem, de én ma is úgy nézek minden történést az MTK-ban, hogy átgondolom, mit szólna ehhez Brüll Alfréd. Tényleg, mit szólna? Nagyon büszke lenne sikereinkre. A küzdősportok szerelmeseként valószínűleg rajongana Tóth Krisztiánért, aki éppen a napokban lett ismét Eb-bronzérmes. Csodálná vívóinkat, hiszen amatőr szinten ő is vívott valamikor. Imádná ritmikus gimnasztikázóinkat, evezőseinket, kajak-kenusainkat és minden más sportolónkat is. Örülne, de egyúttal természetesnek is tartaná, hogy az MTK a legjobbak között van a szellemi spotokban, sakkban, bridzsben. Csak a foci... Azt nem értené. Nem értené, mert az ő idejében bajnokságokat nyertünk, és amikor nem, akkor is dobogón végeztünk. Brüll 37 éve alatt összesen két negyedik hely csúszott be. Nem értené, mi történt, és nem értené, miért nem tesz többet a sikerért, akinek kéne.

A kép forrása: Új Idők 1904. 01. 04.

1904

Halmay Zoltán

A sportban elérhető legnagyobb siker alighanem az olimpia megnyerése. Az MTK képzeletbeli múzeumának vitrinjeiben még a jogelődök eredményei nélkül is, de a sakkolimpiákat ideszámítva 34 olimpiai aranyéremnek van helye. Ezt egészíti ki a jogelődök (MTE, Vörös Meteor, VM Egyetértés) 9 sikere. Az első ebben a dicső sorban Halmay Zoltán. 1904-ben 100 yardos gyorsúszásban nyerte meg a saját és az MTK első olimpiai aranyérmét. De még ugyanezen az olimpián összejött neki a duplázás is, 50 yardon is győzött.

A kép forrása: Tolnay Világlapja 1909. 08. 02.

1905

Radóczy Károly

1905-ben került az MTK-ba a sprinter Radóczy Károly. Érdekesség, hogy a magyar bajnokságokon soha nem sikerült egyéni győzelmet szereznie, csak bronzéremig jutott. (Már az MTK utáni korszakában a MAC színeiben a mezeifutó csapat tagjaként szerezte egyetlen bajnoki aranyérmét.) Viszont az 1908-as olimpián 200 méteres síkfutásban az elődöntőbe jutott és összesítésben a 7. helyen végzett.

A kép forrása: MTK Baráti Kör gyűjtemény, adományozó Blaha Judit

1906

Kiss (Klein) Géza

Nyert olimpiát, mégsem lett olimpiai bajnok. Hogy lehetséges ez? Az első olimpia 10. évfordulójára Görögország megrendezte, az általuk negyediknek szánt olimpiai játékokat 1906-ban. Ezen az addigi legerősebb mezőny gyűlt össze, de a NOB nem ismerte el a versenyt olimpiának. Így a sporttörténelembe pánhellén olimpia néven bevonult eseményen hiába volta a győztes magyar 4 X 250 méteres váltó tagja Kiss Géza, mégsem lett olimpiai bajnok. Eredményeit tekintve panaszra azért nem volt oka. Így is olimpiai ezüstérmes volt 1904-ből, amikor az egy mérföldes táv második helyét szerezte meg, ugyanezen az olimpián a fél mérföld bronzérmét is megszerezte. Emellett 5 magyar bajnoki címet is begyűjtött 100 yardtól 1 mérföldig különböző távokon. Olimpiai sikereit kivétel nélkül az MTK versenyzőjeként érte el, magyar bajnoki címei közül is csak egy volt, amit még az MTK-ba igazolása előtt szerzett. Visszavonulása után az egyik legkiválóbb magyar sportújságíró lett belőle.

A kép forrása: mtk.hu

1907

Fodor Henrik

Furcsa dolog az emlékezet. Fodor Henrik 1907-ben lépett be az MTK-ba és ettől kezdve az 1949-ben bekövetkezett haláláig viselt különböző vezető tisztségeket klubunkban. Többek között jelentős szerepet játszott az MTK 1945-ös újraalapításában is, mely után a klub ügyvezető elnöke lett. Tisztségei között emeljük ki, hogy 1919-1924-ig volt az MTK futball igazgatója, ebben az időszakban az összes magyar bajnoki címet elhódította csapatunk. 1913 és 1921 között az MTK főtitkára volt. Ezt sem sokan tudják róla, pedig főtitkársága már közvetlen összefüggésben van hírnevével. Az MTK 1913-ban lett 25 éves. Az ebből az alkalomból kiadott könyvnek az MTK főtitkáraként Fodor Henrik volt a szerzője. Aki olvasta a Huszönöt év című könyvet, az tudja, irodalmi szempontból is remek alkotás, de ami fontosabb, szinte minden és mindenki szerepel benne, aki valamit is számított az MTK első 25 évében. Amit az MTK őskoráról tudunk, azt szinte teljes egészéban tőle, ebből a könyvből tudjuk. Ezért is maradhatott meg a köztudatban, az MTK-s köztudatban Fodor Henrik "csak" mint az MTK krónikása.

A kép forrása: Képes Figyelő 1945. 11. 03.

1908

Weisz Richárd

Ha 135 éves arcképcsarnokunkban csak egy szereplő lehetne, mint az MTK arca, mint az MTK történetének legfontosabb személyisége, az Brüll Alfréd lenne. Azt hiszem, ebben közmegegyezés van. A második legfontosabb MTK-s személyiség posztjára sokan pályázhatnának joggal. Így nem is merném kijelenteni, hogy egyértelműen Weisz Richárdé ez a pozíció. Talán csak annyit, hogy az én szubjektív megítélésem szerint ő következik a sorban. 1897-től volt az MTK versenyzője.
1908-ban ő lett a magyar birkózó sport első olimpiai bajnoka. Itthon 11 bajnoki címet szerzett. Hetet birkózásban és négyet súlyemelésben. Csak... Szerezhetett volna sokkal többet is, de 1909-ben megmérkőzött az akkori profi világbajnok Rosoff-fal. Győzött ellene. A mérkőzés ugyan nem volt pénzdíjas, mégis - az akkori szabályoknak megfelelően - megvonták Weisz Richárd amatőr státuszát, amit csak 1912-ben kapott vissza, amikor a magyar szövetség az olimpiára akarta nevezni. 33 évesen azonban már nem vállalta a megmérettetést.

Birkózásban nem lehet rekordokat felállítani, így csúcsokat csak súlyemelésben ért el. Számos magyar rekordja mellett a nevéhez egy világcsúcs is fűződik, melyet 1907-ben fekvenyomásban állított fel 110 kg-os eredménnyel.

Visszavonulása után sem szakadt el az MTK-tól, folyamatosan segítette barátja, Brüll Alfréd munkáját. 1945-ben még zajlottak Budán a harcok, amikor a pesti oldalon összegyűjtötte az elérhető, túlélő MTK-sokat a sajátlakásában, ahol újjáalakították az MTK-t. Sajnos nem sokáig élvezhette a felszabadulást, az ismét működő MTK sikereit, 1945 végén elhunyt. Tulajdonképpen ő volt az MTK utolsó holokausztáldozata, a bujkálás, az éhezés során legyengült szervezete nem tudott egy epegyulladással megbirkózni.

A kép forrása: Tolnai Világlapja 1908. 08. 02.

1909

Dr. Előd József

Az MTK-val közel egyidős sportoló 1907-ben került Kecskemétről csapatunkhoz és már ebben az évben bronzérmet szerzett középsúlyú birkózásban. 1908-ban már az első hely volt az övé. 1909-től 1911-ig tartott a legjobb korszaka ebben az időben Magyarországon szinte minden versenyt megnyert, amin elindult. Hogy ennek ellenére három bajnokságot nyert csak zsinórban, annak oka, hogy nem indult az 1911-es megméretésen. Később még két arany és két ezüstérem jutott neki a birkózók magyar bajnokságán. Minden érmét egyesületünk versenyzőjeként szerezte. 1911-től nehézsúlyban.

Nemzetközi szinten is eredményes volt. A magyaron kívül érmeket szerzett a bosnyák, a cseh és az osztrák birkózó bajnokságokban is. 1911-ben Eb-4. és vb-7. lett.

Visszavonulását követően 1925-ben megalapította a BVSC birkózószakosztályát. Orvosi hivatása később Hatvanba szólította, ahol a helyi Hatvani AC elnöke lett. 1936-ban visszatért Budapestre és a BVSC-be. A birkózó szakosztály elnöke lett. Ezt a pozíciót 1947-ig töltötte be némi megszakítással, amikor zsidó származása miatt maradhatott sportvezető. Ezt követően a Magyar Birkózók Országos Szövetségének alelnök, majd ügyvezető elnöke később ismét alelnöke lett, miközben a BVSC-ben továbbra is működött edzőkén és sportvezetőként is. Nyugdíjazását követően is még sokáig szerepet vállalt a BVSC-ben és a szövetségben is. 1986-ban, közel száz évesen hunyt el.

A kép forrása: Képes Sportlap 1947.11. 25.

1910

Dr. Fuchs Jenő

Négyszeres olimpiai bajnok vívó. Talán MTK-s olimpiai bajnok, de valószínűbb, hogy nem. Nem ismert ugyanis, hogy pontosan mikor lépett be az MTK-ba. Az biztos, hogy az 1908-as olimpiát megelőző magyar bajnokságon - ahol 8. helyen végzett és ezzel bekerült az olimpiai csapatba - még egyleten kívüliként indult és az is tudható, hogy kevéssel az olimpia után már az MTK vívó szakosztályát vezette. Ahogy azt mondani szokták, nem volt könnyű ember, sehol nem tudott hosszabb ideig megmaradni. Így 1911-ben tőlünk is távozott. Addig viszont remek eredményeket ért el. Nem a páston, mert a két megnyert olimpiája között egyetlen versenyen sem indult, hanem a szakosztály szervezésében. Az MTK addig alig-alig működő, inkább csak hobbiként vagy kiegészítő sportágként vívó versenyzőkből álló gárdájának életét felpezsdítette és lerakta - edzőként és vezetőként is - egy sikeres szakosztály alapjait.

A kép forrása: magyarszablyszolnok.hu

1911

Fischer Tibor

Az MTK addig is nagyszerű birkózó hagyományainak méltó folytatója. Az MTK-ban kezdte sportpályafutását és itt is fejezte be. Magyar bajnokságokon nehézsúlyban szerzett arany- és ezüstérmeket. 1911-ben világbajnoki, 1912-ben Európa bajnoki győzelmet aratott. Így Weisz Richárd után 3 évvel ismét egy MTK-birkózó lett a világ legjobbja. Később sportvezetőként is az MTK-t erősítette birkózó kapitányként.

Ezek a sikerek nyilván elegendő okot adnak rá, hogy egy ország ismerje meg az izomkolosszus Fischer Tibor alakját. Meg is ismerte egy ország. De nem (csak) az eredményei okán. 1911-ben Bíró Mihály grafikus művész róla mintázta a kalapácsos embert. Azt a kalapácsos embert, amelyik több mint 100 évig - megszűnéséig - volt a szociáldemokrata párt szimbóluma, amelyik így a párt lapjának, a Népszavának is emblémája lett. Milliók láthatták naponta Fischer Tibort, mint a vörös kalapácsos embert.

A kép forrása: Nemzeti Sport 1909. 02. 27.

1912

Gellért (Grünfeld) Imre

Akkor született, amikor az MTK, 1888-ban. Testvére, Gellért Lajos 1904-től volt az MTK tornásza. Ő egy évvel később követte a tesó példáját és csatlakozott az MTK tornász csapatához. Három alkalommal szerzett magyar bajnoki aranyérmet. Már 1908-ban kijutott az olimpiára, de akkor az egyéni összetettben csak a 39. helyen végzett. Négy évvel később, 1912-ben viszont már a csapatversenyben a magyar válogatott tagjaként ezüstérmet ünnepelhetett.

Ő és testvére sem csak a sportban volt tehetséges. Mindketten jelentős művészek voltak. Lajos színész, rendező, író lett. Imre az Egyesült Államokban lett híres festőművész, grafikus.

A kép forrása: Tolnai Világlapja 1910. 04. 17.

1913

Müller Dávid

Az MTK alapító tagjai közül ő futotta be a legjelentősebb karriert. Sportban és a magánéletben is. Elnyerte a "Magyarország örökös viadora" címet. Ezt az kaphatta meg, aki a palicsi olimpiának is nevezett tornaversenyen, a korszak legjelentősebb magyar sporteseményén három egymást követő évben is diadalmaskodni tudott. 1896-ig versenyzett zömmel sikeresen tornászként, atlétaként és kerékpárosként. De szórványosan ezt követően is megmérette képességeit. 1913-ban még sportolóként vett részt 46 évesen, az jubileumi dísztornáján. Mindkét fia - Jenő és Pál - az MTK tornaversenyzője lett.

Manapság is évente százezrek csodálhatják meg izmos alakját. Ugyanis Strobl Alajos a Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János szobor mellékalakját, Toldi Miklóst róla mintázta meg.

Civilben eleinte kerékpár-kereskedéssel foglalkozott, de rövidesen pályát módosított és könyvkereskedő, majd kiadó lett. 1901-ben testvérével, Müller Mórral létrehozta a Nova Irodalmi Intézetet, amelyik a XX. század első felének egyik legjelentősebb, sőt talán a legjelentősebb magyar könyvkiadója lett. Elsősorban magyar szerzők, köztük például Rejtő Jenő műveit adták ki. 1928-tól a kiadót Müller Dávid és fia Pál vezették. 1944-ben még tudtak néhány könyvet kiadni, de miután mindketten családjukkal együtt a budapesti gettóba kerültek, a kiadó tevékenysége gyakorlatilag megszűnt.

A háború után apa és fia újra elindították a kiadót, ami az 1949-es államosítással megszűnt. De ezt Müller Dávid már nem élte meg. 1945. december 27-én az égi könyvkiadóba költözött.

A kép forrása: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve

1914

Ondrus István

Ifjúsági csúcstartó (60 yard) és felnőtt bajnoki ezüstérmes (220 yard) sprinterünk az MTK első ismert hősi halottja. A háború kitörését követő napokban sebesült meg, sérülésébe 1914. augusztus 27-én belehalt. A világháború az MTK sportolóit is megtizedelte. Ondrus Istvánt követően még 56 sportolónkról tudjuk, hogy a harctéren vesztették életüket. A hősi halottaink száma ennél valószínűleg jelentősen több volt, csak sokukat nem ismerjük.

A kép forrása: Érdekes Újság 1917. 01. 28.

1915

Rajz Ferenc

A korszak legjobb atlétái közé tartozott. 1913-ban a Hungária körúton 500 méteres síkfutásban világcsúcsot ért el. Ő is azok közé tartozik, akiknek sportpályafutása végét jelentette a háború. 1915-ben szerzett sebesülése után már nem tudott többet sportolni. Színművész lett, akárcsak híres testvére, Rajz János.

A kép forrása: hajrafutas.hu

1916

Jimmy Hogan

1916-ban került az MTK-ba labdarúgó edzőként a Bolton korábbi játékosa. Sokan hozzá kötik az MTK labdarúgó csapatának felvirágzását. A közvélekedés szerint az MTK történetének legjobb edzője volt. Ami tény, hogy - bár már korábban is voltak erre kísérletek - ő honosította meg az MTK-ban az új stílust. Ami a korábbi "kick and run" helyett a technikás, lapos passzokra építő játékot jelentette. Manapság tiki-takának hívnánk. Akkor ez a skót stílus volt. Hogan a háború után távozni kényszerült Magyarországról, de egyszer még visszatért hozzánk, 1925-től lett ismét az MTK edzője. Az első korszaka volt a sikeresebb, amikor bajnokságokat nyert a csapattal. Érdekesség, hogy amikor a sorozatban bajnok csapatunk edzőiről kérdezték Brüll Alfrédot, akkor ő nem Hogant, hanem John Tait Robertson emelte ki, aki a sikerkorszak elején volt az MTK edzője és aki az első lépéseket tette az új stílus felé.

A kép forrása: Syposs Zoltán: Ez a szép játék. Arcok a magyar sport történetéből

1917

Kertész (Kohn) Vilmos (Kertész II.)

Az 1916-17-es szezonban megnyert bajnokság indította el hivatalos nyilvántartások szerint az MTK 1925-ig tartó bajnoki győzelmi sorozatát. Az igazság az, hogy a sikerszéria hamarabb kezdődött. Az MTK nyerte már az 1913-14-es szezont is, majd a Fradi lett az 1915-ös tavaszi ligabajnokságnak nevezett küzdelemsorozat győztese. Majd jött a hivatalosan érthetetlenül el nem ismert 1915 őszi hadibajnokság, melyet az MTK nyert meg. Kertész Vilmos 1908-tól 1924-ig szerepelt az MTK színeiben, 10 bajnokcsapatunknak volt tagja. Ezzel sem ő Magyarországon az egyetlen csapattal legtöbb bajnokságot nyerő játékos. Csapattársa, Nyúl Vilmos 11 bajnokcsapatunkban szerepelt. Nyúl néhány bajnokságban csak epizodista vot 1-2 pályáralépéssel, a bajnokságok megnyerésének többségéből azonban főszerepet vállalt. Ezzel szemben Kertész Vilmos mindig kulcsszereplő volt. Az 1913-14-es szezon 18 mérkőzéséből 10 meccsen szerepelt, míg a többi 9 bajnoki címet úgy érte el csapatunkkal, hogy alig hagyott ki mérkőzést.

A kép forrása: Érdekes Újság 1914. 03. 29.

1918

Dr. Bodánszky Pál

1914-ben kluborvosként érkezett az MTK-ba. Amellett, hogy közel három évtizeden át gyógyította sportolóinkat, számos vezető tisztséget is betöltött az MTK-ban. 1918-tól volt a klub főtitkára, később vezette a torna szakosztályt. Pali bácsi - ahogy hívták a fiatalok - mégis leginkább az atlétikai szakosztály egyik vezetőjeként érezte legjobban magát. Még az 1920-as években került a szakosztályhoz, ahol élete végéig maradt. Németországba deportálták, ahonnan nem tért haza.

A kép forrása: Magyar Atlétikai Szövetség Évkönyve 1936

1919

Breznotics Miklós

1919-ben könnyűsúlyban nyert magyar bajnoki címet. Ezen kívül egyetlen magyar bajnoki érme volt, az is arany, amit még 1914-ben pehelysúlyban szerzett. Mi ebben a meglepő? Az, hogy világversenyeken több érmet szerzett, mint a magyar bajnokságokon. Ez egyúttal az akkori magyar birkózó sport erejét is mutatja. 1913-ban Eb-ezüst-, 1914-ben aranyérmet nyert. Az 1920-as vb-n bronzérmes lett.

A kép forrása: Érdekes Újság 1914. 05. 03.

1920

Harmath László

A legtehetségesebb magyar atléta volt az 1910 évek végén. Hatszoros ifjúsági bajnok. A magyar ifi csúcs tartója volt 400, 50, 800 és 1000 méteren is. Az 1924-es olimpia egyik legnagyobb magyar esélyese lehetett volna. De nem lett. A fehérterror idején Horthy Miklós különítményesei kirángatták egy focimeccs nézőteréről és ott helyben agyonverték. A gyilkosok semmilyen büntetés nem kaptak.

A kép forrása: Sporthírlap 1919. 09. 15., Wiesner Frigyes rajza

1921

Dr. Váradi (Weisshaus) Mihály

Az 1920-as évek magyar atlétikája az MTK-ról szólt. Mindig volt néhány kiemelkedő atlétánk, de a nagy kiugrást 1921 hozta el. A magyar bajnokság 21 egyéni versenyszámából 10-ben született kék-fehér érem, némelyikben több is. Négy aranyérmünk közül kettőt hosszútávfutónk, Váradi Mihály hozott. Megnyerte az 5000 és a 15000 métert is. 1925-ig még minden évben hozott bajnoki érmet. Bár hébe-hóba még ezután is versenyzett, de ekkor már az orvosi hivatása volt számára az elsődleges. Az MTK kluborvosa is volt. 1928-ban, 39 évesen vonult végleg vissza. 1943-ban Auschwitzban ölték meg.

A kép forrása: Szinházi Élet 1924. évi 13. szám

1922

Frontz Antal

1922-ben szerződött az MTK-hoz. Ezt követően Frontz Döme - kevesen tudták róla, hogy az anyakönyvében az Antal név szerepel - háromszor nyert zsinórban bajnokságot az MTK-val. Ezzel és az ebben az időszakban megnyert két magyar kupával feliratkozott legeredményesebb edzőink listájára. Nem mellesleg korábban játékosként is volt bajnokcsapatunk tagja. Kevéssel a csapatunkkal aratott sikereit követően, 1928-ban elhunyt. Még 40 éves sem volt.

A kép forrása: mtk.hu

1923

Grósz István

28 évesen, 1923-ban nyerte 12 magyar bajnoki címe közül az utolsót - mezei csapatban - Grósz István. Egy évvel később 1924-ben a párizsi olimpián 1500 méteren indult, helyezetlenül végzett. Az olimpiát követően visszavonult a sporttól. Saját pékségét vezette. Mint olyan sok másik sportolónk is, ő is a holokauszt áldozata lett

A kép forrása: Vadas Gyula: 100-ak könyve

1924

Muskát László

Az 1924. évi olimpián nagy létszámú küldöttséggel vett részt egyesületünk. Sportolóink közül a 4 x 100-as futó váltó tagjaként Muskát László érte el a legjobb eredményt, hiszen a váltó a negyedik helyen zárt. Ugyanebben az évben itthon a bajnokságon 110 méteres gátfutásban diadalmaskodott. Rendkívül sokoldalú atléta volt. A felnőtt és az ifi mezőnyben is bajnoki érmeket szerzett, rekordokat ért el, sprinterként, gátfutóként, magas- és távolugrásban, sőt még mezeifutásban is.

A kép forrása: Színházi Élet 1924. évi 28. szám

1925

Orth György

Ki volt minden idők legjobb magyar labdarúgója? Aligha dönthető el egyértelműen ez a kérdés. De akik látták játszani az ötvenes évek magyar aranycsapatát és a húszas évek MTK-aranycsapatát is, azok többségükben Orthról beszéltek, mint a legjobbról. 16 évesen került be az MTK verhetetlen csapatába. Persze ez a csapat nem kis részben Orthnak is köszönhetően volt verhetetlen. Mindent tudott, amit egy futballista tudhatott. Minden poszton használható játékos volt. Legszívesebben centert vagy irányítót játszott. De a minden poszton használható játékos szó szerint értelmezendő. A magyar válogatott kapuját is védte. 1925 őszén egy "barátságos" mérkőzésen Bécsben egy Tandler nevű mészáros eltöre Orth lábát. Egy korszak zárult le ezzel. Egy korszak Orth pályafutásában, mert gyógyulása után már soha nem nyerte vissza korábbi formáját. Az MTK életében is egy korszak zárult le. Orth nélkül az MTK nem tudta folytatni az 1915 óta tartó sikerszériáját. Az 1925-26-os bajnokságban a második helyen végeztünk. Később Orth edzőként is olyan sikeres lett, mint labdarúgóként volt. A világ vezető futballhatalmainak csapatait dirigálta. Trénerkedett Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Chilében, Argentínában, Peruban, Kolumbiában és Portugáliában is.

A kép forrása: mtk.hu

1926

Nagy Károly

Műugrónk 4 magyar bajnoki címet szerzett kék-fehérben. 1926-ban és 1929-ben műugrásban, 1931-ben és 1932-ben toronyugrásban bizonyult az ország legjobbjának. (1 bajnoki címet műugrásban már az MTK-ba igazolása előtt, 1921-ben is szerzett, akkor még FTC-sportolóként.)

A kép forrása: Pesti Hírlap 1926. 08. 17.

1927

Braun József

A népszerű Csibi egy évtizeden át kirobbanthatatlan volt az MTK csatársorából. Vele kezdődött az MTK híres aranylánca, a Braun-Molnár-Orth-Opata-Jeny csatársor. De egyszer mindenki befejezi... Braun Csibi esetében az 1927-28-as szezon hozta el a labdarúgó pályafutása végét. Később egy szezonra (1938-39) még visszatért trénerként a Hungáriába. 1943-ban munkaszolgálatosként halt meg. Ugyanazok a magyar keretlegények gyilkolták meg őt is, akik halálra kínozták Petschauer Attilát.

A kép forrása: Képes Sport 1947. 08. 12.

1928

Dr. Pécsi Dániel

Pécsi Dani összesen három világbajnoki címet szerzett 1926-ban és 1928-ban. Csak hármat. Képességei alapján sokkal többet is szerezhetett volna, csak rosszkor született. 1895-ben. Az első asztalitenisz világbajnokság idején, 1926-ban 31 évesen már túl volt a csúcson. Első magyar bajnoki címét 14 évvel korábban szerezte. Az első világbajnoki címének megszerzésekor már a MOATSZ alelnöke volt. Bő két évtizedes versenyzői karrierjét végig az MTK-ban töltötte.

A kép forrása: Szentgyörgyi Róbert: In memoriam

1929

Mechlovits Ármin, később Zoltán

Ha Pécsi Daninál azt mondtuk, rosszkor született. Akkor Mechlovits Zoltánra már szavakat is nehéz találni. Az 1926-os asztalitenisz vb-ről két aranyéremmel tért haza, csapatban és vegyespárosban nyert. Ekkor még csak 35 éves volt. Nem hagyhatta abba, hiszen egyéni aranyat szeretett volna. 37 évesen, 1928-ban megszerezte ezt is és még két aranyat. A hatodik világbajnoki címét még egy évvel később 1929-ben aratta. Nehéz lenne rangsorolni, a XX. század elejének rengeteg magyar asztalitenisz zsenije között ki volt a legjobb. Az viszont biztos, hogy Mechlovits volt a legfontosabb. Kiváló eredményei mellett ugyanis ő írta az első magyar asztalitenisz-szabálykönyvet, az egyik alapítója volt a MOATSZ-nak, edzője 66 világbajnoki aranyéremnek, azaz Mednyánszky Máriának, Sipos Annusnak, Barna Viktornak és Szabados Miklósnak. 30 éves asztalitenisz-játékosi pályáját végig az MTK-ban töltötte.

1930

Barna Viktor

1930-ban szerezte első egyéni világbajnoki címét asztaliteniszezőnk, az MTK történetének legeredményesebb sportolója. Valamennyi érmét helyhiány miatt most nem sorolom fel. Legyen elég az összesítés: 22 arany-, 7 ezüst-, és 12 bronzérmet szerzett a világbajnokságokon. A korabeli magyar asztalitenisz erejét jelzi, hogy magyar bajnoki címet kevesebbet - "csak" 18-at - tudott begyűjteni, mint ahányszor a vb-dobogó tetejére álhatott. Egy évtizedet töltött az MTK-ban, aztán a DSC-be lépett. Ő volt minden idők legeredményesebb asztaliteniszezője.

A kép forrása: Képes Sport 1947. 01. 14.

1931

Szabados Miklós

Asztaliteniszezőnk olyan bravúrt vitt véghez, amit csak nagyon kevesen. 1931-ben egy világbajnokság összes számát megnyerte. Vagyis világbajnok lett a magyar csapat tagjaként, megnyerte az egyest és győzött vegyespárosban is Mednyánszki Máriával. Az szinte említésre sem méltó, hogy a férfi párost is megnyerte barátjával Barna Viktorral, hiszen ez szinte természetesnek számított. 1929-től 1935-ig nem tudta őket senki legyőzni. Szabados Miklós összesen 15 arany-, 6 ezüst- és 2 bronzérmet gyűjtött a világbajnokságokon. Még egy érdekesség az 1931-es világbajnokságról: A 6 megszerezhető aranyérem mindegyikének részese volt az MTK. A már említett 4 érem mellett Mednyánszky Mária nyerte a női egyest és a női párost is. Utóbbit Sipos Annussal, aki BSE-versenyző volt, viszont az MTK színeiben teniszezett.

A kép forrása: Tolnai Világlapja 1931. 02. 25.

1932

Keserű Ferenc

1932-ban olimpiai bajnoki címet ünnepelhettünk. Keserű Ferenc a magyar csapat tagjaként nyert aranyérmet Los Angelesben. A magyar csapatban szerepelt Homonnay Márton is, akit 1945-ben nyilas múltja miatt kizártak az MTK-ból.

A kép forrása: Pesti Hírlap 1928. 08. 09.

1933

Boros István

Folytatódtak az asztalitenisz-sikereink. Ebben az évben két asztalitenisz-világbajnokságot is tartottak. Mindkettőn arattak az MTK sztárversenyzői. Ezúttal azonban egy új név is volt világbajnokaink között. Boros István az aranyérmes magyar csapat tagja volt.

A kép forrása: nava.hu

1934

Brandy Jenő

Az 1934-ben Európa-bajnoki címet szerzett magyar csapat tagjának Brandi Jenőnek ez volt az első nemzetközi sikere, amit még számos követett. Két évvel az Eb-siker után már olimpiai bajnoknak is mondhatta magát vizilabdázónk. Újabb két év múlva jött a következő Eb-arany. Háromszor főiskolai világbajnok is volt. Érdekesség, hogy második Eb-győzelmét követően Brandi Jenő egyesületet váltott a BSE, majd a Vasas pólósa lett. Miután elhagyta az MTK-t, még számos alkalommal próbálkozhatott, érmeket is gyűjtött, de az arany világversenyen csak kék-fehérben jött össze neki.

A kép forrása: Színházi Élet 1933. évi 23. szám

1935

Mednyánszky Mária

18 vb-győzelmet ünnepelhetett, ezzel a világ valaha élt legeredményesebb női asztaliteniszezője. A férfiak közül is egyedül Barna Viktor aratott több győzelmet. Ám alighanem Mednyánszky Mária nyerte volna kettőjük párviadalát az aranyérmek halmozásában, ha azonos eséllyel indultak volna. Hiszen Barna Viktor 22 győzelme közül hetet csapatban szerzett, Mednyánszkynak ez a lehetőség nem adatott meg, mivel akkoriban még nem rendeztek női csapatversenyt a világbajnokságokon. Ha már... Magyar bajnokságot viszont nyert csapatban. Összesen ötöt. 4-et zsinórban 1937-től 1940-ig az MTK csapatávai. 1932-es férfi bajnokcsapatban a BBTE-ben is szerepelt, de ekkor is az MTK játékosa maradt! Ezeken kívül még 17 magyar bajnoki címet gyűjtött. Azon kevesek közé tartozott, akik nem engedtek az egyre antiszemitább magyar politika nyomásának. Kitartott az MTK mellett, akkor is, amikor asztaliteniszezőink zöme már átment a Duna SC-be. Hosszú pályafutását végig az MTK-ban töltötte. Közel 40 évesen hagyta abba a versenyzést.

A kép forrása: Vadas Gyula: 100-ak könyve

1936

Kelen István

Világsztár asztaliteniszezőink sorában utolsóként Kelen Istvánt mutatom be. Mindössze 3 évig volt MTK sportoló, ezalatt egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett a világbajnokságokon.

A kép forrása: Nemzeti Sport 1994. 01. 19.

1937

Schaffer Alfréd

Kiemelkedik azok közül a fantasztikus sportemberek közül is, akik játékosként és edzőként is voltak bajnokok csapatunkkal. Spéci 1914 és 1919 között volt csapatunk gólzsákja, kétszer lett gólkirály is ebben az időszakban. Ezt követően külföldre szerződött. Játszott Baselben, Nürnbergben, Münchenben, Prágában és Bécsben is, ahol edzői karrierjét az Amateure játékosedzőjeként kezdte. A Sparta Prahával szintén játékosedzőként bajnoki címet szerzett. Vándorlásai közben többször visszatért az MTK-ba, de játékosként már nem jutott nálunk komolyabb szerephez. Edzőként számos csapatnál működött, többek között a Bayern és az AS Róma edzője is volt, utóbbival bajnokságot is nyert. Legnagyobb edzői sikereit azonban itthon érte el. 1935-36-ban az MTK-t - akkor Hungária - vezette bajnoki címre. 1937-ben bajnoki címünk megvédését követően távozott az MTK-tól, mint utóbb kiderült, végleg. Sajnos utóbb az is kiderült, hogy ez volt máig az utolsó eset, amikor az MTK meg tudta védeni bajnoki címét. 1937-ben a magyar válogatotthoz hívták Spécit edzőnek. VB-ezüstérem lett az eredménye a nemzeti csapat melletti munkájának.

A kép forrása: mtk.hu

1938

Titkos (Ticska) Pál

Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon 7 játékos képviselte a Hungáriát az ezüstérmes magyar csapatban. Bíró Sándor, Cseh László, Dudás János, Sas Ferenc, Szabó Antal, Titkos Pál és Turay József. Közülük Szabó Antal, Bíró Sándor, Sas Ferenc és Titkos Pál a döntő mérkőzésen is játszott, sőt Titkos gólt is lőtt.

Titkos Pál 1929-től 1940-es feloszlatásáig a Hungária játékosa volt. De még a háború után is visszatért szeretett csapatába, az MTK-ba az 1946-47-es szezonban volt edzőnk.

A kép forrása: Szinházi Élet 1937. évi 25. szám

1939

Kiss József

Hatszor nyert bajnokságot a leghosszabb futótávon, maratoni futásban. Így 1939-ben is. A fasizálódó Magyarországon egyre több sportoló hagyta el erős nyomásra "önként" az MTK-t. Kiss József az utolsó pillanatig maradt. Még 1941-ben is egy bajnoki ezüstéremmel gazdagította az MTK sikerlistáját.

A kép forrása: filmhiradokonline.hu

1940

nagyapponyi Apponyi György gróf

A "zsidótlanított" MTK elnöke 1940-től. Megválasztását követően azonnal jelezte, hogy elnökségét formálisnak tekinti, az MTK legfőbb döntéshozójának továbbra is Brüll Alfrédot tekinti. Elnöksége idején folyamatosan a klub fennmaradásáért küzdött. Jutalmul 1944-ben a Gestapo letartóztatta, majd Mauthausenbe deportálták. Túlélte.

A kép forrása: dka.oszk.hu

1941

Mandik Béla

Aki szurkolóból lett vezető. 1941-ben, a legnehezebb időszakban lett az MTK titkára és amatőr csapatunk labdarúgó edzője. A háború után volt klubkapitány és a labdarúgók szakosztályvezető-helyettese is.

A kép forrása: Képes Sportlap 1946. 10. 15.

1942

Munk József

Olimpiai 2. helyezett úszó. 1908-ban Londonban a 4 X 200 méteres váltó tagjaként nyert ezüstérmet. Itthon két bajnokis címet szerzett. 1909-ben a 100 yardos sósvizi bajnokságot nyerte meg, 1911 szintén 100 yardon, de ekkor már medencében győzött. Az MTK sajnálatosan sok holokausztáldozata között ő volt az első nemzetközi klasszisunk, akit elvesztettünk. 1942-ben munkaszolgálatosként a keleti fronton tűnt el.

A kép forrása: Tolnai világlapja 1909. 11. 28.

1943

Lukács Pál

Az 1940-es évek első felében aratott a halál a sorainkban. A korszak MTK-vonatkozású hírei között nagyon kevés pozitív tartalmút találunk. Lukács Pál az egyik kivétel, aki erősíti a szabályt. Igaz, egykori birkózónk és atlétánk már 1927-től az Egyesült Államokban élt. 1943-ban olyan díjat nyert meg, amit sem előtte, sem utána eddig egyetlen MTK-sportoló sem. A díjat nem sportolóként, hanem színészként kapta. 1943-ban az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott.

A kép forrása: hu.wikipedia.org

1944

Patrovits Károly

1910-től 1921-ig volt az MTK labdarúgója. Valljuk be, voltak nála jobb játékosok is abban az időszakban nálunk. Első csapatunkba nem is fért be. De az MTK legnagyobb hőseként vitathatatlanul helye van az elmúlt 135 év legjobbjai között.

1944-ben egy munkaszolgálatos század parancsnoka volt. Utasítást kapott, hogy mind a 220 emberét indítsa el gyalogmenetben Németországba. Nyilvánvaló volt számára, hogy a halálba küldik a felügyeletére bízott zsidókat. A következőt mondta embereinek: "Emberek! Parancsot kaptunk arra, hogy Németországba vonuljunk. Mivel hosszú út áll előttünk, most mindenki hazamegy… ismétlem: mindenki hazamegy, hogy felszerelje magát az útra, elvégre nem akárhová megyünk. Világos? Holnap reggel hat órakor indulás! Figyelmeztetek mindenkit, hogy ne késsen, mert senkire sem várunk egy percig sem." Mindenki megértette. Illetve csak majdnem mindenki. Néhányan megjelentek az indulás helyén. Őket hazazavarta. Nem tudjuk, a 220 zsidó közül hányan élték túl a következő hónapokat, de nyilvávalóan sok életet mentett meg. Sajnos a sajátját nem tudta. A nyilasok megölték.

A kép forrása: szombat.org

1945

Vágó (Weisz) Zoltán

Vágó Zoltán a Vágó testvérpár fiatalabbik tagja volt. Testvére, Tóni meghatározó embere volt az MTK-nak, ő csak kiegészítő játékos volt. Visszavonulása után viszont remek edző lett. Többek között a AS St.-Étienne mestere is volt. Ő - bátyjával ellentétben - túlélte a holokausztot. A háború után rögtön munkára jelentkezett az MTK-nál. Ő lett az újjáalakult MTK első szakvezetője. Egészen furcsán szerepelt csapatával. Az MTK a 6. helyen végzett irányításával 1945-ben. Mit nem adnánk manapság egy 6. helyért. Igen ám, de ez akkor az MTK addig történetének legrosszabb helyezése volt. Mégis hatalmas siker! Korább játékosaink egy része a holokauszt áldozata lett, mások elmenekültek az országból, megint mások a Hungária feloszlatása után más egyesületekhez kerültek. Néhányan visszatértek ugyan, a régiek közül, mint például Bíró Sándor, de ők már túl voltak a csúcson, csak jöttek segíteni. Olyan játékosokból kellet csapatot építeni, akik előtte nem hogy nem ismerték egymást, de talán nem is hallottak egymásról. A háború idején az emberi életek elvesztése volt a legborzalmasabb, de ezen túl a pályánkat is elvesztettük, romokban hevert a Hungária körúti létesítmény. Így ismerve a körülményeket csodálatos eredmény volt a 6. hely. És benne volt a fejlődés lehetősége. Ebből a gárdából nőtt ki az MTK 50-es évekbeli háromszoros bajnok csapata. Ekkor került hozzánk például az ötvenes évek klasszisa, Kovács Imre.

A kép forrása: Rudas György: Nagyapám története. In memoriam Vágó Zoltán

1946

Bakos (Blumenthal) Antal

Nem kérdés, Blumi az MTK örökös intézője. Most is, odaföntről is. Biztosan velünk van. És sír... Miért ne sírna? Amikor a kilencek lázadása idején az utolsó fordulóra, egy Csepel elleni meccsre maradt a döntés, hogy az MTK az NB I-ben maradhat-e, akkor is sírt. Illetve zokogott. A meccs előtti este az MTK-klubban. Akkor odament hozzá Becsei Józsi és azt mondata: ne sírjon, Blumi bácsi, holnap élő csepeli nem jön át a félpályán. Nem jött. Hát hogyne sírna Blumi hat kiesés után?

Blumi, aki 50 éven át szolgálta az MTK-t. Blumi, akit 50 éven át imádott minden MTK szurkoló. Blumi, aki minden meccsen a kapu mögött bagózott. (Ezt próbálná meg manapság.) Blumi, aki intézői karrierjét a vizipólósainknál kezdte, amit talán kevesen tudnak. De aki a focival nőtt egybe negyven éves szolgálata alatt. Minden szurkolót név szerint ismert, pedig akkor nem ennyien voltunk. Mindenkihez volt egy kedves szava. Volt persze olyan is, hogy beolvasott valakinek. De azt is olyan kedvesen, olyan blumisan. Nélküle már nem ugyanaz az MTK, mint ami vele volt. A mai fiatalok, akik nem ismerhették már őt, ezt nem érthetik, mi, akik ismertük, nem tudjuk elmagyarázni.

A kép forrása: mtk.hu

1947

Hercze Andor

1947-ben az MTK-ba érkezett egy fiatalember. Ő lett a kiesés elől menekülő kosárlabda csapatunk edzője. Nem voltak nagy tervei, csak a világot akarta megváltani. Sok fiatalember van így. De neki sikerült. Az 1947-es bajnokságban 12. helyezett csapatunkat a következő szezonra már felhozta az élcsapatok közé, az 5. helyre. Innen kezdve 1973-ig, amíg ő trenírozta a kosaras lányainkat, a csapat folyamatosan a legjobbak között volt. 1953-ban nyertük az első bajnokságunkat. Ezt követően a Hercze korszakban összesen két olyan év volt, amikor az MTK nem volt az első négy helyezett között, negyedikek is csak négyszer voltunk. Az összes többi bajnokságot a dobogón zártuk. Különösen sikeres volt az 1960-ban kezdődő időszak, melyben nyolc bajnoki címet egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett a csapat két negyedik hely mellett. Nem mellesleg a BEK-ben is a harmadik helyig jutott vele az MTK női kosárlabda csapata.

Bandi bácsi valamennyi labdajátékot egybevéve is az MTK történetének legeredményesebb edzője volt.

A kép forrása: MTK kosárlabdatabló 1964

1948

Csuvik Oszkár

Nem tudom, lehet-e egy egész sportágra azt mondani, hogy peches. Ha igen, akkor biztosan az MTK vizilabda csapatáról van szó. Ebben a sportágban nincs egyetlen bajnoki címünk sem. Úgy, hogy van 15 bajnoki dobogós helyünk, 10 alkalommal az első helyezettől csak két ponttal vagy még kevesebbel maradtunk le. Viszont tele voltunk világklasszis játékosokkal. Nyolc játékosunk szerepelt olimpiai arany- vagy ezüstérmes csapatban, de rajtuk kívül is volt Eb-győztesünk. 1948-ban két MTK-játékos szerepelt az olimpián második magyar csapatban. Csuvik Oszkár és id. Szívós István.

A kép forrása: users.atw.hu

1949

Goldmann Ignác

1947-ben kezdett az MTK-ban atletizálni, 1949-ben az MTK-ból ment nyugdíjba. Bár a funkciót néha másként hívták, de ténylegesen 1923-tól 1949-ig ő vezette az MTK atlétikai szakosztályát. Néha nem egyedül. Sokáig Bundi (Goldmann Ignác) és Rudi (Hertzka Rezső) kettőse állt a szakosztály élén. Rudi halála után Képessy József lett Bundi társa a szakosztály élén.

A kép forrása: Érdekes Újság 1915. 07. 18.

1950

Mátay Dezsőné Vékony Ilona

Kosárlabdázónk tagja volt az 1950-ben Európa-bajnok magyar csapatnak. Közel egy évtizeden át szerepelt az MTK akkoriban gyakran változó nevű csapatában.

A kép forrása: Képes Sport 1978. 01. 03.

1951

Papp László

Papp Laci... nem tudom, érdemes-e bármit is írni róla. Alighanem mindenki többet tud Magyarország legeredményesebb ökölvívójáról, mint ami itt megemlíthető. De ugye... egy újszülöttnek minden vicc új. Papp László a BVSC és a Vasas között 3 évet töltött az akkor éppen Bástya nevű csapatunkhoz, de már a Vörös Lobogóból igazolt tovább. Háromszoros olimpiai bajnok volt, három győzelmét igazságosan elosztotta három egyesülete között. A mi versenyzőnkként 1951-ben Eb-aranyérmet szerzett.

A kép forrása: mtk.hu

1952

Kun Szilárd

Az olimpiai sportágak között talán nincs is olyan, amelyiket hosszabb rövidebb ideig ne űzték volna MTK sportolók is. De valahogy néhány sportág nem tudott gyökeret verni nálunk. Ilyen a sportlövészet is. Az ötvenes években próbálkozott ezzel a Bástya, nem is eredménytelenül, hiszen Kun Szilárd pisztolylövészetben ezüstérmet szerzett a Helsinki olimpián. De aztán amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan ment is a sportág tőlünk.

A kép forrása: Dolgozók Világlapja 1950. 10. 07.

1953

Hódos Imre

Ízig-vérig debreceni kötődésű birkózó volt. Debrecenből igazolt hozzánk, majd tőlünk Debrecenbe ment vissza. A legnagyobb sikereit azonban nálunk érte el, majdnem mindet. Két főiskolai vb-ezüsttel nyitotta nálunk pályafutását, melyeket követően jutott fel a csúcsra, nyert olimpiát. Az utolsó nagy dobása az MTK-ban (akkor Bástya) 1953-ban egy vb-ezüstérem volt. Debrecenbe visszatérve még egy főiskolás vb-ezüstöt tudod nyerni.

A kép forrása: Magyar Tűzoltó 1952. 08. 01.

1954

Bánfalvy Klára

Macon - ha egy sportbarát meghallja e burgundiai kisváros nevét, hozzá társíthatja a kajak-kenut. Hiszen 1954-ben itt rendezték azt a világbajnokságot, amelyen a magyar kajak-kenu sport betört a világ élvonalába. Mi MTK-sok büszkén mondhatjuk, részesei voltunk a sikernek vagy kicsit nagyképűbben főszerepünk volt a sikerekben. Két egységünk is aranyérmet szerzett. Bánfalvy Klára Pintér Hildával a K2 500 méteres számban győzött, a K4 1000 méteres távon diadalmaskodó egységünk tagjai Nagy László, Kovács László, Szigeti Zoltán és Vagyóczki Imre voltak. Bánhegyi Klára 1960-ban olimpiai aranyérmet is szerzett, de már nem MTK színekben. A nálunk töltött 5 év alatt 9 magyar bajnoki címet is összelapátolt az MTK-nak, az amúgy lenyűgőző 33 bajnoki címe közül.

A kép forrása: kajakkenusport.hu

1955

Barcsa Zoltán

Az MTK számos sportágban úttörő szerepet vállalt Magyarországon. Így a cselgáncs elterjedésben is nagy szerepünk volt. A sportág hazai történetének első két évtizedében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak versenyzőink. Sajnos ezt követően megszűnt a szakosztály, ám néhány éve ismét feltámadt és ismét folyamatosan hozzák a sikereket versenyzőink. A sportág első MTK-s aranykorában Barcsa Zoltán egészen furcsa bravúrokat vitt véghez. 1954-ben például az ifi bajnokságot két különböző súlycsoportban is megnyerte, noha még fiatalabb is volt vetélytársainál. A két ifi bajnoki sikert 1955-ben is hozta, ezúttal egy súlycsoportban és csapatban, de ekkor még ifjúsági versenyzőként a felnőtt mezőnyben is diadalmaskodva megszerezte az évi harmadik bajnoki címét is.

A kép forrása: Képes Sport 1955. 03. 22.

1956

Kovács József

Nem mondható ritka névnek a Kovács József. De 1956-ban mégis megdöbbentő számban voltak Kovács József nevű klasszis sportolóink. Volt ezen a néven gyorskorcsolyabajnokunk, középtávfutónk és válogatott labdarúgónk is. A képünkön azonban egy negyedik Kovács József látható. Bütyök. 1956-ban olimpiai ezüstérmet szerzett 10000 méteren. De ha egy hozzáértő társaságban szó esik róla, nem az olimpiai sikerét emlegetik. Még csak nem is azt, hogy mindenkit legyőzött különböző versenyeken a korszak nagy futói közül, még a verhetetlennek tartott Zatopeket is. Mégis mindenki az 1953-as nagy futását emlegeti, a szovjet klasszis Kuc ellen. Féltáv előtt már csak pár méter hiányzott Kucnak ahhoz, hogy lekörözze Kovács Bütyököt. Ekkor Bütyök megindult, repült szinte a levegőben és győzött. Ráadásul nem hajrá győzelmet aratott mellbedobással, hanem utcahosszal nyert. És mindezt mégcsak nem is kedvenc távján, 10000 méteren tette, hanem 5000 méteren. Vagyis 6-7 körön belül vert több mint 400 méter ellenfelére. Aki ott voltak, csodaként élték meg ezt a futást.

A kép forrása: mtk.hu

1957

Kakucsi Sándorné Simonek Lídia

Az 1957-es világbajnoki második magyar kispályás kézilabdacsapat tagja volt. Egy évtizedig szerepelt az MTK nagypályás kézilabda csapatában. A mieinkkel bajnokságot nyert 1955-ben és 1958-ban is.

1958

Kovács László

A maconi csodát követően két évvel a prágai kajak-kenu-vb is hozott MTK érmeket. Ezúttal két ezüstig jutottunk, Kovács László mindkettőnek részese. K1 500 méteren Nagy Lászlóval és K1 4 X 500 méteren állhatott dobogóra.

A kép forrása: Népsport 1954. 07. 30.

1959

Jeszenszky Lászó

1953 és 1959 között volt az MTK atlétája. 1954-től kezdve minden évben szerzett magyar bajnoki aranyérmet, általában csapatversenyekben. Egyéniben 1956-ban 3000 méteres akadályfutásban és kétszer mezeifutásban lett aranyérmes. Összesen tíz bajnoki győzelme közül hatot az MTK mezeifutó csapatának tagjaként nyert. Az utolsót 1959-ben.

A kép forrása: A Magyar Testgyakorlók Köre 75 éve

1960

Török Gyula

Fiatalon robbant be a nemzetközi élvonalba. 1959-ben Eb-ezüstérmet szerzett. 1960-ban Rómában olimpiai aranyérmet akasztottak a nyakába. Ekkor 22 éves volt, pont annyi, mint Papp Laci, amikor az első olimpiai sikerét aratta. Talán ezért is várta tőle a közvélemény, hogy ugyanolyan pályát fusson be mint a korábbi háromszoros olimpiai bajnok elődje. Nem így történt. Elsősorban azért, mert Béka, mint a zsenik közül oly sokan, nehéz ember volt, kicsit el is szállt vele a ló és ezt sajnos nem tudták kezelni az akkori vezetők. Tatabányára száműzték. Következő olimpiája 1964-ben pechesen alakult számára, már az első fordulóban megsérült. Az olimpiát követően visszatért az MTK-ba, de jelentős sikert már nem tudott aratni.

A kép forrása: Az MTK Baráti Kör gyűjteménye, adományozó Blaha Judit

1961

Legény István

Az ötvenes évek második és a hatvanas évek első felében volt az MTK versenyzője. Bajnokságok sorát nyerte színeinkben. 1961-ben az akkori lebonyolítás szerint két fajta bajnokságot rendeztek. Súlycsoport bajnokságot és kategória bajnokságot. Legény István mindkettőben diadalmaskodott.

A kép forrása: Képes Sport 1955. 03. 22.

1962

Forintos Győző

1962-ben lett az egyik jogelődünk, a Vörös Meteor versenyzője. A következő közel fél évszázad során nem váltott klubot, így a fúziót követően bő 30 évig volt az MTK versenyzője. A magyar sakkélet legjobbjai között méltánytalanul kevéssé tartják nyilván. Eredménysora alapján ott lenne a helye a legnagyobbak között. Sakkolimpiákon négyszer voltérmes csapat tagja két ezüst- és két bronzérmet gyűjtött. Ha lenne egyéni olimpiai bajnoki cím, akkor azt is nyert volna, mivel ilyet nem osztanak, így csak azt mondhatjuk el róla, hogy volt olyan sakkolimpia, amelyiken az összes versenyző közül ő gyűjtötte a legtöbb pontot. Nyert egyéni és csapat magyar bajnokságot. Két világbajnoki ciklusban volt Portisch Lajos szekundánsa. E két alkalommal érte el Portisch a legjobb eredményeit. Mindkét esetben a legjobb négy világbajnok jelöltközé jutott. Sikerei döntő többségét már a mi versenyzőnkként érte el.

Edzőként is kiemelkedőt alkotott. Többek között az ő tanítványa volt az MTK legújabbkori sakkszakosztályának tragikusan fiatalon elhunyt vezetője, Kállai Gábor. Sakkszakíróként is maradandót alkotott.

A kép forrása: Sakkélet 1955. május

1963

Szénási László

Cselgáncsversenyzőnk (a képen alul, éppen dobást indít) megnyerte az övszín szerinti bajnokságot a súlycsoportonkénti bajnokságban a félnehézsúlyt és az abszolút magyar bajnokságot is. Győzött a magyar kupában is, ott középsúlyban. Az Európa-bajnokságon a 6. helyen végzett. Így 1963 volt Szénási László legeredményesebb éve. De a többi se volt rossz! 1962 és 1966 között minden évre jutott legalább egy Szénási bajnoki cím.

A kép forrása: Képes Sport 1965. 03. 30.

1964

Nagy István

Labdarúgónk 1964-ben a válogatottal és az MTK-val is nemzetközi sikereket aratott. A magyar csapattal Eb-ezüstérmes lett. Az MTK-val a KEK-döntőig jutott. Paróka az MTK egyik legnépszerűbb labdarúgója volt. Ez a népszerűség önmagában is nagy dolog, részint mert ő még világklasszis társakkal szerepelt együtt, részint mert a sikerekhez szokott és hagyományosan nagyon igényes MTK szurkolótábor ekkor kezdett "károgni". Okkal, hiszen 1963-ig az MTK évről évre dobogón vagy legalább dobogó közelben végzett. Innentől kezdve viszont hozzá kellett szokni a 7-10. helyekhez. Persze ekkor még a károgók nem volt ismert fogalom, a vezetők nem a közönség megleckéztetésével foglalkoztak, hanem a csapatot próbálták visszajuttatni arra a szintre, ahol szerintük is lennie kellett volna az MTK-nak. Időnként minden csapatban előfordul, hogy elküldenek a csapattól egy-egy játékost, akár népszerű játékost is. Ezt a szurkolók sokszor nehezményezik, de a népharag rendszerint gyorsan elül. Így volt ez nálunk is sok esetben. De nem Nagy Pistáéban. Akik látták őt játszani - magam is e szerencsések közé tartozom - még ma sem, még több mint fél évszázad után sem tudták megemészteni Nagy Pista elkergetését. Sokak szerint Paróka eltávolításával kezdődött az a mélyrepülés az MTK-ban, amiből közel két évtizeden át nem találtunk kiutat.

A kép forrása: archivum.mtva.hu

1965

Salamon Béla

1965-ben elvesztettük minden idők legnagyobb és legismertebb MTK-szurkolóját. Itt engedjétek meg, hogy ne róla írjak, hanem neki. Hiszen róla mindenki mindent tud.

Béla bácsi, nélküled ez már nem ugyanaz az MTK. Pedig de nagy szükség lenne rád! Megtaníthatnád mostani szurkolóinknak, hogyan kell feltétlenül szeretni az MTK-t, a csapatot, a játékosokat, a vezetőket, mindenkit. A tehetségteleneket, az ügyetleneket, a hibázókat is. Ahogy Te szeretted őket. És megtaníthatnád sokaknak, hogy mit jelent ez a három betű, hogy M és T és K. Szurkolóknak, vezetőknek, alkalmazottaknak.

Mert egy másik korszakból legendássá vált történeted ma valahogy így hangzana az MTK, a klub szülinapján:

Hány éves az MTK focicsapata? Százharminc lesz. Tessék mondani, lesz százharminc?

A kép forrása: mtk.hu

1966

Dr. Kemecsey Imre

Hogy helye van a 135 legkiválóbb MTK-s között, az nem kétséges. Hogy melyik év az, amelyiknek ő az MTK-s arca? Nagy a választék. 1960 és 1967 között minden évben aratott valamilyen kiemelkedő sikert. Kezdődött 1960-as olimpiai ezüstéremmel és befejeződött az 1967-es Eb-győzelemmel. Miért éppen 1966? Mert ekkor a világbajnokságon két számban is dobogóra állhatott. Egy ezüst- és egy bronzérmet akasztottak a nyakába.

Amit még tudni kell róla: Első evezőcsapapásait gyerekként 1956-ban az MTK-ban tette meg és amikor egy kéztörést követően sajnálatosan fiatalon vissza kellett vonulnia, akkor is MTK-versenyző volt. Természetesen a kettő között sem volt soha más klub tagja.

A kép forrása: kajakkenusport.hu

1967

Gula László

A római Eb bronzérmese. A képen edzőjével Fogarassi Mihállyal, aki szintén MTK legenda. Nem kérdés, az eredményei, sikerei alapján Gula Lacinak itt a helye. De ő számomra több, mint egy sikeres MTK-sportoló. Ő azok közé a sajnos kevesek közé tartozik a régi nagyok közül, aki sok év után is aktív MTK-sok maradtak. Sok régi élsportolónk maradt kék-fehér szívű, de nagyon kevesen vannak, akik ezt azzal is kifejezik, hogy kijárnak szurkolni utódaiknak saját volt sportágukban és más eseményeken is. Laci szurkol mindenkinek, aki kék-fehér mezben tör győzelemre. Sok-sok Gula Lacira lenne szükségünk!

A kép forrása: Gula László saját gyűjteménye

1968

Hidegkuti Nándor

Az 1968-as év is szép számú MTK-sikert hozott. Két labdarúgónk, Dunai Lajos és Sárközi István is olimpiai bajnok lett. Én mégis az Öreget tartom az év MTK-arcának. Vb-ezüstérmes, olimpiai bajnok, háromszoros magyar bajnok labdarúgónk, az aranycsapat tagja, a londoni 6:3 hőse 1968-ban aratta utolsó sikerét imádott klubjával. Trénerként nyert Magyar Kupát az MTK-nál sokkal erősebb játékosállományú csapatok előtt. Ez volt Nándi búcsúfellépése a Hungária körúton. Nem mondhatom, hogy ekkor láttuk őt utoljára a később róla elnevezett stadionban, hiszen még sokszor láttuk. Élete végéig minden MTK-meccsen ott volt, amikor éppen nem külföldön dolgozott.

A kép forrása: mtk.hu

1969

Ivánka Mária

Ha az MTK sikeres sakkozónőit kéne felsorolni, akkor oldalakat lehetne a nevekkel teleírni. Közülük is az 5-6 legkiemelkedőbb között lenne Ivánka Mari, aki évtizedeken át volt az MTK és a jogelőd Meteor versenyzője. Hat alkalommal volt sakkolimpián érmet szerző magyar csapat tagja. (Négy ezüst, két bronz.) Az első érmét 1969-ben szerezte. Itthon 9 egyéni bajnoki címet nyert. Tulajdonképpen a magyar női sakkélet az 1960-as évek végétől bő egy évtizeden át semmi másról nem szólt, mint Ivánka Mária és Verőczi Zsuzsa párharcáról, melyet többnyire a mi versenyzőnk nyert meg. Kettőjük küzdelmébe csak néha-néha tudott beleszólni valaki. Eleinte a korábbi generáció ugyancsak MTK-s nagysága Karakas Éva volt a harmadik versengő fél. 1965-től 14 éven át csak ő hármuk közül került ki a magyar bajnok.

A kép forrása: Képes Sport 1978. 09. 12.

1970

Mohácsi Péter

Egykor népes és sikeres atlétikai szakosztályunk az 1960-as évek második felétől jelentősen vesztett erejéből. Sok, főleg fiatal sportolónk volt, de a klasszisaink nagy része már az edzőink között volt található. Ebben a korszakban két atlétánk volt, akik évről évre hozták a sikereket Rózsa István és Mohácsi Péter. Utóbbi közép- és hosszútávfutó volt. 1964 és 1978-között volt MTK atléta rajtunk kívül csak középiskolai csapatában szerepelt. 1970-ben 1500-ben 1500 méteren nyerte első bajnoki címét.

A kép forrása: MTK Baráti Kör gyűjteménye, fotó: Bodrogi Tamás

1971

Szabó István

1971-ben kezdődött Szabó István sikerkorszaka. Pontosabban ekkor nyerte első vb-aranyérmét, mert egy bronz már az ezt megelőző évben is összejött neki. Pályafutása során 5 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet szerzett világbajnokságokon, olimpiákon egy ezüst- és egy bronzérem jutott neki. Sikerei döntő többségét Bakó Zoltánnal egy hajóban ülve aratta.

A kép forrása: Mérleg 1978. 02. 01.

1972

Fekete János

A hatvanas évek végére az MTK komoly válságba került. A textiles szakma nagyon gyenge anyagi háttérnek bizonyult. Az 50-es évek sikeres sportolói kiöregedtek és az utánpótlásunk nagyon szerény volt. Maradt persze néhány sikeres sportolónk, de számos korábbi siker sportágunk eltűnt. Megszűnt többek között vízilabda és kézilabda csapatunk, vívó és cselgáncs szakosztályunk. Az MTK amelyik az ezt megelőző közel száz évben folyamatosan a 4-5 legerősebb magyar egyesület között volt, a középszerűségbe sűlyedt. És ez még a jóindulatú megközelítés. Ekkor érkezett hozzánk Fekete János. Elsősorban az MTK anyagi helyzetét kellett rendbe tennie. No ez nem volt gond, ha valamihez, hát a pénzügyekhez nagyon értett. A Textilipari Szakszervezet mellett sikerült bevonnia az MTK támogatói körébe a KPVDSZ-t. Azaz a pénzügyi és a vendéglátóipari szférát. Majd egyesítette az említettek által támogatott két egyesületet, az MTK-t és a VM Egyetértést. (Utóbbi nem sokkal korábban a Vörös Meteor és az Egyetértés fúziójából jött létre.) A fúzióval egycsapásra ismét nagy egyesület lettünk, ezúttal MTK VM néven. Rendeződött a klub pénzügyi háttere. Ugrásszerűen javult a létesítményhelyzetünk. Néhány szakosztályunk a világ élvonalába került. Ilyenek voltak a vívók. Ezt a szakosztályt teljes egészében a Meteortól örököltük. A kajak-kenusok, akik mindkét jogelődnél erős bázissal rendelkeztek, akárcsak a sakkozók. Evezőseink esetében még egy fúzió volt, csatlakozott amúgy is erős szakosztályunkhoz a VM Csemege gárdája, ezzel ebben a sportágban is bomba erős gárdánk lett. Gyorskorcsolyázóink a tönkrement és megszűnt Volán szakosztály legjobbjait igazolták le, köztük a későbbi olimpiai bajnok Hunyadi Emesét. Atlétikában is érdemi fejlődés volt tapasztalható. Évről-évre jöttek ezután a bajnoki címek. Sajnos pont azokban a sportágakban nem jöttek a sikerek, ami a szurkolókat a leginkább érdekelte. A két NB I-es labdarúgó csapat egyesülése után a 70-es évekre megszűntek a kiesési gondok csapatunknál, de a középmezőnynél előrébb nem jutottunk. Női kosárlabdában az egyesülés előtti szezonban az MTK ezüstérmes volt. (Brutális csalással vették el tőlünk az aranyat.) A VM a hatodik helyen végzett. Mindenki a korábbi MTK-sikerszéria folytatását várta a kispadon is válogatott játékosokkal felálló MTK-tól. Sajnos nem ez történt. Jöttek továbbra is az érmek, de nem jött a bajnoki cím. A két egyesület fúziójának volt egy problémás része: fenntarthatatlan méretű egyesület jött létre. A racionalizálásnak több népszerű szakosztály esett áldozatául. (Pl. kézilabda, röplabda, birkózás.)
A hetvenes évek a konszolidáció és a későbbi sikerek megalapozásának időszaka volt. Ideértve a nagyarányú létesítményfejlesztést is. A nyolcvanas évektől - az MTK történetének első kiesését követően - elindult a foci fejlesztése. Verebes Józseffel 29 év után bajnok lett az MTK. Majd a második kiesést követően jött Várszegivel - akit Fekete János csábított az MTK-ba - az újabb sikerkorszak.

A kép forrása: MTK Baráti Kör gyűjteménye, adományozó Blaha Judit

1973

Rózsa István

10 éves korában került az MTK-ba. Az akkor kezdő atléta palánta az 1960-as évek végének, hetvenes évek elejének legsikeresebb MTK atlétája lett. 1969-től 1975-ig egyetlen esetkivételével az összes magyar bajnoki címet begyűjtötte 400 méteren. Visszavonulása után is az MTK-nál maradt a Csömöri úti, később Lantos Mihályról elnevezett létesítményünk vezetője lett.

A kép forrása: mtk.hu

1974

Rovnyai János

1974-ben óriási meglepetésre szerzett vb-bronzérmet a nehézsúlyúak között kötöttfogású birkózónk. Ezt követően egy évvel már vártuk, sőt szinte elvártuk tőle a sikeres szereplést az EB-n. Hozta is az aranyat. Majd újabb egy év múlva az olimpián a 6. helyezést érte el. A nyolcvanas évek elejétől elkezdte váltogatni a sportágakat. Az 1982-es Várnai Eb-n - miután az MTK birkózó szakosztálya 1980-ban megszűnt - már a Spartacus képviseletében indult. Két érmet is begyűjtött, de egyiket sem az eredeti sportágában. Szabadfogású birkózásban 2. szambóban 3. helyen végzett. Közben a hazai bajnokságokat 1973-tól 1981-ig az 1977-es kivételével rendre győzelemmel zárta. Sőt 1971-től 1984-ig csak 1972-ben maradt érem nélkül.

Birkózó pályafutása befejeztével sem maradt ki a sportéletből. Ő honosította meg Magyarországon a szumót. Jelenleg is a Sumo - miért nem szumó (?) - szövetség tiszteletbeli elnöke.

A kép forrása: mtk.hu

1975

Árva Gábor

Kenusunk Povázsay Péterrel párban 1975-ben C2 1000 méteren világbajnokságot nyert, 500 méteren pedig a dobogó harmadik fokára állhattak fel. Árva Gábor is azok közé a versenyzők közé tartozik, akik teljes pályafutásukat az MTK-ban töltötték. Később edzőként is dolgozott klubunkban.

1976

Tordasi Ildikó

1976-ban 16 év után ünnepelhettünk ismét egyéni olimpiai bajnokot. Ráadásul egy saját nevelésű versenyzőnk Tordasi Ildikó állhatott a női tőr egyéni győzteseként Montreálban a dobogó tetejére. Ildikó 1964-ben 13 évesen kezdett az MTK-ban vívni. A szakosztály 1969-es megszűnését követően került a Meteorba majd a két egyesület fúzióját követően vissza az MTK-ba. Olimpiai bajnoki címe mellett még három alkalommal állhatott az olimpiai dobogón a magyar csapat tagjaként. Egyszer ezüstérmet nyertek (1972) és kétszer voltak harmadik helyezettek (1976 és 1978). Világbajnokságokon 4 egyéni és 7 csapat érmet szerzett, utóbbiak között volt egy arany is. A magyar bajnokságokon hat aranyérmet gyűjtött egyenlő arányban egyéni és csapatbajnoki címeket.

Visszavonulása után az MTK edzője lett.

A kép forrása: mtk.hu

1977

Szőke Péter

Nyolcszoros magyar bajnok teniszezőnk is a fúzióval került az MTK-ba. 1960-ban a Vörös Meteorban kezdett teniszezni 1984-ben az MTK-ból vonult vissza. Soha egyesületet nem váltott. Legnagyobb sikerei két-két Eb-ezüst- és bronzérem, mindegyik párosban. Illetve Király Kupa győzelem a magyar csapattal.

A kép forrása: MTI, fotó: Petrovits László

1978

Portisch Lajos

1960-tól 1994-ig MTK-versenyző volt. 9 alkalommal nyert egyéni magyar bajnokságot, tagja volt sakk bajnokcsapatainknak, nyolcszor volt világbajnok jelölt, 24 alkalommal az év sakkozója. A nemzet sportolója. A magyar csapat tagjaként sakkolimpiai bajnok, háromszoros ezüstérmes, kétszeres bronzérmes.

A kép forrása: Sakkélet 1987 március-áprilisi szám

1979

Szőcs Zsuzsa

A Szőcs család összenőtt az MTK vívó szakosztályával. Zsuzsa apját Szőcs Bertalant, akinek nevét viseli az MTK vívóterme és aki valószínüleg minden idők legjobb, legeredményesebb vívó edzője volt, aligha kell bárkinek is bemutatni. Anyukája Morvay Zsuzsanna is az MTK edzője volt, akárcsak férje Udvarhelyi Gábor. Ilyen családi háttérrel nem csoda, ha Zsuzsa egy igazi vívó legenda lett. A női tőr csapattal kétszer lett olimpiai bronzérmes (1980, 1988.) Világbajnokságokon kilenc érmet nyert, valamennyit csapatversenyben. Először 1979-ben állhatott a dobogóra, amikor a tőr csapat tagjaként lett második. A teljes termelése 4 arany-, 4 ezüst és 1 bronzérem volt. Tőrben és párbajtőrben vegyesen. Ez teszi őt egészen különlegessé. Ő az egyetlen a világon, aki két fegyvernemben is világbajnok lett.

Az ő családi hátterével talán már meg sem érdemes említeni, hogy teljes pályafutását az MTK-ban töltötte.

A kép forrása: olympedia.com

1980

Kovács Edit

Az 1980-as olimpián a bronzérmes magyar női tőrcsapat tagja volt. Akárcsak négy évvel korábban és négy évvel később is. Világbajnokságokon egyszer volt győztes csapat tagja, három alkalommal az ezüstérmes csapatban vívott, kétszer a dobogó harmadik fokára léphetett fel a válogatottal. A magyar bajnokságokon három ezüst- és egy bronzérmet szerzett női tőr egyéniben. Csapatban kilencszeres magyar bajnok volt a mieinkkel.

A kép forrása: Vívó Híradó 1981. november-decemberi szám

1981

Braun Miksa

Az MTK Baráti Köre 1981-ben alakult meg. Első elnökévé Braun Miksát választották. Tökéletes döntés volt. Miki bácsi a maga remek szervező készségével, lelkesedésével, varázslatos személyiségével olyan Baráti Kört hozott létre, amiről csak álmodni lehet. Az akkori BK megoldotta azt, amiért létrehozták. Gondoskodott arról, hogy a csapat működéséhez meglegyenek azok a feltételek is, amit az MTK nem tudott előteremteni. De ennél sokkal többet ért el. Azt, hogy a Baráti Kör igazi baráti kör lett.

Sajnos a közelmúltban végleg el kellett búcsúznunk Miki bácsitól. Közel 98 évig szurkolt az MTK-nak.

A kép forrása: MTK Baráti Kör gyűjteménye, adományozó Blaha Judit

1982

Wichmann Tamás

A kenukirály! 1966-ban került az Egyetértésbe, az 1975-ös fúziótól 2020-ig volt az MTK tagja. Egy zseni. Nem csak kajak zseni, hanem univerzális zseni. Kenusként mindent megnyert, amit csak lehet. Csak az olimpia, az nem jött össze neki. Az első 1968-as ezüstérem hatalmas, és kicsit még váratlan siker volt, 1972-ben szerzett újabb ezüst és 1976-ban esélyesként szerzett bronzérem csalódás volt számára. Hogy mi történt vele az 1980-as olimpián, ahol szinte már előre nekiadták az aranyérmet, de nem tudta végigevezni a távot, az azóta is rejtély és most már valószínűleg az is marad. Tamás ezen is túltette magát, dolgozott tovább és az olimpiát követően 1981-ben 33 évesen ismét a csúcsra ért. Majd 1982-ben 9. világbajnoki aranyérmét is megszerezte, kedvenc távján 10000 méteren győzött. 35 évesen 1983-ban még egy ugyanezen a távon szerzett bronzéremmel búcsúzott a sportágtól.

De nem csak a sportban volt zseniális. Autodidakta énekes-gitáros volt. Profiként is megállta volna a helyét. A kajak-kenusok védőszentjéhez, az amúgy nem létező szent Jupáthoz írt dala, a mai napig is a kajak-kenu himnusza.

Az MTK-VM KISZ titkáraként minden MTK rendezvényen jelen volt. De nem úgy, ahogy a vezetők szoktak, öltöny, nyakkendőben. Pulcsiban, gitárral. Énekelt, vicceket mesélt. Nem fellépet, csak ott volt. Ahol ő ott volt, ott köré gyűltek az emberek, ő volt a társaság középpontja. Sztár, sztárallűrök nélkül. Rá lehetet igazán elmondani: Megengedhette magának, hogy szerény legyen. A szórakoztatáson kívül még egy feladata volt az MTK rendezvényeken: főzött. Aki kóstolta valaha is, amit Wichmann alkotott az tudja ebben is kiváló volt. Ha akkor tudtuk volna mit jelent egy étteremben a Michelin csillag, akkor 5 csillagos étteremnek gondoltuk volna az MTK klubot, amikor Tamás főzött. Volt saját kocsmája is, aminek csodájára jártak az emberek.

Öt filmben is szerepet kapott, és színészként is megállta helyét.

2020-ban, hosszas betegeskedés után hunyt el.

A kép forrása: mtk.hu

1983

Dr. Nagy László

1983-ban került az MTK élére ügyvezető elnökként Nagy László. Akkor még csak 32 éve tartozott klubunkhoz. Kezdetben mint kajakversenyző. Világbajnok lett. Aztán kajak edzőként. Világbajnokokat nevelt. Majd a kajak-kenu szakosztályt vezette. Olimpiai- és világbajnokságokat nyertek. Ki más kerülhetett volna Pillinger Mihály megüresedett helyére. Ekkor jött létre Fekete János elnök és Nagy László ügyvezető elnök legendás tandeme. Az MTK-t egy régen látott sikerkorszakba vezették. Evezőseink, kajak-kenusaink, vívóink ekkoriban a világ élvonalába tartoztak. Labdarúgóink - akik ekkor még nem önállóan, hanem a klub egyik szakosztályaként működtek - visszakerültek oda, ahová valók a magyar labdarúgás élcsapatai közé. A Fekete János-Nagy László páros működése idején 29 év után nyertek ismét bajnokságot.

Néhány nappal az MTK után Nagy László is születésnapot fog ünnepelni. A 93.-at. Isten éltessen, Nagy Laci!

A kép forrása: mtk.hu

1984

Cserey Ildikó

Az 1980-as években volt evezősünk. 1983-ban vb-4. helyet szerzett Ambrus Mariann társaságában kétpárevezésben. 1987-ben Punk Edittel, Bertényi Erikával és Sarlós Katalinnal egy hajóban lett 5. a világbajnokságon. Egy évvel később ez az egység Punk Edit helyén Kapócs Anikóval 8. lett az olimpián.

Cserey Ildikó 1983 és 1988 között 7 magyar bajnoki cím részese volt. 1983-ban Ambrus Mariannal és 1985-ben egyedül az év evezőse lett Magyarországon. Ekkoriban volt a csúcson. Ő is azok közé tartozott, akiktől a politika 1984-ben elvette élete nagy lehetőségét.

A kép forrása: Képes Sport 1985. 07. 30.

1985

Helyi Tibor

A KSI-ből érkezett hozzánk. 7 éven át volt az MTK sportolója. Ebben az időszakban egy olimpiai 9. helyet ért el (1988), világbajnoki aranyérmet szerzett K4 10000 méteren 1985-ben majd két évvel később vb-4. lett ugyanebben a számban, melyben két VB bronzérmet is szerzett 1982-ben és 1986-ban. Miután az MTK-ból távozott még 4 évig versenyzett a Csepel és az UTE színeiben, de nemzetközi sikert már nem ért el.

A kép forrása: kajakkenusport.hu

1986

Sarusi Kiss János

Kenusunk legeredményesebb éve volt az 1986-os. Ekkor két versenyszám világbajnoki címét is elhódította. C2 500 és 1000 méteren is győzött. Ezen kívül mindkét versenyszámban még egy-egy vb-aranyérmet ért el 1000 méteren 1982-ben, 500-on 1985-ben. C2 500 méteren volt egy vb-ezüstérme 1982-ben, egy harmadik helye 1981-ben és egy 9. helye az olimpián 1988-ban. Ha ott lehetett volna 1984-ben...

A kép forrása: Sportkalendárium 1989.

1987

Verebes József

A 7. helyen befejezett 1985-86-os bajnokságot követően az MTK két vereséggel kezdte az őszi szezont. Ez Both József állásába került. A Mágus érkezett az MTK-hoz. A mágia azonnal hatott. Sok jó játékossal, de talán nem az NB I. legerősebb keretével 29 év után bajnok lett az MTK. A közvélemény ezt nehezen emésztette meg. A legenyhébb az volt, ha azt skandálta a tömeg, hogy cigány vezet zsidókat. De nem csak a pályán kívül voltak disszonáns hangok. A pályán is jelentős ellenszél volt. Amit például Hartmann játékvezető művelt az 1987-88-as szezont nyitó Tatabánya-MTK meccsen, ahhoz hasonlóra legrégebbi szurkolóink sem emlékeztek. Ellenszél ide, ellenszél oda Verebessel a következő években is rendre az élcsoportban végzett az MTK, voltunk ezüst- és bronzérmesek is.

A kép forrása: mtk.hu

1988

Gátai Róbert

1988-ban a magyar férfi tőrcsapat tagjaként olimpiai bronzérmet akasztottak a nyakába. Egy évvel előbb a csapattal vb-harmadik helyezettek lettek. Gátai Róbert közel két évtizeden át volt az MTK erőssége.

A kép forrása: Gátai Róbert facebook oldala

1989

Eöry Diána

1989-ben szerezte első érmét világversenyen. Ez rögtön arany lett, a világbajnok magyar női tőrcsapat tagjaként. 1991-ben ezt a sikert megismételték. A kettő között 1990-ben két vb-ezüstig jutott, egyéniben és csapatban is a vb második helyén végzett. 1994-ben az MTK női párbajtőr csapatának tagjaként BEK-győzelmet ünnepelhetett.

A kép forrása: Képes Sport 1989. 07. 25.

1990

A Polgár lányok

Eddig következetesen egy-egy arcot társítottam minden évhez. Noha az évek többségében sokan megérdemelték volna, hogy az év arcai legyenek. Ez azonban egy különleges eset Polgárék - Mádl Ildikóval kiegészítve - családi vállalkozásban nyertek sakkolimpiát. 1990-ben már a másodikat. (A képen balról jobbra Zsófia, Judit és Zsuzsa.) 

A kép forrása: chessbase.in

1991

Kovács Iván

Párbajtőrözőnk 1991-ben robbant be a nemzetközi élvonalba egy egyéni világbajnoki bronzéremmel. Egy évvel később egy csapat olimpiai ezüst következett, amit 2004-ben ismételt meg. Világ- és Európa bajnokságokon összesen 16 érmet szerzett a már említettel együtt.

A kép forrása: olimpia.hu

1992

Engrich Mariann

Taekwondo-versenyzőnk az MTK színeiben egyetlen jelentős nemzetközi sikert könyvelhetett el. 1992-ben szerzett Eb-harmadik helyet. Korábban még a zuglói Lakótelepi SE versenyzőjeként 10 érmet szerzett - vegyesen mindegyik fajtából - Európa- és világbajnokságokon. Fájdalmasan fiatalon, 32 évesen távozott közülünk.

A kép forrása: gulner.sulinet.hu

1993

Várkonyi Marina

1992-ben a magyar párbajtőrcsapattal már zsinórban negyedszer lett világbajnok. Egyéniben Eb-aranyérem volt a legjobbja. Az MTK-val BEK győztes is volt. Visszavonulása után az MTK tőr és párbajtőr szakosztályának volt az igazgatója 2017-ig.

A kép forrása: mtk.hu

1994

Antal Zoltán

Kajakosunk 1994-ben K4 500 méteren szerzett vb-harmadik helyezést. Három évvel ezután sikerült egy fokkal magasabbra kapaszkodnia a dobogón, ismét a K4-es egység tagjaként, de ezúttal 1000 méteres távon.

A kép forrása: Népszava 1995. 07. 29.

1995

Várszegi Gábor

Úgy látszik, a megújulást nálunk mindig katasztrófának kell megelőznie. 1995-ben ismét az NB II-ben szerepeltek labdarúgóink. Ez ismét megújulást, új sikerkorszakot hozott. Az új érát Várszegi-korszaknak hívták. A kilencvenes évek legsikeresebb magyar üzletemberének a tulajdonába került az MTK. Várszegi Gábor csodacsapatot épített 4 bajnoki címet és ugyanennyi más érmes helyezést köszönhetünk neki, valamint azt, hogy olyan játékosokat láthattunk kék-fehérben, mint Illés Béla vagy Halmai Gabi. Hogy nem lett több bajnoki siker, az talán csak egy macskán múlott, aki áramszünetet okozott a Rosenborg elleni mérkőzésünkön. Ha ez nincs, akkor szinte biztosan bejutottunk volna a BL-csoportkörbe és másként alakult volna az MTK jövője. De volt. Ezután már Várszegi Gábor teljesen másként állt az MTK-hoz. Innentől már lefele tendált csapatunk szintje. Bár most tendálnánk így lefelé. Hiszen a visszaesésbe még két bajnoki siker is belefért és az SKA, ami Várszegi Gábor találmánya. Ma már persze ez se az, ami volt.

Ha megengedhető ennyi szubjektivitás a szerzőtől, én ma is szívesen látnám Várszegit az MTK élén. Come back Gabi!

A kép forrása: index.hu

1996

Garami József

Edzők jönnek, edzők mennek, Józsi bácsi örök. 1996-ban került az MTK-ba és egy rövid megszakítással 2019-ig volt a klub alkalmazottja, 2015-ig vezetőedzője. Két bajnoki címet ünnepelhettünk vele, de sajnos volt egy kiesése is. Rengeteg fiatal játékost épített be a csapatba, indított el a pályán. Utolsó szezonjaiban rendre megoldhatatlan helyzetbe hozták, szinte a teljes csapatot kihúzva alóla. A megoldhatatlan helyzeteket egy kivételével rendre megoldotta.

A kép forrása: mtk.hu

1997

Hormay Adrienn

Három világbajnoki címe közül már a másodikat gyűjtötte be 1997-ben. Éremhalmozó vívónk még két-két ezüstöt és bronzot is szerzett a világbajnokságokon. Európa legjobbjainak megméretésein három arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett. Igazi csapatember. A tizennégy éremből tizenhármat a magyar párbajtőr válogatott tagjaként nyert el. Az egyetlen egyéni érmét akkor gyűjtötte be, mikor más már rég feladta volna. 2008-ban 37 éves korában Európa egyéni párbajtőr bajnoka lett.

A kép forrása: aranyerem.blog.hu

1998

Illés Béla

A legnagyobb király. Azt jelentette nekünk, amit a szüleinknek Sándor Csikar, a nagyszüleinknek Orth Gyuri, a dédszüleinknek Károly Jenő. Csodálatos játékos, akinek szinte soha nem volt rossz napja. Ha nem ment a csapatnak, akkor tőle vártuk a megmentő gólt és ő rendszerint szállította. Örökre emlékezetes marad az Újpest ellen szerzett gólja, amikor néhány csellel a tizenhatoson belül az egész lila védelmet leültette.

A kép forrása: mtk.hu

1999

Mincza-Nébald Ildikó

40 éve folyamatosan az MTK tagja. Versenyzői pályafutása befejezése után edző lett tőr és párbajtőr szakosztályunknál. Volt az MTK alelnöke is. De térjünk vissza aktív éveire. Egyéniben és csapatban is gyűjtögette a sikereket, melyek közül a legjelentősebb a legutolsó világversenyén szerzett párbajtőr egyéni olimpiai bronzérem. Ebben a szakágban gyűjtött korábban szintén egyéniben EB aranyat, kettőt is és VB bronzot. Csapatban 7 érmet gyűjtött Eb-ken és vb-ken, teljesen vegyes fajtákat állt tőr és párbajtőr versenyeken is dobogón, annak minden fokán.

A kép forrása: mtk hu

2000

Storcz Botond

Furcsa még leírni is: Csak háromszoros olimpiai bajnok. Ebből két aranyérmet nyert MTK-sportolóként. 2000-ben a K2 500 méteres a K4 1000 méteres versenyek után került a nyakába aranyérem. De miért csak három olimpiai győzelemig jutott? Ennek kizárólag egy oka van, az eperleves. Na meg az attól kapott fertőzés, ami megakadályozta, hogy részt vegyen az 1996-os olimpián. Pedig ekkor volt csúcsformában. Az olimpiát követő világbajnokságon K1 500 és 1000 méteren is győzött. Világ- és Európa bajnokságokon 18 érmet lapátolt össze, melyekből nyolc volt a legfényesebb.

A kép forrása: kataca hu

2001

Bártfai Krisztián

Szinte bérlete volt a második helyre. Világversenyeken szerzett 14 érme közül 9 volt ezüst. Így a 2001-es vb-ről és az Eb-ről is ezüstérmekkel tért haza. Mindkét alkalommal második helyezett volt K2 500 méteren, az Eb-n az 1000 méteres távon is második lett. Egyetlen vb-aranyérmét 1995-ben a K4-es hajóval szerezte, a 2000-es olimpián K2 1000 méteren lett második.

A kép forrása: jochapress.hu

2002

Keresztesi Alexandra

2002-ben K4 1000 méteren a vb-bronzérmes egység tagja volt. Ugyanezzel a hajóval az Eb-n aranyérmet szereztek.

A kép forrása: jochapress.hu

2003

Patyi Melinda

K2 200 méteren Paksy Tímeával lett világbajnoki aranyérmes 2003-ban. 3 évvel később Európa-bajnok is lett. Ezeken kívül még öt érmet szerzett világversenyeken.

A kép forrása: Patyi melinda facebook oldala

2004

Káté Gyula

Gula Laci után bő négy évtizedet kellett várnunk a következő jelentős ökölvívó sikerre. Kiböjtöltük. Káté Gyula 2004-ben Eb-bronzérmet szerzett. Reméljük, a következő érem hamarabb fog jönni.

A kép forrása: recorder.blog.hu.

2005

Fazekas-Zur Krisztina

2001-ben igazolt az MTK-ba és ez a dátum egyben a felnőtt versenyeken aratott sikereinek kezdete is. Már kék-fehér színekben, de még 2001-ben aratta első győzelmét a magyar bajnokságon, az Eb-n és a vb-n is. MTK-versenyzőként 4 vb-arany- és ugyanennyi ezüstérmet szerzett. Európa-bajnokságokon 6 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzérmet ért el még MTK-színekben. 2010-ben összeházasodott az izraeli Rami Zur kenuversenyzővel, akivel Amerikában telepedtek le és az USA színeiben versenyeztek. 2012-től ismét piros-fehér-zöldben, de már nem kék-fehérben szerepelt és bővítette még 9 éremmel a világversenyeken gyűjtött kollekcióját. Ezek között volt két legnagyobb sikere, a 2012-ben K4 500 méteren megszerzett majd 2016-ban megvédett olimpiai bajnoki címe.

A kép forrása: mtk.hu

2006

Paksy Tímea

Ha el szeretnék mondani Paksy Tímea összes sikerének a történetét, az hosszabb mese lenne, mint az a bizonyos 1001 éjszakára szóló. Világbajnokságokon 9 aranyérmet, 3 ezüstöt és 3 bronzot szerzett. Eb-győzelmeinek száma is 9, amihez még 7 ezüst és 2 bronz is társul. 2006 kiemelkedően a legjobb éve volt. Ekkor 3 Eb- és 4 vb-aranyat lapátolt össze. Tudom, hihetetlen, de ezzel a hét győzelemmel nem ő volt 2006-ban a legeredményesebb kajakos lányunk. Kovács Kati tizenkettőt szedett össze a legfényesebb érmekből ebben az évben. De róla majd később.

A kép forrása: nemzetisport.hu

2007

Mohamed Aida

Ha semmi számottevő eredményt nem ért volna el, csak azt tudnánk róla, hogy 23 évig versenyzett az MTK színeiben és 7 olimpián vett részt, ebből négyen MTK-versenyzőként, már az is elég ok lenne rá, hogy azok között emlegessük, akikre a legbüszkébbek vagyunk. De az eredményei is lenyűgözőek. Világversenyeken 14 érmet szerzett. Ebből tizenkettőt MTK-versenyzőként. Legnagyobb sikere a 2007-ben szerzett Eb-győzelem volt a magyar női tőrcsapattal. Itthon 8 egyéni és hat csapatbajnoki aranyérem gazdája kék-fehér versenyzőként.

A kép forrása: budapest.imami.hu

2008

Kovács Katalin

A kajakkirálynő. 2001 és 2008 között volt MTK-versenyző. Három olimpiai aranyérme közül kettőt és öt ezüstérme közül szintén kettőt MTK-sportolóként ért el. Világbajnokságokon 41 (!) érmet, köztük 31 aranyat szerzett. MTK-s vb-mérlege: 23/20. Az Eb-mérlege is lenyűgöző, 48 érméből 29 arany, MTK-sportolóként 23/16. Máig is nehezen magyarázható, hogy miért kergették el nevetséges okok miatt az MTK-ból.

A kép forrása: MTK Baráti Kör gyűjteménye, adományozó Blaha Judit

2009

Jakabfi Zsanett

2004-től 2009-ig volt az MTK labdarúgója. Saját nevelésű világklasszisunk 2009-ben tőlünk igazolt Wolfsburgba. A német csapattal sorozatban nyerte a bajnoki címeket és kétszeres BL-győztes is lett. Csapata egyik kulcsjátékosa. Az MTK első magyar bajnokcsapatának tagja volt, majd egy ezüst és egy bronzérem is jutott neki a magyar bajnokságban. A sors furcsa fintora, hogy legnagyobb sztárunk távozása után jött el az MTK női labdarúgó csapatának aranykorszaka.

A kép forrása: uefa.com

2010

Deutsch Tamás

Az MTK 15. elnöke. Elődei között ketten, Brüll Alfréd és Fekete János hosszú évtizedeken át vezették az MTK-t Mindketten legendás elnökei voltak klubunknak. Mindketten egy válságban lévő egyesületet örököltek, vezetésükkel az MTK kilábalt a válságból és nem csak Magyarország vezető egyesületeinek egyike lett, de a sportvilág legjobbjai közé is kerültünk irányításukkal. Mindkettőjük esetében elmondható volt, hogy rendbe tudták szedni az MTK gazdasági helyzetét, jelentős létesítményfejlesztést valósítottak meg és legfőképpen csodálatos sportsikereket értek el.

Nos, 2010-ben Deutsch Tamás is megkapta azt a "lehetőséget" amit kiváló elődei. Egy csődközelben lévő klubot örökölt, amelyik az alkalmazottainak több havi, esetenként több évi bérével tartozott, ennek következtében elvesztette legjobb sportolóinak jelentős részét. Szóval ugyanaz a feladat adott volt, mint nagy elődeinek. Megoldotta?

A legsürgetőbb feladatot, az MTK anyagi helyzetének rendezését - a bajok nagyságához képest - gyorsan megoldotta. Ugyanakkor sajnos a konszolidáció befejeződéséig, ami 2013-ra tehető körülbelül, még további értékes sportolók hagyták el az MTK-t. Az MTK többségében nagyon lepusztult létesítményeinek szinte mindegyike megújult, új létesítményeket kapott a klub. A teljesség igénye nélkül: Megépült az Új Hidegkuti Stadion, mellette az SKA is teljesen új létesítményt kapott, a Lantos Mihály sportközpontban teljesen felújították a vívó csarnokot, rendbehozták a labdarúgó pályákat, megújultak az atléták szabadtéri létesítményei, ezen belül korszerű borítást kapott a futópálya, megoldották az évtizedek óta gondot okozó vízelvezetést és teljesen új létesítmények is épültek itt, az ugrócsarnok és a hozzá tartozó futófolyosó valamint a küzdősport centrum. Lehetne még sorolni a már elkészült létesítményeket. Illetve a legnagyobb beruházás, az MTK sportpark kialakítása jelenleg is folyik. Eddig minden rendben, de nézzük a legfontosabbat, a sporteredményeket. Aligha vitatható, ebben is nagyot léptünk előre. Igaz, ebben nem teljesen egyenes vonalú a fejlődés. Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy Deutsch Tamás egy sok szakosztályos multisport egyesületet álmodott meg. Ehhez a meglévő szakosztályokat meg kellett erősíteni és újakat létrehozni. Itt most nincs lehetőség az összes szakosztály helyzetét elemezni. Röviden: az egyéni sportágakban szinte minden jelenleg működő szakosztályunk eredményes. Pontosabban a legtöbb esetben mindössze az a kérdés, hogy "csak" Magyarország legjobbjai között vagyunk-e, vagy a világ legjobbjai közé tartozunk-e az adott sportágban. Többnyire az utóbbi az igaz. Sajnos a közönséget leginkább érdeklő csapatsportágakban már nem ilyen jó a helyzet. Mondhatni, csapataink szereplése nagyon gyenge. Az ő esetükben abban reménykedhetünk, hogy a jelenleg hontalan csapataink, ha hazatérhetnek az új sportparkba, akkor meg tudnak erősödni.

Két kiegészítést kell még ehhez tenni.

1. Az utóbbi időben gyászosan szereplő labdarúgó csapat független a sport egyesülettől, nem tartozik a sportegyesület mindenkori elnökének felügyelete alá.

2. Ez a cikk Deutsch Tamásról, az MTK elnökéről szól. Hogy Deutsch Tamás politikusról kinek mi a véleménye, az ebből a szempontból érdektelen, az nem változtat az MTK elnökének sikerein és/vagy kudarcain.

A kép forrása: mtk.hu

2011

Tóth Dávid

Saját nevelésű kajakosunk 2011-ben K2 500 méteren Kulifai Tamással hatalmas meglepetésre világbajnoki címet szerzett. Ugyanez az egység kevéssel a vb előtt az Európa-bajnokságon a 6. helyen végzett. Egy évvel később tagja volt a londoni olimpia ezüstnégyesének.

A kép forrása: canoeicf.com

2012

Kulifai Tamás

Tagja volt a londoni olimpia ezüstnégyesének, amelyikben rajta kívül még két MTK-sportoló, Tóth Dávid és Paumann Dániel is szerepelt. Az olimpia után mindhárman eligazoltak az MTK-ból, később közülük csak Kulifai Tamás tért - immár Európa- és világbajnokként - vissza hozzánk. Jelenleg is az MTK versenyzője.

A kép forrása: mtk.hu

2013

Szőcs Bertalan

Keveseknek adatik meg, hogy még életükben elnevezzenek róluk valamit. Szőcs Bertalan az MTK edzője volt, amikor 2013-ban vívótermünket róla nevezték el. Aligha vitathatja bárki is, hogy megérdemelte. Olimpiai és világbajnokok sorát kinevelve a világ legeredményesebb vívóedzője volt. Egész életében csak egyetlen egyesületben dolgozott. Nálunk. 1961-ben kezdett az akkor még Vörös Meteor névre hallgató klubban, élete végéig az MTK edzője maradt.

A kép forrása: mtk.hu

2014

Miklós Edit

Az MTK  és a síelés között egyoldalú szerelem alakult ki. A klub időről időre próbálta meghódítani ezt a sportágat, de a sísport csak flörtölt velünk, aztán rendre kosarat kaptunk. Már a II. világháború előtt is voltak próbálkozásaink, aztán a Bástya-időszakban még sikereink is, de tartós kapcsolat nem alakult ki. 2013-ban az Erdélyből érkezett Miklós Edit és a Berecz lányok alkották az MTK vadonatúj sícsapatát. Utóbbiak viszonylag rövid ideig. Miklós Edit azonban hozta a sikereket. 2014-ben 7. lett a téli olimpia lesikló számában, majd 2015-ben világkupa érmet szerzett, első magyar síelőként. Ekkor még csak 27 éves volt. Vártuk a folytatást. Ehelyett sajnos a sorozatos súlyos sérülések jöttek. 2018-ban kénytelen volt végleg visszavonulni. Ezzel az MTK kérészéletű szakosztálya is megszűnt.

A kép forrása: mtk.hu

2015

Gálfi Dalma

2015-ben Stollár Fannyval megnyerte a junior párosok versenyét Wimbledonban. Korábban soha magyar párosnak nem sikerült itt nyernie. Ekkor joggal reménykedtünk benne, hogy a nemzetközi élmezőnyhöz tartozó játékos lehet belőle rövidesen. A következő évei azonban nem alakultak jól, sokan már lemondtak róla. Ő nem. Az utóbbi években ismét jönnek a sikerek, stabilan lépked előre a világranglistán. Most már a Top 100-at ostromolja.

A kép forrása: mtk.hu

2016

Liu Shaolin Sándor

Olyat tett, amit korábban magyar sportoló még soha. Rövidpályás gyorskorcsolyázóként világbajnokságot nyert. Két évvel később tagja volt annak a váltónak, amelyik megszerezte a téli olimpiák történetének első magyar aranyérmét. Azóta is folyamatosan szerzi az érmeket a világversenyeken, de 2019-ben elhagyta az MTK-t, és kevéssel később az országot is.

A kép forrása: mtk.hu

2017

Méry Rita

Az egyetlen női labdarúgónk, aki az MTK összes bajnokcsapatában szerepelt. Beleértve az MTK női foci 2001-es megalapítását követően 2001-2002-ben szerzett NB II-es sikert is, mellyel az élvonalba jutottunk. Így természetesen tagja volt a 2017 tavaszán befejeződött, és a 2017 őszén kezdődő bajnokságokat megnyert eddigi utolsó bajnokcsapatainknak is.

A kép forrása: mtk.hu

2018

Liu Shaoang

Bár már a 2015-ös rövidpályás gyorskorcsolya vb-n is szerepelt, sőt érmet szerzett, de az első aranyra 2018-ig kellett várnia. Akkor viszont akárcsak testvére, a váltó tagjaként rögvest olimpiai bajnok lett. Amit egy 500 méteres távon szerzett egyéni olimpiai bajnoki címmel is megtoldott.

A kép forrása: mtk.hu

2019

Krizsán Xénia

Atlétánk 2019-ben állította fel első felnőtt magyar csúcsát hétpróbában. Egyre jelentősebb nemzetközi sikereket arat. Fedettpályás Eb-bronzérme és olimpiai 13. helye után idén 4. lett a világbajnokságon.

A kép forrása: mtk.hu

2020

Pigniczki Fanni

A magyar ritmikus gimnasztika kiemelkedően legjobb versenyzője. A 2020-as Eb-n 11. helyen végzett összetettben, ami emberemlékezet óta a legjobb magyar eredmény, azonban egy évvel később ezt is sikerült felülmúlnia egy olimpiai kvalifikációt érő 10. hellyel. Az olimpián 20. az azt követő vb-n 14. lett. Ha ezeket fantasztikus eredménynek gondoljuk - hiszen azok - akkor az idei éve már maga a csoda. Bronzérem a VB-ről karika gyakorlatára, majd a világjátékokról két bronz (karika és labda). Mindezt megfejelte az univerziádén szerzett aranyérmekkel (összetett és labda). Nagy reményekkel várjuk az olimpiai szereplését.

Itt kell szólni az MTK RG-szakosztályáról is. Bő évtizede ritkaság, ha bármely korosztály bármely versenyszámában nem MTK siker születik a magyar bajnokságon. A szakosztály ontja a tehetségeket. Fanni még csak 23 éves, de már most is van több utódjelöltje. Deutsch Lazsányi Erika, Lauber Zsófia, Gelle Noémi és a többi szakember elképesztően magas szintű munkát végeznek.

A kép forrása: mtk.hu

2021

Tóth Krisztián

Cselgáncs... ebben a sportágban gyakran előfordul, hogy feltűnik egy tehetség, arat pár sikert, azt örökre el is tűnik. Tóth Krisztián az üdítő kivételek közé tartozik. 2014-ben egy vb-ezüstéremmel robbant be a sportág élvonalába. Ahol azóta is tartja a helyét. 2019 óta az MTK sportolója. Még abban az évben hozott nekünk egy vb-bronzérmet. Amit egy Eb- és egy olimpiai bronz követett. Legutóbb alig pár nappal ezelőtt szerzett ismét bronzot az Eb-n. Eddig hét érme van világversenyekről ezüstök, bronzok. Talán jövőre Párizsban...

A kép forrása: mtk.hu

2022

Salim Omar

Salimék is egy MTK-s család. Nálunk versenyez Omar mellett két testvére, Kamilah és Sharif, MTK-versenyző volt édesapjuk Gergely, aki az edzőjük is és az ő testvére József is. Omar olimpiai ötödik helye után 2022-ben tarolt. Megnyerte az Eb-t és a vb-t is. Ő is legnagyobb olimpiai reménységeink közé tartozik.

A kép forrása: mtk.hu

2023

Hárspataki Gábor

Az olimpián a harmadik helyet szerezte meg karatésunk. Ezt nem mondhattuk papírformának, de nagyon nagy meglepetésnek sem, hiszen Hársi korábban is gyűjtött már Eb-érmeket. Alig pár héttel ezelőtt  még előrébb lépett, vb-ezüstérmes lett. Sajnos sportága, a karate nem szerepel a következő olimpia műsorán, így egy éremesélyessel kevesebbünk lesz.

A kép forrása: mtk.hu