MTK Baráti Kör Hírlevele |
III. évfolyam 17. szám 2022. december 15. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tartalom: Egy kosárlabda múzeum dicsérete |
a kép forrása: mtk.hu |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
MTK-szurkoló vagy? Szeretnél részt venni a programjainkon? Szeretnél a közösségünkhöz tartozni? Akkor köztünk a helyed. Légy az MTK Baráti Kör tagja! |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az edző az az ember, akit a szurkolók általában nem szeretnek, akiről a legtöbb szurkoló biztosan tudja, hogy nem ért ahhoz, amit csinál. Kivétel, aki bajnokságot nyer a csapatával, de ő is csak ideig-óráig. Ezen még ront egy kicsit, ha az edző egy olyan tréner helyére érkezik, akit ritka kivételként elfogadott, sőt szeretett a publikum. Horváth Dávid egy ilyen edző, Bognár Gyuri helyére került az MTK-ba. Horváth Dávid már volt egyszer az MTK edzője. Annak a periódusnak az MTK kiesése vetett véget. Joggal gondolhatnánk ilyen előzmények után, hogy Horváth Dávid közutálatnak örvend a Hungária körúton. De nem. Imádja őt az ezerfejű cézár. Ezt a szeretetet – bármily furcsa is – a kiesés idején alapozta meg. Mert vele estünk ki, de nem miatta. Az ő vezetésével feltámadt a csapat és közel került a csodához. De talán nem csak ez az iránta megnyilvánuló szimpátia forrása, hanem az is, hogy ő nem tartozik a szokásos magyar edzőkeringő résztvevői közé, akik megbuknak valahol, de két hét múlva már van másik kispadjuk. Fiatal, céltudatos, határozott egyéniség, akin látszik, hogy tudja mit akar és amit akar, azt meg is valósítja. Amit eddig az MTK-ban letett az asztalra, az tiszteletre méltó: bajnokság az U19-es csapattal, utána sikeres BL meccsek. A felnőttek között eddig veretlen a csapata. Négy NB I-es és hét másodvonalbeli mérkőzésen vezette az MTK-t, mérlege imponáló: nyolc győzelem, három döntetlen, nulla vereség harmincnégy rúgott és tizennégy kapott gól. Szerencsés helyzetben vagyok, az elmúlt bő két évtized majdnem minden MTK-edzőjével beszélgethettem, többségükkel többször is. De Egervári Sanyi és Garami Józsi bácsi óta most először álltam fel egy beszélgetés után úgy, hogy nem maradt szemernyi kétség sem bennem. Biztos vagyok benne, hogy jó kezekben vannak az MTK játékosai. Félek, írásban nem fog átmenni az a kisugárzás, ami Horváth Dávidból árad, de azért remélem, a riport tartalma is érdekes lesz számotokra.
B.T.: Tavaly nagy meglepetésre lettél a szezon végén az NB I-es csapatunk vezetőedzője. Te számítottál erre?
B.T: A négy sikeres meccs után vártad volna, hogy te maradj a vezetőedző? H.D.: Nem. Egy pillanatig sem kecsegtettek ezzel. B.T.: Nem sokkal később viszont újra az MTK vezetőedzője lettél. Ez mégis nagyon más helyzet. Akkor átvettél egy padlón levő csapatot, amiből csak jól lehetett kijönnöd. Ha sorba vesztetted volna a meccseket, azt mindenki az elődeid hibájának tudta volna be, a siker viszont a tied volt. Ezzel szemben most mindenki elvárja és természetesnek veszi a feljutást. Ha megcsináljátok, akkor „csak” teljesítetted azt, ami elvárható. Ha nem, az viszont a te kudarcod lesz. Nehezebb döntés volt a mostani felkérést elfogadni? H.D.: Az a négy meccs adott nekem egy löketet. Nagyon örültem a felkérésnek, nagyon örülök, hogy számítanak rám. Ez most egy nagyobb téttel bíró felkérés volt. Nem kérdés, a feljutás a cél, nem az eredmények kozmetikázása. Most nagyobb a nyomás rajtam, de én ezt alig vártam, hogy átélhessem. B.T.: Ugyanúgy, mint Bognár Gyuri, azt nyilatkoztad, hogy ez a keret alkalmas a feljutásra. Közben veled ugyanúgy, mint Gyurival, számolatlanul kapjuk a gólokat. A védelem is alkalmas a feljutásra? H.D.: Nem kimondottan a védelemről, inkább a védekezésünkről, a csapat védekezésről van szó. Sajnos nem egy típusú gólokat kapunk, azt könnyű lenne javítani. Olyan automatizmusokat kell átkalibrálni, ami időigényes. Remélem a téli szünetben ezt meg fogjuk oldani. A keret ebben a formában is alkalmas arra, hogy elérjük a célunkat, ezt az utolsó 7 forduló mérkőzéseinek a tapasztalata is mondatja velem. Viszont ahhoz, hogy még nagyobb variációs lehetőségünk legyen, gondolva a lehető legtöbb eshetőségre két, esetleg három játékos beemelése a játékosállományba indokolt. A védekező profilú játékosokra kell gondolni, célpontok megvannak, remélem sikerül annak ellenére megszerezni őket, hogy télen nagyon nehéz igazolni. B.T.: Utaltál rá a védekezés nem csak a védelem dolga. Mi viszont rendszerint két alig védekező középpályással játszunk. Ezen tervezel változtatni? H.D.: Az hogy két támadó és egy védekező középpályással játszunk vagy fordítva, az taktika és ellenfél függő is. Lehet, hogy az NB I-ben ezt már nem fogjuk tudni megtenni. Ez egyfajta egyensúly menedzsment, amit persze a játékoskeret lehetőségei is befolyásolnak. B.T. : Említetted, vannak folyamatok, amihez idő kell, ide tartozik a mérkőzések elejére jellemző betlink is? Illetve ha lezajlanak ezek a hosszabb időt igénybe vevő folyamatok a télen, akkor tavasszal másmilyen MTK-t fogunk látni? H.D.: Ez koncentráció kérdése és sajnos ennek is hosszabb idő a megoldása, de már most is próbálkozunk különböző módszerekkel, hogy a koncentrációt rendbe tegyük a meccsek elején is. Az MTK stílus felé szeretnék elmozdulni. Felívelgetések helyett labdabirtoklásra építő, hátulról építkező focit szeretnék látni a csapattól. Dominálni szeretnénk a meccseken. A cél az, hogy ezt az élvonalban is tudjuk folytatni. Mert az nem kérdés, fel kell jutni. Az élvonalban is kombinatív játékot szeretnénk nyújtani. Ezzel párhuzamosan persze a védekezést is össze kell raknunk.
B.T.: Télen – az NB I-re is előre tekintve – számítasz-e komoly erősítésre? H.D.: Szeretnék – vagy inkább úgy mondom, hogy szeretnénk – már télen olyan játékosokat hozni, akik az NB I-re is erősítést jelentenek, hogy nyáron ne kelljen egy új csapatot építeni, ne legyen kezelhetetlenül nagy játékos mozgás. B.T.: Magyarok-külföldiek. Ha szabadon dönthetsz - nyilván csak a nyáron - mit tartanál jó aránynak? H.D.: Szükség van idegenlégiósokra, de nem korlátlanul. Az a bizonyos négy meccs is mutatta az elképzeléseimet. Nálam 3-4 külföldi volt általában pályán. Ha találunk elég jó külföldi játékost, aki alkalmas arra, hogy integráljuk a csapatba, akkor igen, de az arányokra figyelni kell. Figyelni kell az öltőző hierarchiájára is. Szükség van fiatalokra és szükség van rutinos játékosokra is. B.T.: Fiatalok, rutinosak. Nálunk jellemzően szoktak lenni a keretben fiatalok, 18-22 évesek és rutinosak 28-30 felettiek. De köztük, akik húzóemberek lehetnének, a pályafutásuk csúcsán lévő korosztály hiányzik. Ezen tervezel változtatni? H.D.: Egy egészséges keretben szerepel jócskán 25 év körüli játékos, akiknek még megvan a fiatalos lendülete, de már megvan a kellő rutinja. A csapat gerincét nekik kell alkotni. Nálam ez is egy szempont lesz, hogy ilyen játékosok is kerüljenek be a keretbe. Célunk, hogy akit lehet és érdemes, azt megtartsuk, itt töltsék a legjobb éveiket. Ez nevelés kérdése is. Ebben volt egy szemléletváltás, most vannak fiataljaink. Most vannak még mindig fiatal, de már viszonylag rutinos játékosaink akik régen a csapat magjához tartoznak és rövidesen ebbe a hiánykorosztályba kerülnek, reméljük nálunk. Például: Kata Misi, Mezei Szabolcs, Varjú Beni, Palincsár Martin stb. B.T. Érintettük már a következő szezont, de téged is érint? Azaz, ha feljutunk maradsz? H.D.: A szerződésem nem csak a nyárig szól, szóval remélem maradok. Azt a közös utat, amit elkezdtünk a vezetőkkel, azt jó lenne folytatni. Itt ugye felmerül a pro licensz kérdése, de a feljutó csapatok edzőire van egy külön szabály: A feljutó csapat edzője addig dolgozhat az NB I-ben is „A” licensszel, amíg a következő pro licensz képzés nem indul el illetve ha felveszik a képzésre, akkor amíg a képzés be nem fejeződik. Tehát technikai akadálya sincs annak, hogy maradjak. B.T.: Akkor remélhetjük, hogy jövőre az MTK NB I-es csapatának edzője leszel. És utána? Vannak edzők, akik szerint 2-3 évente csapatot kell váltani, mások „nyugdíjas állást” szeretnének. Te melyik típus vagy? H.D.: Én az állandóságot szeretem. A futballtól elvonatkoztatva a magánéletemben is. Nem szeretek ugrálgatni, türelemmel, kitartással a hosszú távú gondolkodást tartom szem előtt. B.T.: Akkor beszélhetünk a jövőről. Van-e arra bármilyen elképzelés, hogy egy feljutás után stabilizálni tudjuk a helyünket, ne folytatódjon az MTK-hoz méltatlan liftezés? H.D.: Egyértelmű cél a helyünk állandósítása az NB I-ben. Jó lenne természetesen minél előrébb végezni az NB I-ben – ha feljutunk, amiért még meg kell dolgozni – szeretnénk stabilan bentmardni. A 4. vagy a 10. helyen nyilván nem mindegy, de nagyon kicsi a különbség. Első évben a biztos bentmaradás lesz a cél.
B.T.: Hosszú távra tervezel. Hosszú- vagy inkább középtávon látsz-e esélyt arra, hogy az MTK visszakerüljön arra a polcra, ahová való. Azaz ne a kiesés ellen küzdjünk, hanem éremért harcoljunk? H.D.: Először biztosítsuk állandó helyünket az élvonalban. Most egy jó folyamat kezdetén vagyunk. Én abban bízom – mint ennek a résztvevője – hogy eljutunk oda, hogy az előkelőbb helyekért küzdjünk, de ehhez még jó pár lépcsőfok van előttünk. B.T.: Ha feljutunk - mondtad. Ehhez tavasszal jobban kéne szerepelnünk, mint ősszel. Az MTK-nak ez az elmúlt negyed században egyszer sikerült, amikor télen nagyon nagyot erősítettünk, többek között Torghelle Sanyival és Vass Ádámmal. Van elképzelésed, mi lehet ennek az oka és mit lehet tenni, hogy idén jobbak legyünk tavasszal? H.D.: Én azt gondolom, talán a pályahelyzet lehetet ennek a tavaszi visszaesésnek az oka. Nem volt saját műfüves pályánk, különböző helyeken, különböző időpontokban hol jobb, hol rosszabb körülmények között kellett a csapatnak edzeni. Ez szerencsére megoldódott, elkészült a Salgótarjáni úton a saját műfüvünk. A másik hasonló ok az edzőtábor. Nyilván jobban fel lehet készülni kellemesebb éghajlatú pályákon, de az se jó, ha a csapat csak pár nappal a rajt előtt ér haza, és nincs idő alkalmazkodni az itthoni zordabb körülményekhez. Éppen ezért nagyon fontos az edzőtábor időzítése, természetesen ennek megfelelően alakítottuk ki az idei téli edzőtábor időpontját. B.T.: Végül egy nem kimondottan MTK-s kérdés. Mi a véleményed, jó a 12 csapatos NB I. vagy bővíteni kéne a létszámot? Ezt most ne abból a szempontból nézzük, hogy persze nagyobb létszám mellett könnyebb bentmaradni, hanem azt nézzük szakmailag mi a jobb? H.D.: Én a 16 csapat mellett érvelnék. Most már elérkeztünk oda, hogy van megfelelő infrastruktúra és a mérkőzések színvonalában sem lenne visszaesés. Ideális lenne újra a 16 csapat. B.T.: Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok idén a feljutáshoz, aztán egy NB I-es sikercsapathoz és természetesen kívánok nektek kellemes karácsonyt és boldog új évet! /Bodrogi Tamás/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egy kosárlabda múzeum dicsérete Elismerés és gratuláció a kigondolóknak és a megalkotóknak Egy múzeumnak nem propagandát kell csinálni, egy múzeumot meg kell nézni. Így jártam én is. Hallottam, hogy Budaörsön megnyílt egy új sportmúzeum, a Magyar Kosárlabda - múzeum, a MKOSZ, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének budaörsi székházában, ez év októberében. A kosarasok találkozóján, amely a covid miatt két éve elmaradt, nekem is lehetőségem volt, hogy megnézzem, megcsodáljam. És most és most azonnal azt tudom mondani, hogy gratulálok a kigondolóknak és még nagyobb gratuláció a létrehozóknak, a megalkotóknak. Az eseményt megnyitották Judik Béla, Farkas Attila, és Ujváry Judit, Székely Norbert a női szövetségi kapitány, végezetül az estérmes Speciális Olimpia Egyesület kosárcsapata mutatkozott be és mondták el ezüst sikereik titkát.
A sportmúlt ápolója, gondozója voltam, mint anno sportoló és sportvezető, s most nyugdíjasként is. Hiányoltam mindig a sportmúzeumokat, féltettem, hogy elvesznek, s elkallódnak a sportsikereket megjelenítő kupák, serlegek, relikviák, érmek, oklevelek, dokumentumok, könyvek. S lám, itt a bizonyíték, hogy ha van akarat, kezdeményezés, meg lehet őket őrizni a jövő nemzedék számára. Hisz egyre nehezebb lesz majd a világ, vagy a nemzetközi élvonalba belekerülni és ott érmes, dobogós sikereket, eredményeket elérni. De lám, mégiscsak van lehetőség. A múzeumban végig lehet követni a magyar kosárlabda sportot a kezdettől a kimagasló eredményig. Nem gondoltam volna, hogy ekkora nagy meglepetés ér, és büszkén nézhettem az MTK kosárlabda eredményességét bemutató fotókat is. A kosárlabda-találkozón örömmel láttam régi nagy kosarainkat, és külön köszönöm Szuchy Mártinak, hogy meghívott, hogy részese lehettem ennek az eseménynek.
Személyesen találkozhattam a volt MTK kosáredzővel, ifj. Gyimesi Jánossal, Fülöp Benyóval, (Fülöpné Benjamin Gabriella) Suhajda Gabriellával …. Kicsit fájó szívvel néztem, hogy nekünk vajon mikor lesz egy ilyen helyünk, ahol csodálhatjuk a klubunk sikereit. Hisz azt gondolom, hogy az egyik legrégebbi egyesületnek valóban kellene, egy sport „szentély”, annyi sportág, annyi siker, kupa, érem, elismerés tanúskodik, arról, hogy voltunk, hogy sikerek kovácsai voltunk, és ezt egy MTK-sportmúzeum koronázná meg. Remélem és reménykedek, hogy egyszer nyílik majd egy ajtó, amelyre az lesz majd felírva: ”Ide belépni szabad - ez az MTK sportmúzeuma" /Bódayné Blaha Judit/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
December 7-én rendezték meg a Mikulás kupát a mosonmagyaróvári Flesh Központban, két év kihagyás után a kilencedik alkalommal. A versenyen sérüléssel élő fiatalok és felnőttek küzdhettek meg evezős ergométeren. Az MTK evezős szakosztályának para evezősei is részt vettek a remek hangulatú eseményen, melyre az ország több részéről is érkeztek. A Mikulás Kupán 100 versenyző indult több versenytávon és korcsoportban. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az evezős klubok közül a GYAC és az MVSE után mi küldtük a legtöbb versenyzőt, akik nem is akárhogy teljesítették a 2000 méteres távot. Igaz, az odaút igen kalandosra sikeredett. A benzinkutakon ugyanis vagy hatalmas sor állt vagy nem volt megfelelő üzemanyag, így a csapat majdnem lekéste rajtját. Lukácsovics Gábor edzőnkön azonban nem fogott semmilyen akadály, az utolsó pillanatra betoppant a csapat, akik adrenalinnal megtelve remekül versenyeztek.
FF PR3 ID, vagyis szellemileg akadályozott kategóriában Simon Tamás tanítványa Tóth Balázs ismét magabiztosan nyert. Székely Balázs tanítványai is hasonlóan szépen versenyeztek, PR3 kategóriában Szabó Csaba, PR2 kategóriában Nagy Ráhel arany-, PR1 kategóriában Novák Richárd ezüst-, Kovács Zsolt pedig bronzérmet szerzett. Novák Ricsiről egy korábbi cikkben esett már szó, akkori szadai Guiness-rekordjáról ezúttal az MTVA Esély című műsorban láthattunk riportot, mely az alábbi linken megtekinthető. (Az esemény az első 5 percben látható) Esély, 2022.12.10-i adás | MédiaKlikk (mediaklikk.hu) Az őszi edzői konferencián a MESZ para szakágának vezetője, Nagy Gábor, idén is kiemelte évértékelőjében klubunkat, mint követendő példát abban a tekintetben, hogy a szakosztályban több parasportolóval is foglalkozunk. Edzőink odaadó munkájára nagyon büszkék vagyunk! /Polivka Dóra/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Győzelem a röplabdabajnokságban, vereség a kupában Az Újpest elleni győzelmet követően joggal reménykedtünk abban, hogy a következő mérkőzést is sikerrel zárhatjuk. A Fatum-Nyíregyháza volt az ellenfelünk, akik ugyan sokáig mumusnak számítottak, de az utóbbi időben egyre többször sikerült őket megtréfálnunk. Most egy edzőváltást követően érkeztek Budaörsre, és a várakozáson aluli szereplésük ellenére nem lehetett őket félvállról venni. A meccs rendkívül szorosan alakult: az első két szettet minimális különbséggel mi nyertük, viszont két hasonlóan szoros játszmát követően a szabolcsiak egalizáltak. Viszont mégis az volt az ember érzése, hogy ezt a meccset csak mi nyerhetjük meg, annyira vitte előre a szívük a lányokat. Külön kiemelendő Berkó Lili, aki sérülése ellenére is a csapat motorja tudott lenni. Jött tehát az ötödik szett, és óriási lelkesedéssel hoztuk is, sorozatban második győzelmünket aratva, így immáron már nem vagyunk sereghajtók! MTK Budapest‒FATUM-Nyíregyháza 3:2 (24, 23, -24, -23, 9) Ezt követően a Magyar Kupa negyeddöntőjében a Vasas volt az ellenfelünk. A párharcot hazai pályán kezdtük, baljós előjel volt, hogy nélkülöznünk kellett sérülése miatt Berkó Lilit (aki viszont átvehette a meccs előtt az év utánpótlás női röplabdázója díjat). Őt Endrődi Hani próbálta helyettesíteni, illetve örömteli volt, hogy a cserék közé már nevezhettük a sokáig sérült Garai Zsófit, de a pozitívumok itt kb. véget is értek..a vendéggárda óriási tempót diktálva gyorsan lerendezte a mérkőzést (sajnos partnerek voltunk mi is, mert nem igazán hittük el, hogy lehet keresnivalónk) Abdulazimova és Fricova vezérletével, tőlünk talán csak Anját lehetett kiemelni. a kép forrása: mtk.hu, fotó: Hegedűs Gábor MTK Budapest‒Vasas Óbuda 0:3 (-14, -13, -14) A visszavágó pénteken (december 16.) lesz a Folyondár utcában, a továbbjutás ugyan kvázi eldőlt, de megvan az esély, hogy megmutassuk, többet tudunk a Budaörsön látottaknál, és ezzel szépen zárjuk az évet. /Lukácsi Attila/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Legutóbbi hírlevelünk megjelenése óta megtartottuk aktuális klubdélutánunkat. Mint az várható volt, a labdarúgó világbajnokság idején a szokottnál szerényebb volt azérdeklődés. Azért akik ott voltak, azok jól érezték magukat.
A szezon utolsó hazai labdarúgó mérkőzése előtt immár hagyományosan Brüll Alfrédre emlékeztünk. Mártír elnökünk 146. születésnapját megelőzően néhány nappal meggyújtottuk az emlékezés lángjait, a stadionunk mellet a róla elnevezett utcában. Ezzel is jelezzük, hogy soha nem felejtjük el Brüll Alfrédot és mindazt, amit az MTK-ért tett. Nélküle klubunk nem ért volna el arra a szintre, ahová eljutott. Neki köszönhetjük az MTK világhírét, neki köszönhetjük, hogy a világon egyedüliként minden eddigi nyári olimpiára, amelyiken Magyarország elindulhatott, az MTK tudott versenyzőket delegálni. Köszönet Spiegel Gábornak, aki a megemlékezés ötletgazdája.
Jövöre folytatjuk klubnap sorozatunkat. A szokásoknak megfelelően a hónap első csütörtökén azaz január 5-én találkozunk a Récsei Üzletközpont bridzstermében. Kezdési idő 17 óra. Vendégeink is lesznek, korábbi sikeres labdarúgóinkat várjuk az eseményre, ahol a szokott zsuga és sakk mellett ezúttal a fő esemény a beszélgetés lesz régi labdarúgóinkkal. Szeretnétek tudni, kik látogatnak meg minket? Kísérjétek figyelemmel az MTK Baráti Kör facebook oldalát ahol erről is tájékozódhattok.
December 18-án délután 14 óra 30 perckor, Hanuka első napján, a szokott helyen, a Hidegkuti Stadion Hungária körúti oldalánál tartunk gyertyagyújtást. Az esemény előtt kerül sor Pozsonyi Imre emléktáblájának megkoszorúzására. A gyertyagyújtás után meghívást kaptunk az MTK-tól a VB döntő közös megtekintésére MTK Budapest E-Arénában (a mérkőzés 16:00-kor kezdődik). A meccsnézés ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Az arénában a meccs előtt/alatt BÜFÉ működik. Regisztáció: https://forms.gle/TvfpTt8o5W1NVZqa6
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
No, hát itt vagyunk túl is a felén, lehet kicsit értékelni.
A számok: Tragédia. Lehet szépítgetni a dolgokat, de az, hogy a téli szünetben nem állunk feljutó helyen, az elsővel szemben pedig öt pont a hátrányunk, az gyalázat, az szégyen, az minősíthetetlen. Ez az MTK-hoz méltatlan, és ezt akkor sem felejthetjük el, ha épp az utóbbi meccseink jobban sikerültek. De, és ez egy nagyon fontos de: amikor Bognárt kirúgták, épp 6 ponttal voltunk a másodikok mögött, 8-cal az első után, azt mondtam, a célunk az őszre annyi lehet, hogy a téli szünetre ne legyen ledolgozhatatlan hátrányunk, aztán majd lehet erősíteni. Ez sikerült, szóval legalább a minimális cél megvan.
Az NB II állása az őszi szezon végén a kép forrása: adatbank.mlsz.hu A játék: A védelmünk ijesztő, elöl másodosztályú szinten rendben vagyunk. Legyünk őszinték, ennél a csapatnál még a feljutást sem vehetjük 100 százalékosan biztosra, de ha fel is jutunk, nagyjából a keret háromnegyedét le kell cserélni ahhoz, hogy legyen esélyünk NB I-es bentmaradó csapattá válni. Ugye azt láttuk, hogy a klubvezetés az elmúlt években erre teljesen alkalmatlan volt, őszintén nem tudom, miben lehetne bízni. (És akkor vegyük ehhez hozzá, hogy az U19 nem jutott be a felsőházba, szóval az utánpótlásra sem nagyon lehet építeni.) Az mindenesetre jól látszott az elmúlt két meccsünkön, hogy ebben a bajnokságban a negyedik helytől lefelé mindenki nagyon gyenge, ezeket stabilan vernünk kell ahhoz, hogy a Diósgyőrrel és a Péccsel ne csak meccsben legyünk, hanem előzzünk is.
A jövő: A szezon hat olyan meccsel indul - Szentlőrinc, Dorog, Békéscsaba, Budafok, Mosonmagyaróvár, Kozármisleny -, amin az elvárás minimum 16 pont, de inkább 18. Ahogy azt az ősszel láthattuk, nekünk az eleje a könnyebb, akkor kell hozni olyan pontszámot, hogy az erősebbek ellen március-májusban beleférjen pár pontvesztés. De akkor sem fog sok beleférni.
A lelátó: Hat év alatt három kieséssel, egy botrányosan rossz szeptember-októberrel, és úgy, hogy féltávnál nem vagyunk feljutó helyen, nehéz építkezni a lelátón, ehhez képest az jó, hogy sem a létszámot, sem a szurkolás minőségét nézve nem hullottunk össze. Megvan az a mag, amiből tudunk építkezni, és amikor épp nem teljesen tragikus meccseink vannak, akkor jó, amit szurkolunk, vinnünk kell ezt tovább.
/Sztojcsev Iván/
* * * * * * *
A Szurkoló hangja rovat a Tietek! Várjuk ide rövidebb-hosszabb az MTK-hoz kapcsolódó írásaitokat. E rovat cikkei értelemszerűen nem az MTK Baráti Kör vagy a szerkesztőség véleményét tükrözik, mivel természetesen a mienktől eltérő véleményeket is szívesen közlünk. Ugyancsak szívesen adunk helyt a cikkeinkkel kapcsolatos reflexióitoknak - akár a szurkolók hangja rovattal, akár más írásunkkal kapcsolatban - ezek közlésében elsőbbséget élveznek az esetlegesen érintettek reakciói. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
részlet Szekrényessy Attila MTK legendáriumából Müller Dávid (1867-1945) antikvárius, sportszerkereskedő és könyvkiadó, aki izraelita vallású családban született 1867. december 16-án, Budapesten. Amióta Szekrényessy Kálmán megalkotta a kerékpár szót, és az utolsó velocipédista is leesett a „csontrázónak” nevezett otromba alkotmányról, új lendületet nyert a biciklisport. Az új rendszerű, immár modern kerékpárok vonzóbbak lettek az életveszélyes velocipédhez képest, beszerzésük azonban kezdetben megoldhatatlan problémát jelentett az átlag pesti polgár számára. A masinák iránti igény nőttön nőtt. A csillapíthatatlan „szomjúsághoz” elegendő volt a közepes vállalat, kis számgyakornokának, nagyobbacska hivatal segédfogalmazójának végigkerekeznie a Stefánián… Ahogy a fiúcska megkívánja a bicikliző pléhmajmot a kirakatban, úgy érzett olthatatlan szomjúságot a papa, egy-egy kerékpár iránt, ha nála alacsonyabb hivatali rangú embert látott pedálozni. A csakazértis biciklisták száma robbanásszerűen nőtt. Az első kerékpárkereskedők Budapesten az élsportolók közül kerültek ki, miként Szekrényessy Kálmán, vagy témánk hőse, az ugyancsak velocipéden edződött Müller Dávid. Egyébiránt a velocipéd kifejezést is magyarította Szekrényessy, ám mielőtt az iramgép kifejezés meghonosodhatott volna, az otromba ősjárművek dinoszaurusz módjára végleg „kipusztultak”. Müller üzletét – nagyjából – a második biciklis divathullám idején, az 1890-es évek közepén nyitotta. A jó minőségű angol és német kerékpárokat azonban rövid időn belül – típusfrissítés és vállalkozásbővítés miatt – 1896 szeptemberében, beszerzési áron adta tovább, melyet hirdetésében diszkréten, puszta „üzletváltozás”-sal indokolt. A kicsiny fém- és olajszagú boltból Müller kerékpáros egyenesen az Andrássy út 32. alá települt. A Sugárúton ekkoriban több volt a kerékpárbolt, mint tavasszal a cserebogár, melyre – mint hőskorra – a Vasárnapi Újság így emlékezett: „Volt idő, mikor a magyar fővárosban átlag minden három napban megnyílt egy új kerékpár-kereskedés. Ez vagy három-négy esztendeig tartott.” A Müller-féle bolt szomszédságában, az Andrássy út 14-ben működött Pápai Manó „Magyarország legnagyobb és legrégibb varró-, kötőgép és kerékpár kereskedése” és „kényelmes kerékpáriskolája.” Az üzleti vetélkedés szakadatlan zajlott köztük. A „kényelmes kerékpáriskolára” válaszul Müller megalapította „legelőkelőbb kerékpáriskola” elnevezésű vállalatát, melyet a minél jelentősebb bevétel érdekében „téli-nyári” rendszerrel működtetett. Téli, „fedett és légfűtéssel” ellátott helyszíne a Váczi körút 32. szám alatt, míg nyári telepe a terézvárosi, Nagy János utca 15. számnál volt látogatható. Mikor Pápai Claes, Pfeil, Adria és Wellington típusokat vonultat fel, Müller a „világ legjobb kerékpárjai” néven harangozta be Dürkopp Diána biciklijeit, és azonnal hozzá is tette, hogy a tanítás „vételkényszer nélkül” értendő. Erre az időszakra esett Müller magánéleti sikere, amikor az 1890-es évek első felében nőül vette a nyitrai, izraelita családból származó Engel Éliás Hildát. Közös gyermekük Müller Pál 1898-ban született Budapesten. Közben Müller Dávid a sportolók makacsságával már nagyobb formátumú vállalat alapításról ábrándozott, mely atlétikai hírneve mellé, kellő anyagi egzisztenciát biztosíthat családja számára. Ennek érdekében két esztendővel idősebb bátyjával, Müller Mórral (1865-1911) 1901 tavaszán összevont kereskedelmi ténykedésbe fogott. Az így létrehozott közkereseti társaság bejegyzése Müller Dávidot, mint „sporttárgyak, vívó – és tornaeszközök, kerékpárok, sportöltönyök és varrógépekkel kereskedő” beltagot mutatta be. Ezzel szemben Müller Mór eredeti profilját megőrizve „ódonkönyv és régiségkereskedő” maradt, a cég képviseletére pedig egyedül a fiatalabb testvér Dávid volt jogosítva. A kiszélesített profil ellenére a Müller testvérek üzleti vállalkozása nem teljesítette be a hozzáfűzött reményeket. 1924-ig ugyan eldöcögött, de a becsvágyó fivérek, különösen is Dávid, nem adta fel álmait. Szembe kellett nézni a ténnyel, elmúlt a sport hőskora, a teremtés utáni őskáosz konszolidálódott, a csillapíthatatlan étvágy alábbhagyott. Drasztikusan csökkent a sportszerek iránti kereslet. A mozgóképszínházak néma, artikulátlan és festett arcú hősei más ideálokat teremtettek. Az első világégés utáni hirtelen beköszöntött traumából vad élethabzsolásba csapott át a talajvesztett ifjúság. Mint a rókaprém a foxtrottot járó lányok nyakán, úgy vette körül a reménytelenség a célvesztett fiatalokat. Müller, első lépésként beszüntetett minden sportszerárusítást és csupán az antikvár könyvek értékesítését tartotta meg, ezzel párhuzamosan pedig belekóstolt a könyvkiadói tevékenységbe, méghozzá „Nova Irodalmi Intézet Müller Dávid és Társa” név alatt. Müller Dávid hallatlan ambícióval és munkabírással vetette bele magát az új szakmába. A Nova Irodalmi Intézet 1924 októbere és decembere között nem kevesebb, mint kilenc kötetet jelentetett meg, ami bármilyen hihetetlenül is hangzik, de átlagosan heti egy könyv születését jelentette. 1925-ben, az első teljes egészében végigdolgozott esztendőben a Nova révén harminc kötettel gyarapodott a magyar könyvpiac. Müller Dávid 1927-ben, a gazdasági világválság árnyékában már „csak” tizenkét kötettel rukkolt elő, míg az 1928-as teljes esztendőben a Nova könyvek száma visszaesett az induló év kilenc kötetére. 1929-ben már csak egy, és az azt követő 1930-as esztendőben mindösszesen két kötet látott napvilágot. A válság és a túlhajszolt kezdeti tempó következtében a vállalkozás a csőd szélére került, Müller Dávid cége, a Nova Irodalmi Intézet végleg eltűnni látszott az összeomló gazdaság romjai alatt. Ami ezután történt, annak – ha áttételesen is, de – köze van az MTK-hoz, Müller atlétikán trenírozott acélos izmaihoz, de főként állhatatossá edződött lelkéhez. A legsúlyosabb világválság közepén, személyes bukással tetőzött küzdelmei után kellett minden erejét összpontosítva felállni és ismételten harcba indulni… Mint mikor bajnoki tornagyakorlatra készülve összpontosította energiáit, úgy fókuszált az ismételt küzdelemre. Minden eshetőséget, elkövetett hibát elemezve alakította ki a cselekvés új csapásirányát. Elsőként is a kiadandó kötetek tematikáján kellett változtatnia. A korábbi gyermek- és tudományos irodalomra kevésbé volt igény, helyette friss és aktuális, főként kortárs irodalmi kéziratokkal és fordításokkal kellett próbálkozni. Ezeken túlmenően a piacképesség szempontjait figyelembe véve jól megkülönböztethető, egyedi és egységes külsővel kellett a figyelmet felkelteni. Így született meg a Nova könyvek közismert fizimiskája, a kisalakú, minőségi papírra nyomtatott egészvászon kötéses, általában 250 oldalas prototípus. Mindezeket Müller okos üzleti stratégia mentén, a piacon lévő kötetek áránál olcsóbban kínálta. Általában a rosszabb papírra nyomtatott, kisebb terjedelemmel rendelkező kötetek ára 3-4 pengőt tett ki, mellyel szemben Müller Dávid 1931-ben életrehívta kétpengős regénysorozatát, melyet azután számos, különféle tematikájú sorozat követett. A közönség hamar megszerette a tipikus külsejű, olcsó, hangvételében pedig modern írásokat. Így lett a Nova – nevéhez hűen – igazi, új színfoltja az egyébként konkurenciától terhelt magyar könyvpiacnak. A Nova Irodalmi Intézet tehát, mint valamely hatalmasnak és erősnek konstruált gőzmasina indult hódító útjára… Müller a talpraállás anyagi nehézségeinek idején, erejét megfeszítve dolgozott. Naphosszat ült félhomályos kis kiadói irodájában, melyet – a nyomdahelyiséggel lévén összekötve – erősen átjárt az ólom és nyomdafesték fojtó szaga, a könyvkötészeti csiriz és enyv bűze, valamint a makulatúra savanykás szaga. Itt olvasta naphosszat a beérkező kefelevonatokat, s árral a kezében revíziósként akár még betűt is cserélt, ha gyors beavatkozásra volt szükség. Míg a betűszedők nyugodt, biztos munkával, fütyörészve szedték a kifogyhatatlan Nova kéziratok szövegeit, a gépmesterek, mint a sajtóbirodalom óceánjának magabiztos hajóskapitányai irányították zúgó gépeiket biztos „kikötők” irányába. A könyvkötőlányok úgy várták a kész íveket, mint a távoli útról megtérő kedvest, s mikor végre karjaikba foghatták, víg dalolással becézgették, kényeztették, legszebb ruhájába öltöztették. Így születhetett meg a gépmesterlegények és kötészeti leányok szerelmének gyümölcseként, – mint várva várt kisded – a havonta megjelenő új Nova kötet. A szellemi növekedés, a majdani életpálya biztosítása a tutor, Müller Dávid gondjaira bízatott. Müller a megszületett kötet sikere érdekében mindent megtett, Nova könyvek ezrei kerültek Teréz körúti boltjukon kívül az IBUSZ standok és hírlapi elárusítóhelyek pultjaira. Könyvügynökök légióját alkalmazva, a piacot jellemző 25 százalékos jutalék helyett Müller 33-40 százalék közötti kereskedői hasznot biztosított számukra. Ezeken túlmenően rendszeresen jelentetett meg egészoldalas hirdetéseket a Nyugat-ban és Supka Géza Literatúra című folyóiratában. Kiadványainál – nem túl esztétikusan, de annál hasznosabban – minden milliméter helyet felhasznált a fizetett reklámok céljaira. Annak természetesen semmi hírértéke nincsen, hogy 1905-ben a zsidó származású, negyvenesztendős Müller Dávid sportszerkereskedő szűk életterében – valahol az ábrándos Erzsébetvárosban – egy alig életképes izraelita fiúcska megszületett... Családi ügy. Müllernek ehhez semmi köze. Örüljön neki Áron és Ilona, mint örömszülők és a bölcs rabbi, hogy kicsiny nyája gyarapszik a Bonyhádról felvándorolt család immár harmadik gyermeke révén. Mennyi sportöltöny és ódon könyv fogyott, ez érdekelte Müllert, arról meg nem volt tudomása, hogy Reich Áron papírkereskedő miként neveli gyermekeit, s a mosdatlan kölköket mi módon áldja meg a Mindenható… Senki sem számolta – mert nyilván nem volt fontos – mennyi pofont kap nap-nap után a rövidnadrágos kis Jenő a Múzeumkertben, míg felért az iskola kapu kilincséig, s hogy azután onnan miért rúgták ki... Párhuzamosan egymás mellett futó, de idegen életek, és mégis közös jelszavak, növekedni, gyarapodni: Müllernek anyagilag, egzisztenciálisan, Reichnek szellemileg, testileg… Párhuzamosan egymás mellett futó, de idegen életek és mégis közös címkék: sikertelenség, vergődés: Müllernek anyagilag, egzisztenciálisan, Reichnek szellemileg, testileg… Senki sem számolta – mert nyilván nem volt fontos – mennyi pofont kap nap-nap után a vékonydongájú Reich Jenő társaitól, míg beléphet a sportklub kapuján, s hogy azután onnan miként tántorog ki betört orral... Párhuzamosan egymás mellett futó, de idegen életek és mégis közös jelszavak, boldogulni, sikerre jutni: Müllernek a kereskedelemben, Reichnek a színművészetben… Senki sem számolta – mert nyilván nem volt fontos – mennyi pofont kap nap-nap után Reich Jenő színijelölt, míg felért a színházkapu kilincséig, s hogy azután onnan miért is rúgták ki... Párhuzamosan egymás mellett futó, de idegen életek és mégis közös címkék: újrakezdés, reménykedés: Müllernek a vállalkozásában, Reichnek az újságírásban… Senki sem számolta – mert nyilván nem volt fontos – mennyi pofont kapott nap-nap után Müller Dávid kiadótulajdonos, míg vállalata sikertörténet lett, mint ahogy azt sem számolta senki – mert nyilván nem volt fontos – mennyi pofont kapott nap-nap után Rejtő (Reich) Jenő újságíró, míg végre az MTK alapító Müller Dávidban felfedezőjére és kiadójára talált… Álmodhat-e író arról, hogy egy napon felfedezik, s majdan országos és nemzetközi hírnévre tehet szert, és álmodhat-e kiadó a zsúfolásig telített könyvszakmában arról, hogy Jókai olvasottságával vetekedő regényírót fedez fel és vezet be a magyar irodalomba… A Müller Dávid-féle Nova háziszerzője lett, tehát az imént említett Rejtő Jenő, akinek angol szerzői névfelvételi ötlete (P. Howard) ugyancsak Müllertől származott. Müller tisztában volt vele, hogy a magyar közönség körében nagyobb sikerre számíthat az angol nevű szerzők felléptetésével. Rejtő egyébként – miként 1936-ban megfilmesített regényének címe, a Sportszerelem is mutatta – valóban lelkes híve volt a sportok különféle nemeinek. Miként már utaltunk rá, a vékonydongájú fiú tudatosan fordult a sportok, így az ökölvívás felé. Barátja lett a kiváló bokszoló Rózsa Jenő, kinek hatására maga is mindaddig űzte e testedző formát, míg egy trenírozás alkalmával orrcsontja nem tört. Még ezt követően is lejárogatott a Spárta és FTC edzésekre. Nyilvánvalóan kiadótulajdonosában, Müllerben is tisztelte a sportbajnokot és meglepődnénk, ha hébe-korba ne tette volna tiszteletét egy-egy MTK sportrendezvényen. Rejtő, ki rendkívül gyorsan dolgozott, kissé szabálytalan életvitele miatt javarészt éjszaka írt. A számlálatlan éjszakázás és mértéktelen kávéivás és altatószedés megtépázta idegrendszerét. 1939-től rendszeresen állt idegszanatóriumi kezelések alatt. Éppen ennek köszönhetően romlott meg 1941-re Rejtő viszonya kiadójával, mely szakításhoz vezetett. Mindez természetesen semmit sem von le a Müller-féle Nova azon érdemeiből, hogy a magyar irodalmat megajándékozta Rejtő Jenővel és általa olyan halhatatlan figurákkal mint Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Tuskó Hopkins, Buzgó Mócsing, Senki Alfonz, vagy épp a szeszgőzös Wagner úr. Rejtő majd valamennyi műve az MTK bajnokának megrendelésére született és azokat kizárólagosan Müller adta ki 1936-1941 között. Az 1950-es évekig művei nem kerültek újabb kiadásra, azok, mint tiltott kötetek szerepeltek, minek következtében a háború előtti Nova kiadások feketepiaci értéke felértékelődött. Egy anekdota szerint az újból kiadás első kötetének megjelenését követően a feketepiac szereplői életveszélyesen fenyegették meg a kiadó vezetőjét. A Nova Irodalmi Intézet háziszerzőinek sorában találjuk továbbá Aszlányi Károlyt (1908-1938), Török Rezsőt (1895-1966), Vaszary Gábort (1897-1985) és a bűnügyi riport első művelőjének számító Tábori Kornélt (1879-1944), ki azon túl, hogy új Csokonai kéziratot is felfedezett, a kiadó egyik sikeres sorozatának az ún. „Nova Kalandos Regényei” címet viselő ifjúsági folyamnak is szerkesztője volt. A Nova kiadó az igényes ponyva és bűnügyi regények mellett igyekezett eredeti módon, a kor magyar társadalmából meríteni regényei, novellái témáját. A szerzők számára a téma az utcán hevert, kifogyhatatlan tárházul szolgálva az alkalmi vígjátékok helyzet és jellemkomikumaihoz. Müller eredetisége abban is mérhető, hogy nem rettent vissza jelentős részben a feltörekvő zsidó polgárság újgazdag viselkedését karikíroztatni. A téma elnyűhetetlen: Mikszáth visszatérő századvégi témája visszájára fordítva: a törtető újgazdag sznob polgár leányát ősi nemesi ifjakhoz kívánja nőül adni. A téma az egész Horthy korszakon át annyira aktuális, hogy a születőben lévő magyar hangosfilmnek is ez lesz első (Hypolit a lakáj), ill. mindvégig jelenlévő témája, pl. Kölcsönkért kastély, melynek szerzője a fejezeten belül még bemutatkozó sporttárs, Pekár Gyula lesz. Ezeken túlmenően is jellemezte a Nova regényeket a franciásan pikáns tónus a „mesét” átitató bohemitás és erotika. A második világháború negyedik esztendejében, a romló hazai gazdasági viszonyok közepette a kormány kénytelen volt takarékossági intézkedéseket foganatosítani. Ennek megfelelően született az 1942. július 17-i miniszterelnöki rendelet az ún. ponyvarendelet, mely a háborús papírhiány miatt az olcsó ponyvaregények kiadását korlátozta. Az intézkedés érthető, miszerint az irodalmi értékkel kevésbé rendelkező kötetek kiadását minimalizálni kell. Mindez a Müller-féle Novának – hiszen profiljukba vágott – jelentős bevételkiesést okozott. Tekintettel arra, hogy Magyarország a Tengelyhatalmak közé tartozott, a Német Birodalmi Propaganda Minisztérium már 1938-tól információkat gyűjtött arra nézvést, hogy Magyarországon mennyi és milyen Németországból emigrált író munkáját jelentetik meg. A hatalmas Athenaeum után – mely harminc ilyen művet adott ki – a Nova következett huszonkét német antifasiszta kiadvánnyal. Magyarország német megszállását követően az országra kényszerített fasizálódás és annak hatásai mind fojtogatóbbá váltak. 1944. április 30-án rendelet született „a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában”. Ennek értelmében minden zsidó szerző művét az üldözendő és elpusztítandó kategóriába sorolták, azokat tilos volt kereskedelmi forgalomba bocsátani, kölcsönadni, a könyvtári példányokat pedig hulladékhasznosítás céljaira az intézménynek saját szállítási költségén kellett leadnia. A Nova 1941-ben még ötvenöt kötetet jelentetett meg, melyek közül csupán tizenegy volt magyar, 1942-ben a kiadott művek száma ötvenegy (nyolc magyar mű), és a kritikus 1944-es esztendőben már csupán öt kötet látott napvilágot, melyek – nem kis bátorságról téve tanúbizonyságot – mindegyike angolszász szerző műve. A második világháború borzalmait Müller Dávid (feleségével és fiával) a budapesti gettón belül élte át. Annak 1945. január 18-i felszabadulása után a Nova lassan hozzákezdhetett a munkához. Ebben az esztendőben két kötet megjelentetésére volt mód, melyek egyike Török Rezső: Enyv és szappan című politikai írása. A kiadó lassan talpra állt, a hetvennyolc esztendős bajnok újra rendezve a sorokat, működésbe hozta a gépezetet. Az elszenvedett lelki tortúra azonban felőrölte egészségét, minek következtében 1945. december 27-én – Angyalföldön – meghalt. A budapesti izraelita köztemetőbe temették, kérésének megfelelően sírkövére csak sportmúltjára vonatkozó feljegyzés került: „Itt nyugszik Magyarország többszörös tornászbajnoka és viadora”. Fia, Müller Pál nagy lendülettel fogott munkához. 1946-ban már öt kötettel rukkolt elő, 1947-ben pedig harminchárom könyvet adott ki, melyek fele magyar szerző műve. A fordulat éve, 1948 nehéz körülményei mellett is tizenkét kötetet vitt piacra, melyeknek már egyike sem magyar írótól származó munka. Müller Pál és a Nova pályája az 1949-es esztendőben tört derékba. Ebben az évben a cég már csak egyetlen könyvet jelentetett meg, mely egyúttal a nagy múltú kiadó utolsó kötete is volt. Ekkor a Nova Irodalmi Intézet államosításra került. Müller Pál és alkalmazottai öt percet kaptak, hogy táskájukat magukhoz véve elhagyják az épületet. Müller Pál, ki apja nyomdokait követve maga is sportember volt, ezt követően, mint sportoktató dolgozott. Az átélt meghurcoltatások és az 1956-os forradalom eseményeinek izgalmai rossz hatást tettek egészségére, minek következtében 1957. január 3-án idegbénulásban hunyt el. Ötvenkilenc esztendő adatott számára. (Másodközlés, az eredeti megjelent az MTK.hu honlapon. Az ilusztrációk is az eredeti cikkből származnak.) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A következő két hétben - december 16-a és december 29-e között - születésnapos tagtársaink: Bodroginé Dévényi Krisztina Csemák Patrik Eichner András Hajagos Máté Kádár Balázs Király István dr. Nagy Péter Pelczéder zoltán Peterman Sándor Salamon Imre Somogyi Szilvia Sperber Emil Szalai Kristóf Tokai Dávid Sok boldogságot kívánunk az ünnepelteknek! |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egykori élsportolóinkat, sportvezetőinket köszöntjük születésnapjukon! December 19-én 50 éves lesz William M. Paschall. Az amerikai síkkozó a kétezres évek elején erősítette az MTK-t. December 16-án ünnepli 50. születésnapját Lukácsovics Gábor korábbi eveszősünk, jelenlegi evezős edzőnk, technikai vezetőnk. December 22-én 50 éves lesz egykori kiváló vitorlásunk Holovits Huba. 55 éves lesz december 20-án Márkus Krisztina ötszörös magyar bajnok evezősünk. Érdekesség, hogy minden bajnoki aranyát négyes hajóban érte el. Kardos László korábbi labdarúgónk december 16-án ünnepel, az ő tortáját 55 gyertya díszítheti. Doleschal György 60 éves lesz december 17-én. Gyerekkorában 1979-ben kezdett az MTK-ban sakkozni és 2020-ig volt a mi versenyzőnk. Igaz a két időpont között bő 30 éven át más egyesületeknek szerzett dicsőséget. 65 éves lesz december 20-án Végh Endre. Sakkozónk még ifiként egyéni bajnoki címet is szerzett kék-fehérben. December 16-án lesz 75 éve Czakkel István korábbi vívónk, edzőnk, szakosztályvezetőnk. (Ebben a rovatunkban az 50 év feletti kerek születésnapot ünneplőket köszöntjük.) |
Czakkel István a kép forrása: Képes Sport 1965. 04. 20. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gervai István a kép forrása: saját képünk, fotó: Bodrogi Tamás |
155 éve, 1867. december 16-án született Müller Dávid, az MTK egyik alapítója, a korszak kiemelkedő tehetségű sportolója. (Lásd cikkünket.) 130 éve, 1892. december 16-án született Vágó Zoltán az MTK labdarúgója, csapatunk felszabadulás utáni első edzője. 120 éve, 1902. december 18-án született Basch Zsigmond, holokauszt-áldozat labdarúgónk. 95 éve, 1927. december 5-én született Miks Károly magyar bajnok jégkorongozónk. 80 éve, 1942. december 24-én született Barhács Sándor veterán kajakosunk. 55 éve, 1967. december 25-én hunyt el Iván István szobrászművész, az MTK-emlékérem alkotója. 30 éve, 1992. december 20-án halt meg Marosán György, aki az 1940-es évek végén volt az MTK díszelnöke. 3 éve, 2019. december 23-án elhunyt Dr. Moór Ferenc, az MTK Baráti Kör felügyelő bizottságának tagja. 3 éve, 2019. december 26-án elhunyt Ölveczky Péter, az MTK egykori vizilabdázója. 2 éve, 2020. december 20-án vesztettük el Gervai Istvánt az MTK sakkozóját, aki az egyik legnagyobb szurkolónk is volt. |
Miks Károly a kép forrása: saját képünk, fotó: Bódayné Blaha Judit |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rövidítések: A különböző sportágaknál zárójelben azoknak a nem MTK sportolóknak a neveit találjátok, akik a mieinkkel egy versenyegységben szerepeltek. A felnőtt versenyek esetében a korosztályt külön nem jelezzük. Korosztály jelzések: U: utánpótlás M: masters E: egyetemista J: junior I: ifi K: kadet S: serdülő T: tanuló D: diák Gy: gyermek Új: újonc TP: törpici Az egyes kosrosztály jelzések után álló számok/betűk a korosztályon belüli korcsoportokat jelzik. PR: parasportoló Rövidítések az evezésnél: 1x, 2x, 4x, 8x : kormányos nélküli pár evezősök 2x+, 4x+, 8x+ : kormányos párevezősök 2-, 4-, 8- : kormányos nélküli váltott evezősök 2+, 4+, 8+ : kormányos váltott evezősök KS : könnyű súlyú Rövidítések a kajak-kenunál: K: kajak C: kenu S: SUP |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Impresszum: Az MTK Baráti Kör Egyesület adatai: Címe: Budapest, Brüll Alfréd u. 2. Web: www.mtkcsalad.hu, Facebook: www.facebook.com/mtk.baratikor E-mail: mtkcsalad@mtkcsalad.hu Bankszámla:OTP 11715007-21515664 MTK Baráti Kör Egyesület hírlevele. Megjelenik minden második csütörtökön. Felelős kiadó: Pandzarisz Sándor, az MTK Baráti Kör elnöke. Felelős szerkesztő: Bodrogi Tamás. A szerkesztőség tagjai: Sztojcsev Iván-olvasó szerkesztő, Hazai Tamás-bridzs, Holló Iván-A szurkoló szemével, Joó Alfréd-labdarúgás történet, Lantai Tibor: Kék kosár, Lukácsi Attila-Röptében, Pandzarisz Tamás-Ultrakék, Kalocsai László: labdarúgás, Polivka Dóra-evezés, Rózsa Mihály- küzdősportok, Rudas György-A szurkoló szemével, Sas János-Kéktúra. * * * * * * * Belépés az MTK Baráti Körbe: Kattints ide * * * * * * * Felíratkozás hírlevelünkre * * * * * * * Leiratkozás hírlevelünkről * * * * * * * |
MTK Baráti Kör
Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!
Kapcsolat
Tel: +36-70/310-3078
E-mail: mtk.csalad@gmail.com
Facebook: MTK Család
Bankszámlaszám: 11715007-21515664
Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.