2013.11.10.
Eddig többé-kevésbé időrendben haladtunk, az I. Világháború kezdetétől az MTK feloszlatásáig viszont egyes szakosztályaink olyan összefüggő, éveken, évtizedeken átnyúló sikersorozatokat produkáltak, melyeket célszerű egységként kezelni. Ennek megfelelően szakosztályonként haladunk tovább, feldolgozva egy-egy sportágunk történetét az MTK betiltásáig.
Történetünket ott hagytuk abba, hogy elkészült a csodálatos Hungária körúti pálya. De mit sem ér a legszebb pálya sem, ha nincs hozzá jó csapat. Nekünk viszont volt. A csapat és a pálya építése csaknem egyszerre kezdődött. Az 1911-12-es bajnokságra új edzőt szerződtetett az MTK. Az Angliából érkezett Robertson tréner új játékrendszert alkalmazott az MTK-ban. A rövid lapos passzokra épülő támadásvezetést. Megszületett a híres MTK stílus. Ennek begyakorlásához rengeteg idő és munka kellett. Eleinte botladozott is a csapat, később már hiába erősítettek, az FTC mögött tetemes hátránnyal „csak” a második helyezést sikerült elérni. Vigasztalódhattunk viszont a kupában, amelyik harmadszor került az MTK birtokába. A csapatban már ekkor olyan klasszis játékosok sora szerepelt a Kertész testvérek, Kürschner (Dóri) Izidor és bemutatkozott Vágó Antal is. A következő 1912-13-as bajnokság volt az első, amelyben már az összes hazai mérkőzésünket saját stadionunkban rendezhettük. Kimondva- kimondatlanul a bajnoki cím megszerzése volt a célunk. Nem sikerül, jól befürödtünk. A befürdés szó szerint is értendő. A Népszigeten rendezett MAC – MTK mérkőzést követően a szurkolókat a partra szállító hajók egyikének kiszakadt a feneke, harminc szurkolónk potyogott a Dunába, a part menti kikötő tutaj sem bírta el a tömeget, így sokan ott is akaratlanul jeges fürdőt vettek. Csoda, hogy mindenkit sikerült épségben kimenteni.
Új korszak kezdődött az 1913-14 bajnoksággal. A verhetetlen MTK korszaka. Ezt a szezont fölényesen, veretlenül abszolválva lett bajnok a Magyar Testgyakorlók Köre. Azt azonban senki nem gondolta volna, hogy az FTC által 1913-ban megnyert bajnokságot követően majdnem másfél évtizedre az MTK kibérelheti a bajnoki címet. Rajtunk kívül más csapat neve – naná, hogy ismét a Fradié – legközelebb 1926-ban került a bajnoki trófeára. De maradjunk még a sorozat elején. Ennek az írásnak a célja a méltó megemlékezés az MTK első 125 évéről, így a magyar sport botrányaira nem tértem ki, noha az MLSZ-ben egymást érték a viharos ügyek, különösen a két új pálya (FTC, MTK) avatása után. Most sem teszem meg, csak jelzem, akit érdekel nézzen utána a Lex Owen néven elhíresült esetnek. Néhány apróság, ami a gárda erejét jelzi. A bajnokság során az újonc Knapp Miksa kapuját mindössze tizenkétszer tudták bevenni. A századelő első ötcsapatos bajnokságait leszámítva teljes kétfordulós bajnokságban sem azelőtt, sem azóta más klub csapata nem kapott ennél kevesebb gólt egy bajnokságban. Ugyanennyit is csak egyszer még 1905-ben az FTC. Az MTK volt az egyetlen, amelyik saját legjobbját is felül tudta múlni a későbbiekben, amikor volt egy 9, egy 10 és két 11 kapott góllal zárt szezonunk. Knapp Miksa kevés gólt kapott, viszont egyszer ő is bevette az ellenfél kapuját a III.ker. TVE ellen büntetőből volt eredményes. Játékos keretünk annyira bőséges volt, hogy egy időben két meccset is képes volt játszani csapatunk. Az első csapat a KB Koppenhágát verte, miközben a tartalékokkal álltunk bajnoki mérkőzésre a bronzérmes Törekvés ellen. Nyertünk 3-2-re.
Az időközben kitört világháború miatt nem rendeztek bajnokságot 1914-15-ben. Helyette a csapatok egy része 1914 őszén az Auguszta serlegért küzdött meg, ebben a versengésben az MTK nem indult. Majd 1915 tavaszán Liga Bajnokság néven írtak ki versenysorozatot, szintén hiányos mezőnnyel. Az MTK a második helyen végzett. Ezek az események soha nem számítottak hivatalos bajnokságnak. Ezzel szemben az 1915 őszére kiírt hadibajnokságot, melyet az MTK nyert meg. A bajnokságban minden csapat elindult, aki jogosult volt nevezni az első osztály küzdelmeire. Ez minden kétséget kizáróan hivatalos Magyar Bajnokság volt. Így szerepelt még az MLSZ 25 éves jubileumára kiadott kötetben is. A bajnokság hivatalos jellegét bizonyítja, elnevezése is. Az előző szezonban foghíjas mezőnnyel Liga Bajnokság került kiírásra, míg az 1915 őszi versengés neve Hadi Bajnokság, megegyezően a következő évekkel. Az utolsó helyezett KAOE és a második osztály győztese a Vasas osztályzó mérkőzést játszott, melynek győztese a Vasas a 1916-17-es szezonban az első osztályban szerepelhetett, ami szintén igazolja a mérkőzés sorozat hivatalos jellegét. Bajnoki címünket közel három évtizeddel később, fasizmus idején utólag vették el tőlünk és azóta sem orvosolta az MLSZ a jogsértést! Ebben az évben szerepelt először az MTK-ban a világ egyik legjobb labdarúgója: Schaffer Alfréd avagy ahogy mindenki emlegette: Spéci. Még valakiről meg kell emlékeznünk, a siker kovácsáról, az MTK stílust hosszú időre – sőt talán örökre – meghatározó edzőről, Jimmy Hoganről. Az MTK és a magyar futball felvirágzása neki köszönhető. Ez nem egy magamfajta hozzá nem értő véleménye, ezt Sebes Gusztáv az Aranycsapat szövetségi kapitánya mondta. Sőt kimondottan Sebes kérésére hívták meg Jimmy Hogant díszvendégként az évszázad mérkőzésére arra a bizonyos 6-3-ra a Wembley Stadionba. Barcs Sándor pedig ezt nyilatkozta róla: „Mindent, amit erről a sportágról tudunk, Jimmy Hogantől tanultuk.” Jimmy Hogan 6 bajnokságot nyert az MTK-val. Ez máig is érvényes magyar csúcs!
Az 1916-17-es szezon újabb csillagot hozott az MTK-nak Schlosser Imre a Karikalábú személyében. Schlosser minden idők legeredményesebb magyar labdarúgója volt 13 bajnoki címet gyűjtött be az MTK és az FTC színeiben, 7 alkalommal volt magyar gólkirály. Ha már a XX. század elején is kiosztották volna az Európa legeredményesebb góllövőjének járó Aranycipőt, akkor az négyszer is Schlosser birtokába került volna. pályafutása alatt 318 elsőosztályú mérkőzésen 417 gólt szerzett,amivel a mai napig is a világ 6. legeredményesebb góllövőjének számít. Volt olyan válogatott mérkőzés (Magyarország-Svájc 9-0) melyen egymaga 6 gólt szerzett. A csapat 22 mérkőzése közül 21-et megnyerve végzett a bajnokság élén. 113 gólt rúgtak játékosaink, melyek közül a MAC ellen egy mérkőzésen szerzett 18 gól rekordnak számít. E mérkőzés egy érdekes részletéről ez olvasható az MTK 75 éves jubileumára kiadott könyvben:
„A Braun, Konrád II., Schaffer , Schlosser, Szabó ötösfogat ellenállhatatlan volt. Több, mint 10 góllal vezetett már az MTK, amikor Kertész II. labdájával a jobb szélső Braun "Csibi" lefutott. A szögletzászló tájékáról magas ívben küldte be a labdát a belső csatárok felé. A 11- es pont tájékán Schaffer lekezelte a bőrt, csípőre tette kezeit, majd a magas ívű beadás miatt hangosan méltatlankodva - miközben a labdát visszavágta Braun felé - így kiáltott: "Laposan!" A fiatal Braun Csibi nagyon megijedt a "futballkirály" haragos megjegyzésétől. Egy újabb csel után befelé húzott, majd ismét, de most már laposan odagurította Spéci lába elé a labdát, ahonnan az pillanatok múlva már a margitszigeti csapat hálójában táncolt. Spéci pedig megelégedetten dicsérte a fiatal jobb szélsőt: Na, látod. Valahogy így kell.”
1917-18. Új bajnokság, új világklasszis: Bemutatkozott a csapatban Orth György. A 17 éves fiatalember már az első szezonjában 6 különböző poszton szerepelt. Később a többi 5 posztot is kipróbálta, beleértve a kapus szerepét is. Mindet sikeresen. Már az első mérkőzésén is két poszton szerepelt előbb bal- utóbb jobbösszekötőként. A második mérkőzésén már gólt is szerzett. A harmadik után már áradozott róla a szaksajtó: „Amit ma produkált, olyasmit eddig csak a legjobb Schlossertól és Schaffertól láthattunk.” A MAC-nak szinte már megszokott módon 18 gólt lőttünk. Ebből kettőt Orth. Nem sok. Viszont adott 12 gólpasszt, ami ha létezne világcsúcs e műfajban, akkor bizonyára máig is élő világcsúcs lenne. Mindössze három bajnoki mérkőzéssel a lábában a válogatottban is bemutatkozott. Győzelemmel. Ausztria – Magyarország 1-2 a magyar csapat 11 játékos közül csak 9-en képviselték az MTK színeit. Orth ötödik bajnoki mérkőzését 5 rúgott góllal ünnepelte. Orth mellett ne feledkezzünk meg még egy újoncunkról: Braun (Csibi) Józsefről se. Igaz ő egy alkalommal már az előző évben is szerepelt az MTK-ban, de ebben a szezonban épült be végleg a csapatba. Az MTK egyetlen döntetlennel veretlenül lett bajnok. A rendszerint Tauszig, Braun, Schaffer, Orth, Schlosser csatársorral felálló csapat 147 gólt szerzett egyetlen idényben, mindössze 10 kapott gól mellett. Ez a rúgott gólok és a gólkülönbség tekintetében is máig fennálló magyar csúcs a hagyományos kétfordulós bajnokságokban. Az összes bajnokságot tekintve is csak egyetlenegyszer rúgott több gólt magyar csapat, nevezetesen az Újpest az 1945-ös úgynevezett hosszú bajnokságban 218 gólt szerzett 166-os gólkülönbséggel, de pontosan kétszerannyi mérkőzésen, mint amennyin a mi rekordjaink születtek.
A következő bajnokság nagyon rosszul indult. Kapusunk Knapp Miksa a hírhedt spanyolnátha járvány áldozata lett, mindössze 26 éves volt. Utódát nehezen találta meg az MTK. Kísérleteztek Ginzery Dénessel, Takács Bélával és Kossuth Sándorral is. Végül Kropacsek Ferenc személyében sikerült a csapathoz méltó kapust találni. Ősszel még botladozott a csapat, de tavaszra feltámadt és végül egyetlen vereséggel és három döntetlennel simán nyerte a bajnokságot. Óriási meglepetésre az ekkor még mindig csak 17 éves Braun Csibi lett az év játékosa. Maga mögé utasítva Orthot, Schaffert, Schlossert.
Az 1919-es túrán részt vevő csapatunk.
Első sor: Mándy, Dirsztay dr. (túravezető), Winkler, Fricher (intéző), Orth, Schaffer, Feldmann, Takács, Kürschner
Mögöttük: Boros, Bajúsz, Schlosser, Vágó, Szabó
Leghátul: Braun Székely, Nagy
A szezont követően Ausztriában és Németországban túrázott az MTK. Sorozatos győzelmeket arattak labdarúgóink, de a csapat hatalmas veszteségeket szenvedett. Schaffer, Szabó Péter és a Konrád testvérek nem tértek haza, külföldön folytatták pályafutásukat. A szakma és a sportközvélemény is meg volt győződve, hogy ezzel véget ért az MTK nagy sorozata, új bajnokot fognak avatni az év végén. Csapatunk alaposan rácáfolt a kétkedőkre. Az addig legnagyobb különbséggel, 10 pont előnnyel, 28 mérkőzésből 26-on győzelmet aratva nyerték a fiúk a bajnokságot. 113 rúgott gólunkra az ellenfelek mindössze 17 góllal tudtak válaszolni.
Az 1920-21-es bajnokság őszi szezonjában ismét botladozott az MTK, már amennyibe egy vereséget botladozásnak lehet nevezni. Így ezúttal is csak a második helyen teleltünk. Aztán tavasszal ismét jött az MTK henger, végül ismét simán 8 pont előnnyel söpörtük be a bajnoki címet. Néhány új játékos is érkezett a csapathoz. Közülük feltétlenül ki kell emelni Guttmann Bélát, annak ellenére, hogy játékosként nem tartozott a legjobbak közé. (Azért 4 válogatottságig eljutott.) Ám később a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb edzője lett, ülhetett többek között a Hakoah Wien, a Twente, a Milan, a Lanerossi, a Porto, a Benfica, a Penarol. az Austria és a Panatinikosz kispadján is.
1921-22-ben bár csak egy vereséggel, de mindössze egyetlen pont előnnyel sikerült az újabb bajnoki címet elhódítani. Rengeteg sérülés mellet katonai behívás és külföldre távozás miatt is kiestek játékosok a csapatból, a 22 mérkőzésen 27 játékos szerepelt az MTK-ban. Szinte folytonosan változott az összeállítás.
A soron következő bajnokságot ismét az MTK nyerte, a már megszokott módon tavasszal beelőzve az UTE és az FTC csapatát. De ez a bajnokság nem az eredménye, hanem egy félbeszakadt mérkőzés miatt marad emlékezetes számunkra. A VAC ellen mindig feszült mérkőzést vívott az MTK. A VAC azaz Vívó és Atlétikai Club zsidó csapat volt. Nem úgy, mint az MTK, a VAC felekezeti alapon szerveződött. Így fordulhatott elő az a számunkra MTK szurkolók számára merőben szokatlan helyzet, hogy nem lezsidóztak, hanem legojoztak minket. A botrány mégsem a nézőtéren, hanem a pályán tört ki. A VAC 2-1-es vezetésénél 11-eshez jutott az MTK. Kezdődött az ilyenkor szokásos vita. Majd kitört a verekedés a pályán. A nézők egy része is beavatkozott néhányan beszálltak a verekedésbe, a többség viszont békíteni próbált. Eredményesen. Rövid idő után a rend helyreállt. Akkoriban kisebb tömegverekedések miatt nem fejezték be idő előtt a meccset. Folytatódhatott a mérkőzés. Illetve csak folytatódhatott volna. Klug Frigyes játékvezető ugyanis a zűrzavarban elmenekült. Miután a mérkőzés a bajnokság végeredménye szempontjából érdektelen volt, így folytatást csak a történet teljessége érdekében írom meg. A hátralévő 28 percet – már az is vitát váltott ki, hogy valóban ennyi idő volt-e még hátra – semleges pályán játszották le. A mérkőzés félbeszakadása előtt megítélt, de már el nem végzett büntetővel folytatódott a küzdelem. Braun Csibi lőtte, aki kíméletlen ítéletvégrehajtónak számított, szinte soha nem hibázott, ráadásul a mérkőzés folytatását megelőző héten szinte mást sem csinált a tréningeken, csak a büntetőket gyakorolta. Mégsem sikerül. Lövése a kapufáról vágodott ki. Négy perccel a befejezés előtt sikerült egyenlíteni, így a krónikákba 2:2 került.
Ort és az FTC kapitánya Pataki térfelet választanak.
A játékvezető Klug Frigyes, aki arról a bizonyos VAC meccsről futva menekült.
Az olimpiai előkészületek miatt meglehetősen rövidre sikerült nyári szünetet követően az új bajnokságot is a VAC ellen kezdte az MTK. Tartalékosan – Orth és Molnár nélkül – vereséggel és a tudósítások szerint nagyon rossz játékkal. Ismét temették az MTK-t. Ebben a bajnokságban viszont többször már nem szenvedett vereséget az MTK, 10 pont előnnyel simán lettünk ismét bajnokok. Ez mégis az egyik legemlékezetesebb bajnokság volt. Orth és Molnár a második fordulóban már szerepelt, így összeállt minden idők legjobb magyar csatársora, az Aranylánc, a Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny csatársor. Sajnos csak két szezon jutott ennek a csodálatos ötösfogatnak.
Az 1924-25-ös bajnokságot 8 pont előnnyel nyertük. Ez a bajnokság egyetlen mérkőzése miatt maradt nevezetes számunkra. 1924 október 19-én két addig veretlen csapat mérkőzésére került sor. Az MTK éppen az örökrangadó előtti fordulóban vesztett először pontot a kiesőjelölt BEAC ellen. A fradisták reménykedtek, hogy most elkaphatnak minket. Nem így történt.
A mérkőzésről így tudósított a korabeli sport újság:
„MTK-FTC 11:2 (4:1)
A mezőny legjobb embere Orth volt, aki egymaga öt gólt rúgott. – Az ellenfél táborából Blum emelkedett ki .
Hungária-úti pálya – 20.000 néző – Bíró: Gerő Ferenc.
A „futballderby”-nek elkeresztelt FTC-MTK mérkőzés vasárnap váratlan eredménnyel végződött. A zöld-fehérek katasztrofális vereséget szenvedtek az MTK-tól, mert közben védelmük egy harmadosztályú csapat nívóját sem érte el. Halfsorunk volt a legerőteljesebb, amelyből Blum agilis játékával emelkedett ki. A ferencvárosi csatársor fáradhatatlan volt, de hiányzott az irányító ész és éppen ez volt az MTK erőssége.
Orth György – mezőny legjobb embere – élete egyik legszebb játékát produkálta. Ördöngös technikájával, ötletességével magával rántotta társait és szinte elsöpörtek maguk előtt minden ellenállást. Orth egymaga öt gólt lőtt, Molnár hármat, Opata, Jeny és Mandl egyet-egyet, tehát összesen tizenegyet!
Ezzel szemben a ferencvárosiak Kohut révén tizenegyesből és Héger lerohanásából szerezték meg a két góljukat. A vasárnapi eredmények alapján az MTK a bajnokság élére került, az FTC pedig a második helyről a nyolcadikra zuhant. Az újpestiek változatlanul az utolsó helyen fekszenek.
A küzdő felek a következő összeállításban lépnek a pályára:
FTC: Amsell – Repricht, Jancsár – Fuhrmann, Blum, Matkivitc – Héger, Steczovits, Sándor, Szalay, Kohut
MTK: Kropacsek – Mandl, Senkey – Nyúl I., Nyúl II., Nádler – Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny.
Az FTC választ, MTK kezd közepes erejű szél ellen. Már az első percben megszólal a „nagy zenekar”, a 20.000 főnyi tömeg, mert az ellenfelek hatalmas lendülettel törnek egymás kapuja felé. Már a 2. percben majdnem gól esik a zöld-fehérek hálójába, de Amsell még idejében kornerre ment. Fél perc múlva pedig Szalay lövése megy el hajszálnyira Kropacsek kapujától. Megújuló MTK-támadás során Orth a 4. percben előre tör és 25 méterről bal lábbal csavart lövéssel megszerzi a vezető gólt.
Ezután perceken át a ferencvárosiak támadnak, de már a 12. percben Orth váltott lábbal újabb pompás gólt lő. Változatos mezőnyjáték után a 24. percben korner esik az MTK ellen. A következő percben Jeny egy veszélyes lerohanásából a labda a kapu – mellé kerül. A 27. percben Orth és Jeny összjátékából Molnár közvetlen közelből lövi a harmadik gólt.
Két perc múlva Szalay veszedelmes lerohanás után külső kapufát talál. Kis idő múlva Orth kitör, bombalövése a kapu fölé megy. A 35. percben Molnár az egész FTC-védelmen keresztül verekedve, 10 méterről négyre szaporítja a gólok számát. Pár perc múlva Mandl a 16-oson belül handset vét. A megítélt tizenegyest Kohut a védést meg nem kísérlő Kropacsek mellett a hálóba plaszírozza . 4:1.
Öt perc múlva Héger rendkívül erős lövése a felső kapulécet súrolja. A 44. percben korner az FTC ellen. Az utolsó pillanatban Jeny megint a kapu mellé lő. A félidőben a helyzethez mérten az MTK legénysége hangos a jókedvtől, a ferencvárosiak pedig erősen biztatják – egymást, de látszik rajtuk, hogy nem bíznak – önmagukban.
A mérkőzés második fele is az MTK fölényét mutatja, Orth szenzációs formában van és – góléhes. A 2. percben mindenkit maga mögött hagy és a kifutó Amsellt becsapva, labdája a kapufáról ér a hálóba 5:1.
Ezután az FTC többször közelíti meg az MTK kapuját, de csak Héger lövése veszélyes a 15. percben. Két perc múlva Opata, Orth és Nádler révén hatra szaporítja a gólok számát. Egy perc múlva pedig Begun-Opata összjátékából Orth a hetedik gólt rúgja. A 12. percben korner az MTK ellen. A 21. percben Jeny egyéni játékát a nyolcadik gólt „rámolja” be.
A 24. percben Braun összecsap Jancsárral, régi térdbaja kiújul és úgy viszik ki a pályáról. A megítélt tizenegyest Mandl berúgja 9:1. A meggyöngült MTK azonban tovább is veszélyes. A 31. percben Orth és Rapricht ütköznek össze. Reprich jobb térdén megsérült. Az öltözőbe viszik, ahonnan a mentők a Szent István-kórházba szállították.
A 40. percben Héger szédületes lerohanásból a bal sarokba éles gólt ló. 9:2. Egy percre rá Molnár Orth révén a 10. gólt vágja be. Majd a 43. percben Orth egyéni akcióból a mérkőzés legszebb gólját lövi. 11:2.
A 44. percben Kropacsek közvetlen közelről véd egy nehéz labdát. Az utolsó pillanatban korner is esik az MTK ellen, de rúgására már nincs idő. Gerő Ferenc bíró a mérkőzés alatt több kisebb hibát ejtett, de mindvégig jól követte az erősiramú játékot.
A mérkőzés után Brüll Alfréd, az MTK elnöke ezt mondta:
Különös pech üldözte az FTC-t, legkiválóbb ellenfelünket. Nem hiszem, hogy valaha még ilyen győzelmet tudnánk aratni fölöttük.
Szigeti Imre, az FTC elnöke így szól:
Erős vérveszteséget szenvedett a csapatunk rövid idő alatt és ezt még nem hevertük ki. Majd jövőre!”
Molnár negyedik gólunkat szerzi.
Sajnos mindkét klub vezető jó jósnak bizonyult. Azóta sem tudtuk ilyen különbséggel verni az FTC-t és a bajnoki sorozatunk is véget ért. Az 1926 évi bajnokságban az FTC végzett az élen. Az MTK második lett. Mindez egy barátságosnak nevezett mérkőzés miatt. Az MTK a bécsi Amateure vendége volt.
„1925 szeptemberében az MTK Bécsben az Amateure-ök csapatával játszott barátságos mérkőzést. A II. félidő 35. percéig 2-2-re állt az eredmény, Orth játékával elkápráztatta a bécsi szakembereket is. A bécsi csapat kíméletlenségéről hírhedt balhátvédje, Tandler ekkor ráfutott Orthra és szétrúgta a támaszkodó láb térdkalácsát.
Fordulásból, kapásból akartam lőni a labdát, bal lábbal, amikor Tandler nagy erővel beletalpalt a támaszkodó lábamba, a térdemnél talált el. Égő fájdalmat éreztem, a többire nem emlékszem…” – írja Fekete Pál Orth és társai című könyvében.
Ezzel fiatalon, alig 24 évesen lényegében véget ért a világ valaha élt egyik legjobb játékosának pályafutása. Orth egy év múlva visszatért, játszott még néhány évet, szerepelt a válogatottban is, de soha nem tudott már a korábbi szinten játszani. Orth sérülésével az MTK páratlan sorozata is befejeződött.