Kelen István (Budapest, 1912. március 21. – Sydney, 2003. május 1.) hétszeres világbajnok asztaliteniszező, újságíró, író.
1934-től az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) asztaliteniszezője volt. 1929-től 1937-ig negyvenhét alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Ez idő alatt a világbajnokságokon összesen tizennégy érmet – köztük hét aranyérmet – nyert. Sikereinek többségét Sipos Annával, Mednyánszky Máriával vegyes párosban, Dávid Lajossal, Bellák Lászlóval férfi párosban, illetve a magyar férfi csapat tagjaként érte el. Legjobb egyéni eredményeként az 1930. évi berlinivilágbajnokságon bronzérmet nyert. Egyéni magyar bajnoki címet nem sikerült szereznie, az osztrák bajnokságot azonban két alkalommal is megnyerte. Az aktív sportolást 1937-ben fejezte be.Visszavonulása után Szabados Miklóssal járta a világot és bemutatókkal népszerűsítette a sportágat. Egy távol-keleti turnéról nem tért haza, Ausztráliában telepedett le. A második világháborúban az ausztrál hadsereg katonája volt.
Még Magyarországon cikkeket írt a Pesti Napló, Az Est, a Magyar Hírlap, a Búvár, a Nyugat, a Tükör és a Prágai Magyar Hírlap számára. A második világháború után Ausztráliában újságírással és regények írásával foglalkozott. Stephen Kelen néven számos könyve jelent meg. 1960-tól 1977-ig a Goodyear Australia Publications igazgatója volt. 1975-től a Sydneyben működő ausztrál PEN központ (Sydney Pen Centre) elnöke lett. 1985-ben történt visszavonulása után örökös tiszteletbeli elnökké választották. Tagja volt az Ausztrál Újságírók Szövetségének is.
Főbb művei
- Heed McGlarity – Mingay, Sydney 1945.
- Goshu – Horowitz, Sydney 1965.
- Uphill All the Way – Goodyear, Sydney 1974.
- I Remember Hiroshima – Hale and Iremonger, Sydney 1983.
- Freedom is a Rainbow – Sydney.