1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát. Szabadtéri sportversenyt rendeztek. 
Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő. A viadalt 1888 szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A főrendező tisztét Donáth Sándor töltötte be, a versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. Ők valamennyien az NTE tagjai voltak, de – mint arra rövidesen visszatérek – nem ezért maradtak meg emlékezetünkben. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel, belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel, ahogy akkor a fogadást hívták. Ugyanakkor kevés versenyző állt rajthoz és az eredmények sem voltak túl lelkesítőek. Mégis az akkor még nem létező MTK életének döntő mozzanatáról van szó. A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. (Ma vezető edzőnek hívnánk.) A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Bockelsberg Ernő, jegyezzük meg jól ezt a nevet. Egyrészt, mert nélküle vagy inkább begyöpösödött konzervativizmusa nélkül soha nem alakult volna meg az MTK, másrészt mert rövidesen fogunk még találkozni e névvel az MTK történetében. Az ifjú sportemberek betartották a művezető utasítását, bár ő aligha erre a megoldásra gondolt. De végülis tény, ami tény, többet nem rendeztek szabadtéri versenyeket az NTE kebelében. Viszont nem a sportról mondtak le, hanem az NTE-ről.

Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték. Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását. November 9-én Leitner Ármin lakásán már a későbbi alapítók nagy része jelen volt, mikor eldöntötték, hogy az 1888-adik év november havának 16. napján délután 4 órakor összegyülekeznek Szekrényessy Kálmán a híres úszóbajnok, a Balaton első átúszója lakásán és ott megtartják az új sportegyesület alakuló közgyűlését.

Megtartották!

1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. Az egylet neve:

MAGYAR TESTGYAKORLÓK KÖRE

lett.

A közgyülés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a tiszti kar azonban megalakult. Az első választmányi ülés legsürgetőbb teendőnek tagság toborzását, propaganda kifejtését és megfelelő klub helyiség megszerzését tartja. Ideiglenes otthonául az MTK a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán lévő kávéházat választja.

Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult. Még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt. Vegyük figyelembe, hogy sportolásra alkalmas teremmel ekkor még nem rendelkezett klubunk, a megalakulást követően a téli időszak viszont szabadtéri sportolásra alkalmatlan volt, a sport népszerűsége pedig ebben az időben még nagyságrendileg elmaradt a maitól. Hajtsunk fejet az alapítók előtt azért is, mert ilyen körülmények között másfél hónap alatt megháromszorozták az MTK tagságát.

Az első még csonka év végére az alapítókon kívül Leitner Menyhér és Aladár, Totis Arnold, ifj. Weisz Dezső, Uhl Antal és Alajos, Schönfeld Hugó, Weinfeld Ernő, Dick Ernő Arnold, Rosenzweig Béla, Zelmanovics Sándor, Schwarzenberg Zsigmond, Steiner Lajos, Kaufmann Miksa, Ellen Mór, Mátrai Jenő, Pick Arnold, Adler Reinhold, Dembitz Miksa, Frankfurter Aladár is MTK tag lett.

Források:

Fodor Henrik: Huszonöt év – A Magyar Testgyakorlók Köre története 1888 - 1913

60 év a Magyar Testgyakorlók Köre jubileumi könyve 1888-1948

Vedres József: Az MTK 75 éve

Barcs Sándor: Száz Éves az MTK-VM Sportklub

Hencsei Pál: Az MTK 120 éve

Hoppe László: Labdarúgó Bajnokságaink

wikipédia

magyarfutball.hu

huszadikszazad.hu

kerszoft.hu

nemfelejtjuk.blog.hu

mob.hu

fradi.hu

abtl.hu