MTK Brüll Alfréd Egyesület

Aki a dicső múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli!

Kapcsolat

Tel: +36-70/310-3078

E-mail: mtk.csalad@gmail.com

Fb: MTK Család

Google+: MTK Család

 

Bankszámlaszám: 14220108-40385002

Számla vezető bank: Commerzbank Zrt.

 

125 éves az MTK - 7. rész: Amikor hosszú időre eldőlt az MTK sorsa: a XX. század első évei

2013.11.07.

Mint láthattuk a XIX. század végén jelentős visszaesés mutatkozott az MTK eredményeiben, tagjai számában. Ez akkor is igaz, ha ezeket a hanyatló eredményeket a legtöbb klub boldogan átvette volna. Azonban az eredmények önmagukban nem biztosították volna, hogy csapatunk fennmaradjon és virágozzon még több mint egy évszázadot, sőt hitünk és reményeink szerint még sokkal többet.

Éppen ezért most ki kell lépnem e rövid kis mű eddig alkalmazott logikai menetéből. Kedvenc csapatom jövője szempontjából ugyanis szinte mindegy, hány bajnoki címet szereztek pl. úszóink az 1900-as évek elején. Viszont 1901 és 1905 között minden évben történt egy vagy több olyan esemény, ami évtizedekre előre meghatározta az MTK jövőjét. Vegyük sorra most ezeket az eseményeket:

1901-ben megváltozott az MTK alapszabálya. A korábbi rendelkezés – a kor szokásainak megfelelően – tiltotta ifjúsági tagok felvételét, az új szabály ezt lehetővé tette. Eleink az elsők között ismerték fel az utánpótlás nevelés fontosságát. Az e téren ekkor megszerzett előnyünk hosszú időre biztosította vezető pozíciónkat a magyar sportéletben.

A következő meghatározó lépés a labdarúgó csapat megalakítása és bekapcsolódása a bajnokságba.

Kevesebb, mint egy hónappal az első magyar bajnoki labdarúgó mérkőzést követően már edzésbe álltak az MTK labdarúgói. Igaz ekkor a „csapat” még csak 3 főből állt. Közülük ki kell emelni Kertész Sándort, még emlékezhetünk rá, ő volt az, aki már négy évvel korábban is mindent megtett a football csapat létrehozása érdekében. Ő maga a BTC-vel trenírozott az elmúlt években, de egy pillanatra sem adta fel a reményt, hogy kék-fehérben legyen lehetősége focizni, amit négy év állhatatos munkával el is ért. Említsük meg az első tréningen megjelent két társát is. Ők: Ungváry és Fejér Győző!  Mindössze egy hét elteltével már elégendő tagja lett a szakosztálynak, egy csapat kialakításához. A tagság folyamatosan gyarapszik, még mielőtt az MTK első labdarúgó mérkőzésére sor kerülne, már olyan kiválóságok csatlakoznak labdarúgóinkhoz, mint Herquett és az ekkor még alig 15 éves későbbi klasszis Károly Jenő. (Ő 1910-ig kihagyhatatlan lesz az MTK-ból. Kétszeres bajnok, 25-szörös válogatott.)

 

 

Az első labdarúgó csapatunk

 

A történelmi első fellépésre 1901. október 20-án került sor, az ellenfél a BTC III-IV vegyes csapata volt. A mérkőzés gól nélküli döntetlennel zárult. Az év végéig sorozatban követik egymást a barátságos mérkőzések, melyek során megszületik az első győzelmünk 3:2 arányban a BSC második csapata ellen. A mérkőzéseken legtöbbször a Révész Árpád – Auerbach Rezső, Weisz Ármin – Frank Imre, Róz Imre, Ságody – Freund H., Tausz V., Kertész Sándor, Herquett L., Kohn L. összetételű csapat lépett pályára. Ó régi szép idők, két hátvéddel, öt csatárral…, ehhez képest már a WM rendszer is valóságos bunkerfoci volt. December elsején járunk, még mindig 1901-ben. Ekkor még senki nem sejti, hogy soron következő mérkőzésünk, melyet az első magyar labdarúgó bajnokság öt indulója közül harmadik helyen végzett középcsapatával vívunk, később az első örökrangadóként vonul be a sporttörténelembe. A mieinknél sokkal komolyabb játékerőt képviselő FTC 5:1-re nyert.

1902-ben az MTK-t felveszik az MLSZ tag egyesületei közé és újoncként a bajnokság második osztályába sorolják. A bajnokságot a második helyen zártuk. Ez az akkori szabályok szerint nem jelentett automatikusan feljutást az első osztályba. A történet enyhén szólva is zavaros. Osztályozó mérkőzések következtek. A versenykiírás szerint az első osztály utolsó két helyén végzett csapatnak kellett megmérkőznie a második liga első két helyezett csapatával. Az első osztály utolsó helyezettje a MUE azonban visszalépett. Mindenki azt várta, hogy ezek után a második osztály győztese, a Postás mérkőzés nélkül jut fel, míg a másik helyért az MTK és a BSC csap össze. Nem így történt. A Postásnak a BSC ellen mérkőznie kellet (2:0 arányban a Postás győzött) míg az MTK-nak az érthetetlen módon osztályzóra kényszerített, bajnoki bronzérmes 33. FC ellen kellett pályára lépni. A mérkőzés 2:2-es döntetlennel végződött. Ami a magasabb osztályú együttesnek, azaz a 33. FC-nek kedvezett. Igen ám, de ekkor a MAC is bejelentette igényét – minden jogcím nélkül – az első osztályú tagságra. A szövetség ezért újabb osztályzókat írt ki. Ezeken a Postásnak és nekünk is a MAC ellen kellett játszani. A MAC mindkét mérkőzést elvesztette.  Mi 5:1-re nyertünk, a Postás 2:0-ra. Az MLSZ – amelyik már akkor is úgy viszonyult a fair playhez és a szabályok következetes betartásához, mint manapság – a MAC-ot sorolta az első osztályba. Kitört a magyar foci első – de korántsem utolsó – botránya. Az MLSZ, lecsillapítandó a kedélyeket, fűt-fát az első osztályba sorolt. Így az osztályzókon szerepelt összes csapatot, a visszalépett MUE-t, a Törekvést sőt a már egy évvel korábban visszalépett MFC-t is. (Utóbbi ismét visszalépett.)

Minket mindebből persze – főként utólag – csak annyi érdekel, hogy büszkén írhatjuk le: 1903-ban megérkeztünk a labdarúgó bajnokság első osztályába! Nem is akárhogyan. Mindössze három ponttal lemaradva az első bajnokságát nyerő FTC mögött csapatunk a harmadik helyet szerezte meg. A második a korábbi kétszeres bajnok BTC lett, akit oda-vissza legyőztünk. Szót kell ejtenünk a nehézatlétikáról is, ahogy akkoriban a birkózást és a súlyemelést nevezték. Mindkét szakágban az MTK rendezte – Weisz Richárd kezdeményezésére – az első hivatalos bajnokságot. Weisz Richárd mindkettőn diadalmaskodott, de mint már említettem, korábban ebben az időszakban nem az elért eredmények voltak a legfontosabbak az MTK jövője szempontjából. E versenyeken tűnt fel egy, akkor még alig 27 éves fiatalember, aki élénk érdeklődést mutatott e sportágak iránt. Később többek között a Nemzetközi Birkozó Szövetség elnöke is lett. Mellesleg némi szerepe az MTK fellendítésében is volt. Brüll Alfrédnek hívták. Ettől kezdve támogatta egyesületünket. Sőt még ebben az évben alelnökké is választották.

A következő esztendő – immár harmadszor – olimpiai év volt. Ezúttal azonban Amerikában, St. Louisban rendezték a versenyeket. A távolság ekkor még szinte megfizethetetlen költséget jelentett. A MOB eredetileg két úszó (Halmay Zoltán és Kiss Géza) kiutazási költségeinek fedezését vállalta. Utóbb Kiss Géza helyett inkább egy kísérő utazása mellett döntöttek. Kiss egyesületéhez a MUE-hoz fordult segítségért, de ők nem tudták vagy nem akarták támogatni. Brüll Alfréd viszont igen. Vállalta Kiss Géza utazási költségeinek kifizetését. Hálája jeleként a két úszó még az olimpia előtt átlépett az MTK-ba. Halmay két aranyéremmel, Kiss Géza egy ezüst és egy bronzéremmel tért haza a versenyekről. Nemzetközi szinten is nagy egyesület lett az MTK-ból. Ahhoz, hogy itthon is a kiemelkedő sport egyletek közé soroltasson az MTK a focisták újabb nagy lépéssel segíteték hozzá klubunkat. Megnyerték első bajnokságukat.

 

 

Halmay Zoltán

 

A következő évről minden lényegeset el lehet pár szóval mondani:
1905-ben Brüll Alfrédot az MTK elnökévé választották!

 

 

Brüll Alfréd

 

Essen szó azért az eredményekről is röviden. Magyar bajnoki címeket szerezetünk a XX. század első 5 évében atlétikában, birkózásban, kerékpározásban, labdarúgásban, súlyemelésben és úszásban is, azaz majd minden sportágban, mellyel az MTK foglalkozott.

vissza

Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:
A cikkhez még nincs hozzászólás.
Legyen Ön az első hozzászóló!