MTK Baráti Kör Hírlevele |
I. évfolyam 1. szám 2020. december 30. |
|||||||||||||||||||||
Kedves Olvasó!
Üdvözlünk az MTK Baráti Kör - ezentúl havonta jelentkező - új hírlevelének olvasói között! Az MTK Baráti Kör és az MTK Család egyesülése, amiről bővebben is olvashatsz lejjebb, jelentős változásokat hozott a Baráti Kör életében. Ennek első látható jele ez a hírlevél, ami remélhetőleg elnyeri tetszéseteket. Terveink szerint havonta egyszer fog hírlevelünk megjelenni, így nem célunk napi híreket közölni. Hiszen ahogy azt mondani szokás, a tegnapi újság neve régiség. Így csak az MTK legfontosabb eredményeit találjátok meg hírlevelünkben. Sokkal inkább célunk az, hogy információval tudjuk ellátni tagjainkat és minden érdeklődőt az MTK Baráti Kör tevékenységéről, programjairól. Szeretnénk háttéranyagokat, érdekességeket publikálni rólatok, róluk, rólunk, azaz az emtékásokról. Régiekről, újakról, fiatalokról és régebben született fiatalokról, sztárokról és leendő sztárokról. Szeretnénk, ha te is a szerkesztőnk lennél Kedves Olvasónk. Írd meg, mi érdekelne, mit szeretnél látni hírlevelünkben. Boldog új évet kívánunk a kék-fehér színek minden hívének! |
||||||||||||||||||||||
Bemutatjuk sportolóinkat: Kanta József, a hűséges Rengeteg alapvetően fontos fogalomra lehetne példát hozni az életünkből, amelyek pillanatok alatt veszítik el az értéküket, és kerülnek mások a helyükre. De itt én most egyetlen ilyet szeretnék példának említeni: klubhűség! Egykor ez sokak számára, akik a sportban tevékenykedtek, alapérték volt. Ma már kiveszett ez a legtöbbekből. Ha valaki kimondja a klubhűség szót, nekem azonnal és egyértelműen Kanta Józsika neve ugrik be. Mert ő az utolsó mohikánok egyike, akiknek jelentett valamit ez a fontos fogalom, aki ezt olyan természetesnek kezelte mindig, mint azt, hogy levegőt vesz. Igaz a pályáját nem az MTK-ban, hanem az Ajkai Sportegyesületben kezdte meg. 10 évesen kezdett el egyesületben focizni és 14 éves koráig játszott itt. Az MTK felfigyelt a rendkívül tehetséges játékosra és igen hamar leigazolták, a Sándor Károly Akadémiára került. 1998-tól játszik kék-fehérben. Volt egy rövid időszak, amikor az MTK elküldte az akkori fiókcsapatába, a Bodajkba, hogy a felnőttek között is szerezhessen rutint a fiatal játékos. 18 éves korától 20 éves koráig szerepelt a Bodajkban, ahol gyorsan igazolta a hozzá fűzött reményeket, vissza is hozta ezután az MTK a nagy csapatába, aminek azóta is meghatározó tagja, csapatunk lelke és motorja. Első profi mérkőzésén az élvonalban a Sopron ellen mutatkozott be Illésék mellett játszva. A 26. percben szerzett szabadrúgásgólja nyitotta meg a bajnoki góljainak sorozatát. Illés Béla – a legnagyobb király – is többször nyilatkozta a fiatal Kantáról, hogy benne látja leginkább az utódjának a képét. Az idő őt igazolta. 2005-ben már ki tudta verekedni magának az irányító pozícióját. Nem csak gyors volt, nem csak rendkívül technikás játékos, de kitűnően látott a pályán, semmi nem kerülte el a figyelmét és képes volt rendkívül gyorsan jó döntéseket hozni, azokat precízen megvalósítani. 2008-ban a ZTE ellen szerezte meg első mesterhármasát. Ez az év amúgy nem volt a kedvenc éve, hiszen egy nagyon komoly sérülést sikerült szereznie, és egy fél szezont ki kellett hagyjon. De felépült és nagyon gyorsan újra formába tudta hozni magát. Eddig összesen 353 mérkőzésen lépett pályára klubcsapat színeiben és 134 gólt jegyez. Ebből 29 mérkőzést és 24 gólt a Bodajknál szerezett, a többit mind MTK-színekben.
Kanta Józsi Garami mesternek is nagyon hamar a kedvence lett. Ő szeretett együtt dolgoznia a fiatal tehetséggel és többször nyilatkozta, hogy Kanta az, akire mindig és mindenben számítani tud és kiemelkedő zsenit lát benne. De Józsikát a szurkolók is nagyon hamar a szívükbe zárták és ma is mindenki szeretettel és tisztelettel beszél róla. Nagyon sokszor hívták más csapatokhoz játszani, volt, hogy külföldi ajánlatot is kapott, lényegesen több pénzt kereshetett volna, ha elfogadja ezeket az ajánlatokat, de soha fel se merült benne, hogy levegye a kék-fehér mezt és mást húzzon magára. Számára nem csak egy klub az MTK, hanem a családja, az otthona, a szerelme. A szurkolókat mindig nagyon sokra tartotta, szerette őket és megadta nekik a tiszteletet. Örökre aranybetűkkel írta be nevét a klub történelmébe és a szurkolók szívébe. Igazi legendánk ő, aki reményeink szerint majd amikor véget ér aktív pályafutása, is a klubnál fogja folytatni. Mindent nagyon szépen köszönünk, Józsika, amit adtál, hálásak leszünk örökre azért, hogy vagy nekünk. Hajrá, Józsika, hajrá, MTK! /Rózsa Mihály/ A képek forrása: www.mtkbudapest.hu Kék-fehér hírességek: Gelléri Andor Endre Finoman szólva sem közismert tény: Gelléri Andor Endre MTK-szurkoló és MTK-sportoló volt. Diszkoszvető. Méghozzá a korszak legjobb magyar diszkoszvetőinek egyike. Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka című művéből idézzük a róla szóló részt. A kép forrása: 1.cms.sulinet.hu Gelléri Andor Endre 1907 - 1945
Andersen meselátása és mesélni tudása, Gorkij proletármélysége és a szegények lelkében felismert szépség-jóság élménye Füst Milán látomásos-biblikus pátosza, Csehov prózában kifejezett halk bánatú lírája, Kafka szorongása az ismeretlen szörnyűségektől, de talán még Arany Toldijának izomerő-ünneplése is sajátos, sosem volt egységként válik írói és olvasói élménnyé Gelléri Andor Endre novelláiban. Azért írt, mert érzéki gyönyörűséget talált mindenben, amit érzékeivel felfogott, és amiket hozzáábrándozott; és azért írt, hogy szebbé tegye a szenvedő, a megalázott emberek életét; és azért írt, hogy a munkában élő emberek felismerjék és élvezzék saját erejüket. Azt hiszem, soha ilyen nagy műveltségű és sok minden tudnivalóban jártas művész nem írt ilyen ösztönösen, soha ösztönösen rögtönző művész nem írt ilyen biztonságos formatökéllyel, soha ilyen mélységesen részvevő, proletársorssal azonosuló és ráadásul még a marxista társadalomtudományban is jártas író nem maradt ennyire érintetlenül a munkásmozgalomtól, és általában a társadalmi problémák elméleti végiggondolásától. És úgy vélem, talán soha senkiben nem vált ilyen tökéletes egységgé a szegény emberek világának valósága és a költői fényekkel csillogó mese, senkiben nem vált ennyire látomássá a két szemmel látott mindennapi tény. Gellérinél csillog a sötétség, és káprázatos színekkel teljes a szürkeség. Merjük végre leírni, hogy a XX. század világirodalmának legalábbis az egyik legnagyobb novellistája. Szerintem akkor is világirodalmi klasszikus, ha a nagyvilág még nem ismeri eléggé, akárcsak József Attilát. Sikeres, sőt ünnepelt író volt attól a pillanattól kezdve, hogy alig kilépve a kamaszkorból, Mikes Lajos, a nagy tehetségkutató felfedezi benne a merőben újat, és közli egy novelláját. Huszonöt éves korában már irodalmi díjat kap és a kortársak ámuló elismerését nyeri el, ösztöndíjjal külföldet járhat, minden kötete irodalmi szenzáció, többször is adnak neki Baumgarten-díjat. És közben szakadatlanul kételkedik magában, maga sem tudja, jó-e az a mű, amelyet éppen ír, szorongó szerénységgel viseli az általa legtiszteltebb írók és kritikusok felsőfokú dicsérő jelzőit, szakadatlanul tanul, hol természettudományt, hol középkori misztikus tanításokat, lélektant, társadalomtudományt, ősrégészetet, csillag- és tenyérjóslást. És örökösen megélhetési gondjai vannak; rövid élete alatt legalább harminc foglalkozása volt a proletariátus és a kispolgári szegénység határvidékén. És akikkel csak összetalálkozott közben, kocsmai részegektől pedáns kishivatalnokokig, idegbeteg mosodatulajdonostól nagy erejű szállítómunkásokig - mesealakokat csinált valamennyiből. Később tudtára adták, hogy zsidó, és ezért tehát üldözött, amiből soha egy szót sem értett, mert bár egy babonásságig vallásos, ótestamentumi hagyományok közt élő anya mellett nőtt fel, semmiféle élménye nem volt, miben is különbözik egy zsidó ember egy nem zsidó embertől, és képtelen volt nemhogy megérteni, de még valóságnak sem tudta felfogni, hogy ez miért lehet ok gyűlöletre vagy éppen halálos üldöztetésre: vagyis be merte vallani, hogy nem érti azt, ami valóban érthetetlen és értelmetlen. A gyűlölet indulata pedig olyan átélhetetlen volt a számára, mint egy süketen született embernek egy rezesbanda csinnadrattája. Proletár eredetét olyan büszke örömmel viselte, mint a hajdani nemesek az Árpád-korban kelt nemesi armálist. Apai nagyapja nyugalmazott vasúti kalauz volt, apja lakatossegéd (egy rövid ideig még saját pinceműhelye is volt, de hamarosan tönkrement). Olyan gőggel emlékezett ezekre az elődökre, mint a nemesi középosztálybeliek a tábornok apára és a főtárnokmester nagyapára. Anyja téglagyári kantinosnő volt, aki félig meseként sejtette, hogy valahol a nagyon régi elődök közt csodatevő rabbi is akadt. Az óbudai nyomorúságban felnövő gyermekre egyszerre hat a gyári kantin részegeinek és verekedőinek látványa, a kocsmárosné anya bibliai mesevilága és babonásságig titokzatos vallásossága, a nagy erejű apa gondokkal küzdő, de mégis vidám, sőt az otthoni hámból ki-kitörő életkedve. Apjától fél és egyszersmind csodálja. Olyan erős férfi szeretne lenni, mint az apja. Ezért sportol sokáig lelkesen, olyan szívóssággal, hogy gyönge, betegségekre hajlamos testalkata ellenére kifejezetten jó, egy időben a sportpályákon nyilvántartott diszkoszvető is lesz belőle. Amit hall, amit olvas, szinte önkéntelenül ragad rá. Amit lát, abból érdekes mese lesz. Ezért is íratják gimnáziumba. De nem végezheti be. Szegény embereknél korán kell pénzt keresni. Kimarad az iskolából, és lakatosinas lesz, azután kelmefestőként helyezkedik el, hogy majd gyári rajzolótól vállalati vámraktárkezelőig váltogassa a legkülönbözőbb állásokat. És ahol csak dolgozik, ugyanolyan szakszerűen megtanulja az ipari tudnivalókat, mint ahogy megjegyzi első olvasásra klasszikus regénytől csillagászati tanulmányig mindazt, amit csak elolvas. És maga sem tudta, mikor is kezdett írni. De tizennyolc éves, amikor Mikes Lajos már kész írónak látja, és hamarosan Osvát Ernő, a legfőbb tehetségfelfedező kitárja előtte a Nyugat kapuit. Nagymosoda című regényét Kosztolányi ugyanolyan elragadtatással üdvözli, mint Bálint György, majd Szabó Lőrinc és Halász Gábor. Füst Milán kezdettől fogva felfigyel rá, és atyai szeretettel kíséri végig tragikusan rövid életútján. A Nagymosoda egyébként szerintem nem igazi regény. Gelléri ugyan világéletében regényeket akart írni, de alkatilag novellista volt. Ez az egyetlen regénye is kitűnő, reális-látomásos novellák füzére, mint ahogy élete végén töredékben maradt önéletrajz-regénye, az Egy önérzet története sem nagy lélegzetű, nagy összefüggéseket ábrázoló cselekménysor, hanem remekmívű életképek szeszélyes láncolata, amelyből kevesebb adatot tudunk meg az önéletrajz-íróról, mint ha nyomon követjük novelláit. A novellákban ugyanis mindig az a világ tárul elénk színes csillogással, érzékletességében is látomásszerűen, ahol éppen dolgozik. Formai vagy módszerbeli fejlődést alig-alig fedezhetünk fel műveiben. Huszonnégy-huszonöt éves korára birtokában van már kifejezőeszközei teljességének. És habár úgyszólván napról napra műveltebb lesz, mondanivalója sehogyan sem következik tárgyi ismereteiből. A gyermekkori emlékek és a pillanatnyi életforma napi benyomásai, alakjai, helyzetei - ezek változnak nála novellákká. A mélységes részvéten és emberszereteten kívül semmiféle filozófiát vagy elméletileg végiggondolt világnézetet nem lehet kihámozni belőlük, noha írójuk rendkívül nagy filozófiai, természet- és társadalomtudományi műveltséget szerzett. Alaposan jártas a világ- és a hazai történelemben, de egész életművében nincs egyetlen történelmi tárgyú elbeszélés. A tételes vallások értelmében nem vallásos, de meg sem érinti a materializmus, amelynek pedig jártas az irodalmában. Egy pillanatig sem szakad el az érzékelhető valóságtól, és mindig a proletárok meg a legszegényebb kispolgárok ábrázolója: róluk és nekik ír, pontosabban nekik mesél ennenmagukról. Szinte mitikus eszményt formál a nagy erejű apából, mondai hősökké magasztalja a vaskasszákat emelő, nagy izmú embereket meg a szereleméhes inasfiúkat. Úgy hiszem, szebben és finomabban nem írtak még nyíltan erotikus témákról, hőstörténetté nem magasztosították így a gyárak proletárjainak mindennapi életét. És a színek soha érzékletesebben nem csillogtak prózaszövegben. Van egy novellája, amelyben a villám belevág egy kocsma konyhájának bográcsába, amelyben halászlé fő - és a paprikás lé mennyei vagy pokolbéli csillogással fröcsköl szét, meseképpé változtatva mindent. Talán csak a Brueghel-képeken ilyen gyönyörű a kocsma, meg a dolgozó emberek nehéz élete, meg a világ annyi nyomasztó csúnyasága. De azért a nyomasztó, a rettegést, szorongást keltő félelem kezdettől ott lappang a Gelléri-novellákban, és erősödik, ahogy a fasizmus, mint a legkomorabb mesék szörnyetege, egyre jobban fenyeget. Gelléri túl harmincadik esztendején eléggé beteg szervezetű és romlott idegzetű volt, s így sokáig elkerülte, hogy a szörnyeteg karma közvetlenül őt is elérje. Többet volt már kórházban, mint a kinti forgatagban. Hanem a szörnyűséges végső hetekben azt az egész kórházat, ahol feküdt, kivitték Németországba. Így került előbb a mauthauseni pokolba, majd onnét a pokol legmélyebb bugyrába, a gunskircheni úgynevezett "Vernichtungslager"-be (vagyis: megsemmisítő táborba). De még ezt is túlélte. Mielőtt személy szerint mindenki megsemmisült volna, megérkeztek a tábor felszabadítói. A betegeket (és aki ott még élt, csaknem mindenki beteg volt már, többek közt a flekktífusz is pusztított, versenyt az SS-őrökkel) elvitték a közeli Wels nevű hevenyészett kórházba. Ott halt meg egy vagy két nappal a felszabadulás után. Öröksége megítélésem szerint századunk legfőbb irodalmi értékei közé tartozik. De magányos jelenség. A nagy múltú és nagy értékű magyar novellairodalomban nem volt elődje, és ezt a hangot nem lehet folytatni. Senki se hasonlít hozzá. Elég beleolvasni bármelyik novellájába - az első bekezdés után kétségünk sem lehet: ezt Gelléri Andor Endre írta. /Hegedűs Géza/ forrás:GELLÉRI ANDOR ENDRE [A MAGYAR IRODALOM ARCKÉPCSARNOKA] (oszk.hu) Mi van vele? Mohácsi Péter MTK és atlétika, atlétika és MTK összeforrt fogalmak. 132 éve atléták alapították az MTK-t, a klub jelenlegi elnöke és ügyvezető elnöke is atléta volt. Az egyetlen sportág, amely az alapítás óta folyamatosan űzhető az MTK színeiben. Igaz, a kétezres évek elején néhány évre atléták nélkül maradtunk, de formálisan akkor sem szűnt meg a szakosztály. Egy ilyen hosszú időszakban menthetetlenül vannak jobb és rosszabb periódosok. Atlétáink esetében azonban csak jó és még jobb időszakokról beszélhetünk. Első hivatalos bajnoki érmünket 1899-ben szereztük - nem hivatalos bajnokunk már korábban is volt - és 1905-től a mai napig az említett atléta mentes időszakon kívül alig-alig akadt olyan év, amikor atlétáink érem nélkül fejezték be a bajnokságot. Az ötvenes években és a hatvanas évek első felében bombaerős atléta csapatunk volt, de legjobbjaink szinte egyszerre vonultak vissza. Két akkor még újonc fiatal futó gondoskodott róla, hogy folytatódjon a siker sorozat. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek első felében Rózsa István rendre nyerte a 400 méteres bajnokságokat, Mohácsi Péter 1500, 5000, 10 000 méteren és mezei futásban szerzett összesen 5 bajnoki aranyérmet és mellé rengeteg dobogós helyezést. Kiváló hosszútávfutónk az MTK-ban kezdett versenyezni és visszavonulásáig nálunk maradt. Vele beszélgettünk a pályafutása utáni időszakról. Ti még igazi amatőrök voltatok, a sporteredmények nem adtak nektek biztos anyagi alapot a civil életre. Mihez kezdtél, miután szögre akasztottad a futócipőt? Nekünk még dolgozni kellett a sport mellett. Műszerész végzettséget szereztem, a Habselyem és Kötöttáru Gyárban dolgoztam. Mi, élsportolók annyi kedvezményben részesültünk, hogy a versenyek és edzőtáborok idejére „kikérőt” kaptunk, ilyenkor elengedtek a munkából. Még sportolóként elvégeztem egy vendéglátóipari iskolát is. Mint utóbb kiderült ez nagyon hasznosnak bizonyult. Egy rövid ideig volt MTK-s atlétatársammal, Kis Palival üzemeltettünk egy büfé kocsit. A nyolcvanas évek elején egy általános iskolában helyezkedtem el, mint büfés. Hét évvel ezelőtt innen mentem nyugdíjba. Feleségeddel, Verával egy rákosszentmihályi családi házban élsz. Mióta is? Vera az Építők atlétája volt, a pályán ismerkedtünk meg 1966-ban. 1969-ben házasodtunk össze, 51 éve! Fekete Jánosnak, az MTK akkori elnökének is köszönhetjük, hogy fiatal házasként lakást tudtunk vásárolni. Mi egy igazi sportos, sőt igazi MTK-s család vagyunk. Édesapám, Mohácsi Ferenc az ETC-ben focizott. Keresztapám, Urbancsik Gábor az MTK vagy ahogy akkor hívták a Hungária 1928-29-es bajnokcsapatában játszott. Lányaim is MTK-atléták lettek. Vera távolugró, Rita 400-as futó lett. Két fiú unokám közül Marci (Czurkó Marcell - a szerk.) vízilabdázott az MTK-ban. Figyeled az utódokat, a mai kék-fehér atlétákat? Ha nem is rendszeresen, de nézem az atlétikai versenyeket. Öröm látni a csodálatosan felújított Csömöri úti pályát. Jó érzés, hogy sok a tehetséges fiatal, jó edzők foglalkoznak velük, remélem az olimpián is ott lesznek versenyzőink. A múltad, a felmenőid a labdarúgáshoz is kötnek. Szereted a focit? Jársz meccsre. Régebben jártam. Aztán a magyar foci színvonala miatt elmaradtam, de mostanában örömmel látom a javulást. Kár, hogy ez jelentős részben a külföldi játékosoknak köszönhető. Ugyanakkor örülök, hogy az MTK-ban sok magyar fiatal szerepel, láttam, hogy egy 16 éves fiú és néha bekerül a csapatba. Tavasszal, ha újra közönség elött fognak zajlani a mérkőzések, én is szeretném egyszer-egyszer a helyszínen nézni a fiúkat az új stadionban. Bármennyire is szép, nekem kicsit más, mint a régi volt. Oda bármikor bárki bemehetett, le lehetett ülni a büfében egy jó kis beszélgetésre. Kedves Péter, ennél jobb végszó nem is lehet, találkozzunk tavasszal a Hungin! Köszönöm a beszélgetést, boldog Új Évet kívánok neked és családodnak. Kép forrás: Képes Sport 1973. 04. 03. |
Torna EB: Gratulálunk az MTK-t képviselő sportolóknak! Decemberben Törökországban rendezték a női tornászok felnőtt és ifjúsági Európa-bajnokságát. Az MTK képviseletében a felnőtt mezőnyben Böczögő Dorina, az ifik között Szmirnov Anna szerepelt a versenyen. Eredetileg Schermann Bianka is tagja lett volna az utazó keretnek, de ő sajnos közvetlenül az indulás előtt megsérült. Ezúton is jobbulást kívánunk neki! A magyar felnőtt csapat a 3. helyen zárta az összetett versenyt, így Böczögő Dorina is felállhatott a dobogóra. Dorina a csapat érme mellett egyéni sikernek is örülhetett, talajon döntőbe került, ahol végül nyolcadik helyen végzett. Akárcsak a felnőtteknél, a fiatalabb korosztályban is a harmadik helyet szerezte meg Magyarország az összetett versenyben. Így Szmirnov Anna nyakába is bronzérmet akasztottak. Anna egyéniben is remekelt, bejutott felemás korláton döntőbe, ahol az 5. helyezést érte el. Idén a járvány miatt szinte minden sportágban sorra maradtak el a világversenyek. Hatalmas örömöt okoztak nekünk versenyzőink, hogy végül Eb-érmekkel zárhatjuk ezt a sportban is csonka évet. Gratulálunk sportolóinknak! Bizakodva várjuk ezek után a tokiói olimpia tornaversenyeit is. /A tornászokról készült képek forrása: mtk.hu/ Decemberi OB-eredményeink Úszás: Ilyés Laura Vanda 50, 100 és 200 méteres hátúszásban is bronzérmet szerzett. Ezen kívül 50 méter pillangón a 7. helyezést érte el. 800 méteres gyorsúszásban Kropkó Márta 19. lett, testvére, Kropkó Márton 1500 méter gyorson végzett a 16. helyen. Vívás, női kard: 5. Márton Anna (A bajnoki címre is esélyes versenyzőnk a négy közé jutásért vívott asszót sérülés miatt volt kénytelen feladni.) Vívás, férfi kard: 2. Szatmári András 8. Péch Miklós 14. Kovács István 20. Puy Sebestyén Vívás, női tőr: 8. Pöltz Anna Vívás, férfi tőr: 35. Pórfy Tamás 67. Valicsek Péter Vívás, női párbajtőr: 6. Wimmer Dorina 18. Nébald Franciska 22. Simon Sarolta 34. Miskó Dorina 44. Zalai Sarolta 67. Csendes Luca 72 Marschall Réka 75. Takács Dóra Fruzsina 76. Gajzinger Dóra Vívás, férfi párbajtőr: 6. Szényi Péter 15. Somody Soma 48. Bartkó Levente 50. Kardos Bence 66. Koska G. Bendegúz 67. Benavides Sebastian 96. Gáll András 97. Pacsay Benjámin 99. Kolb Tamás 103. Szalai Zalán 107. Fritsch László Erik 112. Bene Zoltán 131. Burás Dávid 154. Tamás Botond László 164. Csapó Balázs Péter Így állnak csapataink az őszi szezon után: Kosárlabdában a sorrendet a megszerezhető és a megszerzett pontok aránya dönti el. Januárban szülinapos tagjaink:Balog Antónia, Dósa Médea, Fazekas Gábor, Földvári Gábor, Füstös István, Götli Judit, Horváth Károly, Kalocsai László, Kécza Daniella, Kolozsvári Gábor, Kovács Attila, Kovács Erik, Lassú Zsombor, Makrai János, Moskovits Gábor, Stégner György, Szarvas Gábor, Szerencsi Miklós. Születésnapjuk alkalmából sok boldogságot kívánunk nekik! |
Elnöki köszöntő Pandzarisz Sándor üzenete Lassan magunk mögött hagyva ezt az igazán nem szokványos évet, küldjük nektek megújulás alatt álló szervezetünk első hírlevelét. Ezzel szeretnénk tájékoztatni benneteket a nálunk zajló munkáról, eseményekről, az egyesület életéről vagy akár a megoldandó feladatokról. Egy hosszabb, Katona Tamás úrral folytatott egyeztetés eredményeként egyesült az MTK Baráti Kör és az MTK Család. Ezzel az egységgel remélhetőleg megerősödve tudunk segíteni szeretett klubunknak, volt és jelenlegi sportolóinknak. A 2020-as év rendhagyó volt és ugyan így fog kezdődni a következő esztendő is. A sok óvintézkedés, korlátozás közepette elmarad két fontos eseményünk a Zavadszky-emléktorna és a legnagyobb általunk rendezett esemény, az MTK Bál is. Ezen az eseményen szoktuk átadni a Gedeon Program szavazásán győztes fiatal sportolóink díjait is. A szavazás és a díjak átadása most sem fog elmaradni. Kérlek benneteket, hogy erről a hamarosan Facebook-oldalunkra felkerülő anyagot nézzétek meg és szavazzatok belátásotok szerint! Egy az ideinél sokkal nyugodtabb, egészségesebb évben bízva, kívánok kék-fehér sikerekben gazdag, boldog új évet szurkolóinknak, sportolóinknak, edzőinknek, vezetőinknek! A képek forrása: mtk.hu Üzenj a fiúknak! Hírlevelünk következő száma a férfi labdarúgó NB I. tavaszi rajtja előtt fog megjelenni. Üzenj a fiúknak az MTK Baráti Kör Hírlevelében! Írd meg, mire számítasz, mit remélsz a tavaszi szezonban. Küld el a srácoknak biztató szavaidat. Írásodhoz képet is mellékelhetsz. Az üzenetek beérkezési határideje 2021. január 15. Ez történt decemberben: Egyesült az MTK Baráti Kör és az MTK Család Sok szurkolónk régi álma vált valóra az MTK két szurkolószervezetének fúziójával. Bizonyára számos kérdés merülhet fel ezzel kapcsolatban bennetek. Nem ígérhetem meg, hogy ebben a rövidke cikkben mindenre választ kaptok, de igyekszem egy kicsit megvilágítani a fúzió hátterét. Az első kérdés, amit most sokan feltennétek: egyáltalán mi szükség volt a szétválásra egy bő évtizeddel ezelőtt? Nem szeretnék most ennek a részleteibe belemenni, de azt gondolom, még a kívülállók is láthatták, hogy két markánsan különböző filozófia mentén működött a két egyesület. Most sikerült megállapodni egy olyan modellben, amiben mindkét szervezet alapvető értékeit tovább tudjuk vinni. A járvány miatt még nem tudjuk megtartani közgyűlésünket, ami mindkét szervezetben külön-külön is aktuális lett volna már, az egyesülést követően pedig elengedhetetlen lenne. Amint lehetséges lesz, meg is fogjuk tartani közgyűlésünket. Már most kérem minden tagtársunkat, szurkolótársunkat jöjjön el, legyen aktív a közgyűlésen, mert ekkor tudjuk majd eldönteni, hogyan tovább, merre haladjon az MTK Baráti Kör. Addig is, amíg erre sor kerülhet, örömmel fogadunk minden javaslatot, kritikát. Az egyesületet a közgyűlésig a két korábbi elnökség együtt vezeti. Annyit már lehet tudni - ebben egyetértés van a két volt elnökség tagjai között - hogy sokkal aktívabb Baráti Kört szeretnénk, amelyiknek sokkal szorosabb a kapcsolata tagjaival és a többi MTK-szurkolóval is. Ez a hírlevél, amit most olvastok is, már ennek a szándéknak az egyik megnyilvánulása. Reméljük, együtt eredményesebbek lehetünk. Kérdés persze, mi van emögött a talán kissé elcsépelt mondat mögött. Miben is szeretnénk jobbak lenni? A két legfontosabb terület, amiben előre szeretnénk lépni, a két fő feladatunk. A tagjaink, az MTK-szurkolók kiszolgálása és az MTK támogatása. Szeretnénk felújítani a sportoló-szurkoló találkozók hagyományát, a régi híres MTK-klubéletet is jó lenne valami modernebb formában visszahozni a Baráti Kör életébe. Ezek mellett sokkal hangsúlyosabbá szeretnénk tenni hagyományápoló tevékenységünket is. Céljaink megvalósításához szükségünk van rátok, azaz a tagságra. Ha többen vagyunk, az nagyobb lobbierőt jelent, ha többen vagyunk, az remélhetőleg több aktív tagot is jelent, akik részt vállalnak feladataink elvégzésében is. Eddig úgy tűnik, jó úton járunk. Mármint ti így gondoljátok. Legalábbis ezt igazolja, hogy folyamatosan jönnek az új belépők az egyesületbe, már most sokkal többen vagyunk, mint ahányan korábban a két egyesületben összesen. Reményeink szerint - amit a folyamatos belépések igazolni látszanak - rövidesen elérjük a félezres tagságot. Köszönet érte nektek! /Bodrogi Tamás/ A képek forrása: Blaha Judit archívuma, Holló Iván archívuma és saját képek. MTK Sportműsor 2021 január
Ízelítő következő hírlevelünk tervezett témáiból:Mit vártok a tavasztól? Körkérdés játékosainkhoz, vezetőinkhez, szurkolóinkhoz.Hogyan tovább, MTK Baráti Kör? Beszélgetés Pandzarisz Sándorral. Ti írtátok. Üzeneteitek labdarúgóinknak. Folytatjuk most megkezdett rovatainkat. (Bemutatjuk sportolóinkat, Kék-fehér hírességek, Mi van vele?) Aktuális információk az MTK Baráti Kör életéből. |
||||||||||||||||||||
MTK Baráti Kör Egyesület hírlevele megjelenik havonta egyszer felelős kiadó: Pandzarisz Sándor, az egyesület elnöke felelős szerkesztő: Bodrogi Tamás |
MTK Baráti Kör címe: Budapest, Salgótarjáni út 12 - 14 Weblap: www.mtkcsalad.hu Facebook: www.facebook.com/mtk.baratikor E-mail: mtkcsalad@mtkcsalad.hu |
2020. december 30.
Kapcsolat
Tel: +36-70/310-3078
E-mail: mtk.csalad@gmail.com
Facebook: MTK Család
Bankszámlaszám: 11715007-21515664
Számla vezető bank: OTP Bank Zrt.