2013.11.14.
Több vizes sportágban is komoly eredményeket értek el sportolóink, de majdnem mindegyiknél a sikerekről szólva a végén vagy nem is csak a végén jön valami bibi.
Kezdjük például az evezősökkel és kezdjük egy kicsit régebbről, kezdjük rögtön a bibivel: Evezőseink nem voltak az MTK tagjai. Evezőseinkről akkor esett legutóbb szó, amikor az alig egy éves szakosztály még a XIX. század végén formálisan kilépett az MTK-ból, tagjai megalakították a Duna Evezős Egyletet. A Duna EE jogilag önálló volt, gyakorlatilag továbbra is az MTK szakosztálya. Így persze az ő sikereik formálisan nem gazdagíthatják az MTK éremgyűjteményét. Ellenben ha a tagságot megnézzük… Csak néhány kiragadott példa evezős szakosztályunk névsorából: Fuchs Jenő vívó, Halmay Zoltán, Hornung Gyula, Wenk János úszók, Szalay Pál atléta, Bánó Manó boxoló sőt Brüll Alfréd is csatlakozott az evezősökhöz, miután a birkózást abbahagyta. Az edző sem kevésbé neves sportember volt, mint a tagok. Ki más lehetett volna egy vívókból, úszókból, futókból, boxolókból és birkózókból álló evezős csapat edzője, mint a magyar labdarúgás első szövetségi kapitánya, Gillemot Ferenc. Bánó Manó és a Hornung Gyula-Erdélyi Jenő pár révén az utolsó békebajnokságon 1914-ben két aranyérmet nyert a Duna EE. A háború jelentős veszteséget okozott a Dunának. Almoslino Rezső, Bánó Manó, Bergl Rezső, Bíró Endre, Erdélyi Pál, Fritz Imre, Gál Imre, Gillemont Ferenc, Dr. Hammerschlag Gusztáv, Hornung Gyula, Rainer Ernő és Singer Ottó a harctéren vesztette életét.
A huszas évektől azonban ismét jöttek a győzelmek. Ismét bajnok lett Erdélyi Jenő, Wenk Jánossal párban, Grósz Leó testvérével Grósz Andorral szintén párosban nyert. Az 1920-as évekre tehetjük a Duna EE fénykorát. A 30-as évektől őket is egyre nagyobb politikai nyomás érte, 1942 végén a Duna Evezős Egyletet is feloszlatták.
Wenk Jenő
Váltsunk sportágat. Az MTK a vízben nyerte első magyar bajnokságát, vízben érte el első Európa csúcsát és nem mellékesen a vízben nyerte első olimpiai aranyait. Egy korábbi részben már volt szó róla úszóink 1914 előtt közel 1300 érmet szereztek különféle versenyeken. Bajnokságokat nyertek versenyzőink a két világháború között is, ám sajnos itt is jön az a bizonyos de. De a klasszikus úszószámokban egyetlen árva bajnoki aranyérem jött össze: Kövesi-Steiner László 1928-ban a 100 méteres mellúszásban diadalmaskodott. Folyamúszásban Páhok István két bajnoki címet szerzett és tagja volt bajnokcsapatunknak is. (Páhok István, Magyar Gusztáv, Jung Frigyes, Róth Pál) A 100 – 200 – 100-as vegyes váltót kétszer sikerült megnyernie a Mezei Ferenc, Hazai Kálmán, Brandi Jenő összeállítású „vízipóló” csapatunknak. (Ekkor még csak három úszásnemet különböztettek meg.) Úszónőink közül Harsányi Vera és Hetényi Magda hozott bajnoki ezüstérmeket. Felegyezhettünk még néhány csúcsot is úszóink neve mellé. Sipos Márton 1:14,6-os idővel 100 méteres mellúszásban világrekordot ért el, Páhok István a 800 méter magyar csúcsát javította 11:24,2-re. Mezei Ferenc 300 mellen 4:36,2 másodpercre 400 méteren 6:27,6-ra javította a hazai rekordot.
Harsányi Vera | Jung Frigyes | Páhok István |
Futószalagon szállították az uszodai sikereket műugróink a 20-as és a 30-as években. Hódi László 1930 és 36 között hét év alatt hatszor lett Magyarország legjobb műugrója. Nagy Károly 1926 és 32- között mű- és toronyugrásban is két sikert jegyzett a bajnokságokon. A hölgyek között Fónyó Lili három aranyérmet gyűjtött. Kettőt mű- egyet toronyugrásban.
Maradjunk még az uszodában, de dobjunk egy labdát is a vízbe. Azaz vízilabda. Egy újabb sportág, aminek meghonosítása jelentős részben az MTK érdeme, bár a vízilabda esetében igazságosabbak lennénk, ha úttörőnek nem az MTK-t, hanem egyetlen MTK sportolót tekintenénk. Komjádi Bélát. Komjádi az MTK úszója, a vízilabda szakosztály alapítója volt. Sajnálatos módon rövid ideig volt csak az MTK tagja. Egy egészen bagatell ügy miatt összeveszett az MTK-val – Komjádi néhány ingyenjegyet kért a kölyök vízipólósoknak az MTK labdarúgó meccseire, amit nem kapott meg – ezért kilépett egyesületünkből és legjobb játékosainkkal együtt átigazolt a III. ker. TVE-be. A béke hamarosan helyreállt, Komjádi a későbbiekben is segítette az MTK-t, de értelemszerűen a csapata már maradt Óbudán. Ott nyertek bajnoki címeket. A mieink a csapat gerincének elvesztését követően visszaestek a második vonalba, onnan csak 1925-ben sikerült ismét a legjobbak közé kerülni. Akkor viszont tartósan a legjobbak közé kerültünk a csapat rendre a bajnokság élvonalában végzett. Aranyérmet nem sikerült szerezni, de két második és 6 harmadik hely mellett a csapat folyamatosan az első öt helyezett között volt kivéve 1941-et a feloszlatás évét. Egészen parádés volt, amit a Magyar Kupában produkált az együttes. 14 alkalommal nevezett a csapat a kupába ebből 13-szor legalább az elődöntőig jutott. Eredményeink: 2 kupa győzelem, 4 ezüst- és 3 bronzérem, 4 negyedik helyezés. A magyar válogatott sikereiben több játékosunk is főszereplő volt. Homonnai Márton két olimpiai és négy EB aranyérem mellé egy olimpiai ezüstöt is begyűjtött, mindet az MTK színeinek képviseletében. Keserű Ferenc egy-egy olimpiai arany- és ezüstérmet valamint egy EB aranyat gyűjtött MTK pólósként, 2 EB győzelmet szerzett korábban, mielőtt még visszatért volna hozzánk. Brandy Jenő egy olimpiai, két EB és 3 főiskolai VB győzelem részese volt kék-fehérben, később még egy olimpiai ezüst is jutott neki. Hazai Kálmán egy olimpián, egy Európa Kupán, és két főiskolai VB volt győztes csapat tagja MTK sportolóként.
Hazai Kálmán | Homonnai Márton | Brandy Jenő | Keserű Ferenc |
A vízilabdáról is elmondható, akárcsak sok más szakosztályunkról, hogy remek utánpótlás nevelés folyt a klubban. A tartalék csapatok részére kiírt Szövetség Díjért 14 alkalommal szállt versenybe az MTK, nyolcszor az első, három ízben pedig a második helyet szerezte meg csapatunk. Az ifik 1930 és 37 között négy bajnoki arany-, két ezüst- és egy bronzérem birtokába jutottak, míg a legifjabb generáció tagjai az újonc bajnokságban, ugyanebben az időszakban egy ezüstérem mellett hétszer a legjobbnak bizonyultak.